Ellenzékben küzdött érte, most leszavazta a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.07.05. 19:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Több mint egy évtizede még a Fidesz akarta, hogy legalább minimálbér járjon a családtagjukat otthon ápolóknak, de a szocialisták nem támogatták. Most fordított a felállás, a fideszesek szavazták le ugyanazt a javaslatot.
Újabb, Parlament előtti demonstrációt helyeztek kilátásba az otthonápolás munkaviszonyként történő elismertetéséért küzdő civilek, ha nem sikerül egyezségre jutni a kormányzattal. Mint arról beszámoltunk, a „Lépjünk, hogy léphessenek!” Közhasznú Egyesület és több más, a 45 ezer otthonápolót képviselő civil szervezet régóta küzd azért, hogy az ápolók tevékenysége munkaviszonynak minősüljön és legalább a minimálbér járjon nekik. Egy hete demonstrációjukon arra kérték a költségvetési törvényt tárgyaló honatyákat, hogy biztosítsanak forrást erre a célra: a civilek úgy számoltak, hogy évente mindössze 6 milliárd forint elegendő is lenne.

A javaslatot a teljes ellenzék felkarolta, de azt a kormánytöbbség azonnal leszavazta a bizottságban. Ennek következtében az ügy még a Parlament elé sem kerülhetett, hacsak valamelyik frakció nem kéri ki külön szavazásra.

Csordás Anett a „Lépjünk, hogy léphessenek!” Közhasznú Egyesület vezetője elmondta: időközben július 12-re kaptak időpontot Fülöp Attila nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkártól, akit Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter jelölt ki, hogy tárgyaljon velük.
Csordás Anettet ügyük összellenzéki támogatásáról csak annyit mondott: „ellenzéki oldalról mindig lehet valamiért kiállni, de a kérdés, hogy kormányra kerülve is úgy gondolják-e”. A mostani helyzet ugyanis tökéletes ellentéte 2010 előtti állapotoknak: akkor a Fidesz támogatta, míg az akkor éppen kormányon lévő MSZP-SZDSZ koalíció nem karolta fel az otthonápolás elismertetését. Mint azt a 24.hu észrevette, Mátrai Márta a Fidesz háznagya a szintén Fideszes Szabó Erikával 2004-ben még határozati javaslatot nyújtott be az otthonápolásért járó minimálbér érdekében, ám az akkori javaslat is bizottsági szakaszban vérzett el. Később, 2005-ben szavazásra is került egy ilyen tartalmú népi kezdeményezés, akkor a fideszes képviselők igennel szavaztak, de a kormánypárti képviselők tartózkodtak, így ismét elbukott a javaslat. Később, hatalomra kerülve a Fidesz már visszavett a lendületéből: 2013-ban ugyan bevezette a „kiemelt ápolási díj” intézményét, ám az egyrészt nem jelent munkaviszonyt, másrészt az összege mindössze 56 ezer forint.

Mint arról a múlt heti demonstráción a civilek beszámoltak: Magyarországon a súlyosan beteg családtag ápolása egyet jelent az állandó nélkülözéssel és biztos elszegényedéssel, jelenleg Romániában is lényegesen több juttatás jut a beteget ápoló családtagnak, mint Magyarországon. Az eltelt években az egyesületük levélben sorra megkereste a korábban az ügy mellett kiállt fideszes képviselőket is, így írtak a korábbi javaslatot jegyző, az otthonápolás elismertetése mellett lobbizó Mátrai Mártának is, ám ő azt válaszolta, hogy „nem az ő illetékessége” az ügy.
Témák
otthonápolás
Frissítve: 2018.07.06. 09:13

Gyűlöli az óraátállítást? Mondja el az Európai Bizottságnak is!

Publikálás dátuma
2018.07.05. 18:35

Fotó: Shutterstock
Évente kétszer azon morgolódik az ország, hogy miért kell oda vagy vissza állítani az órát. A nyári időszámítás egységes előírás az EU-ban, és a jelek szerint már Brüsszelben is megértették, hogy nem mindenki szereti.
Nyilvános konzultációt indított a nyári és a téli időszámításról, tehát az óraátállításról az Európai Bizottság. Az európai polgárok egy online konzultáció keretében mondhatják el a témával kapcsolatos véleményüket. Az interneten elérhető kérdőívet augusztus 16-ig lehet kitölteni. A konzultáció része a nyári időszámításról szóló uniós irányelv kiértékelésének, melyet a Bizottság nemrégiben kezdeményezett. A kiértékelés arra keresi a választ, szükség van-e még az óraátállításra, vagy a káros hatásai miatt inkább jobb lenne módosítani a szabályokon és elhagyni az egészet.  

Tényleg az óraátállítással van baj?

Magyarország és Európa nagyobb része a közép-európai időzónában (CET) található, ami az „egyezményes koordinált világidőnél” (UTC) egy órával több, ezt úgy szokták mondani, hogy UTC+1. Ha nyári időszámítás van, akkor egy órával többet mutatnak az órák, vagyis UTC+2 időre állunk át. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a naplemente egy órával későbbre tolódik a nyári időszakban, mint télen. A napkelte is elcsúszik, de manapság a többség már nem kel hajnali 4-kor, ezért ez kevésbé feltűnő.  Bár az óraátállítást szokták gyűlölni az emberek, nálunk az igazi gond magával a CET időzónával van: túl nagy, mi pedig a rossz végén (a keleti oldalán) vagyunk, eleve viszonylag hamar van naplemente (bezzeg Spanyolországban!), ami télen kifejezetten depresszív tud lenni. Ha megszűnne az óraátállítás, akkor esetleg lehetséges lenne időzónát váltani, és átállni véglegesen UTC+2-re, már ha el tudjuk viselni gazdasági és politikai szempontból, hogy nem bécsi, hanem bukaresti idő szerint jár az óránk. 

Szerző
Frissítve: 2018.07.05. 19:08

Gazdát cserélt a budai szuperkórház

Publikálás dátuma
2018.07.05. 17:29
A kép csak illusztráció
Fotó: Shutterstock
Elvették Kásler Miklóstól az egészségügyi fejlesztés koronaékszerét, a Dél-Budai centrum építését – derült ki a szerda este megjelent Magyar Közlönyből.
Nyolc héttel ezelőtt még az Egészséges Budapestért Programmal kapcsolatos kormányhatározat a Dél-budai Centrum (DBC) beruházási feladatait egy állami tulajdonú zárt körű részvénytársaságra bízta. Az új cég 720 millió forintos tőkét kapott az induláshoz, és ugyanebben a határozatban a kormány úgy rendelkezett, hogy az új állami részvénytársaság ugyan szervezetileg elkülönül, de a feladatait az Egészséges Budapest Programhoz hangolva kell ellátnia. E társaságban a tulajdonosi jogokat, akkor még a humán tárca miniszterére, Kásler Miklósra ruházta a kormányfő. Ez változott meg július 4-re. Az új kormányhatározat szerint ugyanis a jövőben a szakmai felügyelet és a tulajdonosi jogok gyakorlása is a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelyhez került.  Mint emlékezetes: tavaly októberben bízták külön miniszterelnöki megbízottra, hogy irányítsa és koordinálja a jövőben a dél-budai centrumkórház építését; a feladatot Bedros Róbert, az újbudai Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója kapta. Kinevezésekor Balog Zoltán miniszter azt mondta: Bedros Róbert munkája az lesz, hogy a beruházással kapcsolatban tájékoztassa majd Orbán Viktor miniszterelnököt, és a szükséges egyeztetéseket elvégezze. Az elmúlt nyolc-kilenc hónapban a projektcég megalakításán kívül más nem igen történt a Dél-Budai Centrum ügyében.  Azt egyelőre nem tudni, miért döntött a kormányfő úgy, hogy elveszi a humántárca vezetőjétől a „szuperkórház” építését.  A lehetséges okok közt lehet, ha a kormányzatban fenyegetettségnek értékelték, hogy Kásler Miklós miniszter első megszólalásainak egyikében a Pesti Srácoknak arra kérdésre, hogy mit tenne az egészségügyi korrupció ellen, azt válaszolta: megszüntetné a párhuzamosságokat és a döntéseket a minisztériumba koncentrálná.  
Szerző
Frissítve: 2018.07.05. 17:31