Karlovy Vary - Csúcson a völgy

Publikálás dátuma
2018.07.08 16:57

Fotó: ELF PICTURES/
Egyből egy örömteli sikerként könyvelhetjük el a 2018-as magyar részvételt régiónk vezető filmfesztiválján, hiszen az egyetlen magyar hivatalos programba meghívott játékfilm, Csuja László Virágvölgy című műve komoly elismeréssel térhetett haza.
Az 53. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál szombat esti gáláján Csuja László és csapata az egykori szocialista országok műveit versenyeztető East of the West – azaz A kelet nyugatja – program zsűrijétől kapta meg a tízezer dollár pénzjutalommal járó (melyen, a fesztivál szabályai szerint osztozik a rendező és a producerek) nagydíjat. A Virágvölgy, a boldogságkeresés meséje, a fiatal pályakezdőket támogató Inkubátor program második filmje, így nem csoda, hogy Csuja a támogatási rendszert létrehozó Magyar Nemzeti Filmalapnak köszönte meg az elismerést. Hozzátette a mű eszmei üzenetét is: reméli, hogy a jelenlévők közül mindenki megtalálja majd a saját virágvölgyét.  
Az East of the West kategória fődíját a kirgiz-orosz Szulajman hegy (Sulemain Mountain) nyerte el. A rendhagyó és egyedi mű hőse az alkohollal igencsak jó viszonyt ápoló Karaban, aki együtt él terhes feleségével, amikor feltűnik a színen előző asszonya azzal a hírrel, hogy megkerült régen eltűnt közös gyermekük. A történetben erős szerephez jut a misztikum és a címben is szereplő hegy mágikus ereje. A film rendezője, Elizaveta Stishova a ceremónián elmondta: rengeteg adósságba verte magát a film miatt, de a hitelezőknek még várniuk kell, mert a díjjal járó tizenötezer dollárt a filmben szereplő, a valóságban is nyomorgó emberek családjainak ajánlotta fel. Ami a nagyverseny műveit és díjazottjait illeti, a nagy színvallások jellemezték az estét. A legjobb színésznő díját (amihez csak meleg kézfogás jár a szobor mellé) Mercedes Morán argentin színésznő kapta. Hosszasan beszélt arról, hogy milyen fontos a feminizmus és a karjára tekert zöld ruhával is üzente az argentin kormánynak, hogy végre tegyék lehetővé az országban az abortuszt. Bevallom, nem lepődtem meg, amikor az est fénypontján, a huszonötezer dollárral járó Kristály Glóbusz átadásakor következtek az igazi nagyotmondások. Például, hogy a zsűri részéről a színpadon skótszoknyában megjelenő, amúgy ír Mark Cousins dokumentumfilmes azt állította Radu Jude rendezőről, hogy olyan jelentőségű alkotó, mint Jean-Luc Godard, Orson Welles vagy a minap elhunyt Claude Lanzmann. Jude szemmel láthatóan nem készült ekkora elismerésre, hiszen farmerben és tornacipőben érkezett és nehezére esett koherens köszönőbeszédet mondania. Nem baj, erre ott volt neki a vagabund román producer, Ada Solomon, aki elmarasztalta a jelenleg nem feltétlenül demokratikus európai országokat. Közös alkotása Judevéval, melynek címe, Nem érdekel, ha barbárokként kerülünk be a történelemkönyvekbe minden olyan országról szó, ahol nincs szólásszabadság. Név szerint Oroszországra, Romániára, Lengyelországra, Magyarországra és Törökországra gondolt. A film egyébként arról az etnikai tisztogatásról szól, melyet a román hadsereg hajtott végre a keleti fronton 1941-ben. Az est csillaga a veterán amerikai rendező, az Oscar-díjas Barry Levinson volt, aki a gálán életműdíjat vehetett át Jíri Bartoska igazgatótól. A rendező megjegyezte: azért fontos a mozi, mert ez az a művészeti ág, amely bármilyen embereket össze tud kapcsolni. Szép gondolat. Levinson jelenléte több mint szimbolikus volt, mivel az idén harminc éves Esőember lett Karlovy Vary-ban a közönségdíjas, amit nagyon sokat elmond arról, hogy milyenek voltak akkor a friss művek.
2018.07.08 16:57
Frissítve: 2018.07.08 18:08

Elegáns lett a megújult Szépművészeti (fotók)

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:22

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Október végén Leonardo-kamarakiállítással nyílik meg a Szépművészeti Múzeum. A következő megnyitását 2019 közepére tervezik.
Március közepén két hétre már megnyílt a nagyközönség előtt a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka. A háromhajós román stílusú bazilikát idéző tér sokáig a szobormásolat-gyűjteményéről volt nevezetes, a második világháború után hetven évig a múzeum raktáraként várt jobb sorsára. Tavasszal tömegek álltak sorba a múzeum előtt és annak lépcsőjén, hogy csodájára járjanak a megújulásának: most ezt nem tehetnék meg. A lépcsőnek ugyanis hűlt helye. Igaz, október végére újraépítik, az épületnek a Kós Károly sétányra néző homlokzatát sem fogja állványzat takarni. Hétfőn sajtóbejáráson mutatta meg a Szépművészeti főigazgatója, Baán László, valamint Fekete Péter kulturális államtitkár, Mányi István építész és Seres András főrestaurátor, miért lesz érdemes újra sorba állni a múzeum előtt. Fekete Péter Kós Károly történelmi regényének, Az országépítőnek 1934-es kiadásával érkezett, hogy Baán Lászlót csodaálmodóként méltassa. A visszafogott eleganciával újraálmodott épület mélyföldszintjén már installálják az egyiptomi kiállítást: új, nagyobb térben, hatszáz műtárggyal fogja várni a látogatókat. Az emeleten, a felújított Román szárnyban a Régi képtár már elkészült, bárhol a világon megállná a helyét. Részben olyan művekkel, amelyeket eddig a Magyar Nemzeti Galériában láthattunk: a Szépművészeti régi-új koncepciójának megfelelően a XVIII. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Így olyan dilemmák elé sem állítja a látogatót, hogy a Régi képtár egyik főműve, a trónoló Thalia vajon itáliai vagy magyar alkotás-e. Készítője, a magyar Michele Pannonio (Pannóniai Mihály) ugyanis Ferrarában alkotott.
Az épület Dózsa György úti szárnyában már hónapok óta elkészült a Schickedanz-terem játékos neoreneszánsz mennyezetfestésével, ahogy alatta, az első emeleten a Michelangelo-terem a kazettás dongaboltozatával. Itt fog megnyílni október végén a Leonardo és a budapesti lovas című kamaratárlat, középpontjában azzal a lovasszoborral, amelynek alkotója Leonardo da Vinci vagy egyik követője lehet. A kiállításhoz érkeznek Leonardo-grafikák Windsorból és a párizsi Louvre-ból is. Mányi István építész 35 éve foglalkozik a múzeum megújításának gondolatával, és annak minden gyakorlati lépésével. Felidézte: az elmúlt évtizedekben toldozgatták-foltozgatták az épületet, a mostani felújítás az első olyan koncepcionális lépés, amely egybefogalmazza a múzeumot, hosszú időre meghatározva a működését. Igaz, volna még néhány teendő, nem is kevés a 30 ezer négyzetméteren. A Reneszánsz csarnok például nem volt része a rekonstrukciónak – falfestései mögött a restaurátorok viszont megtalálták az eredeti festést. Amely, ha helyreállítanák, Mányi szerint legalább akkora durranás lenne, mint most a Román csarnok. A Román csarnok fölött is van egy varázslatos loft tér, és érdemes volna alternatív energiára átállítani az épület üzemeltetését – említett példákat. A Szépművészeti összes, megújult állandó kiállítása 2019 közepétől lesz látogatható. Újabb megnyitó prolongálva.

Számok a szépség mögött

Az elmúlt három és fél év alatt 14 ezer négyzetmétert érintett a Szépművészeti Múzeum mintegy tízmilliárd forintba kerülő felújítása, azaz a múzeum alapterületének 40 százalékát. Kétezer négyzetméter kiállítótér kapta vissza eredeti funkcióját, a műtárgyraktárak 500 négyzetméterrel bővültek. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) év végére készül el mintegy húszmilliárd forintból a Szabolcs utcában. Az OMRRK 37 ezer négyzetméteres épületegyüttese többek között a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 300 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít majd helyet. A Szépművészeti mélyföldszintjén kialakítottak egy több mint 600 négyzetméteres, melegkonyhás éttermet is, amely egyszerre mintegy 140 embert tud vendégül látni. Bár az étterem üzemeltetésére kiírt nyilvános pályázatot elvben áprilisban elbírálták, külön kérdésre sem árulták el a bérlő kilétét. 

A budapesti lovas

A klasszicista szobrászat egyik nagysága, a dán Bertel Thorvaldsen segédjeként 1818 és 1824 között Rómában élt Ferenczy István szobrászművész, aki megtakarításait egy nyolcvan műből álló szoborgyűjteménybe fektette. A kollekció egyik darabjáról, a ma budapesti lovasként ismert kisméretű bronzszoborról úgy hitte: antik alkotás. Gyűjteményét örököseitől 1914-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, amelynek igazgatóőre, Meller Simon művészettörténész két évvel később nagy bejelentést tett: az ágaskodó lovon küzdő harcos szobra valójában Leonardo da Vinci műve, Gian Giacomo Trivulzio zsoldosvezér – Milánó egykori helytartója – síremlékéhez készült tanulmány-modell alapján születhetett meg 1506 körül. Azaz ez a mű az egyetlen fennmaradt Leonardo-szobor a világon. Leonardo szerzősége azóta is vita tárgya – a katalógusban az alkotó Leonardo vagy követőjeként szerepel. A művet a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában 2009-ben állították ki. Az amerikai múzeum szakemberei akkor úgy foglaltak állást: nem bizonyítható, de nem is kizárható, hogy a bronzlovas Leonardo keze munkája. Annyi bizonyos: a bronz összetétele, az öntési technika alapján az itáliai reneszánsz idején készült, s lehet Leonardóval egykorú. 2015 őszén a Szépművészeti válogatott gyűjteménye részeként a milánói Palazzo Realéban is bemutatták. Stefano Zuffi művészettörténész akkor úgy nyilatkozott: szerinte kizárt, hogy a szobor Leonardo munkája volna, ám bizonyosan hozzátartozik a plasztikai munkásságához. Ez a korábbi milánói állásponthoz képest megengedőbb kijelentés. Leonardo vagy követője: a Népszava a szombati számában írt arról, a műtárgypiacon milyen jelentősége van annak, ha egy mű Leonardóé. A Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi című képet – a világ legdrágább festményét – az Abu-Dzabi Louvre 450 millió dollárért vásárolta meg múlt év őszén. A művet korábban Leonardo tanítványának, a kiváló milánói festőnek, Bernardino Luininak tulajdonították. Luini legdrágábban eladott képe viszont „csak” 654 ezer dollárért kelt el árverésen.  

2018.09.24 17:22
Frissítve: 2018.09.24 17:31

Tanuljunk a művészetek legjobb mestereitől – online

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:00

Fotó: /
Már A szolgálólány meséje című regény szerzőjétől, Margaret Atwood írónőtől is tanulhatunk a Masterclass (Mesterkurzus) nevű online oktatási program keretében. Az angol nyelven elérhető leckéket bármikor, bárhol megnézhetjük, s számos terület legjobbjainak előadásait látva fejleszthetjük saját képességeinket. Ahogy Atwooddal a kreatív írás rejtelmeibe kaphatunk bepillantást, úgy Hans Zimmerrel vagy Annie Leibovitzzal a zene és a fotográfia területére léphetünk be. Előad többek között Jane Goodall, Serena Williams, Helen Mirren, Marc Jacobs és Ron Howard is. A több mint harminc előadó egyenként átlagosan huszonnégy leckét tart egy kurzuson belül. Egy kurzus ára kilencven dollár (körülbelül huszonnégyezer forint), de ha több előadó óráin szeretnénk “részt venni”, köthetünk minden kurzusra kiterjedő előfizetést, melynek díja 180 dollár, azaz negyvenkilencezer forint. Egy koncertjegy árához hasonlítva nem is tűnik mindez olyan soknak, ha cserébe a fotelban ülve tanulhatunk Steve Martintól vagy Martin Scorsesetől. 
2018.09.24 14:00
Frissítve: 2018.09.24 14:00