Mindjárt agyonoroszozza az ügyészség a jobbikos KGBélát

Publikálás dátuma
2018.07.09 17:00
Kovács Béla ügyészségi kihallgatása előtt
Fotó: Népszava/ Vajda József
Négy évnyi adatgyűjtés és terepmunka után tart előkészítő tárgyalást Kovács Béla ügyében a Budapest Környéki Törvényszék. A vád: Oroszország javára történő kémkedés. A Jobbik EP-képviselőjét a polgári elhárítást menedzselő Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) még 2014-ben jelentette fel.
Szokatlan alapossággal taglalja Kovács Béla viselt - pontosabban gyanított - ügyeit az a vádirat-összefoglaló, ami a bíróság honlapjára került fel. E szerint a jobbikos politikus, aki 2009-ben lett Európai Parlamenti képviselő, 2015-ig folyamatosan kapcsolatot tartott az Orosz Föderáció katonai hírszerzésével. Így egy meg nem nevezett orosz hírszerzőtiszttől azt a feladatot kapta, hogy szerezzen információkat az EU kül-és gazdaságpolitikájáról.   És az ügyészség szerint Kovács eleget is tett az ukáznak: 2012 és 2014 között egy sor ügyben informálta az orosz hírszerző kapcsolatait, többek között az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások részleteiről mesélt nekik, ártárgyalási stratégiákba avatta be őket, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről adott tájékoztatást, de beszélt Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról, az Európai Unió és Ukrajna, Belorusszia kapcsolatáról, valamint a „Déli Áramlattal” kapcsolatos uniós álláspontról is. Szivárogtatott az európai bankrendszer jövőjéről, a 2014-ben esedékes Európai Parlamenti választásokról, az Oroszországi Föderáció vonatkozásában felmerült Európai Unió vízummentességi kérdéseiről, valamint a következő Európai Uniós csúcstalálkozóról adott át adatokat az orosz hírszerzőknek. Az ügyészség szerint az információ-átadást azt sem zavarta meg, hogy Kovács első orosz hírszerzőtiszt-kapcsolatát elvezényelték Magyarországról, ugyanis a távozó orosz tiszt 2013. novemberében bemutatta utódját, akit egészen 2014-ig informált Kovács.  A vádirat szerint Kovács tevékenységének végső célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az Európai Parlamenten belül egy erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU ellenes tábort hozzanak létre, amelynek egyetlen feladata, hogy belülről bomlassza az Európai Közösségek intézményeinek munkáját és az orosz érdekeket helyezze előtérbe. Bár a bíróság összefoglalója nem nevezi nevén, ám tény: Kovács bábáskodásával jött létre Budapesten 2009-ben a Jobbik kongresszusán az európai szélsőjobboldali pártokat – köztük a francia Nemzeti Frontot vagy a brit Nemzeti Pártot - tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (AENM). Kovács előbb alelnöke és kincstárnoka, majd elnöke lett a szervezetnek.
A szövetség kilencpontos nyilatkozata ma már csak cikkekből elérhető (itt olvashatja).     A nyilatkozat szépsége, hogy kiderül belőle: az ügyészség szerint oroszok által gründolt szélsőjobbos szövetség lényegében teljesen ugyanazt szorgalmazták, amit ma a Fidesz.  

Palkovics: ha májusig nincs alku az MTA-val, "új opciók lépnek életbe"

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:28

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Lovász László elnökkel eddig lefektetett elvekhez a miniszter szerint tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó".
"Május 6-7-én lesz az Akadémia közgyűlése, az ottani döntésének a függvényében fog majd eldőlni, hogy milyen formában működtetjük a kutatóhálózatot" - fejtegette az atv.hu-nak Palkovics László innovációs miniszter. Ha ott vétót emelne a közgyűlés, akkor viszont nem terjesztené be egyoldalúan Palkovics az akadémiai törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlésnek; állítja, új tárgyalások kezdődnének. Eddigi tárgyalásukról az MTA elnökével a miniszter azt mondta:
"bízom benne, hogy nem vezet majd Lovász elnök úrnak a lemondásához".
Szerinte az eddig lefektetett elvekhez ugyanakkor tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó", így csak az Akadémia közgyűlésének kell "az ügyben bölcsnek lennie". Hozzátette:
"egy dolog biztos viszont, és ez a felelősség kérdése: azt nem lehet megengedni, hogy az akadémiai kutatóintézet hálózatának az érdeke bizonyos határon túl sérüljön május után".
Május 31-ig az MTA megkapja teljes finanszírozását Palkovics szerint, aztán "utána új opciók lépnek életbe". Ha megállapodnak a közgyűléssel, a törvénymódosítást beterjesztik a parlamentnek, ha nem, "akkor ősszel terjesztjük be".
Azt is megkérdezte az atv.hu, hogy a kormány - az általa példaként gyakran felemlegetett német Max Planck Társaságokhoz hasonlóan - miért nem ad 500-600 milliárdot az új kutatóintézeti modellre, így biztosítva annak függetlenségét. Tény ugyanis, hogy a kutatóintézetek leválasztása után nem a parlament, hanem a kormány, annak egy minisztériuma döntene a pénzről. Palkovics erre csak azt mondta: "a mi véleményünk az volt, hogy az az alapítványi forma, ami a Corvinus Egyetemet működtetni fogja, egy kiváló forma lenne itt is, de ebben még nem állapodtunk meg az Akadémiával".

Tagadás és mellébeszélés

Tavaly nyár óta tart a küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, a kutatóintézetek jövőjéről. Palkovics László, az ITM minisztere igyekszik az ötezer embert foglalkoztató kutatóhálózatot kivenni az akadémia fennhatósága alól, és egy eddig ismeretlen célú átszervezés után a minisztérium irányítása alá venni.
Palkovics eközben számtalan interjút adott és számtalanszor nyilatkozott, és mivel tudósokkal áll szemben, ezekről nemrég elkészült egy elemzés. Ebből az derül ki: védekezve támadás, semmitmondó frázisok és tagadás jellemzi a miniszter megszólalásait, akinek úgy tűnik, annyi a végső érve, hogy nem szabad vitatkozni, mert aki vitatkozik, az ellenség.

Kikacagták, lehazugozták brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:26

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az újságírók jót szórakoztak azon, hogy Orbán szerint sosem folytattak kampányt Juncker ellen.
Akaratán kívül is mókamesterré vált szerdán, brüsszeli sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök, ahol a néppárti döntésről beszélt magyar és külföldi újságírók előtt. Orbánt a Jean-Claude Juncker néppárti elnök ellen indított kampányáról kérdezték, mire azt találta mondani, hogy: 
Sohasem folytattunk kampányt Juncker ellen – megvan a személyes véleményem róla, de mi csak tájékoztató kampányt indítottunk az Unió jövőbeli céljairól
Erre már mondat közben kitört a jóízű röhögés, valaki azt is bekiabálta neki, hogy „liar”, hazug. Az eseményről az Index videót készített, a jelenet a 12:31 percnél indul.

Ez nem választási kampány. Ja, mégis az

Orbán azt is cáfolni próbálta, hogy a Soros-Juncker összeesküsvést sejtető propagandával az EP-választásra hangoltak volna, mondván, ez kormányzati tájékoztatási program volt, a Fidesz saját kampánya pedig valamikor áprilisban kezdődik. Apró szépséghiba, hogy ezt az állítást Szijjártó Péter külügyminiszter cáfolta:
„Ez egy választási kampány, úgyhogy nem kellene meglepődni azon, hogy plakátok jelennek meg közterületeken.”
-mondta a külügyminiszter egy BBC-nek adott interjúban, (a beszélgetés itt is meghallgatható) amivel gyakorlatilag elismerte, hogy a kormány közpénzből tolja meg a Fidesz saját pártkampányát. Utóbbi tiltott pártfinanszírozásnak számít, az ilyesmit szankcionálni tudó intézmények viszont széttárták kezüket, mikor a Demokratikus Koalíció vizsgálatot követelt az ügyben: az Állami Számvevőszék arra hivatkozott, hogy ők kizárólag az országgyűlési választások tekintetében végezhenek ellenőrzést a vonatkozó törvényi előírások szerint – a Nemzeti Választási Bizottság pedig azért utasította vissza a vizsgálatot, mert még nincs kampányidőszak.
Frissítve: 2019.03.21 10:53