Drágábbak lesznek a lakások, a kormány nem is bánja

Publikálás dátuma
2018.07.05. 09:09

Fotó: Népszava
Egy átlagos budapesti lakás 7 millió forinttal lehet drágább 2020-tól, miután kivezetik az adókedvezményt. A pénzügyminiszter arra hivatkozik, hogy úgyis főleg befektetők veszik az új építésű lakásokat.
Nagyot ugorhatnak az új- és a használt lakás árak 2020 januárjától. Megszűnik ugyanis a 2016-tól az új lakásokra ideiglenesen bevezetett 5 százalékos, kedvezményes áfa és ismét 27 százalékos forgalmi adó terheli majd a lakóingatlanokat. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan az Inforádió műsorában elismerte, hogy a kedvezményes áfa eltörlése drágító hatással lesz az újlakás piacra, de azzal érvelt, hogy ezeket a lakásokat jelentős részben külföldiek és ingatlanbefektetők vásárolják, és ezt nem kívánják támogatni. A tárcavezető azonban sem az adatok forrását, sem pontos számokat nem közölte. A befektetési szándékok mérésénél együtt figyelik a használt és az új lakásokat, de arról nincs adat, hogy mennyi a vásárlók között a külföldi, illetve az ingatlanbefektető – nyilatkozta a Népszavának Benedikt Károly, a Duna House pr- és elemzési vezetője. A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) vannak bizonyos adatai a külföldi vásárlókról, de egyelőre még a tavalyi végleges számok sincsenek meg. Ráadásul az uniós állampolgároknak nem kell engedélyt kérniük az ingatlanvásárláshoz, így eleve csak torzított adatokkal dolgozhatnak a szakemberek. Ám a statisztikákban az engedélyköteles harmadik országbeli vásárlók esetében sem bontják szét az új, illetve a használt lakásvásárlásokat. Ágazati szakemberek ezért arra gyanakodnak, hogy a kedvezmény eltörlésével a költségvetés bevételeit szeretné a kormány növelni.  A befektetési szándékból vásárolt lakások aránya a Duna House mérése szerint Budapesten 40 százalék körüli. Ezek az ingatlanok viszont többnyire a bérlakás piacon jelennek meg. Ám ebben az esetben is együtt nézik a használt és az új lakásokat.  Az áfa belátható időn belüli 22 százalékpontos emelése növelni fogja az új és a használt lakások árát – jegyezte meg Benedikt Károly. A hirtelen megugró árak miatt az új lakások iránti kereslet egy része  átmehet a használt lakás piacra, ahol pedig a növekvő igények drágítják meg a lakóingatlanokat.  A növekedésnek indult hitelkamatok hatása még nem érzékelhető az új ingatlant vásárlók körében, de ha ez találkozik a lakások árának jelentős emelkedésével, az alaposan visszafoghatja a forgalmat. A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a fővárosban egyre kevesebben veszik igénybe, mert már most sem jelent érdemi segítséget az új lakás vásárlásához. Egy budapesti, átlagos lakás ára 35 millió forint. Ez 7 millióval drágulhat 2020-tól – említette a szakember.  Tovább nehezíti a lakásépítéseket az is hogy a kormányzati infrastrukturális és presztízs beruházások már jelenleg is jelentős kapacitásokat vonnak el az ágazat más területeiről. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnökségi ülése előtt egy rövid sajtótájékoztatón György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára bejelentette, hogy 2017-2022 között 15 ezermilliárd forint értékben rendel meg a kormány infrastrukturális és más közösségi beruházásokat. Igaz, 4 ezer milliárd forint értékre nincs meg a kellő építőipari kapacitás, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag az ágazat kapacitásának nagy részét lefoglalja a kormány, így még kevesebb energia jut a lakásépítésre. A kormány mindössze 20 milliárd forintot szán az építőipari cégek korszerűsítésének, technológiai fejlesztésének támogatására. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a 4-6 embert foglalkoztató mikrovállalkozásokat legalább 10, de még inkább 20 munkavállalót foglalkoztató cégekké kellene fejleszteni.  
Szerző

325,34 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.05. 07:08
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő
Erősödött csütörtök kora reggelig a főbb devizákhoz képest a bankközi piacon - írja az MTI
Reggel fél hétkor 325,34 forintra gyengült az euró a szerda esti 325,41 forintról.
A svájci frank árfolyama 281,26 forintról 280,93 forintra csökkent, a dolláré pedig 279,54 forintról 279,07 forintra süllyedt.
Stagnált az euró a dollárral szemben: szerda este 1,1656 dolláron, csütörtök kora reggel 1,1655 dolláron jegyezték.
Szerző

Biztosítás nélkül utazik nyaralni a legtöbb gyerek

Publikálás dátuma
2018.07.04. 19:02
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Komoly kiadásokkal is járhat, ha baleset ér egy gyereket, főleg, ha külföldön. Ennek ellenére csak kevesen kötnek biztosítást. Az ingyenes tanulóbiztosítás csak jelképes öszeget fizet baj esetén, és ma már a közlekedési társaságok sem biztosítják az utasokat.
A 2016-os statisztikai adatok alapján 30 ezer gyermek szorult kórházi felvételre, 470 ezren pedig ambuláns ellátásra baleseti okok miatt. A gyermekbalesetek fele-kétharmada a nyári hónapokban, a szünidő alatt következik be - hangzott el azon a szerdai sajtótájékoztatón, ahol három nagy biztosítótársaság hívta fel a figyelmet arra: a gyermekek biztosítását külföldi utazások alkalmával éppúgy elhanyagolják a szülők, mint a belföldi táboroztatásokon. Sok felnőttet megtéveszt az, hogy a bankkártyájához biztosítás is kapcsolódik, ám a gyermekek nem rendelkeznek ilyen plasztikkal. A tájékoztatón résztvevő Hornung Ágnes, a Pénzügyminisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a felmérések szerint az összes kifizetett táppénz negyede gyermekgondozáshoz kapcsolódik, azaz az emberek azért kénytelenek kimaradni a munkából, hogy otthon maradjanak beteg gyerekükkel, és ez kiesést jelent a családi bevételből is. Az állam szerinte az alapokat biztosítja, az ingyenes tanulóbiztosítás, illetve a babakötvény révén. Arra a kérdésre pedig, hogy az állam miért nem emeli a tanulóbiztosítás 2003-tól változatlan – egyébként a diákoknak ingyenes – kártérítési összegét, az államtitkár lényegében azt mondta, hogy nem jut több. A tanulóbiztosítás csonttörésre például mindössze 3 ezer forintot fizet kártérítés gyanánt. Ezenkívül csak baleseti halálra (300 ezer forintot) vagy balesetből eredő maradandó egészségkárosodás esetén ( 3 ezer és 300 ezer forint között) térítenek, mást nem. Lehel Gábor, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet: bár az utasbiztosítások díjbevétele az elmúlt év során közel 17 százalékkal, 12,5 milliárd forintra emelkedett, ez az összeg eltörpül amellett a 742 milliárd forint mellett, amit tavaly elköltöttek honfitársaink külföldön. Az utazóknak csak 45-50 százaléka köt utasbiztosítást. Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója erről a Népszavának azt mondta: értesültek róla, hogy évekkel ezelőtt az utasok tájékoztatása nélkül megszüntette BKV korábban a jegyek és a bérletek árában benne foglalt biztosítást (ami a közlekedési társaságnak évente mintegy 50 millió forintos kiadást jelentett). Azóta még a jogos kártérítést is csak bírósági határozatra fizetnek, amit gyakran a vétlen járművezetőkön igyekeznek behajtani. A Pandurics Anett, aki a Mabisz elnöke is, nem szövetségi véleményként azt mondta: a többi tömegközlekedési cégnél (MÁV, Volán) ugyancsak nincs a jegybe épített utasbiztosítás. Szerinte a korábbi évek káresetei kapcsán ezeknek a társaságoknak egy tartalékalapot kellene képezniük, amiből fizethetnének a pórul járt utasaiknak.   
Szerző
Témák
biztosítás
Frissítve: 2018.07.05. 09:18