Recseg-ropog a brit May-kormány, miután néhány órán belül a második miniszter is távozik a kabinetből: hétfőn kora délután Boris Johnson brit külügyminiszter jelentette be lemondását, míg reggel David Davis, a Brexit-ügyi tárca korábbi vezetője lépett ki a kormányból.
Boris Johnson, London egykori polgármestere a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás kampányában a keményvonalas Brexit-párti tábor frontembere volt, és azután is ezt az irányvonalat képviselte, hogy Theresa May miniszterelnök, a referendum után lemondott David Cameron utódja kinevezte a külügyi tárca élére.
Johnson lemondásának közvetlen előzményeként, pénteken Theresa May és kabinetjének tagjai javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról, írja az MTI.
Szakítás helyett súrlódásmentes kereskedelem
A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyent a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábor látni szeretett volna.
Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, biztosítva a "súrlódásmentes" kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a Brexit után is.
A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.
Káromkodva fogadta el
Jóllehet az indítványt Johnson is elfogadta, hétvégi londoni sajtóbeszámolók szerint azonban később keresetlen - enyhébb trágárságokat sem nélkülöző - kifejezésekkel illette a dokumentumot.
Johnson nem először fordult szembe saját kormánya és miniszterelnöke Brexit-politikájával. Néhány hete "őrültségnek" nevezte Theresa May azon kezdeményezését, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után is tartson fenn az unióval valamilyen vámuniós mechanizmust, elkerülendő, hogy Észak-Írország és Írország jelenleg teljesen nyitott határán - amely a Brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz - fizikai vámellenőrzést kelljen ismét meghonosítani.
A tervről Johnson a Daily Mail című konzervatív, erősen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak nyilatkozva májusban kijelentette: ha Nagy-Britannia vámpartnerségi kapcsolatrendszert hoz létre az EU-val a Brexit után, abból "egy olyan őrült rendszer születne", amelyben London az Európai Unió nevében szedne be vámokat a brit határon átlépő importáruk után.
Belendültek a keményvonalasok
David Davis szintén a túl szoros uniós kapcsolatok miatt jelentett be lemondását: szerinte a mostani Brexit-politika alapján egyre valószínűtlenebb, hogy az ország valóban elhagyja az Európai Unió belső piacát, valamint a vámuniót. Davis és Johnson távozása így alapjaiban rendítheti meg a Theresa May vezette kormányt, a két kilépés pedig azt is jelzi, hogy, hogy Mayen nő a nyomás a toryk keményvonalas, a Brexitet minden áron támogató szárnya felől.
