Orbán tárgyalási menetrendet diktált Merkeléknek

Publikálás dátuma
2018.07.09 06:00

Fotó: AFP/ OMER MESSINGER
Az utóbbi időben „feszült, esetenként ingerült” volt a magyar-német viszony, és mindössze 531 olyan menekült van Németországban, aki Magyarországon regisztrált. Róluk nem akarunk megegyezni Berlinnel.
Már el is készült a Külügyminisztériumban Orbán Viktor három napos németországi látogatásának belső értékelése – értesült a Népszava. Ebből a tárgyalások olyan elemei is kiderültek, amikről a nyilvánosság előtt nem beszélt sem Orbán Viktor, sem Angela Merkel. Úgy tűnik például, hogy Orbán Viktor a négyszemközti megbeszéléseken még annál is határozottabb volt, mint amilyennek a nyilvánosság előtt mutatta magát. Horst Seehofernek például kijelentette, hogy Magyarország természetesen nyitott a tárgyalásokra a migrációról, de bármilyen kétoldalú megállapodás „csak a helyes sorrendiség alapján képzelhető el”. Vagyis, miután Magyarország nem közvetlen szomszédja Németországnak, Merkelnek először Sebastian Kurz osztrák kancellárral kellene megegyeznie, majd ennek fényében mi előbb az osztrákokkal tárgyalunk és csak aztán jönnek a németek. Seehofer ezt állítólag tudomásul vette.
 
Az Angela Merkellel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban kiderült az is, hogy Petro Porosenko ukrán elnök külön is megkereste a német kancellárt, hogy lobbizzon nála a közelgő NATO-csúcstalálkozó előtt. Magyarország ugyanis a nyelvtörvény miatt konzekvensen blokkolja hónapok óta keleti szomszédunk integrációját a katonai szervezetbe, még a Kijevvel való tárgyalásokat is. Orbán Viktor ennek ellenére azt közölte, a magyar pozíció „elvi álláspont”, amit Merkel „tudomásul vett”. 
Szóba került a CEU és a Stop Soros is, ezzel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, a Velencei Bizottság ajánlásait „ajánlásként kezeljük” - vagyis semmilyen kötelezettséget nem eredeztet a magyar kormány ezekből.
A magyar értékelés szerint Merkel nem is annyira a CEU, mint a magyar tudományfinanszírozás ügye miatt jelzett aggodalmakat (ezek szerint a német kancellárt alaposan tájékoztatták előzetesen az MTA és Palkovics László innovációs miniszter között kialakult vitáról), mire Orbán Viktor „tájékoztatást adott az új intézkedések hátteréről és logikájáról”, amit német partnere szintén „tudomásul vett”.   Nem meglepő, hogy a minisztériumi értékelés szerint is a migrációval kapcsolatban kifejezetten távol álltak egymástól az álláspontok. Míg Merkel továbbra is a humanitárius szempontokat hangoztatta, Orbán Viktor azt mondta a négyszemközti tárgyalásokon, hogy Magyarországnak „nem esik jól”, hogy sem Németország, sem az EU nem ismeri el az EU külső határainak megvédésére tett erőfeszítéseinket, a humanitárius megközelítés pedig csak „szívóhatást” („pull faktor”) jelent a migránsok számára. Magyarország továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy Németországból azokba az uniós tagállamokba vigyék vissza a menekülteket, ahol először regisztrálták őket, noha nincs szó nagy tömegű emberről:
magyar adatok szerint mindössze 531 ilyen személy van.
Összességében magyar értékelés szerint az utóbbi időben „feszült, esetenként ingerült” kétoldalú kapcsolatokban ismét sikerült inkább pozitív napirendet találni egy ilyen fontos bilaterális megbeszélésre. (Ebben szerepe van például az Airbus helikopterek beszerzésének is, amit Merkel külön is üdvözölt a négyszemközti beszélgetés alkalmával.) A magyar kormány így optimista a közeljövőt illetően, abban pedig kvázi megállapodás született Merkel és Orbán között, hogy jövőre, az osztrák-magyar határ megnyitásának harmincadik évfordulójára Merkel (vagy az akkori német kancellár) Magyarországra látogat.
2018.07.09 06:00
Frissítve: 2018.07.09 09:25

Kórház-konszolidáció a beígért pénz feléből, és még a vezetők bére is bánhatja

Publikálás dátuma
2018.12.11 06:00
Kórházi vezetők szerint ekkora káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül
Fotó: Népszava/ Vajda József
Nem számíthatnak a kórházak teljes adósságrendezésre, az eladósodott intézmények vezetőit viszont akár bércsökkentéssel is sújthatják – értesült a Népszava kormányzati forrásokból.
Idén nem siette el a kormány a kórházak tartozásainak a rendezését, csak alig másfél hete jelentette be Kásler Miklós humán miniszter, hogy egy kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. Ám hiába sóhajtottak fel a hitelezők, mert még most sem tudják maradéktalanul kiegyenlíteni a számláikat az intézmények. A kormány által jóváhagyott jogszabály-javaslat szerint a beígért 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét szánja a kormányzat a tartozások kifizetésére. (Az 55 milliárd fedezte volna az összes tartozást.) Így a 30, 60, 90 napon túli számláknak csak bizonyos részét utalhatják hitelezőiknek. Az összeg további részét, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, akik tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. (Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben, a kórházi fertőzésekről, és az ellátás egyéb paramétereiről sincs valid adat.) A kórházi vezetők közvetlen fenyegetettsége is bekerült a javaslatba. Miközben az előterjesztés elismeri, hogy főként az elmaradt egészségpolitikai intézkedések okozzák a kórházak eladósodást, a tervezet fölhatalmazza a minisztert arra, építsen „ösztönzőket” a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében a kórházi vezetők bérébe. Ezt a megfogalmazást a kórházi vezetők – a Népszavának – egyértelmű bércsökkentésnek fordították. Lapunk kormányközeli forrásokból úgy értesült: rosszul járhatnak azok az intézmények is, amelyeknél valami hibát talált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a korábbi konszolidációs pénzek elköltésében. A KEHI október végén adta át az erről szóló 60 oldalas jelentését az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Aszerint a 2016-os adósságrendezéssel kapcsolatban mintegy 36 kórháznál tettek észrevételt, a „hibalista” összesen 40 millió forint értékű volt. Az érintett intézményeket senki nem értesítette, hogy a számláik rendezésében hibát találtak, így magyarázattal sem szolgálhattak a KEHI által kifogásolt tételekkel kapcsolatban. Ellenben a tárca vezetése úgy határozott az érintett 36 intézmény maradjon ki a konszolidációból. Úgy tudjuk, a diszkvalifikáltak között több nagy adós is van. A lapunk által megkérdezett intézményvezetők szerint a pellengérre állítottak között volt olyan is, akit azért marasztaltak el, mert miután kérésére ellenére sem kapott számlaszámot a maradványpénz visszautalására, azt a kórház számláján „parkoltatta.” Úgy tudjuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) napok óta a források újraelosztásával foglalkozik. Van olyan kórház, amelyiket már többször töröltek, majd újra meg újra ráírták a listára. Egyes kórházi vezetők szerint ekkora bizonytalanság, káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül. A hitelezők cserben hagyásának minősítette Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a kormányzati konszolidációs terveket. Szerinte nem a piacot, a beszállítókat kellene büntetni azért, mert a kormánynak évek óta nem sikerül rendbe raknia a kórházak gazdálkodását. Évek óta hallják, hogy amint a gazdaság állapota engedi, bővítik az intézmények működtetésére fordítható forrásokat. Ez eddig nem következett be. Ellenben, ha a meglévő hatvan milliárdos tartozásból most csak harmincat fizetnek ki, akkor már januárban 30 milliárdos adóssággal indul az egészségügy.

Kétségek között gyógyítanak

Miközben egy évvel ezelőtt már november közepén volt kormánydöntés az adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők december 10-én sem kaptak hivatalos információt arról, mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelők dolgoznak. A legköltségesebb ellátást a sürgősségi-, intenzív osztályokat működtető kórházak végzik. A legfrissebb adósságlistát is az ilyen komplex, nagyon súlyos beteg ellátására szakosodott intézmények vezetik.

Szerző
2018.12.11 06:00
Frissítve: 2018.12.11 06:00

Nem tudni, betartja-e Orbán Viktor az ígéretét

Publikálás dátuma
2018.12.10 21:20

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
A miniszterelnök korábban azt mondta, sajtótájékoztatót tart decemberben.
Nem tudni, megtartja-e Orbán Viktor azt a nagyszabású sajtótájékoztatót decemberben, amit korábban ő maga ígért meg az újságíróknak: az RTL Klub híradója megkereste a miniszterelnök sajtófőnökét, de a csatorna egyelőre nem kapott választ azzal kapcsolatban, megtartják-e ezt, és ha igen, mikor. A miniszterelnök korábban azzal hárította el az újságírói kérdéseket, hogy decemberben tart majd egy sajtótájékoztatót. Orbán eddigi utolsó magyarországi sajtótájékoztatóját a választások másnapján, április 9-én tartotta.
2018.12.10 21:20
Frissítve: 2018.12.10 21:20