Nagyot ugorhatnak az új- és a használt lakás árak 2020 januárjától. Megszűnik ugyanis a 2016-tól az új lakásokra ideiglenesen bevezetett 5 százalékos, kedvezményes áfa és ismét 27 százalékos forgalmi adó terheli majd a lakóingatlanokat. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan az Inforádió műsorában elismerte, hogy a kedvezményes áfa eltörlése drágító hatással lesz az újlakás piacra, de azzal érvelt, hogy ezeket a lakásokat jelentős részben külföldiek és ingatlanbefektetők vásárolják, és ezt nem kívánják támogatni. A tárcavezető azonban sem az adatok forrását, sem pontos számokat nem közölte.
A befektetési szándékok mérésénél együtt figyelik a használt és az új lakásokat, de arról nincs adat, hogy mennyi a vásárlók között a külföldi, illetve az ingatlanbefektető – nyilatkozta a Népszavának Benedikt Károly, a Duna House pr- és elemzési vezetője. A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) vannak bizonyos adatai a külföldi vásárlókról, de egyelőre még a tavalyi végleges számok sincsenek meg. Ráadásul az uniós állampolgároknak nem kell engedélyt kérniük az ingatlanvásárláshoz, így eleve csak torzított adatokkal dolgozhatnak a szakemberek. Ám a statisztikákban az engedélyköteles harmadik országbeli vásárlók esetében sem bontják szét az új, illetve a használt lakásvásárlásokat. Ágazati szakemberek ezért arra gyanakodnak, hogy a kedvezmény eltörlésével a költségvetés bevételeit szeretné a kormány növelni.
A befektetési szándékból vásárolt lakások aránya a Duna House mérése szerint Budapesten 40 százalék körüli. Ezek az ingatlanok viszont többnyire a bérlakás piacon jelennek meg. Ám ebben az esetben is együtt nézik a használt és az új lakásokat.
Az áfa belátható időn belüli 22 százalékpontos emelése növelni fogja az új és a használt lakások árát – jegyezte meg Benedikt Károly. A hirtelen megugró árak miatt az új lakások iránti kereslet egy része átmehet a használt lakás piacra, ahol pedig a növekvő igények drágítják meg a lakóingatlanokat. A növekedésnek indult hitelkamatok hatása még nem érzékelhető az új ingatlant vásárlók körében, de ha ez találkozik a lakások árának jelentős emelkedésével, az alaposan visszafoghatja a forgalmat. A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a fővárosban egyre kevesebben veszik igénybe, mert már most sem jelent érdemi segítséget az új lakás vásárlásához. Egy budapesti, átlagos lakás ára 35 millió forint. Ez 7 millióval drágulhat 2020-tól – említette a szakember.
Tovább nehezíti a lakásépítéseket az is hogy a kormányzati infrastrukturális és presztízs beruházások már jelenleg is jelentős kapacitásokat vonnak el az ágazat más területeiről. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnökségi ülése előtt egy rövid sajtótájékoztatón György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára bejelentette, hogy 2017-2022 között 15 ezermilliárd forint értékben rendel meg a kormány infrastrukturális és más közösségi beruházásokat. Igaz, 4 ezer milliárd forint értékre nincs meg a kellő építőipari kapacitás, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag az ágazat kapacitásának nagy részét lefoglalja a kormány, így még kevesebb energia jut a lakásépítésre. A kormány mindössze 20 milliárd forintot szán az építőipari cégek korszerűsítésének, technológiai fejlesztésének támogatására. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a 4-6 embert foglalkoztató mikrovállalkozásokat legalább 10, de még inkább 20 munkavállalót foglalkoztató cégekké kellene fejleszteni.
