MNB;infláció;

Izmosodik az infláció, nem érdekli, mit ígért Matolcsy

Öt éve nem látott magasságba emelkedhet az áremelkedés üteme, miután változik a globális környezet. A befektetők nem bíznak a magyar jegybankban, ezért gyengül a forint.

Júniusban 2,8-ról 3,2 százalékra, öt és fél éves csúcsra gyorsulhatott a hazai infláció - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A KSH kedden publikálja a hivatalos adatokat, de már lehet sejteni, hogy nagy változások jönnek.

Elsősorban a dráguló olaj és a dollár erősödése által fűtött üzemanyagár-emelkedés hajtotta felfelé az árakat. Mindez illett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) forgatókönyvébe: az alacsony eurózónás, és úgy általában véve globális infláció miatt még úgy sem kell számítani a hazai árak gyors emelkedésére, hogy az alacsony munkanélküliség és a bérek növekedése a belső keresleten keresztül elméletileg ezt kellene, hogy eredményezze.

Különösebb piaci reakciót épp ezért nem is váltott ki a májusi adat. Azóta azonban - az eltelt idő rövidsége ellenére - jelentős változás volt a nemzetközi környezetben. Az MNB laza monetáris politika melletti elköteleződése a globális környezetben egyre jobban felkeltette a befektetők figyelmét. Ennek hatására kezdett el intenzíven gyengülni júniusban a forint, egészen addig, hogy az euró-forint kurzus a hónap végén a 330-as mélypontot is elérte.

Az elmúlt hetekben megrendült a piaci szereplők bizalma abban, hogy az MNB helyesen jár el laza monetáris politikájával.

Az MNB azóta többször is igyekezett hangsúlyozni, hogy a forint gyengülése ellenére nincs veszélyben az inflációs cél elérése, a következő hónapok inflációs statisztikái perdöntők lehetnek abban a kérdésben, hogy kinek van igaza: a piacnak vagy a Nemzeti Banknak.

Emiatt a forint árfolyamában is nagyobb mozgásokra kell felkészülni, hiszen (részben) ennek a bizalomnak a megingása vezetett az árfolyam júniusi zuhanásához.