Előfizetés

Orbán Ankarában ünnepelte Erdogant

Népszva-információ
Publikálás dátuma
2018.07.09. 15:27
Orbán Viktor és Erdogan korábbi találkozója
Fotó: TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE / AFP
A magyar kormányfő többek között venezuelai, kirgiz, kazah vezetőkkel ünnepelte az autoriter török államfőt, de ott volt Silvio Berlusconi és Gerhard Schröder volt német kancellár is.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazott, és részt vett Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján. Az MTI sietett leszögezni, hogy az esti ünnepségre számos ország vezetőjét várták. Arról viszont nem tettek említést, hogy az uniós országok vezetői szinte kivétel nélkül távol maradtak az ünnepségtől: a magyar kormányfő mellett Rumen Radev bolgár elnök vett részt a rendezvényen. Noha a rendezvényen mások mellett ott volt Gerhard Schröder volt német kancellár és Silvio Berlusconi egykori olasz kormányfő is, Orbán Viktor elsősorban a venezuelai, kirgiz, kazah vezetőkkel ünnepelhette az autoriter török államfőt. Árulkodó, hogy információink szerint Andrej Kiska szlovák államfő hivatalába is befutott egy invitálás, de ő „kimentette magát”, így északi szomszédunkat csak az ankarai szlovák nagykövet képviselte. Nagy-Britannia részéről – a követség tájékoztatása szerint – szintén csak az Ankarába delegált diplomata jelent meg. Sajtóértesülések szerint elfogadta a meghívást a beiktatásra Macedónia, Bosznia és Hercegovina, Ukrajna, Venezuela, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Oroszország elnöke vagy kormányfője, ezen kívül Igor Dodon moldáv elnök és Aleksandar Vucic, Szerbia köztársasági elnöke. Erdogan június végén a szavazatok 52,4 százalékával nyerte meg az előrehozott elnökválasztást Törökországban és az ezzel együtt megtartott parlamenti választáson is pártja szerezte meg a legtöbb szavazatot. Az egyre autoriterebb vonásokat mutató államfő 2014 óta birtokolja posztját, előtte kormányfő volt. Tavaly egy alkotmánymódosítással gyakorlatilag elnöki köztársaságot csinált Törökországból. Így most minden adott ahhoz, hogy az országot teljesen a kedve szerint formálja át, Erdogan lesz ugyanis elnökként a kormány feje is.  A 2016 július 15-ei elvetélt puccskísérlet óta Törökországban folyamatosan rendkívüli állapot van és jelentősen szűkítették a demokratikus jogokat. A puccs óta több száz embert börtönöztek be terrorizmus vádjával, köztük újságírókat is, és több lap szerkesztőségét bezárták. A legfrissebb hír szerint a hétvégén 18 ezer állami alkalmazott elbocsátásáról döntöttek, ezen kívül újabb három újságot és egy tévécsatornát zártak be. 

Dagad a botrány a budai lakásszövetkezetnél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.09. 15:19
Lakótömbök az Őrmezőn. Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Cégvezetéstől eltiltott elnök, a sajtót lerázó irodavezető és a fideszes kapcsolat: sok lakónak már elege van a főváros legnagyobb lakásszövetkezeténél tapasztalt visszásságokból.

Súlyos következménnyel jár az egyik legnagyobb fővárosi lakásszövetkezet életében az elnök halála után előállt törvényen kívüli állapot. Megelégelve az átláthatatlan működést és a jogtalanságok gyanúját, egy 130 lakásos Vőfély utcai ház lakói úgy döntöttek, kiválnak az Őrmező Egyesült Lakásszövetkezetből – írja honlapján a Magyar Hang.    A lap szerint az eset túlmutat önmagán: a problémák a lakásszövetkezet valamennyi, azaz 1700 lakásának mintegy háromezer tulajdonosát érintik. És noha a lakók egy részének tudomása sincs a bajokról, más házak is fontolgatják a kiválást, és – mint kiderült – ettől a lakásszövetkezetnél is tartanak. 
Az újság információi szerint a problémák 2015 karácsonyán kezdődtek: az addigi elnök halála után vezető nélkül maradt a szövetkezet. Utódjául olyan személyt bíztak meg az elnöki teendők ellátásával, akiről időközben kiderült, hogy a bíróság eltiltotta a cégvezetéstől. Kényszerű távozása után ugyan többen is kinézték maguknak a vezetői széket, ám a tisztséget a mai napig nem töltötték be. Ez az „ex lex” állapot hozta helyzetbe a szövetkezetet ma ténylegesen irányító – cégképviseleti joggal rendelkező – igazgatósági tagokat, és ez vezetett aztán az aggályos megoldásokhoz.
 Például a szövetkezet szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) módosításával kiüresítették az elnöki tisztséget: innen fontos, például ellenőrzési jogosítványokat vettek el. Eközben azonban az szmsz egyes rendelkezései önmagukkal és az úgynevezett alapszabállyal is ellentmondásba kerültek. Noha a törvénytelen helyzet rendezését már a bíróság is előírta, a a lap birtokában lévő irat szerint a szövetkezet vonakodik ennek eleget tenni. 
Az ellenzékiek az átláthatatlanságra is panaszkodnak. Azt állítják, nem adnak ki nekik iratokat. Az igazgatóság azonban arról is tett, hogy a kíváncsiskodóknak elvegyék a kedvét: száz, illetve kétszáz forintot kérnek oldalanként a papírok kiadásáért. Máskor viszont nem fogják ennyire a pénzt: még májusban is fizették a szövetkezet ügyvédjének 155 ezer forintos havidíját, akinek elvileg február elején felmondtak – írja a lap. Az igazgatósági határozatokból az is kitűnik, hogy a cégképviseleti joggal rendelkező „négyesfogat” tagjai megtalálták számításaikat az elnök nélküli helyzetben: az általuk dominált igazgatóságban ugyanis 2016 óta egymás között osztják le a különböző szerződéses megbízásokat.  
A Magyar Hangnak nyilatkozó szövetkezeti tagok egy fideszes önkormányzati képviselő, Junghausz Rajmund háttérmunkáját látták a történek mögött. A képviselővel egyébként a lap riportere is összefutott; az egyesület irodavezetője ugyanis próbálta elkerülni a beszélgetést az újságíróval, és jobb híján Junghauszt riadóztatta, aki – 2006 és 2008 között a szövetkezet felügyelő bizottságának tagja volt, és lakása is van a Vőfély utcában.
Mikor Junghauszt szembesítették a szövetkezeti tagok véleményével, úgy fogalmazott: ez egy rosszindulatú és buta híresztelés. Pontosan annyi beleszólási lehetősége van a szövetkezet működésébe, mint bármelyik szövetkezeti tagnak.  
Egy lakásszövetkezeti ügyekben jártas jogász a lapnak arról beszélt, hogy az Őrmező lakásszövetkezet gondjainak egy része általánosnak mondható. A szövetkezeti tagok – tulajdonosok – elöregedtek, a fiatalok pedig kevés figyelmet fordítanak a házak ügyeire. Így olykor csak a szemfüles és kitartóan ellenőrző lakón múlik, kiderülnek-e a turpisságok, pedig az átláthatóságról és a tulajdonosi jogokról a lakásszövetkezeti törvény is rendelkezik. Probléma viszont, hogy ugyan e törvény alapján a cégbíróság a felettes szerv, fontos kérdésekben még sincs hatásköre: egyes ügyeket a polgári, másokat büntetőbíróságokra utal.

Orbántól kérik a sérült gyerekek szülei, ismerje el a munkájukat

Vas András
Publikálás dátuma
2018.07.09. 11:58

Fotó: Népszava
Évi hatmilliárd forint kellene, hogy a minimálbér szintjére emeljék a napi 24 óra munkát jelentő otthon ápolásért járó díjat, de a kormánypártok nem támogatták az ötletet. A MEOSZ elnöke a kormányfőtől vár segítséget.
Nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke, aki arra kérte a kormányfőt, tegyen érdemi lépéseket a méltatlanul alacsony ápolási díj megemelésének érdekében, mely jelenleg közel 54 ezer, családtagjaikon keresztül több százezer embert érint. A MEOSZ elnöke emellett azt szeretné, hogy személyesen egyeztessenek a helyzetről és a szükséges szakpolitikai lépésekről, továbbá, hogy Orbán Viktor kezdeményezze a kérdésben érintett minisztériumok és a hat országos érdekvédelmi szervezet képviselőiből álló konzultációs testület létrehozását. Kovács Ágnes az után szánta el magát erre a kétségbeesett, figyelemfelkeltő lépésre, hogy – amint arról a Népszava is beszámolt – a múlt héten a kormánypárti képviselők az országgyűlés költségvetési bizottságában elutasította azt az ellenzéki pártok által egységesen támogatott javaslatot, mely az otthonápolási díjat a minimálbér szintjére emelte volna. Ugyanezért tüntetett június végén a parlament előtt a Lépjünk, Hogy Léphessenek Egyesület is, de hiába: a Fidesz-KDNP képviselői nemet mondta a költségvetésben hatmilliárd forintos tételt jelentő változtatásra. A kormánypártok 2010 előtt, vagyis ellenzékben még látványosan kiálltak az otthonápolást végzők mellett: egy 2004-es javaslat szerint az ápolási díjat a minimálbérhez kötötték volna, 2005-ben pedig támogattak egy hasonló ügyben indult népi kezdeményezést. Az ápolási díj jelenleg 32 600, a kiemelt ápolási díj 58 680 forint havonta. A Lépjünk, Hogy Léphessenek Egyesület javaslata szerint a díj egy hozzátartozó ápolása esetén a minimálbérrel, több családtag ápolásakor annak duplájával lenne egyenlő, az ápolási jogviszony megszűnése után pedig ugyanazok a juttatások, szolgáltatások és ellátások illessék meg az érintetteket – jellemzően 40-50 év közötti nőket, akik súlyosan, halmozottan sérült gyereküket ápolják, sokszor évtizedek óta –, mint minden álláskeresőt. A MEOSZ elnöke nyílt levelében azt kérte, a reményei szerint felálló konzultációs testület dolgozza ki a szakpolitikai intézkedési tervet, és tegyen konkrét javaslatokat a megoldások törvényi rögzítésére, a jövő évi és a 2020-as költségvetésben pedig teremtsenek fedezetet a hatmilliárdos többletre.