Kilenc néggyel ment tovább a hajléktalanok zaklatását szorgalmazó törvényjavaslat

Publikálás dátuma
2018.07.09. 17:59
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Egyetlen módosító indítvány sem érkezett a hajléktalanság büntethetőségéről szóló törvénymódosításhoz. Így hétfőn az Országgyűlés Népjóléti Bizottságban csak arról dönthettek a képviselők, hogy a kormánypárti javaslat szerintük összhangban áll-e az alaptörvénnyel és más jogszabályokkal.
Júniusban módosította az Országgyűlés az Alaptörvényt, és – mint arról többször írtunk – a változtatással megtiltotta az életvitelszerű tartózkodást a köztereken. Most a szakbizottság elé került Semjén Zsolt kereszténydemokrata képviselő javaslata, amely – a kormány előzetes terveinek megfelelően – büntetni rendeli azokat, akik mégis a közterületen élnek. Ha a képviselők többsége rábólint a jövő héten a szabálysértési törvény e módosítására, akkor a hajléktalanok, amennyiben fölszólításra sem hagyják el a közterületet, és nem vonulnak be a fölajánlott szállásra, akkor szabálysértést követnek el. Ezért a normasértők közérdekű munkára kötelezhetők. Ha az illető ezt nem akarja vagy nem tudja vállalni, akkor elzárhatják, de erről bíróság dönt. A javaslatban benne van az is, hogy a büntetés nem váltható pénzbírságra. Az ülésen az ellenzéki képviselők alig fele volt jelen. Lukács László (Jobbik) azt javasolta, a kormány vonja vissza ezt a törvénymódosítást. Szerinte a hajléktalanságot nem lehet a büntetőjog eszközeivel kezelni, mert az az emberi szabadságjoghoz tartozik, hogy ki, hol és hogyan akar élni. Hozzátette: a Jobbik rendpárti képviselőjeként azt javasolja, hogy az állam, mielőtt büntetne, tegyen rendet ezen a területen. Azaz teremtse meg azokat a körülményeket – mondja ki például az Alaptörvényben a lakhatáshoz való jogot, szervezze meg azt a szociális védőhálót – amellyel elkerülhető az utcára kerülés. Ha valaki ezt követően is hajléktalanná válik, előbb kapjon segítséget az államtól a talpra álláshoz. És ha az illető megkapott minden segítséget, de mégsem élt a lehetőséggel, akkor lehetne a szankciókkal foglalkozni – mondta a jobbikos képviselő. Lukács László úgy látja , hogy most nem ez a helyzet, sőt, szerinte ma bármelyik most 600 ezer forintos fizetést kapó képviselő is könnyen hajléktalanságra juthat.  Kovács Sándor (FIDESZ-KDNP) azzal érvelt: szerinte „a demokrácia alapelve, hogy egy kisebbségnek nem lehet több alapjoga a többséggel szemben.” Hozzátette: szerinte az állam gondoskodik szociálisan ezekről a hajléktalanokról. Szerinte 12661 olyan férőhely van, ahol az otthontalanok szállást vagy egyéb segítséget kaphatnak.  Korózs Lajos, a szakbizottság szocialista elnöke azt firtatta, készül-e a törvénymódosításhoz új intézkedési protokoll a rendőröknek, hogy kiderüljön, miként kell például értelmezniük azt: valaki elfogadja a szociális munkásoktól a szendvicset, de nem megy be a hajléktalan szállóra? A jelenlegi szöveg szerint az együttműködők nem büntethetők, de vajon a példa alapján okafogyott-e a szankció, a rendőri intézkedés. A politikus jelezte azt is, hogy szerinte rendészeti eszközökkel nem lehet szociális krízist kezelni. Különösen most, amikor 122 ezer családnak van 90 napon túl elmaradt hiteltörlesztése a bankoknál. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Szociális Chartával, és Göteborgi Nyilatkozattal is ellentétes a tárgyalt módosítás. Ez utóbbit  – jegyezte meg – Orbán Viktor is aláírta, ezzel kötelezettséget vállalt a lakhatási problémák megoldásra. Tordai Bence (Párbeszéd) – aki vendégként kért szót a részletes vitában – úgy vélekedett, hogy nemzetközi egyezményeket is sért a módosítás, miközben tényleges változást nem jelent az eljárások során. A rendőrségnek eddig is volt lehetősége a hajléktalanok köztéri tartózkodása ellen fellépni, ám ilyen intézkedésre az elmúlt években nemigen került sor. A képviselő eddig jutott, amikor a kormánypárti oldalról, Kovács Sándor (FIDESZ) azt kérte, vonják meg Tordai Bencétől a szót, mert a politikus nem tartotta be a részletes vita szabályait. (Eszerint csak a módosítókról tárgyalhattak volna, de mivel ilyen nem volt a jogszabály-tervezet jogrendbe illeszthetősége kerülhetett szóba.)  Az előterjesztő Belügyminisztériumot képviselő helyettes államtitkár, Bodnár Bence igyekezett megnyugtatni a bizottságot: nincs ezzel a javaslattal probléma, és készülnek a végrehajtási szabályok, lesz új rendőrségi protokoll is. A humán minisztériumot képviselő tisztviselőnek mindehhez nem volt egyetlen szava sem. A képviselők ezután 9:4 arányban végszavazásra alkalmasnak ítélték a módosító indítványt.
Szerző

Elszólta magát Simonka

Publikálás dátuma
2018.07.09. 17:28

Fotó: Molnár Ádám / NÉpszava
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Simonka Györggyel (Fidesz) szemben Hadházy Ákos korrupcióellenes független képviselő.
Mindezt azok után, hogy a fideszes politikus az év elején egy kardoskúti képviselő-testületi ülésen a jegyzőkönyvbe mondta, hogy cégei vannak Pusztaottlakán.
„Pusztaottlakán vannak a családi vállalkozásaim, egész jó jövedelemmel, ezért egy kicsi falu lakosságának figyelembe vételével magas az adóbevétele"

- fogalmazott a fideszes képviselő.

Azonban Simonka vagyonnyilatkozatában csak egyetlen cég szerepel, ez pedig a Magyar Termés TÉSZ Kft. Cégbírósági adatok szerint is jelenleg mindössze ebben az egy cégben van Simonkának résztulajdona, ráadásul finoman szólva sem nevezhető jól jövedelmezőnek, ellenkezőleg, nemrég becsődölt a vállalkozás. Ráadásul a Magyar Termés TÉSZ Kft. összesen mintegy 973 millió forintnyi kárt okozott az adófizetőknek. A vállalkozás kapcsán az ügyészség költségvetési csalás gyanújával folytat nyomozást, már 11 személyt gyanúsítottak meg.

Mindjárt agyonoroszozza az ügyészség a jobbikos KGBélát

Publikálás dátuma
2018.07.09. 17:00
Kovács Béla ügyészségi kihallgatása előtt
Fotó: Vajda József / Népszava
Négy évnyi adatgyűjtés és terepmunka után tart előkészítő tárgyalást Kovács Béla ügyében a Budapest Környéki Törvényszék. A vád: Oroszország javára történő kémkedés. A Jobbik EP-képviselőjét a polgári elhárítást menedzselő Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) még 2014-ben jelentette fel.
Szokatlan alapossággal taglalja Kovács Béla viselt - pontosabban gyanított - ügyeit az a vádirat-összefoglaló, ami a bíróság honlapjára került fel. E szerint a jobbikos politikus, aki 2009-ben lett Európai Parlamenti képviselő, 2015-ig folyamatosan kapcsolatot tartott az Orosz Föderáció katonai hírszerzésével. Így egy meg nem nevezett orosz hírszerzőtiszttől azt a feladatot kapta, hogy szerezzen információkat az EU kül-és gazdaságpolitikájáról.   És az ügyészség szerint Kovács eleget is tett az ukáznak: 2012 és 2014 között egy sor ügyben informálta az orosz hírszerző kapcsolatait, többek között az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások részleteiről mesélt nekik, ártárgyalási stratégiákba avatta be őket, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről adott tájékoztatást, de beszélt Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról, az Európai Unió és Ukrajna, Belorusszia kapcsolatáról, valamint a „Déli Áramlattal” kapcsolatos uniós álláspontról is. Szivárogtatott az európai bankrendszer jövőjéről, a 2014-ben esedékes Európai Parlamenti választásokról, az Oroszországi Föderáció vonatkozásában felmerült Európai Unió vízummentességi kérdéseiről, valamint a következő Európai Uniós csúcstalálkozóról adott át adatokat az orosz hírszerzőknek. Az ügyészség szerint az információ-átadást azt sem zavarta meg, hogy Kovács első orosz hírszerzőtiszt-kapcsolatát elvezényelték Magyarországról, ugyanis a távozó orosz tiszt 2013. novemberében bemutatta utódját, akit egészen 2014-ig informált Kovács.  A vádirat szerint Kovács tevékenységének végső célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az Európai Parlamenten belül egy erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU ellenes tábort hozzanak létre, amelynek egyetlen feladata, hogy belülről bomlassza az Európai Közösségek intézményeinek munkáját és az orosz érdekeket helyezze előtérbe. Bár a bíróság összefoglalója nem nevezi nevén, ám tény: Kovács bábáskodásával jött létre Budapesten 2009-ben a Jobbik kongresszusán az európai szélsőjobboldali pártokat – köztük a francia Nemzeti Frontot vagy a brit Nemzeti Pártot - tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (AENM). Kovács előbb alelnöke és kincstárnoka, majd elnöke lett a szervezetnek.
A szövetség kilencpontos nyilatkozata ma már csak cikkekből elérhető (itt olvashatja).     A nyilatkozat szépsége, hogy kiderül belőle: az ügyészség szerint oroszok által gründolt szélsőjobbos szövetség lényegében teljesen ugyanazt szorgalmazták, amit ma a Fidesz.