Most aztán feladta a leckét a Jobbik a regnáló hatalomnak. Szávay István - aki nemrég a parlamentben is felhozta a témát - új közleményében azt követeli, hogy a Vértanúk teréről vigyék a szoborparkba Nagy Imre szobrát. Szerinte ugyanis egy „moszkovita gazember” emlékműve oda való, az átkos rendszer idejéből származó többi művel együtt.
Az ötlet, hogy a mártír miniszterelnökről készült alkotás ne ott álljon, ahol ma, nem áll távol napjaink uralkodó osztályától. Szakály Sándor történész - a jónevű Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója - is felvetette, érdemes elgondolkodni, hogy mást tegyenek a helyére. Például az 1919-es "vörösterror" áldozatainak korábban ott lévő emlékművét. Az Országgyűlés hivatalának főigazgatója, Such György is úgy látta, netán más funkciója is lehetne a Vértanúk terének, amely különben a kiemelt nemzeti emlékhely része, így vagyonkezelője e hivatal. Az átalakításhoz meg a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hozzájárulása kell, e testület vezetője Kövér László.
Itt aztán lassan elérkeztünk a lényeghez. A házelnök ugyanis már hat éve felvetette, hogy Nagy Imre szobrát máshová kellene vinni. Csakhogy Orbán Viktor néhány hete a parlamentben viszont úgy foglalt állást, aki a halált választja, hogy ki tudjon állni a hazája mellett, az elismerést érdemel, még ha az 56-os forradalom előtti tetteivel "a többség nem is ért egyet". És azt se felejtsük el, hogy Nagy Imre kivégzésének évfordulóján Áder János - több mint jelképesen - lerótta kegyeletét a mártír miniszterelnök sírjánál.
Nem kétséges, a csúcson dől el minden. Most aztán az a kérdés, az antikommunizmus ér-e többet, vagy az, hogy ápolják az egykori forradalom hőseinek emlékét. Továbbá az is kiderülhet, győzhet-e a Jobbik újra feltámadó radikalizmusa, vagy felülkerekedik a józan ész.
Fogós, ravasz probléma.