Orbán tárgyalási menetrendet diktált Merkeléknek

Publikálás dátuma
2018.07.09 06:00

Fotó: AFP/ OMER MESSINGER
Az utóbbi időben „feszült, esetenként ingerült” volt a magyar-német viszony, és mindössze 531 olyan menekült van Németországban, aki Magyarországon regisztrált. Róluk nem akarunk megegyezni Berlinnel.
Már el is készült a Külügyminisztériumban Orbán Viktor három napos németországi látogatásának belső értékelése – értesült a Népszava. Ebből a tárgyalások olyan elemei is kiderültek, amikről a nyilvánosság előtt nem beszélt sem Orbán Viktor, sem Angela Merkel. Úgy tűnik például, hogy Orbán Viktor a négyszemközti megbeszéléseken még annál is határozottabb volt, mint amilyennek a nyilvánosság előtt mutatta magát. Horst Seehofernek például kijelentette, hogy Magyarország természetesen nyitott a tárgyalásokra a migrációról, de bármilyen kétoldalú megállapodás „csak a helyes sorrendiség alapján képzelhető el”. Vagyis, miután Magyarország nem közvetlen szomszédja Németországnak, Merkelnek először Sebastian Kurz osztrák kancellárral kellene megegyeznie, majd ennek fényében mi előbb az osztrákokkal tárgyalunk és csak aztán jönnek a németek. Seehofer ezt állítólag tudomásul vette.
 
Az Angela Merkellel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban kiderült az is, hogy Petro Porosenko ukrán elnök külön is megkereste a német kancellárt, hogy lobbizzon nála a közelgő NATO-csúcstalálkozó előtt. Magyarország ugyanis a nyelvtörvény miatt konzekvensen blokkolja hónapok óta keleti szomszédunk integrációját a katonai szervezetbe, még a Kijevvel való tárgyalásokat is. Orbán Viktor ennek ellenére azt közölte, a magyar pozíció „elvi álláspont”, amit Merkel „tudomásul vett”. 
Szóba került a CEU és a Stop Soros is, ezzel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, a Velencei Bizottság ajánlásait „ajánlásként kezeljük” - vagyis semmilyen kötelezettséget nem eredeztet a magyar kormány ezekből.
A magyar értékelés szerint Merkel nem is annyira a CEU, mint a magyar tudományfinanszírozás ügye miatt jelzett aggodalmakat (ezek szerint a német kancellárt alaposan tájékoztatták előzetesen az MTA és Palkovics László innovációs miniszter között kialakult vitáról), mire Orbán Viktor „tájékoztatást adott az új intézkedések hátteréről és logikájáról”, amit német partnere szintén „tudomásul vett”.   Nem meglepő, hogy a minisztériumi értékelés szerint is a migrációval kapcsolatban kifejezetten távol álltak egymástól az álláspontok. Míg Merkel továbbra is a humanitárius szempontokat hangoztatta, Orbán Viktor azt mondta a négyszemközti tárgyalásokon, hogy Magyarországnak „nem esik jól”, hogy sem Németország, sem az EU nem ismeri el az EU külső határainak megvédésére tett erőfeszítéseinket, a humanitárius megközelítés pedig csak „szívóhatást” („pull faktor”) jelent a migránsok számára. Magyarország továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy Németországból azokba az uniós tagállamokba vigyék vissza a menekülteket, ahol először regisztrálták őket, noha nincs szó nagy tömegű emberről:
magyar adatok szerint mindössze 531 ilyen személy van.
Összességében magyar értékelés szerint az utóbbi időben „feszült, esetenként ingerült” kétoldalú kapcsolatokban ismét sikerült inkább pozitív napirendet találni egy ilyen fontos bilaterális megbeszélésre. (Ebben szerepe van például az Airbus helikopterek beszerzésének is, amit Merkel külön is üdvözölt a négyszemközti beszélgetés alkalmával.) A magyar kormány így optimista a közeljövőt illetően, abban pedig kvázi megállapodás született Merkel és Orbán között, hogy jövőre, az osztrák-magyar határ megnyitásának harmincadik évfordulójára Merkel (vagy az akkori német kancellár) Magyarországra látogat.
2018.07.09 06:00
Frissítve: 2018.07.09 09:25

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20