NATO;Törökország;

- Erdogan bekeményít és dacol a NATO-val is

A törökök mindenképpen meg akarják venni az SZ-400-as orosz rakétavédelmi rendszert, még azon az áron is, ha nem kapja meg a legújabb amerikai vadászgépeket. Az amerikaiak megakadályoznák az üzletet, Putyin viszont bízik Erdogan elszántságában.

A török külügyminiszter közölte, Ankara nem enged. Washington viszont akár szankciókra is kész. Az amerikai szenátus úgy döntött, meg kell vizsgálni a két ország viszonyát, mielőtt a védelmi miniszter jóváhagyja az amerikai fegyverszállításokat Törökországnak. Ez azt jelenti, hogy Törökország esetleg nem kapja meg az ötödik generációs F-35A vadászrepülőgépeket. Washington azzal érvel, hogy az orosz SZ-400-as az amerikai Patriot rakétától eltérően nem integrálható a NATO légvédelmi rendszerébe. Ennek ellentmond, hogy Görögország már rendelkezik SZ-300-as orosz védelmi rendszerrel, amely részévé vált a kollektív védelemnek. A NATO főtitkára is elismerte, hogy a szövetség tagjai maguk határozzák meg, milyen fegyvereket alkalmaznak, s rendelkezhetnek saját rendszerekkel is.

A vita nem újkeletű. Törökország  2016 óta tárgyal az orosz rendszer megvételéről, Recep Tayyip Erdogan elnök pedig a múlt év derekán be is jelentette, hogy aláírták az erről szóló szerződést. Azóta tartják nyomás alatt az amerikaiak Ankarát, hogy álljon el az üzlettől, ám semmit sem tudtak elérni. A TASZSZ hírügynökség idézte a török védelmi minisztert, aki már korábban visszautasította az általa zsarolásnak minősített fenyegetést. Jövő májusra elkészülhet a törököknek szánt SZ-400 és júliusban le is szállíthatják első elemeit. Ankara 2,5 milliárd dollárért négy SZ-400-as üteget vásárol, mégpedig több mint a felét hitelből. 

Az előzményekhez tartozik, hogy Törökország már évekkel ezelőtt azt kérte a NATO-tól, modernizálja rakétavédelmi rendszerét. Csakhogy - az ígéretek ellenére - nem kapták volna meg a Patriotokkal együtt annak technológiáját: az amerikaiak megkövetelték volna, hogy a török mérnökök ne nyúljanak bele a rendszerbe. A stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint 2012 és 2016 között Törökország volt az amerikai fegyverzet harmadik legnagyobb vásárlója. A FIM-92 Stinger mozgatható rakétavédelmi rendszertől a Super Cobra harci helikoptereken át a negyedik generációs F-16-os vadászrepülőgépekig rengeteg amerikai fegyvere van.sak még elszántabbá teszi. A közelmúltban aratott választási győzelme pedig nyilván  tovább fokozza magabiztosságát.

Ha nem kapja meg az ötödik generációs F-35A vadászgépet, az már csak azért is érdekes lesz, mert nem kis szerepet vállalt  létrehozásában. 2008 óta a Turkish Aerospace Industries társaság vett részt a vadászgép építésében. Ankara 800 millió dollárt fektetett a projektbe és 116 gépet szeretne venni.

Lemondhat-e egy ilyen üzletről Amerika? S átengedheti-e a terepet, mondjuk az orosz Szu-57-nek, amelynek megvételét Ankarában kilátásba helyezték, válaszul az amerikai szankciókra. Annyit mindenesetre tudni lehet, hogy az oroszok és a törökök nemcsak az SZ-400-as rakétavédelmi rendszerről tárgyalnak, hanem repülőgép vásárlásról is. A TASZSZ kommentátora szerint Törökország  gazdasági ereje és tudományos-technikai bázisa lehetővé teszi azt is, hogy Ankara saját ötödik generációs gépet fejlesszen ki. Ennek a lehetőségével már 2010 óta foglalkoznak. Ebben számíthatnak a brit BAE Systems segítségére, amely részt vett  az amerikai F-35 programjában is. 

A vitába közvetett módon Vlagyimir Putyin is beszállt. Az orosz elnök úgy nyilatkozott, hogy nem olyannak ismerte meg Erdogant, mint aki enged a nyomásnak. Az ilyesmi - tette hozzá - csak még elszántabbá teszi. A közelmúltban aratott választási győzelme pedig nyilván tovább fokozza magabiztosságát.

A rakétarendszerAz SZ-400 Triumf légvédelmi rakétarendszert az 1990-es években fejlesztették ki, 2007 óta az orosz légvédelem része. 8 légvédelmi rakétaosztályból áll, ez 72 indítóállványt és maximum 384 légvédelmi rakétát jelent. 400, 250, 120 és 40 kilométerre eljutó rakétákkal rendelkezik. Ezek különböző feladatok megvalósítására alkalmasak, van olyan rakéta, amely aktív radarkövető rendszerének köszönhetően semmisíti meg a támadót, van, amelyik lopakodó technikával alacsonyan repülő céltárgyakat képes felfedezni, mások a ballisztikus rakéták elfogására is alkalmasak. 30 kilométeres magasságig vethetők be. Ezek a rakéták 17.000 kilométeres sebességet érnek el. Moszkvában azt állítják, hogy a rendszer alkalmas az F-35-ösök megsemmisítésére is. A rendszer első külföldi vásárlója Kína volt, aztán India következett, legutóbb Szaúd-Arábia állapodott meg a vételéről, és az érdeklődök között van Irak is.

A francia kormány nem nyitotta meg kikötőit a vízből mentett bevándorlókat szállító Aquarius és Lifeline hajók előtt, de az utasok egy részének így is menekültstátuszt adott.