Nincs csodafegyvere a baloldalnak

Publikálás dátuma
2018.07.09. 19:07

Fotó: Vajda József / Népszava
Homlokegyenest az ellenkezőjét gondolják politikai elemzők arról, megbukott-e az a modell, ami Hódmezővásárhelyen sikerre vitte az ellenzéket.
Alacsony részvétel mellett toronymagas fideszes győzelem – a fővárosban tartott két időközi választás ezt az eredményt hozta vasárnap. A Józsefvárosban volt nagyobb a tét: a VIII. kerületben polgármestert, az V. kerületben önkormányzati képviselőt választottak.

Két „jól megdolgozott” kerületről van szó, ahol a Fidesznek erős a beágyazottsága – hangsúlyozta lapunknak Böcskei Balázs politikai elemző, az IDEA Intézet vezetője. Az önkormányzat mindkét helyen régóta a Fidesz kezében van, mindkét helyen jelentős beruházások, fejlesztések történtek. Különösképpen a Józsefvárosban látványos a fejlődés – jegyezte meg. Böcskei meggyőződése szerint a Fidesznek komoly adatbázisa van, ennek felhasználásával könnyedén tudott mozgósítani annyi szavazót, amennyire a várható érdektelenség mellett szüksége volt.

Elképzelhető, hogy a helyi eredményekkel a baloldali szavazók is elégedettek – említett Böcskei Balázs egy lehetséges okot arra, miért maradhatott otthon az ellenzékiek nagy többsége. Ráadásul a baloldali-liberális tábor még mindig traumatizált állapotban van – folytatta. A parlamenti választáson az ellenzék hiába nyert fölényesen Budapesten, ha egyszer az országos eredmények alapján a Fidesz újra kétharmadot szerezve kormányra került. Az április 8-a óta eltelt idő túl kevés a vereség feldolgozásához.

Az ellenzéki pártok független, civil jelöltet indítottak: a VIII. kerületben Győri Péter szociálpolitikust, az V. kerületben Nagy Béla nyugdíjas pedagógust. Tehát azt a forgatókönyvet próbálták követni – ezúttal sikertelenül –, ami Hódmezővásárhely és Márki-Zay Péter esetében fényesen bevált. Más, ha a választók az önkormányzatról mondanak véleményt, és megint más, ha a nagyhatalmi politikáról kell dönteniük – hívta fel a figyelmet Böcskei Balázs. A kettőt nem szabad összehasonlítani. A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választást nem a nyár közepén, hanem a parlamenti kampány részeként, média által fókuszált helyzetben rendezték – tette hozzá.
Az IDEA Intézet elemzéséből amúgy kiderül, hogy a Józsefvárosban a kerület szegényebb részein nagyobb hajlandósággal szavaztak a fideszes, a tehetősebb negyedekben pedig az ellenzéki jelöltre. Az országgyűlési választás hasonló tapasztalatokkal szolgált. Hódmezővásárhelyen a Jobbik is támogatta a független ellenzéki jelöltet. Bár pénzhiányra hivatkozva a Jobbik most sem indult, hivatalosan nem állt be az ellenzék által támogatott civil jelölt mögé. Győri Péter előzőleg úgy vélte, hogy a Józsefvárosban a baloldalnak kedvezőbb lenne, ha indulna jobbikos politikus. A korábbi adatokból következtethetünk arra, hogy igaza lett, a jobbikosok számottevő része valószínűsíthetően inkább a Fideszre voksolt. Szavazataikkal azonban érdemben nem befolyásolták a végeredményt – mondta Böcskei Balázs. A politikai elemző szerint bebizonyosodott, hogy önmagában nem csodafegyver, ha a baloldali ellenzéki pártok felsorakoznak egy független, civil jelölt mögé. Először is: jó jelöltet kell találni. Győri Péter például hiába remek szakember, ha politikai aktorként nem számít ismert személyiségnek. Annak ellenére, hogy a mostani kampányból a baloldali pártok aktívabban is kivehették volna a részüket, Böcskei Balázs az említett körülmények miatt úgy gondolja, az ellenzéket nem terheli felelősség a két vereségért. A Hódmezővásárhelyen alkalmazott ellenzéki modell nem bukott meg – jelentette ki kérdésünkre Böcskei Balázs. Sőt: szerinte ennél nincs jobb modell, a „jövőben csakis ez lehet eredményes” az ellenzék számára. Teljesen máshogyan látja Tóth Csaba politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Kétségtelen – állapította meg –, hogy az ellenzék nehéz helyzetben volt. A parlamenti választási kudarc után szétestek a baloldali pártok, a VIII. és V. kerületi időközin, „ha nagyon akartak volna, akkor is nehezen tudtak volna nyerni”. A mostani két fővárosi választás ugyanakkor szerinte megmutatta, hogy a hódmezővásárhelyi modell nem működik. Győri Péter nagyjából megfelelt annak az elvárásnak, amit a baloldali-liberális táborban általában egy független, civil jelölt felé megfogalmaznak. Az eredményt látjuk. Márki-Zay Péter esete szerinte egészen kivételes volt. A parlamenti választáson a szintén független Mellár Tamás is nyert egyéniben, ám ő a baloldal számára kedvező körzetben indult. Fideszes választókerületekben ez a recept nem alkalmazható. Tóth Csaba közölte: mindig is azt gondolta, hogy a politikát főszabály szerint a pártoknak és a politikusoknak, nem pedig a civileknek kell csinálniuk.

Sima Fidesz-győzelem

Az adatok 100 százalékos feldolgozottság alapján Sára Botond, a józsefvárosi időközi polgármester-választást kormánypárti nyertese a leadott szavazatok 62,85 százalékát kapta. Míg Sára Botondra 8269-en szavaztak, az ellenzéki jelölt, Győri Péter 4787 voksot kapott (36,39 százalék). A józsefvárosi időközi választáson 57,5 ezer polgár adhatta le voksát, a részvételi arány 23,05 százalékos volt.

Szerző
Frissítve: 2018.07.09. 21:02

Kilenc néggyel ment tovább a hajléktalanok zaklatását szorgalmazó törvényjavaslat

Publikálás dátuma
2018.07.09. 17:59
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Egyetlen módosító indítvány sem érkezett a hajléktalanság büntethetőségéről szóló törvénymódosításhoz. Így hétfőn az Országgyűlés Népjóléti Bizottságban csak arról dönthettek a képviselők, hogy a kormánypárti javaslat szerintük összhangban áll-e az alaptörvénnyel és más jogszabályokkal.
Júniusban módosította az Országgyűlés az Alaptörvényt, és – mint arról többször írtunk – a változtatással megtiltotta az életvitelszerű tartózkodást a köztereken. Most a szakbizottság elé került Semjén Zsolt kereszténydemokrata képviselő javaslata, amely – a kormány előzetes terveinek megfelelően – büntetni rendeli azokat, akik mégis a közterületen élnek. Ha a képviselők többsége rábólint a jövő héten a szabálysértési törvény e módosítására, akkor a hajléktalanok, amennyiben fölszólításra sem hagyják el a közterületet, és nem vonulnak be a fölajánlott szállásra, akkor szabálysértést követnek el. Ezért a normasértők közérdekű munkára kötelezhetők. Ha az illető ezt nem akarja vagy nem tudja vállalni, akkor elzárhatják, de erről bíróság dönt. A javaslatban benne van az is, hogy a büntetés nem váltható pénzbírságra. Az ülésen az ellenzéki képviselők alig fele volt jelen. Lukács László (Jobbik) azt javasolta, a kormány vonja vissza ezt a törvénymódosítást. Szerinte a hajléktalanságot nem lehet a büntetőjog eszközeivel kezelni, mert az az emberi szabadságjoghoz tartozik, hogy ki, hol és hogyan akar élni. Hozzátette: a Jobbik rendpárti képviselőjeként azt javasolja, hogy az állam, mielőtt büntetne, tegyen rendet ezen a területen. Azaz teremtse meg azokat a körülményeket – mondja ki például az Alaptörvényben a lakhatáshoz való jogot, szervezze meg azt a szociális védőhálót – amellyel elkerülhető az utcára kerülés. Ha valaki ezt követően is hajléktalanná válik, előbb kapjon segítséget az államtól a talpra álláshoz. És ha az illető megkapott minden segítséget, de mégsem élt a lehetőséggel, akkor lehetne a szankciókkal foglalkozni – mondta a jobbikos képviselő. Lukács László úgy látja , hogy most nem ez a helyzet, sőt, szerinte ma bármelyik most 600 ezer forintos fizetést kapó képviselő is könnyen hajléktalanságra juthat.  Kovács Sándor (FIDESZ-KDNP) azzal érvelt: szerinte „a demokrácia alapelve, hogy egy kisebbségnek nem lehet több alapjoga a többséggel szemben.” Hozzátette: szerinte az állam gondoskodik szociálisan ezekről a hajléktalanokról. Szerinte 12661 olyan férőhely van, ahol az otthontalanok szállást vagy egyéb segítséget kaphatnak.  Korózs Lajos, a szakbizottság szocialista elnöke azt firtatta, készül-e a törvénymódosításhoz új intézkedési protokoll a rendőröknek, hogy kiderüljön, miként kell például értelmezniük azt: valaki elfogadja a szociális munkásoktól a szendvicset, de nem megy be a hajléktalan szállóra? A jelenlegi szöveg szerint az együttműködők nem büntethetők, de vajon a példa alapján okafogyott-e a szankció, a rendőri intézkedés. A politikus jelezte azt is, hogy szerinte rendészeti eszközökkel nem lehet szociális krízist kezelni. Különösen most, amikor 122 ezer családnak van 90 napon túl elmaradt hiteltörlesztése a bankoknál. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Szociális Chartával, és Göteborgi Nyilatkozattal is ellentétes a tárgyalt módosítás. Ez utóbbit  – jegyezte meg – Orbán Viktor is aláírta, ezzel kötelezettséget vállalt a lakhatási problémák megoldásra. Tordai Bence (Párbeszéd) – aki vendégként kért szót a részletes vitában – úgy vélekedett, hogy nemzetközi egyezményeket is sért a módosítás, miközben tényleges változást nem jelent az eljárások során. A rendőrségnek eddig is volt lehetősége a hajléktalanok köztéri tartózkodása ellen fellépni, ám ilyen intézkedésre az elmúlt években nemigen került sor. A képviselő eddig jutott, amikor a kormánypárti oldalról, Kovács Sándor (FIDESZ) azt kérte, vonják meg Tordai Bencétől a szót, mert a politikus nem tartotta be a részletes vita szabályait. (Eszerint csak a módosítókról tárgyalhattak volna, de mivel ilyen nem volt a jogszabály-tervezet jogrendbe illeszthetősége kerülhetett szóba.)  Az előterjesztő Belügyminisztériumot képviselő helyettes államtitkár, Bodnár Bence igyekezett megnyugtatni a bizottságot: nincs ezzel a javaslattal probléma, és készülnek a végrehajtási szabályok, lesz új rendőrségi protokoll is. A humán minisztériumot képviselő tisztviselőnek mindehhez nem volt egyetlen szava sem. A képviselők ezután 9:4 arányban végszavazásra alkalmasnak ítélték a módosító indítványt.
Szerző

Elszólta magát Simonka

Publikálás dátuma
2018.07.09. 17:28

Fotó: Molnár Ádám / NÉpszava
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Simonka Györggyel (Fidesz) szemben Hadházy Ákos korrupcióellenes független képviselő.
Mindezt azok után, hogy a fideszes politikus az év elején egy kardoskúti képviselő-testületi ülésen a jegyzőkönyvbe mondta, hogy cégei vannak Pusztaottlakán.
„Pusztaottlakán vannak a családi vállalkozásaim, egész jó jövedelemmel, ezért egy kicsi falu lakosságának figyelembe vételével magas az adóbevétele"

- fogalmazott a fideszes képviselő.

Azonban Simonka vagyonnyilatkozatában csak egyetlen cég szerepel, ez pedig a Magyar Termés TÉSZ Kft. Cégbírósági adatok szerint is jelenleg mindössze ebben az egy cégben van Simonkának résztulajdona, ráadásul finoman szólva sem nevezhető jól jövedelmezőnek, ellenkezőleg, nemrég becsődölt a vállalkozás. Ráadásul a Magyar Termés TÉSZ Kft. összesen mintegy 973 millió forintnyi kárt okozott az adófizetőknek. A vállalkozás kapcsán az ügyészség költségvetési csalás gyanújával folytat nyomozást, már 11 személyt gyanúsítottak meg.