Mindjárt agyonoroszozza az ügyészség a jobbikos KGBélát

Publikálás dátuma
2018.07.09. 17:00
Kovács Béla ügyészségi kihallgatása előtt
Fotó: Vajda József / Népszava
Négy évnyi adatgyűjtés és terepmunka után tart előkészítő tárgyalást Kovács Béla ügyében a Budapest Környéki Törvényszék. A vád: Oroszország javára történő kémkedés. A Jobbik EP-képviselőjét a polgári elhárítást menedzselő Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) még 2014-ben jelentette fel.
Szokatlan alapossággal taglalja Kovács Béla viselt - pontosabban gyanított - ügyeit az a vádirat-összefoglaló, ami a bíróság honlapjára került fel. E szerint a jobbikos politikus, aki 2009-ben lett Európai Parlamenti képviselő, 2015-ig folyamatosan kapcsolatot tartott az Orosz Föderáció katonai hírszerzésével. Így egy meg nem nevezett orosz hírszerzőtiszttől azt a feladatot kapta, hogy szerezzen információkat az EU kül-és gazdaságpolitikájáról.   És az ügyészség szerint Kovács eleget is tett az ukáznak: 2012 és 2014 között egy sor ügyben informálta az orosz hírszerző kapcsolatait, többek között az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások részleteiről mesélt nekik, ártárgyalási stratégiákba avatta be őket, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről adott tájékoztatást, de beszélt Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról, az Európai Unió és Ukrajna, Belorusszia kapcsolatáról, valamint a „Déli Áramlattal” kapcsolatos uniós álláspontról is. Szivárogtatott az európai bankrendszer jövőjéről, a 2014-ben esedékes Európai Parlamenti választásokról, az Oroszországi Föderáció vonatkozásában felmerült Európai Unió vízummentességi kérdéseiről, valamint a következő Európai Uniós csúcstalálkozóról adott át adatokat az orosz hírszerzőknek. Az ügyészség szerint az információ-átadást azt sem zavarta meg, hogy Kovács első orosz hírszerzőtiszt-kapcsolatát elvezényelték Magyarországról, ugyanis a távozó orosz tiszt 2013. novemberében bemutatta utódját, akit egészen 2014-ig informált Kovács.  A vádirat szerint Kovács tevékenységének végső célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az Európai Parlamenten belül egy erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU ellenes tábort hozzanak létre, amelynek egyetlen feladata, hogy belülről bomlassza az Európai Közösségek intézményeinek munkáját és az orosz érdekeket helyezze előtérbe. Bár a bíróság összefoglalója nem nevezi nevén, ám tény: Kovács bábáskodásával jött létre Budapesten 2009-ben a Jobbik kongresszusán az európai szélsőjobboldali pártokat – köztük a francia Nemzeti Frontot vagy a brit Nemzeti Pártot - tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (AENM). Kovács előbb alelnöke és kincstárnoka, majd elnöke lett a szervezetnek.
A szövetség kilencpontos nyilatkozata ma már csak cikkekből elérhető (itt olvashatja).     A nyilatkozat szépsége, hogy kiderül belőle: az ügyészség szerint oroszok által gründolt szélsőjobbos szövetség lényegében teljesen ugyanazt szorgalmazták, amit ma a Fidesz.  

Bayer Zsolt eltűnik és visszatér, az izraeli kémcég pedig csak hallgat

Publikálás dátuma
2018.07.09. 16:19
Bayer Zsolt egy tavalyi, emlékezetpolitikáról tartott rendezvényen
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Eltűntek, majd megkerültek a menedékkérőket segítő civileket lejáratni hivatott cikkek a Magyar Idők honlapján. Állítólag technikai hiba volt csak, semmi köze ahhoz, hogy a Politico megnevezte a kompromittálónak szánt akciót végrehajtó izraeli céget.
Rövid időre eltűnt a Magyar Idők című kormánylap honlapjáról a Bayer Zsolt, magyar civilek elleni lejárató cikksorozata – azok után, hogy a Politico brüsszeli hírportál saját nyomozására hivatkozva megnevezte a „Black Cube” (magyarul: fekete kocka) névre hallgató izraeli biztonsági vállalkozást, amely szerintük a propaganda cikkek alapjául szolgáló titkos hangfelvételeket készíthette. Később a cikkek visszakerültek az oldalra, a szerkesztőség pedig érdeklődésünkre cáfolta, hogy bármilyen írást is töröltek volna. Szerintük egy technikai malőr, nevezetesen a szerverük leállása okozta, hogy szombat éjszaka a magyaridok.hu illetve a régebbi cikkek egy időre nem voltak elérhetőek, azonban a probléma időközben megoldódott. Egyelőre nem reagált megkeresésünkre a Politico által megnevezett izraeli vállalkozás ügyvédje, pedig szerettük volna, ha kommentálja a hírportál állításait. A Politico szerint a másutt, például Harry Weinstein zaklatási botrányában is feltűnt, az áldozatok ellen nyomozó, vagy a román korrupcióellenes ügyészség most leváltott ügyészére is dolgozó, de lebukott izraeli cég olyannyira erősen foglakozott a magyar civilekkel, hogy egy állandó magyar elemzőt is foglalkoztatott Tel Avivban. A Politico mindezt egy meg nem nevezett belsős, a Black Cube-nak dolgozó forrása alapján állította. Azt ugyanakkor nem sikerült kiderítenie a hírportálnak, hogy ki fizette az izraeli cég akcióját. Korábban lapunk is már írt az ügyben az izraeli biztonsági cég lehetséges érintettségéről, ám akkor a cég tagadott mindent és súlyos pereket helyezett kilátásba, ha a nevét leírják az üggyel kapcsolatban. Mint arról beszámoltunk, a történet a tavalyi év őszén kezdődött, amikor fura levelek érkeztek több, a kormánymédia által „sorosistának” bélyegzett emberjogi civil szervezet vezetőihez. A külföldi, jellemzően londoni fedőcégektől küldött levelekben különféle tárgyalásokra invitálták a civilek vezetőit. Volt olyan civil szervezet, amely rögtön a kukázta ezeket a meghívókat, Siewert Andrást, a Migration Aid vezetőjét viszont furdalta a kíváncsiság, hogy kik lehetnek ezek a kezdettől furán viselkedő személyek. Végül 2017 végén, 2018 elején több találkozó is volt Bécsben a magát Grigori Alexandrovnak nevező, erős izraeli akcentussal beszélő személlyel és kolléganőjével, aki a találkozókon érezhetően arra próbálta rávenni a beszélgetőpartnereit, hogy azok valami kompromittálót mondjanak magukról. Ugyanakkor – mint utólag kiderült – a bécsi találkozókról kezdettől tudott a magyar elhárítás, mivel Siewert idejekorán megkereste az üggyel az ügyben illetékes, civil kémelhárítást folytató Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH). Végül a „Grigori” által titokban rögzített (igencsak rossz minőségű) felvételek a Magyar Időknél landoltak, amelyből Bayer Zsolt kormánypárti közíró a választási kampány finisében hozott le egy több részes sorozatot. Közben feltehetően ugyanez a hírszerző csapat tette tiszteletét Dénes Balázsnál, a németországi székhelyű Európai Szövetség a Szabadságjogokért nevű civil szervezet vezetőjénél, és titokban ott is rögzítette a vele folytatott beszélgetést. A Dénes által elmondott – amúgy törvénytelenséget szintén nem tartalmazó – beszélgetésből kiragadott részletek márciusban a Jerusalem Postban jelentek meg, majd ezt vette át a magyar kormánysajtó. Lapunknak Siewert András most elmondta: régóta tudott a Politico nyomozásáról. Arról ugyanakkor nem közölhet részleteket, hogy a magyar hatóságok hol tartanak a civilek külföldi magán titkosszolgálat által történő megfigyelésével kapcsolatban.  
Frissítve: 2018.07.09. 16:41

Orbán Ankarában ünnepelte Erdogant

Publikálás dátuma
2018.07.09. 15:27
Orbán Viktor és Erdogan korábbi találkozója
Fotó: TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE / AFP
A magyar kormányfő többek között venezuelai, kirgiz, kazah vezetőkkel ünnepelte az autoriter török államfőt, de ott volt Silvio Berlusconi és Gerhard Schröder volt német kancellár is.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazott, és részt vett Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján. Az MTI sietett leszögezni, hogy az esti ünnepségre számos ország vezetőjét várták. Arról viszont nem tettek említést, hogy az uniós országok vezetői szinte kivétel nélkül távol maradtak az ünnepségtől: a magyar kormányfő mellett Rumen Radev bolgár elnök vett részt a rendezvényen. Noha a rendezvényen mások mellett ott volt Gerhard Schröder volt német kancellár és Silvio Berlusconi egykori olasz kormányfő is, Orbán Viktor elsősorban a venezuelai, kirgiz, kazah vezetőkkel ünnepelhette az autoriter török államfőt. Árulkodó, hogy információink szerint Andrej Kiska szlovák államfő hivatalába is befutott egy invitálás, de ő „kimentette magát”, így északi szomszédunkat csak az ankarai szlovák nagykövet képviselte. Nagy-Britannia részéről – a követség tájékoztatása szerint – szintén csak az Ankarába delegált diplomata jelent meg. Sajtóértesülések szerint elfogadta a meghívást a beiktatásra Macedónia, Bosznia és Hercegovina, Ukrajna, Venezuela, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Oroszország elnöke vagy kormányfője, ezen kívül Igor Dodon moldáv elnök és Aleksandar Vucic, Szerbia köztársasági elnöke. Erdogan június végén a szavazatok 52,4 százalékával nyerte meg az előrehozott elnökválasztást Törökországban és az ezzel együtt megtartott parlamenti választáson is pártja szerezte meg a legtöbb szavazatot. Az egyre autoriterebb vonásokat mutató államfő 2014 óta birtokolja posztját, előtte kormányfő volt. Tavaly egy alkotmánymódosítással gyakorlatilag elnöki köztársaságot csinált Törökországból. Így most minden adott ahhoz, hogy az országot teljesen a kedve szerint formálja át, Erdogan lesz ugyanis elnökként a kormány feje is.  A 2016 július 15-ei elvetélt puccskísérlet óta Törökországban folyamatosan rendkívüli állapot van és jelentősen szűkítették a demokratikus jogokat. A puccs óta több száz embert börtönöztek be terrorizmus vádjával, köztük újságírókat is, és több lap szerkesztőségét bezárták. A legfrissebb hír szerint a hétvégén 18 ezer állami alkalmazott elbocsátásáról döntöttek, ezen kívül újabb három újságot és egy tévécsatornát zártak be. 
Frissítve: 2018.07.09. 21:35