egészségügy;Országgyűlés;büntethetőség;hajléktalanság;

2018-07-09 17:59:48

Kilenc néggyel ment tovább a hajléktalanok zaklatását szorgalmazó törvényjavaslat

Egyetlen módosító indítvány sem érkezett a hajléktalanság büntethetőségéről szóló törvénymódosításhoz. Így hétfőn az Országgyűlés Népjóléti Bizottságban csak arról dönthettek a képviselők, hogy a kormánypárti javaslat szerintük összhangban áll-e az alaptörvénnyel és más jogszabályokkal.

Júniusban módosította az Országgyűlés az Alaptörvényt, és – mint arról többször írtunk – a változtatással megtiltotta az életvitelszerű tartózkodást a köztereken. Most a szakbizottság elé került Semjén Zsolt kereszténydemokrata képviselő javaslata, amely – a kormány előzetes terveinek megfelelően – büntetni rendeli azokat, akik mégis a közterületen élnek.

Ha a képviselők többsége rábólint a jövő héten a szabálysértési törvény e módosítására, akkor a hajléktalanok, amennyiben fölszólításra sem hagyják el a közterületet, és nem vonulnak be a fölajánlott szállásra, akkor szabálysértést követnek el. Ezért a normasértők közérdekű munkára kötelezhetők. Ha az illető ezt nem akarja vagy nem tudja vállalni, akkor elzárhatják, de erről bíróság dönt. A javaslatban benne van az is, hogy a büntetés nem váltható pénzbírságra.

Az ülésen az ellenzéki képviselők alig fele volt jelen. Lukács László (Jobbik) azt javasolta, a kormány vonja vissza ezt a törvénymódosítást. Szerinte a hajléktalanságot nem lehet a büntetőjog eszközeivel kezelni, mert az az emberi szabadságjoghoz tartozik, hogy ki, hol és hogyan akar élni. Hozzátette: a Jobbik rendpárti képviselőjeként azt javasolja, hogy az állam, mielőtt büntetne, tegyen rendet ezen a területen. Azaz teremtse meg azokat a körülményeket – mondja ki például az Alaptörvényben a lakhatáshoz való jogot, szervezze meg azt a szociális védőhálót – amellyel elkerülhető az utcára kerülés. Ha valaki ezt követően is hajléktalanná válik, előbb kapjon segítséget az államtól a talpra álláshoz. És ha az illető megkapott minden segítséget, de mégsem élt a lehetőséggel, akkor lehetne a szankciókkal foglalkozni – mondta a jobbikos képviselő. Lukács László úgy látja , hogy most nem ez a helyzet, sőt, szerinte ma bármelyik most 600 ezer forintos fizetést kapó képviselő is könnyen hajléktalanságra juthat. 

Kovács Sándor (FIDESZ-KDNP) azzal érvelt: szerinte „a demokrácia alapelve, hogy egy kisebbségnek nem lehet több alapjoga a többséggel szemben.” Hozzátette: szerinte az állam gondoskodik szociálisan ezekről a hajléktalanokról. Szerinte 12661 olyan férőhely van, ahol az otthontalanok szállást vagy egyéb segítséget kaphatnak. 

Korózs Lajos, a szakbizottság szocialista elnöke azt firtatta, készül-e a törvénymódosításhoz új intézkedési protokoll a rendőröknek, hogy kiderüljön, miként kell például értelmezniük azt: valaki elfogadja a szociális munkásoktól a szendvicset, de nem megy be a hajléktalan szállóra? A jelenlegi szöveg szerint az együttműködők nem büntethetők, de vajon a példa alapján okafogyott-e a szankció, a rendőri intézkedés. A politikus jelezte azt is, hogy szerinte rendészeti eszközökkel nem lehet szociális krízist kezelni. Különösen most, amikor 122 ezer családnak van 90 napon túl elmaradt hiteltörlesztése a bankoknál. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Szociális Chartával, és Göteborgi Nyilatkozattal is ellentétes a tárgyalt módosítás. Ez utóbbit  – jegyezte meg – Orbán Viktor is aláírta, ezzel kötelezettséget vállalt a lakhatási problémák megoldásra.

Tordai Bence (Párbeszéd) – aki vendégként kért szót a részletes vitában – úgy vélekedett, hogy nemzetközi egyezményeket is sért a módosítás, miközben tényleges változást nem jelent az eljárások során. A rendőrségnek eddig is volt lehetősége a hajléktalanok köztéri tartózkodása ellen fellépni, ám ilyen intézkedésre az elmúlt években nemigen került sor.

A képviselő eddig jutott, amikor a kormánypárti oldalról, Kovács Sándor (FIDESZ) azt kérte, vonják meg Tordai Bencétől a szót, mert a politikus nem tartotta be a részletes vita szabályait. (Eszerint csak a módosítókról tárgyalhattak volna, de mivel ilyen nem volt a jogszabály-tervezet jogrendbe illeszthetősége kerülhetett szóba.) 

Az előterjesztő Belügyminisztériumot képviselő helyettes államtitkár, Bodnár Bence igyekezett megnyugtatni a bizottságot: nincs ezzel a javaslattal probléma, és készülnek a végrehajtási szabályok, lesz új rendőrségi protokoll is.

A humán minisztériumot képviselő tisztviselőnek mindehhez nem volt egyetlen szava sem.

A képviselők ezután 9:4 arányban végszavazásra alkalmasnak ítélték a módosító indítványt.