Karlovy Vary - Csúcson a völgy

Publikálás dátuma
2018.07.08 16:57

Fotó: ELF PICTURES/
Egyből egy örömteli sikerként könyvelhetjük el a 2018-as magyar részvételt régiónk vezető filmfesztiválján, hiszen az egyetlen magyar hivatalos programba meghívott játékfilm, Csuja László Virágvölgy című műve komoly elismeréssel térhetett haza.
Az 53. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál szombat esti gáláján Csuja László és csapata az egykori szocialista országok műveit versenyeztető East of the West – azaz A kelet nyugatja – program zsűrijétől kapta meg a tízezer dollár pénzjutalommal járó (melyen, a fesztivál szabályai szerint osztozik a rendező és a producerek) nagydíjat. A Virágvölgy, a boldogságkeresés meséje, a fiatal pályakezdőket támogató Inkubátor program második filmje, így nem csoda, hogy Csuja a támogatási rendszert létrehozó Magyar Nemzeti Filmalapnak köszönte meg az elismerést. Hozzátette a mű eszmei üzenetét is: reméli, hogy a jelenlévők közül mindenki megtalálja majd a saját virágvölgyét.  
Az East of the West kategória fődíját a kirgiz-orosz Szulajman hegy (Sulemain Mountain) nyerte el. A rendhagyó és egyedi mű hőse az alkohollal igencsak jó viszonyt ápoló Karaban, aki együtt él terhes feleségével, amikor feltűnik a színen előző asszonya azzal a hírrel, hogy megkerült régen eltűnt közös gyermekük. A történetben erős szerephez jut a misztikum és a címben is szereplő hegy mágikus ereje. A film rendezője, Elizaveta Stishova a ceremónián elmondta: rengeteg adósságba verte magát a film miatt, de a hitelezőknek még várniuk kell, mert a díjjal járó tizenötezer dollárt a filmben szereplő, a valóságban is nyomorgó emberek családjainak ajánlotta fel. Ami a nagyverseny műveit és díjazottjait illeti, a nagy színvallások jellemezték az estét. A legjobb színésznő díját (amihez csak meleg kézfogás jár a szobor mellé) Mercedes Morán argentin színésznő kapta. Hosszasan beszélt arról, hogy milyen fontos a feminizmus és a karjára tekert zöld ruhával is üzente az argentin kormánynak, hogy végre tegyék lehetővé az országban az abortuszt. Bevallom, nem lepődtem meg, amikor az est fénypontján, a huszonötezer dollárral járó Kristály Glóbusz átadásakor következtek az igazi nagyotmondások. Például, hogy a zsűri részéről a színpadon skótszoknyában megjelenő, amúgy ír Mark Cousins dokumentumfilmes azt állította Radu Jude rendezőről, hogy olyan jelentőségű alkotó, mint Jean-Luc Godard, Orson Welles vagy a minap elhunyt Claude Lanzmann. Jude szemmel láthatóan nem készült ekkora elismerésre, hiszen farmerben és tornacipőben érkezett és nehezére esett koherens köszönőbeszédet mondania. Nem baj, erre ott volt neki a vagabund román producer, Ada Solomon, aki elmarasztalta a jelenleg nem feltétlenül demokratikus európai országokat. Közös alkotása Judevéval, melynek címe, Nem érdekel, ha barbárokként kerülünk be a történelemkönyvekbe minden olyan országról szó, ahol nincs szólásszabadság. Név szerint Oroszországra, Romániára, Lengyelországra, Magyarországra és Törökországra gondolt. A film egyébként arról az etnikai tisztogatásról szól, melyet a román hadsereg hajtott végre a keleti fronton 1941-ben. Az est csillaga a veterán amerikai rendező, az Oscar-díjas Barry Levinson volt, aki a gálán életműdíjat vehetett át Jíri Bartoska igazgatótól. A rendező megjegyezte: azért fontos a mozi, mert ez az a művészeti ág, amely bármilyen embereket össze tud kapcsolni. Szép gondolat. Levinson jelenléte több mint szimbolikus volt, mivel az idén harminc éves Esőember lett Karlovy Vary-ban a közönségdíjas, amit nagyon sokat elmond arról, hogy milyenek voltak akkor a friss művek.
2018.07.08 16:57
Frissítve: 2018.07.08 18:08

Ha kiállnánk a fényre - Jeanne d’Arc legendája a Katona József Színházban

Publikálás dátuma
2019.01.19 13:19
A per lefolytatóinak sajátos divatbemutatója
Fotó: / DÖMÖLKY DÁNIEL
Jeanne d’Arc sok száz éves legendáját vette elő a Katona József Színház Mészáros Blanka főszereplésével a Kamrában. Hegymegi Máté rendezésében kíméletlenül pontos, felkavaró előadás született.
„ A jelen idő vitrinében égek” - mondja Mészáros Blanka, mint Jeanne d’Arc a Katona József Színház Kamrájában a Hegymegi Máté által rendezett előadás elején. Eközben a hitről beszél, illetve arról, hogy sokszor csak mondjuk, hogy hiszünk, aztán nem vagyunk hajlandóak semmit sem tenni érte. „ Csak a valóság lezárt képeit nézegetjük.” A sötétben maradunk és nem merünk kiállni a fényre. Nem vállaljuk a megbélyegzést. Persze az ilyen vállalásnak ára van. Nem is akármilyen. Főként, ha az ember közben egyedül marad. A hőssé lett, majd máglyán elégetett parasztlány legendáját nagyon sokan feldolgozták. Most Garai Judit ezeket a drámákat, dokumentumokat és filmforgatókönyveket felhasználva írt egy új szöveget. Friss, pontos és felkavaró és nagyon mai. Lehetne akár egy a tetteiért számon kért mai fiatal tüntetőlány is a történet főszereplője. Persze ne menjünk messzire, hiszen a máglyahalál csak nem jön újra divatba. Sok minden mégis ismerős, nem véletlenül a jelen idő vitrine… A színpadon tényleg egy valódi üvegvitrin. (Díszlet: Fekete Anna) Ebbe zárják be a perbe fogott lányt. Előtte a per résztvevői végigvonulnak a kifutón, mint egy divatmutatón (Jelmez: Kálmán Eszter), majd belenéznek az üvegvitrinbe. Igen, minden csupa tettetés, színjáték. Az őszinteségnek ehhez semmi köze. Az érdekek számítanak, a konspiráció. Minden és mindenki ennek az eszköze. Aki pedig nem hajlandó ebben a színjátékban a saját, illetve a ráosztott szerepet eljátszani, annak lesz ne mulass. Legfeljebb utólag szentté nyilvánítják. Pedig Jeanne d’Arc tiszta, nagyon is az. Ezzel még nem is lenne baj. Legyen hős, hallgasson a hangjaira, koronáztassa meg a királyt, de aztán álljon be szépen a sorba. Elég a nagyképűségből! Elég a küldetésből! A Katona József Színház ennek az egész álszent folyamatnak a lényegét vágja a képünkbe. A fiatal rendező Hegymegi Máté több munkájával (Peer Gynt, Bádogdob) már felhívta a figyelmet a tehetségére. És szerencsére eddig minden előadása képes volt egyedi és markáns lenni. Most miközben kíméletlen közeliket mutat, sok mindent a színészekre bíz. És ők meghálálják ezt a bizalmat. Mészáros Blanka egy valódi utat mutat meg a színpadon. Nem kímélve önmagát, nagy energiával végigmegy rajta. A hősből az áldozattá válásig. Végig megőrizve a tisztaságát, ami a színésznőből egyébként is árad. A pert levezénylő férfiak pedig szintén önmagukat adják: a bíró Kocsis Gergely, az inkvizítor Rába Roland, az ügyész Elek Ferenc és az angolokat képviselő Tasnádi Bence. Asszisztálnak egy gyakorlatilag előre eldöntött perben. Mindenki a saját vérmérséklete és ízlése szerint. De mindannyian ugyanannak a gépezetnek a részei. Mészáros Béla, Máté Gábor, Dankó István és Vajdai Vilmos több szerepet is megoldanak. Warwick (Mészáros Béla) mondja: „Rettenetes látni, ahogy egy ilyen ártatlan teremtés szétzúzódik két nagyhatalom: az egyház és a törvény között.” Ezek a rendszerek pedig könyörtelenül felfalják azt, aki nem engedelmeskedik. Nem csak a múltban, hanem a jelen idő vitrinében is. Infó: Jeanne d’Arc – a jelen idő vitrinében Írta: Garai Judit Katona József Színház - Kamra Rendező: Hegymegi Máté                 
2019.01.19 13:19
Frissítve: 2019.01.19 13:19

Nicki Minaj nem kér és nem ad kegyelmet

Publikálás dátuma
2019.01.19 12:22
Nicki Minaj olyan dolgokat mond ki, amikre sokan gondolni sem mernek
Fotó: AFP/ LLUIS GENE
Bevetésen van: nem kér és nem ad kegyelmet. Hatalma teljében érkezik Budapestre a hip-hop királynője.
Nem akarják tudni, hogy miről szövegel. Olyan dolgokat mond ki, amire egy nemzedékkel feljebb gondolni is csak leoltott lámpa mellett mertek. Közben pajkosan mosolyog, a szemünkbe néz és a vesénkbe lát. Alig van rajta valami cucc, és úgy rázza, hogy belepirul a YouTube. Azt hittük, hatvanhárom évvel Allen Ginsberg Üvöltése után minket már nem lehet meglepni. De ha mégis, akkor nem egy feltöltött fenekű trinidadi csajon fogunk csodálkozni. Csakhogy közben eljött a XXI. század, és itt állunk leforrázva. Új költők, új dumák, új mozdulatok. Rengő popsik és széttárt lábak: ha ez kell ahhoz, hogy figyelj arra, amit mondok, hát tessék, itt van, nem szégyellem, szerintem te előbb fogod elfordítani a fejed. A pasik álma, a csajok bálványa Port of Spainben született. És ha már a hip-hop királynője, hol máshol, mint Queensben nőtt fel, tizenegy éves kora óta rappel. Alig esett le a hátsójáról a tojáshéj, és már övé volt az összes női Billboard rekord: mióta vezetik a ranglistát (1958), ilyet még nem látott a világ. Az új kor szelleme, az új nemzedék hangja, a modern média boszorkánya. Beyoncétól Jay-Z-ig mindenkivel dolgozott, aki manapság számít. A Jessie J-vel és Ariana Grandéval közös Bang banget több mint egy és negyed milliárdszor nézték meg a videómegosztón, a Time magazin szerint 2016-ban ott volt a földkerekség száz legbefolyásosabb embere között. Persze a rap nem igazi művészet, ha az, akkor is csak szubkultúra. Mint a rock volt 1964-ben vagy a dzsessz Louis Armstrong felbukkanásakor. A tehetséget amúgy sem lehet számszerűsíteni, mindenesetre Minaj mind a 157 centijére jut egy tonna. A mindenféle gettókból végleg kitörő fiatal nők öntudatával közli, hogy mit akar és mit hajlandó cserébe adni. Voltak persze előzmények, például amikor Aretha Franklin követelt több tiszteletet (R.E.S.P.E.C.T.). De ez már más. Minaj meg a mögötte táncolók ténynek tekintik az élet minden területére kiterjedő egyenjogúságot és ezt a képünkbe is mondják. Obszcén szavakkal és még obszcénabb gesztusokkal, mert hát magasan van már az ingerküszöb. Napjaink Josephine Bakerének keményen meg kell dolgozni minden perc figyelemért. Nem csak a szexről van itt szó, de azzal lehet a dolgot legkönnyebben tudatosítani. Meg persze azt lehet pénzre váltani. Ahogyan a dzsessz és a rock esetében, a hip-hopot is gyorsan megtalálta a biznisz: ami érdekli a fiatalokat, az a bankot is érdekli. Más olvasatban persze eljött a Kánaán: milliárdokhoz jut el a mondanivaló, és azok a milliárdok még fizetnek is érte. Kis probléma, hogy mindez angolul zajlik, Minaj esetében ráadásul géppuskagyorsasággal. Aki nincs benne, azt se tudja, most éppen kinek válaszol, mire utal, hová reagál. A február utolsó hétfőjére eső budapesti koncerten egy alig húszéves rapper Juice WRLD lesz a vendége. Ő a Minden csaj egyforma című számmal tört be, de ne higgyünk neki. Infó: Nicki Minaj-koncert Papp László Budapest Sportaréna február 25. 

Anakonda (részlet)

Az anakondámnak nem… Az anakondámnak nem… Az anakondámnak nem kell tőled semmi, ha nem elég nagy a popód Atyavilág, nézd már a seggét Atyavilág, nézd már a seggét Atyavilág, nézd már a seggét Nézd már a seggét (nézd már a seggét) Ez a Michael nevű srác, aki motoron járt A farka mint egy torony és nem az Eiffelre gondolok Igazi vidéki nigger, engedi, hogy játsszak a fegyverével A puncim annyira kifárasztja, hogy Valeriánának hív Most jöhet a durr, durr, durr Engedem neki, hogy beverje, mert kokót árul Megkever, mintha római saláta lennék, őt meg Romaine-nek hívnák És mikor végzünk, Balmaint vetetek vele magamnak  Valami ütős cuccon vagyok Amúgy, mit is mondott? Látja rajtam, hogy nem szoktam kihagyni az étkezéseket? Na csak gyere, dugjunk a kocsimban Hagyom, hogy kinyaljon a fogékszerével És azt mondja, hogy nyugi És azt, hogy ez most komoly, meg imádja a szexepilem Azt mondja nem szereti a csontkollekciókat, neki kell valami, amit megmarkolhat Szóval jövök a Jaguárral, mint Maywaether a pofonnal... Dun-d-d-dun-dun-d-d-dun-dun (Fordítás a www.magyar-dalszoveg.hu alapján) 

2019.01.19 12:22
Frissítve: 2019.01.19 12:22