Újabb, Parlament előtti demonstrációt helyeztek kilátásba az otthonápolás munkaviszonyként történő elismertetéséért küzdő civilek, ha nem sikerül egyezségre jutni a kormányzattal. Mint arról beszámoltunk, a „Lépjünk, hogy léphessenek!” Közhasznú Egyesület és több más, a 45 ezer otthonápolót képviselő civil szervezet régóta küzd azért, hogy az ápolók tevékenysége munkaviszonynak minősüljön és legalább a minimálbér járjon nekik. Egy hete demonstrációjukon arra kérték a költségvetési törvényt tárgyaló honatyákat, hogy biztosítsanak forrást erre a célra: a civilek úgy számoltak, hogy évente mindössze 6 milliárd forint elegendő is lenne.
A javaslatot a teljes ellenzék felkarolta, de azt a kormánytöbbség azonnal leszavazta a bizottságban. Ennek következtében az ügy még a Parlament elé sem kerülhetett, hacsak valamelyik frakció nem kéri ki külön szavazásra.
Csordás Anett a „Lépjünk, hogy léphessenek!” Közhasznú Egyesület vezetője elmondta: időközben július 12-re kaptak időpontot Fülöp Attila nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkártól, akit Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter jelölt ki, hogy tárgyaljon velük.
Csordás Anettet ügyük összellenzéki támogatásáról csak annyit mondott: „ellenzéki oldalról mindig lehet valamiért kiállni, de a kérdés, hogy kormányra kerülve is úgy gondolják-e”. A mostani helyzet ugyanis tökéletes ellentéte 2010 előtti állapotoknak: akkor a Fidesz támogatta, míg az akkor éppen kormányon lévő MSZP-SZDSZ koalíció nem karolta fel az otthonápolás elismertetését. Mint azt a 24.hu észrevette, Mátrai Márta a Fidesz háznagya a szintén Fideszes Szabó Erikával 2004-ben még határozati javaslatot nyújtott be az otthonápolásért járó minimálbér érdekében, ám az akkori javaslat is bizottsági szakaszban vérzett el. Később, 2005-ben szavazásra is került egy ilyen tartalmú népi kezdeményezés, akkor a fideszes képviselők igennel szavaztak, de a kormánypárti képviselők tartózkodtak, így ismét elbukott a javaslat. Később, hatalomra kerülve a Fidesz már visszavett a lendületéből: 2013-ban ugyan bevezette a „kiemelt ápolási díj” intézményét, ám az egyrészt nem jelent munkaviszonyt, másrészt az összege mindössze 56 ezer forint.
Mint arról a múlt heti demonstráción a civilek beszámoltak: Magyarországon a súlyosan beteg családtag ápolása egyet jelent az állandó nélkülözéssel és biztos elszegényedéssel, jelenleg Romániában is lényegesen több juttatás jut a beteget ápoló családtagnak, mint Magyarországon. Az eltelt években az egyesületük levélben sorra megkereste a korábban az ügy mellett kiállt fideszes képviselőket is, így írtak a korábbi javaslatot jegyző, az otthonápolás elismertetése mellett lobbizó Mátrai Mártának is, ám ő azt válaszolta, hogy „nem az ő illetékessége” az ügy.
