Seehofer: megtörtént a fordulat menekült-kérdésben

Publikálás dátuma
2018.07.08 11:04
"Hidat Seehofer helyett" - olvasható egy tüntető tábláján: Hamburgban több ezren vonultak utcára szombaton, hogy Horst Seehofer
Fotó: DPA/ ARNE DEDERT
A koalíciós pártok között létrejött megállapodás a menedékkérők kezeléséről azt a legfőbb üzenetet küldi a világba, hogy az illegális migráció immár nem kifizetődő - értékelte a héten történteket Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter.
"Végrehajtottuk a fordulatot a menekültkérdésben"
 - szögezte le Seehofer a Bildnek adott interjúban, írja az MTI
A konzervatív uniópártok közötti megállapodás - amelyre végül a német kormányzó nagykoalíció minden tagja, a szociáldemokraták is rábólintottak -, azt irányozza elő, hogy a Németországba érkező menedékkérők esetében 48 órán belül vizsgálatot folytassanak le; és ha már egy másik uniós tagállamban is nyújtottak be menedékkérelmet, akkor visszaküldjék őket oda. Ha ez nem lehetséges, egy jövőbeni kétoldalú megállapodás alapján, Ausztriába kerülnének.
"Ausztriával egyetértünk abban, hogy egyetlen tagállam sem köteles olyan menedékkérőket befogadni, akikért nem ő a felelős. A menekültügyi fordulattal pont ezt érjük el"
- fogalmazott Seehofer.
A menedékkérők visszafogadásától is elzárkózó olasz kormánnyal kapcsolatban a politikus világossá tette, senkinek nem szabad arra fogadnia, hogy nem jönnek létre kétoldalú megállapodások az emberek visszafogadásáról. Mint mondta, az uniós belügyminiszterek jövő heti találkozóján:
Seehofer személyesen tárgyal majd erről Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel.
Arról, hogy hogyan lehet anélkül lezárni a menekültek földközi-tengeri útvonalát, hogy tömegek fulladnának a tengerbe, a politikus mindössze ezt mondta: le kell csapni az embercsempészekre, és a menedékkérőknek nem szabad vállalkozniuk a veszélyes útra.

Merkel és Seehofer vitája hullámokat vetett

Seehofer menekültekel kapcsolatos politikája ellen több ezren tiltakoztak szombaton Németország több városában - írja az AFP hírügynökség. Az Angela Merkel kancellárral történt összetűzéssel kapcsolatban a Bild am Sonntag egy csütörtökön készült közvélemény-kutatás eredményét is ismertette. A felmérés szerint a németek 67 százaléka azt gondolja, hogy az uniópártok két vezetőjének vitája nem volt helyénvaló. A túlnyomó többség, 71 százalék pedig úgy véli, hogy a politika általános megbecsültsége odaveszett. A megkérdezettek 69 százaléka úgy véli, hogy Seehofer ártott a politika megítélésének, míg Merkelről 46 százalék vélte így. A relatív többség szerint a szövetségi belügyminiszternek le kellene mondania, 41 százalék szerint viszont nem.

2018.07.08 11:04

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36