Külföldi szolgálatok "mesélnek" a jobbikos KGBéla perében

Publikálás dátuma
2018.07.09. 08:33
Kovács Béla tavalyi ügyészségi kihallgatásakor.
Fotó: Vajda József
Kovács Bélát, a Jobbik volt tagját, EP-képviselőt az unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint uniós költségvetési csalással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Kedden kezdődik a pere.
Előkészítő üléssel kezdődik kedden a kémkedéssel és költségvetési csalással vádolt Kovács Béla európai parlamenti (EP) képviselő pere a Budapest Környéki Törvényszéken - értesült a Magyar Idők.
Várhatóan lesznek tárgyalási napok, amelyeken minősített – külföldi titkosszolgálatoktól kapott – adatok is elhangzanak majd, ezért zárt tárgyalást kell elrendelni.

A vádirat szerint Kovács - aki 2010. május 14-től európai parlamenti képviselőként az EU különféle bizottságaiban vállalt szerepet - rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartott fenn az orosz katonai hírszerzés, a GRU tisztjével.
A Jobbik volt politikusa 2012 októbere és 2014 februárja között többek között olyan kérdésekben informálta a GRU hírszerzőjét, mint:
  • az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások részletei;
  • ártárgyalási stratégiák;
  • a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok háttere;
  • Moldávia uniós csatlakozásának folyamata;
  • az Európai Unió és Ukrajna, Belorusszia kapcsolata;
  • a Déli Áramlattal kapcsolatos uniós álláspont;
  • az európai bankrendszer jövője vonatkozásában keletkezett adatok;
  • a 2014-ben esedékes európai parlamenti választások;
  • az Oroszországi Föderáció vonatkozásában felmerült Európai Unió vízummentességi kérdések;
  • az európai uniós csúcstalálkozó.
Kovács Béla tevékenységével aktívan segítette az orosz hírszerzés munkáját.

- írja a vádirat.

A tevékenység végső célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az Európai Parlamenten belül egy erős háttérbázisú, nyíltan EU-ellenes tábort hozzanak létre, amelynek egyetlen feladata, hogy belülről bomlassza az európai közösségek intézményeinek munkáját és az orosz érdekeket helyezze előtérbe.
Költségvetési csalással is gyanúsítják a volt pártjában csak KGBélaként emlegetett politikust. A vádirat szerint Kovács európai parlamenti képviselőként – azért, hogy az Európai Parlament illetékes szolgálatának döntésre jogosult személyét megtévessze és a vele kapcsolatban álló személyeknek az EP költségvetéséből származó anyagi előnyt juttasson – 2012–2013-ban valótlan tartalmú gyakornoki megállapodásokat írt alá három személlyel. Mindhárman szintén vádlottjai az ügynek. Az Európai Parlament költségvetésének összesen 6 173 119 forintnyi vagyoni hátrányt okoztak.
Szerző

Orbán tárgyalási menetrendet diktált Merkeléknek

Publikálás dátuma
2018.07.09. 06:00

Fotó: OMER MESSINGER / AFP
Az utóbbi időben „feszült, esetenként ingerült” volt a magyar-német viszony, és mindössze 531 olyan menekült van Németországban, aki Magyarországon regisztrált. Róluk nem akarunk megegyezni Berlinnel.
Már el is készült a Külügyminisztériumban Orbán Viktor három napos németországi látogatásának belső értékelése – értesült a Népszava. Ebből a tárgyalások olyan elemei is kiderültek, amikről a nyilvánosság előtt nem beszélt sem Orbán Viktor, sem Angela Merkel. Úgy tűnik például, hogy Orbán Viktor a négyszemközti megbeszéléseken még annál is határozottabb volt, mint amilyennek a nyilvánosság előtt mutatta magát. Horst Seehofernek például kijelentette, hogy Magyarország természetesen nyitott a tárgyalásokra a migrációról, de bármilyen kétoldalú megállapodás „csak a helyes sorrendiség alapján képzelhető el”. Vagyis, miután Magyarország nem közvetlen szomszédja Németországnak, Merkelnek először Sebastian Kurz osztrák kancellárral kellene megegyeznie, majd ennek fényében mi előbb az osztrákokkal tárgyalunk és csak aztán jönnek a németek. Seehofer ezt állítólag tudomásul vette.
 
Az Angela Merkellel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban kiderült az is, hogy Petro Porosenko ukrán elnök külön is megkereste a német kancellárt, hogy lobbizzon nála a közelgő NATO-csúcstalálkozó előtt. Magyarország ugyanis a nyelvtörvény miatt konzekvensen blokkolja hónapok óta keleti szomszédunk integrációját a katonai szervezetbe, még a Kijevvel való tárgyalásokat is. Orbán Viktor ennek ellenére azt közölte, a magyar pozíció „elvi álláspont”, amit Merkel „tudomásul vett”. 
Szóba került a CEU és a Stop Soros is, ezzel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, a Velencei Bizottság ajánlásait „ajánlásként kezeljük” - vagyis semmilyen kötelezettséget nem eredeztet a magyar kormány ezekből.

A magyar értékelés szerint Merkel nem is annyira a CEU, mint a magyar tudományfinanszírozás ügye miatt jelzett aggodalmakat (ezek szerint a német kancellárt alaposan tájékoztatták előzetesen az MTA és Palkovics László innovációs miniszter között kialakult vitáról), mire Orbán Viktor „tájékoztatást adott az új intézkedések hátteréről és logikájáról”, amit német partnere szintén „tudomásul vett”.   Nem meglepő, hogy a minisztériumi értékelés szerint is a migrációval kapcsolatban kifejezetten távol álltak egymástól az álláspontok. Míg Merkel továbbra is a humanitárius szempontokat hangoztatta, Orbán Viktor azt mondta a négyszemközti tárgyalásokon, hogy Magyarországnak „nem esik jól”, hogy sem Németország, sem az EU nem ismeri el az EU külső határainak megvédésére tett erőfeszítéseinket, a humanitárius megközelítés pedig csak „szívóhatást” („pull faktor”) jelent a migránsok számára. Magyarország továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy Németországból azokba az uniós tagállamokba vigyék vissza a menekülteket, ahol először regisztrálták őket, noha nincs szó nagy tömegű emberről:
magyar adatok szerint mindössze 531 ilyen személy van.

Összességében magyar értékelés szerint az utóbbi időben „feszült, esetenként ingerült” kétoldalú kapcsolatokban ismét sikerült inkább pozitív napirendet találni egy ilyen fontos bilaterális megbeszélésre. (Ebben szerepe van például az Airbus helikopterek beszerzésének is, amit Merkel külön is üdvözölt a négyszemközti beszélgetés alkalmával.) A magyar kormány így optimista a közeljövőt illetően, abban pedig kvázi megállapodás született Merkel és Orbán között, hogy jövőre, az osztrák-magyar határ megnyitásának harmincadik évfordulójára Merkel (vagy az akkori német kancellár) Magyarországra látogat.
Frissítve: 2018.07.09. 09:25

Apátia és fideszes győzelem Józsefvárosban

Publikálás dátuma
2018.07.08. 21:32

Fotó: Vajda József / Népszava
Alulmaradt a demokratikus ellenzéki pártok és a civilek jelöltje, Győri Péter a józsefvárosi időközi polgármester-választáson, így Budapest VIII. kerületét az eddigi alpolgármester, a fideszes Sára Botond vezeti tovább. Az időközit azért kellett kiírni, mert az ugyancsak fideszes Kocsis Mátét országgyűlési képviselővé választották áprilisban.
A mindössze 23 százalékos részvétel mellett zajló vasárnapi választáson - csaknem 100 százalékos feldolgozottságnál - Sára Botondra szavazott a kerületiek 63 százaléka, míg Győri Péter 36 százalékot ért el. A Munkáspárt színeiben induló Fehérvári Zsoltot a józsefvárosiak 0,76 százaléka támogatta. A független, de korábban jobbikos Pintér Attila az utolsó pillanatban visszalépett, így az ő nevét vasárnap reggel húzták ki a szavazólapokról.  A józsefvárosi voksolás iránti gyér érdeklődést jól mutatja, hogy a Német utcai általános iskolánál előfordult, fél órán keresztül senki nem járult az urnákhoz.  Az V. kerületben egyéni önkormányzati képviselői választást tartottak, a győztes a fideszes Balla Valéria Emese lett, aki a szavazatok 67 százalékát szerezte meg.  

Teljes közöny a józsefvárosi voksoláson

- Gondolkodtam rajta, érdemes-e eljönni szavazni. Az áprilisi választások után nagyon csalódott voltam, sokáig úgy éreztem, az egész csak szemfényvesztés, valójában semmi beleszólásunk abba, hogyan alakuljanak itt a dolgok. Most mégis szavaztam, abban bízva, talán mégis maradt még egy kis remény – nyilatkozta lapunknak egy idős asszony, aki több mint 50 éve él Budapest VIII. kerületében.  - Nem szeretem a Fideszt, de az ellenzék jelöltjével, Győri Péterrel még több gondom van. Szerintem túlságosan liberálisan értelmezi például a hajléktalanok ügyét, ami számomra nem elfogadható – erről már egy középkorú férfi beszélt lapunknak, miután leadta a voksát. A választási kampányt nem igazán figyelte, néhány szórólapot elolvasott, de Győri ígéreteit már ezeken sem tartotta szimpatikusnak. „Nem vagyok Fidesz-párti, most mégis a fideszes jelöltre, Sára Botondra voksoltam. A másik oldal nem volt túl meggyőző, az nem az én vonalam – tette hozzá.  A választás előtt Kocsis Máté eddigi polgármester azzal riogatta a józsefvárosiakat, hogy Győri Péter „a drogosok számára vonzó programokat hozna a kerületbe és hajléktalantanyává változtatná a városrészt”, illetve hogy a kerület fejlesztését csak kormánypárti jelölttől lehet várni. Győri – aki egyébként hosszú ideig a fővárosi hajléktalanellátás szakmai munkáját szervezte - erre úgy reagált az ATV-ben: ellenfelei csak riogatni próbálták a bizonytalan szavazókat. „Évtizedeket töltöttem azzal, hogy csökkentsem a közterületi hajléktalanságot, miért akarnék hajléktalantanyát bárhova?” - kérdezte.  A szakmai érveknél azonban erősebbnek bizonyult a politikai propaganda. A 444 cikke szerint például az önkormányzati kiadványokban szinte csak a fideszes jelölttel lehetett találkozni.  Egy fiatal, harminc éves nő arról beszélt lapunknak: általában mindig a független jelölteket támogatja és kiáll a civil szervezetek mellett, ám most helyi szinten mégis a kormánypárti jelöltre voksolt. - Az elmúlt években sokkal biztonságosabb lett Józsefváros, mint korábban volt, ez jórészt az eddigi vezetés érdeme. A másik ok, amiért így szavaztam, az, hogy ha bármilyen változást szeretnénk, ahhoz pénz kell. Abból pedig az tud többet szerezni, aki közelebb áll „a fazékhoz”. Sajnos ez a valóság – mondta.  
Szerző
Témák
választás
Frissítve: 2018.07.08. 21:45