Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága most tartotta időszerűnek közzétenni megállapításait azokkal az értesülésekkel kapcsolatban, amelyek arról szólnak, hogy miként próbált Oroszország beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztásba.
Ezek a friss megállapítások egy pontban lényegesen eltérnek attól, amilyen következtetésre korábban jutott a Kongresszus másik házának, a Képviselőháznak a hírszerzési bizottsága: abban, hogy az átfogó és sokrétű beavatkozást elrendelő Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejezetten azt a feladatot adta az apparátusnak, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt győzelmét próbálja elősegíteni a demokrata párti Hillary Clinton ellenében.
Mi történt a képviselőházi és a szenátusi illetékes bizottság véleményének a közzététele között? Nincs hír arról, hogy az amerikai „hírszerző közösség”, az Egyesült Államok számos titokzatos szolgálatának a hálózata bármilyen új értesülést ásott volna elő időközben. Egy dolog azonban történt: kitűzték Trump és Putyin első kétoldalú találkozójának az időpontját. A két vezető másfél hét múlva találkozik Helsinkiben.
Azzal, hogy a Szenátusban – szemben a Képviselőházzal – csak hajszálvékony a republikánus többség, nem indokolható ez a nagyon fontos eltérés a két végkövetkeztetés között. Sokkal valószínűbb, hogy a szenátusi bizottsági jelentés közzététele az amerikai-orosz csúcstalálkozó sajátos hangulati előkészítését szolgálja, mintegy nekiszegezve Putyinnak egy súlyos vádat, ami indokolja majd, hogy Trump hűvös légkörben indítson Helsinkiben.
A külügyminiszterek nem a csúcs előtt fognak egyeztetni, hanem csak utána – vagyis nem előkészítik, hanem csupán végrehajtják majd annak döntéseit. Ez a megoldás arra utal, hogy a koreográfiával a két legfőbb vezető személyes tárgyalási teljesítményét akarják hangsúlyozni.