Nem elsörözzük a pénzt, elszámolunk minden adománnyal – ígérte Novák Előd a szakadár jobbikosok ásotthalmi rendezvényén, a Toroczkai László-féle új párt zászlóbontásakor. Novák, amikor az erősen áthallásos kijelentéséről kérdeztük, közölte: senki sem gondolja, hogy a Jobbikban konkrétan elsörözték azt a pénzt, amit az Állami Számvevőszék által kiszabott bírság kifizetésére gyűjtöttek össze. Részéről ez „pusztán egy pikáns utalás volt a pénzügyekben való felelőtlen, inkorrekt eljárásra”.
Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója január végén közleményben fejezte ki hálás köszönetét annak a 6503 magyar embernek, aki összesen 101 millió forintos támogatást adott a Jobbiknak a számvevőszéki „bírság kifizetésére indított gyűjtés során”. Novák Előd viszont elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Jobbik végül másra költötte, „felélte” a pénzt.
Nemrég több jobbikos vezető is elismerte, hogy az adományokat tényleg nem az eredetileg meghirdetett célra, hanem kampányra fordították. Sneider Tamás pártelnök utólag már helytelenítette az eljárást, a Hír TV-ben azt mondta, hogy nem is tudott az egészről, a pénz felhasználásáról „szinte biztosan” a pártigazgató döntött (a szabadságát töltő Szabó Gábort nem sikerült megszólaltatnunk).
A kínos epizód csak egyik jele a zavarodottságnak. A kudarcként értékelt választási szereplés a Jobbikot nem csupán politikailag, hanem – ami a párt jövője szempontjából legalább akkora baj – anyagilag is megrendítette. Múlt hónapban például a Magyar Posta adta hírül, hogy fizetési felszólítást küld a Jobbiknak, mert a pártnak „61 millió forint lejárt tartozása van”. Schön Péter gazdasági igazgató arról számolt be lapunknak, hogy a Jobbik folyamatos törlesztésekkel csökkenti a posta felé fennálló tartozását, amely jelenleg mintegy 58,5 millió forint.
Az igazán nagy gondot azonban változatlanul az Állami Számvevőszék jelenti, hiszen az ÁSZ idén januárban több mint 330 millió forintos tiltott támogatást állapított meg a Jobbiknál, amit vissza kell fizetni. A törvény szerint a pártot ugyanilyen összegű, azaz 330 millió forintos további szankció sújtja. Mivel idehaza nincs jogorvoslati lehetőség, a Jobbik a strasbourgi bírósághoz fordult. Csakhogy ennek nincs halasztó hatálya.
A Magyar Államkincstár a minap bejelentette, hogy a Jobbik egészen addig nem kap állami pénzt, amíg az elvonás összege nem fedezi a büntetés mértékét. Sneider Tamás hírtévés nyilatkozata szerint mintegy 150 millió forintot már elvettek a Jobbiktól, miközben a párt nagyjából évi 510 millió forintos állami bevétellel kalkulálhat. Az államkincstár tájékoztatása szerint a Jobbik legközelebb csak 2019 januárban kap állami támogatást – jegyezte meg Schön Péter.
A pártkassza üres, pedig még a tiltott támogatásként megállapított 330 milliót vissza is kellene fizetni. Ha ez nem történik meg, a NAV „adók módjára behajtja” a tartozást. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – nem derült ki, milyen jogcímen – azt javasolta az adóhatóságnak, hogy a parlamenti választás előtt „ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót”.
A választás óta több hónap telt el. Megkérdeztük a NAV-ot az ügy állásáról, de csak annyit tudtunk meg, hogy az adóhatóság a törvény szerint jár el, az adótitokra vonatkozó rendelkezések miatt részleteket nem hozhat nyilvánosságra. „A Jobbik halasztási és részletfizetési kérelemmel fordult a NAV-hoz. Erre még várjuk az adóhatóság válaszát” – ismertette a fejleményeket Schön Péter.
Némi könnyebbség, hogy harmadik nekifutásra az ÁSZ elfogadta a Jobbik úgynevezett intézkedési tervét, amelyre az „átlátható és elszámoltatható gazdálkodás” megteremtése érdekében van szükség.
Kérdés, ha a Jobbik számára kedvező határozatot hoz a strasbourgi bíróság, a párt igényt tart-e anyagi kártérítésre. Schön Péter gazdasági igazgató diplomatikusan válaszolt: erről majd az ítélet szövegének ismeretében döntenek.
