Drágábbak lesznek a lakások, a kormány nem is bánja

Publikálás dátuma
2018.07.05 09:09

Fotó: Népszava
Egy átlagos budapesti lakás 7 millió forinttal lehet drágább 2020-tól, miután kivezetik az adókedvezményt. A pénzügyminiszter arra hivatkozik, hogy úgyis főleg befektetők veszik az új építésű lakásokat.
Nagyot ugorhatnak az új- és a használt lakás árak 2020 januárjától. Megszűnik ugyanis a 2016-tól az új lakásokra ideiglenesen bevezetett 5 százalékos, kedvezményes áfa és ismét 27 százalékos forgalmi adó terheli majd a lakóingatlanokat. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan az Inforádió műsorában elismerte, hogy a kedvezményes áfa eltörlése drágító hatással lesz az újlakás piacra, de azzal érvelt, hogy ezeket a lakásokat jelentős részben külföldiek és ingatlanbefektetők vásárolják, és ezt nem kívánják támogatni. A tárcavezető azonban sem az adatok forrását, sem pontos számokat nem közölte. A befektetési szándékok mérésénél együtt figyelik a használt és az új lakásokat, de arról nincs adat, hogy mennyi a vásárlók között a külföldi, illetve az ingatlanbefektető – nyilatkozta a Népszavának Benedikt Károly, a Duna House pr- és elemzési vezetője. A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) vannak bizonyos adatai a külföldi vásárlókról, de egyelőre még a tavalyi végleges számok sincsenek meg. Ráadásul az uniós állampolgároknak nem kell engedélyt kérniük az ingatlanvásárláshoz, így eleve csak torzított adatokkal dolgozhatnak a szakemberek. Ám a statisztikákban az engedélyköteles harmadik országbeli vásárlók esetében sem bontják szét az új, illetve a használt lakásvásárlásokat. Ágazati szakemberek ezért arra gyanakodnak, hogy a kedvezmény eltörlésével a költségvetés bevételeit szeretné a kormány növelni.  A befektetési szándékból vásárolt lakások aránya a Duna House mérése szerint Budapesten 40 százalék körüli. Ezek az ingatlanok viszont többnyire a bérlakás piacon jelennek meg. Ám ebben az esetben is együtt nézik a használt és az új lakásokat.  Az áfa belátható időn belüli 22 százalékpontos emelése növelni fogja az új és a használt lakások árát – jegyezte meg Benedikt Károly. A hirtelen megugró árak miatt az új lakások iránti kereslet egy része  átmehet a használt lakás piacra, ahol pedig a növekvő igények drágítják meg a lakóingatlanokat.  A növekedésnek indult hitelkamatok hatása még nem érzékelhető az új ingatlant vásárlók körében, de ha ez találkozik a lakások árának jelentős emelkedésével, az alaposan visszafoghatja a forgalmat. A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a fővárosban egyre kevesebben veszik igénybe, mert már most sem jelent érdemi segítséget az új lakás vásárlásához. Egy budapesti, átlagos lakás ára 35 millió forint. Ez 7 millióval drágulhat 2020-tól – említette a szakember.  Tovább nehezíti a lakásépítéseket az is hogy a kormányzati infrastrukturális és presztízs beruházások már jelenleg is jelentős kapacitásokat vonnak el az ágazat más területeiről. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnökségi ülése előtt egy rövid sajtótájékoztatón György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára bejelentette, hogy 2017-2022 között 15 ezermilliárd forint értékben rendel meg a kormány infrastrukturális és más közösségi beruházásokat. Igaz, 4 ezer milliárd forint értékre nincs meg a kellő építőipari kapacitás, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag az ágazat kapacitásának nagy részét lefoglalja a kormány, így még kevesebb energia jut a lakásépítésre. A kormány mindössze 20 milliárd forintot szán az építőipari cégek korszerűsítésének, technológiai fejlesztésének támogatására. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a 4-6 embert foglalkoztató mikrovállalkozásokat legalább 10, de még inkább 20 munkavállalót foglalkoztató cégekké kellene fejleszteni.  

Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző