Ausztria lezárja a határt, ha a németek menekülteket küldenének vissza

Publikálás dátuma
2018.07.06 16:58
Osztrák katonák egy gyakorlaton
Fotó: APA/ HERBERT NEUBAUER
Beindulhat a dominó, ha a németek valóban elkezdik visszaküldeni a menedékkérőket. Az osztrákok után jöhetnek az olaszok, és vége lehet a schengeni rendszernek.
Bécsben meglehetősen hevesen reagáltak a német uniópártok hétfői megállapodására. „Ausztria fegyveresen felsorakozik a bajor határszakaszon, ha Németország úgy dönt, hogy menekülteket küld hozzá vissza” – hangoztatta az osztrák kabinet. Az osztrák kormány vezetői igyekeznek érzékeltetni, hogy Ausztria kárára nem születhet egyezség Berlinben. És ha mégis ez következne be, akkor Ausztria azonnal továbbadná szomszédainak a terheket. Osztrák rendőrségi adatok szerint az idén január és május között összesen 4600-an utaztak illegálisan Ausztriából Németországba, a regisztráltak száma 18 ezer fő. Akiről a hatóságok megállapítják, hogy először vesznek tőle ujjlenyomatot, az beutazhat Németországba és menekültstátuszért folyamodhat. Ha az illető az Európai Unió egy másik országában már regisztrált – amelyikkel Németországnak van visszavételi szerződése –, akkor oda toloncolják. Ha nincs ilyen szerződés, akkor a kérelmezőt nem engedik be Németországba, hanem Ausztriában kell maradnia. A két ország 1998-ban már egyezséget kötött átvételről-visszaküldésről, de ez csak az illegális migránsokra vonatkozott, menekültstátuszt kérelmezőkre nem. Herbert Kickl a szélsőjobboldali szabadságpárttól delegált belügyminiszter telefonon beszélt német és olasz kollégájával, az utóbbi már jelezte, hogy országa bármikor kész lezárni a határt a Brenneren. Kickl neki is megemlítette, hogy Ausztria már 2016-ban három tranzitközpontot hozott létre a déli határterületen – Spielfeld, Bad Radkersburg, Brenner - , ezek ma is üzemkészek. Gernot Blümel kancelláriaminiszter a szerdai kormányülést követően hangoztatta, hogy a menekültügyet az uniós külső határok áthatolhatatlanná tételével kell megoldani, ha ez nem sikerül, akkor a schengeni rendszernek vége, a belső országhatárok dominóként dőlnek, zárul egyik a másik után.
2018.07.06 16:58
Frissítve: 2018.07.06 17:07

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36