Bayer Zsolt eltűnik és visszatér, az izraeli kémcég pedig csak hallgat

Publikálás dátuma
2018.07.09. 16:19
Bayer Zsolt egy tavalyi, emlékezetpolitikáról tartott rendezvényen
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Eltűntek, majd megkerültek a menedékkérőket segítő civileket lejáratni hivatott cikkek a Magyar Idők honlapján. Állítólag technikai hiba volt csak, semmi köze ahhoz, hogy a Politico megnevezte a kompromittálónak szánt akciót végrehajtó izraeli céget.
Rövid időre eltűnt a Magyar Idők című kormánylap honlapjáról a Bayer Zsolt, magyar civilek elleni lejárató cikksorozata – azok után, hogy a Politico brüsszeli hírportál saját nyomozására hivatkozva megnevezte a „Black Cube” (magyarul: fekete kocka) névre hallgató izraeli biztonsági vállalkozást, amely szerintük a propaganda cikkek alapjául szolgáló titkos hangfelvételeket készíthette. Később a cikkek visszakerültek az oldalra, a szerkesztőség pedig érdeklődésünkre cáfolta, hogy bármilyen írást is töröltek volna. Szerintük egy technikai malőr, nevezetesen a szerverük leállása okozta, hogy szombat éjszaka a magyaridok.hu illetve a régebbi cikkek egy időre nem voltak elérhetőek, azonban a probléma időközben megoldódott. Egyelőre nem reagált megkeresésünkre a Politico által megnevezett izraeli vállalkozás ügyvédje, pedig szerettük volna, ha kommentálja a hírportál állításait. A Politico szerint a másutt, például Harry Weinstein zaklatási botrányában is feltűnt, az áldozatok ellen nyomozó, vagy a román korrupcióellenes ügyészség most leváltott ügyészére is dolgozó, de lebukott izraeli cég olyannyira erősen foglakozott a magyar civilekkel, hogy egy állandó magyar elemzőt is foglalkoztatott Tel Avivban. A Politico mindezt egy meg nem nevezett belsős, a Black Cube-nak dolgozó forrása alapján állította. Azt ugyanakkor nem sikerült kiderítenie a hírportálnak, hogy ki fizette az izraeli cég akcióját. Korábban lapunk is már írt az ügyben az izraeli biztonsági cég lehetséges érintettségéről, ám akkor a cég tagadott mindent és súlyos pereket helyezett kilátásba, ha a nevét leírják az üggyel kapcsolatban. Mint arról beszámoltunk, a történet a tavalyi év őszén kezdődött, amikor fura levelek érkeztek több, a kormánymédia által „sorosistának” bélyegzett emberjogi civil szervezet vezetőihez. A külföldi, jellemzően londoni fedőcégektől küldött levelekben különféle tárgyalásokra invitálták a civilek vezetőit. Volt olyan civil szervezet, amely rögtön a kukázta ezeket a meghívókat, Siewert Andrást, a Migration Aid vezetőjét viszont furdalta a kíváncsiság, hogy kik lehetnek ezek a kezdettől furán viselkedő személyek. Végül 2017 végén, 2018 elején több találkozó is volt Bécsben a magát Grigori Alexandrovnak nevező, erős izraeli akcentussal beszélő személlyel és kolléganőjével, aki a találkozókon érezhetően arra próbálta rávenni a beszélgetőpartnereit, hogy azok valami kompromittálót mondjanak magukról. Ugyanakkor – mint utólag kiderült – a bécsi találkozókról kezdettől tudott a magyar elhárítás, mivel Siewert idejekorán megkereste az üggyel az ügyben illetékes, civil kémelhárítást folytató Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH). Végül a „Grigori” által titokban rögzített (igencsak rossz minőségű) felvételek a Magyar Időknél landoltak, amelyből Bayer Zsolt kormánypárti közíró a választási kampány finisében hozott le egy több részes sorozatot. Közben feltehetően ugyanez a hírszerző csapat tette tiszteletét Dénes Balázsnál, a németországi székhelyű Európai Szövetség a Szabadságjogokért nevű civil szervezet vezetőjénél, és titokban ott is rögzítette a vele folytatott beszélgetést. A Dénes által elmondott – amúgy törvénytelenséget szintén nem tartalmazó – beszélgetésből kiragadott részletek márciusban a Jerusalem Postban jelentek meg, majd ezt vette át a magyar kormánysajtó. Lapunknak Siewert András most elmondta: régóta tudott a Politico nyomozásáról. Arról ugyanakkor nem közölhet részleteket, hogy a magyar hatóságok hol tartanak a civilek külföldi magán titkosszolgálat által történő megfigyelésével kapcsolatban.  
Frissítve: 2018.07.09. 16:41

Orbán Ankarában ünnepelte Erdogant

Publikálás dátuma
2018.07.09. 15:27
Orbán Viktor és Erdogan korábbi találkozója
Fotó: TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE / AFP
A magyar kormányfő többek között venezuelai, kirgiz, kazah vezetőkkel ünnepelte az autoriter török államfőt, de ott volt Silvio Berlusconi és Gerhard Schröder volt német kancellár is.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazott, és részt vett Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján. Az MTI sietett leszögezni, hogy az esti ünnepségre számos ország vezetőjét várták. Arról viszont nem tettek említést, hogy az uniós országok vezetői szinte kivétel nélkül távol maradtak az ünnepségtől: a magyar kormányfő mellett Rumen Radev bolgár elnök vett részt a rendezvényen. Noha a rendezvényen mások mellett ott volt Gerhard Schröder volt német kancellár és Silvio Berlusconi egykori olasz kormányfő is, Orbán Viktor elsősorban a venezuelai, kirgiz, kazah vezetőkkel ünnepelhette az autoriter török államfőt. Árulkodó, hogy információink szerint Andrej Kiska szlovák államfő hivatalába is befutott egy invitálás, de ő „kimentette magát”, így északi szomszédunkat csak az ankarai szlovák nagykövet képviselte. Nagy-Britannia részéről – a követség tájékoztatása szerint – szintén csak az Ankarába delegált diplomata jelent meg. Sajtóértesülések szerint elfogadta a meghívást a beiktatásra Macedónia, Bosznia és Hercegovina, Ukrajna, Venezuela, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Oroszország elnöke vagy kormányfője, ezen kívül Igor Dodon moldáv elnök és Aleksandar Vucic, Szerbia köztársasági elnöke. Erdogan június végén a szavazatok 52,4 százalékával nyerte meg az előrehozott elnökválasztást Törökországban és az ezzel együtt megtartott parlamenti választáson is pártja szerezte meg a legtöbb szavazatot. Az egyre autoriterebb vonásokat mutató államfő 2014 óta birtokolja posztját, előtte kormányfő volt. Tavaly egy alkotmánymódosítással gyakorlatilag elnöki köztársaságot csinált Törökországból. Így most minden adott ahhoz, hogy az országot teljesen a kedve szerint formálja át, Erdogan lesz ugyanis elnökként a kormány feje is.  A 2016 július 15-ei elvetélt puccskísérlet óta Törökországban folyamatosan rendkívüli állapot van és jelentősen szűkítették a demokratikus jogokat. A puccs óta több száz embert börtönöztek be terrorizmus vádjával, köztük újságírókat is, és több lap szerkesztőségét bezárták. A legfrissebb hír szerint a hétvégén 18 ezer állami alkalmazott elbocsátásáról döntöttek, ezen kívül újabb három újságot és egy tévécsatornát zártak be. 
Frissítve: 2018.07.09. 21:35

Dagad a botrány a budai lakásszövetkezetnél

Publikálás dátuma
2018.07.09. 15:19
Lakótömbök az Őrmezőn. Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Cégvezetéstől eltiltott elnök, a sajtót lerázó irodavezető és a fideszes kapcsolat: sok lakónak már elege van a főváros legnagyobb lakásszövetkezeténél tapasztalt visszásságokból.

Súlyos következménnyel jár az egyik legnagyobb fővárosi lakásszövetkezet életében az elnök halála után előállt törvényen kívüli állapot. Megelégelve az átláthatatlan működést és a jogtalanságok gyanúját, egy 130 lakásos Vőfély utcai ház lakói úgy döntöttek, kiválnak az Őrmező Egyesült Lakásszövetkezetből – írja honlapján a Magyar Hang.    A lap szerint az eset túlmutat önmagán: a problémák a lakásszövetkezet valamennyi, azaz 1700 lakásának mintegy háromezer tulajdonosát érintik. És noha a lakók egy részének tudomása sincs a bajokról, más házak is fontolgatják a kiválást, és – mint kiderült – ettől a lakásszövetkezetnél is tartanak. 
Az újság információi szerint a problémák 2015 karácsonyán kezdődtek: az addigi elnök halála után vezető nélkül maradt a szövetkezet. Utódjául olyan személyt bíztak meg az elnöki teendők ellátásával, akiről időközben kiderült, hogy a bíróság eltiltotta a cégvezetéstől. Kényszerű távozása után ugyan többen is kinézték maguknak a vezetői széket, ám a tisztséget a mai napig nem töltötték be. Ez az „ex lex” állapot hozta helyzetbe a szövetkezetet ma ténylegesen irányító – cégképviseleti joggal rendelkező – igazgatósági tagokat, és ez vezetett aztán az aggályos megoldásokhoz.
 Például a szövetkezet szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) módosításával kiüresítették az elnöki tisztséget: innen fontos, például ellenőrzési jogosítványokat vettek el. Eközben azonban az szmsz egyes rendelkezései önmagukkal és az úgynevezett alapszabállyal is ellentmondásba kerültek. Noha a törvénytelen helyzet rendezését már a bíróság is előírta, a a lap birtokában lévő irat szerint a szövetkezet vonakodik ennek eleget tenni. 
Az ellenzékiek az átláthatatlanságra is panaszkodnak. Azt állítják, nem adnak ki nekik iratokat. Az igazgatóság azonban arról is tett, hogy a kíváncsiskodóknak elvegyék a kedvét: száz, illetve kétszáz forintot kérnek oldalanként a papírok kiadásáért. Máskor viszont nem fogják ennyire a pénzt: még májusban is fizették a szövetkezet ügyvédjének 155 ezer forintos havidíját, akinek elvileg február elején felmondtak – írja a lap. Az igazgatósági határozatokból az is kitűnik, hogy a cégképviseleti joggal rendelkező „négyesfogat” tagjai megtalálták számításaikat az elnök nélküli helyzetben: az általuk dominált igazgatóságban ugyanis 2016 óta egymás között osztják le a különböző szerződéses megbízásokat.  
A Magyar Hangnak nyilatkozó szövetkezeti tagok egy fideszes önkormányzati képviselő, Junghausz Rajmund háttérmunkáját látták a történek mögött. A képviselővel egyébként a lap riportere is összefutott; az egyesület irodavezetője ugyanis próbálta elkerülni a beszélgetést az újságíróval, és jobb híján Junghauszt riadóztatta, aki – 2006 és 2008 között a szövetkezet felügyelő bizottságának tagja volt, és lakása is van a Vőfély utcában.
Mikor Junghauszt szembesítették a szövetkezeti tagok véleményével, úgy fogalmazott: ez egy rosszindulatú és buta híresztelés. Pontosan annyi beleszólási lehetősége van a szövetkezet működésébe, mint bármelyik szövetkezeti tagnak.  
Egy lakásszövetkezeti ügyekben jártas jogász a lapnak arról beszélt, hogy az Őrmező lakásszövetkezet gondjainak egy része általánosnak mondható. A szövetkezeti tagok – tulajdonosok – elöregedtek, a fiatalok pedig kevés figyelmet fordítanak a házak ügyeire. Így olykor csak a szemfüles és kitartóan ellenőrző lakón múlik, kiderülnek-e a turpisságok, pedig az átláthatóságról és a tulajdonosi jogokról a lakásszövetkezeti törvény is rendelkezik. Probléma viszont, hogy ugyan e törvény alapján a cégbíróság a felettes szerv, fontos kérdésekben még sincs hatásköre: egyes ügyeket a polgári, másokat büntetőbíróságokra utal.
Szerző
Frissítve: 2018.07.09. 17:46