Elszólta magát Simonka

Publikálás dátuma
2018.07.09. 17:28

Fotó: Molnár Ádám / NÉpszava
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Simonka Györggyel (Fidesz) szemben Hadházy Ákos korrupcióellenes független képviselő.
Mindezt azok után, hogy a fideszes politikus az év elején egy kardoskúti képviselő-testületi ülésen a jegyzőkönyvbe mondta, hogy cégei vannak Pusztaottlakán.
„Pusztaottlakán vannak a családi vállalkozásaim, egész jó jövedelemmel, ezért egy kicsi falu lakosságának figyelembe vételével magas az adóbevétele"

- fogalmazott a fideszes képviselő.

Azonban Simonka vagyonnyilatkozatában csak egyetlen cég szerepel, ez pedig a Magyar Termés TÉSZ Kft. Cégbírósági adatok szerint is jelenleg mindössze ebben az egy cégben van Simonkának résztulajdona, ráadásul finoman szólva sem nevezhető jól jövedelmezőnek, ellenkezőleg, nemrég becsődölt a vállalkozás. Ráadásul a Magyar Termés TÉSZ Kft. összesen mintegy 973 millió forintnyi kárt okozott az adófizetőknek. A vállalkozás kapcsán az ügyészség költségvetési csalás gyanújával folytat nyomozást, már 11 személyt gyanúsítottak meg.

Mindjárt agyonoroszozza az ügyészség a jobbikos KGBélát

Publikálás dátuma
2018.07.09. 17:00
Kovács Béla ügyészségi kihallgatása előtt
Fotó: Vajda József / Népszava
Négy évnyi adatgyűjtés és terepmunka után tart előkészítő tárgyalást Kovács Béla ügyében a Budapest Környéki Törvényszék. A vád: Oroszország javára történő kémkedés. A Jobbik EP-képviselőjét a polgári elhárítást menedzselő Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) még 2014-ben jelentette fel.
Szokatlan alapossággal taglalja Kovács Béla viselt - pontosabban gyanított - ügyeit az a vádirat-összefoglaló, ami a bíróság honlapjára került fel. E szerint a jobbikos politikus, aki 2009-ben lett Európai Parlamenti képviselő, 2015-ig folyamatosan kapcsolatot tartott az Orosz Föderáció katonai hírszerzésével. Így egy meg nem nevezett orosz hírszerzőtiszttől azt a feladatot kapta, hogy szerezzen információkat az EU kül-és gazdaságpolitikájáról.   És az ügyészség szerint Kovács eleget is tett az ukáznak: 2012 és 2014 között egy sor ügyben informálta az orosz hírszerző kapcsolatait, többek között az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások részleteiről mesélt nekik, ártárgyalási stratégiákba avatta be őket, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről adott tájékoztatást, de beszélt Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról, az Európai Unió és Ukrajna, Belorusszia kapcsolatáról, valamint a „Déli Áramlattal” kapcsolatos uniós álláspontról is. Szivárogtatott az európai bankrendszer jövőjéről, a 2014-ben esedékes Európai Parlamenti választásokról, az Oroszországi Föderáció vonatkozásában felmerült Európai Unió vízummentességi kérdéseiről, valamint a következő Európai Uniós csúcstalálkozóról adott át adatokat az orosz hírszerzőknek. Az ügyészség szerint az információ-átadást azt sem zavarta meg, hogy Kovács első orosz hírszerzőtiszt-kapcsolatát elvezényelték Magyarországról, ugyanis a távozó orosz tiszt 2013. novemberében bemutatta utódját, akit egészen 2014-ig informált Kovács.  A vádirat szerint Kovács tevékenységének végső célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az Európai Parlamenten belül egy erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU ellenes tábort hozzanak létre, amelynek egyetlen feladata, hogy belülről bomlassza az Európai Közösségek intézményeinek munkáját és az orosz érdekeket helyezze előtérbe. Bár a bíróság összefoglalója nem nevezi nevén, ám tény: Kovács bábáskodásával jött létre Budapesten 2009-ben a Jobbik kongresszusán az európai szélsőjobboldali pártokat – köztük a francia Nemzeti Frontot vagy a brit Nemzeti Pártot - tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (AENM). Kovács előbb alelnöke és kincstárnoka, majd elnöke lett a szervezetnek.
A szövetség kilencpontos nyilatkozata ma már csak cikkekből elérhető (itt olvashatja).     A nyilatkozat szépsége, hogy kiderül belőle: az ügyészség szerint oroszok által gründolt szélsőjobbos szövetség lényegében teljesen ugyanazt szorgalmazták, amit ma a Fidesz.  

Bayer Zsolt eltűnik és visszatér, az izraeli kémcég pedig csak hallgat

Publikálás dátuma
2018.07.09. 16:19
Bayer Zsolt egy tavalyi, emlékezetpolitikáról tartott rendezvényen
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Eltűntek, majd megkerültek a menedékkérőket segítő civileket lejáratni hivatott cikkek a Magyar Idők honlapján. Állítólag technikai hiba volt csak, semmi köze ahhoz, hogy a Politico megnevezte a kompromittálónak szánt akciót végrehajtó izraeli céget.
Rövid időre eltűnt a Magyar Idők című kormánylap honlapjáról a Bayer Zsolt, magyar civilek elleni lejárató cikksorozata – azok után, hogy a Politico brüsszeli hírportál saját nyomozására hivatkozva megnevezte a „Black Cube” (magyarul: fekete kocka) névre hallgató izraeli biztonsági vállalkozást, amely szerintük a propaganda cikkek alapjául szolgáló titkos hangfelvételeket készíthette. Később a cikkek visszakerültek az oldalra, a szerkesztőség pedig érdeklődésünkre cáfolta, hogy bármilyen írást is töröltek volna. Szerintük egy technikai malőr, nevezetesen a szerverük leállása okozta, hogy szombat éjszaka a magyaridok.hu illetve a régebbi cikkek egy időre nem voltak elérhetőek, azonban a probléma időközben megoldódott. Egyelőre nem reagált megkeresésünkre a Politico által megnevezett izraeli vállalkozás ügyvédje, pedig szerettük volna, ha kommentálja a hírportál állításait. A Politico szerint a másutt, például Harry Weinstein zaklatási botrányában is feltűnt, az áldozatok ellen nyomozó, vagy a román korrupcióellenes ügyészség most leváltott ügyészére is dolgozó, de lebukott izraeli cég olyannyira erősen foglakozott a magyar civilekkel, hogy egy állandó magyar elemzőt is foglalkoztatott Tel Avivban. A Politico mindezt egy meg nem nevezett belsős, a Black Cube-nak dolgozó forrása alapján állította. Azt ugyanakkor nem sikerült kiderítenie a hírportálnak, hogy ki fizette az izraeli cég akcióját. Korábban lapunk is már írt az ügyben az izraeli biztonsági cég lehetséges érintettségéről, ám akkor a cég tagadott mindent és súlyos pereket helyezett kilátásba, ha a nevét leírják az üggyel kapcsolatban. Mint arról beszámoltunk, a történet a tavalyi év őszén kezdődött, amikor fura levelek érkeztek több, a kormánymédia által „sorosistának” bélyegzett emberjogi civil szervezet vezetőihez. A külföldi, jellemzően londoni fedőcégektől küldött levelekben különféle tárgyalásokra invitálták a civilek vezetőit. Volt olyan civil szervezet, amely rögtön a kukázta ezeket a meghívókat, Siewert Andrást, a Migration Aid vezetőjét viszont furdalta a kíváncsiság, hogy kik lehetnek ezek a kezdettől furán viselkedő személyek. Végül 2017 végén, 2018 elején több találkozó is volt Bécsben a magát Grigori Alexandrovnak nevező, erős izraeli akcentussal beszélő személlyel és kolléganőjével, aki a találkozókon érezhetően arra próbálta rávenni a beszélgetőpartnereit, hogy azok valami kompromittálót mondjanak magukról. Ugyanakkor – mint utólag kiderült – a bécsi találkozókról kezdettől tudott a magyar elhárítás, mivel Siewert idejekorán megkereste az üggyel az ügyben illetékes, civil kémelhárítást folytató Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH). Végül a „Grigori” által titokban rögzített (igencsak rossz minőségű) felvételek a Magyar Időknél landoltak, amelyből Bayer Zsolt kormánypárti közíró a választási kampány finisében hozott le egy több részes sorozatot. Közben feltehetően ugyanez a hírszerző csapat tette tiszteletét Dénes Balázsnál, a németországi székhelyű Európai Szövetség a Szabadságjogokért nevű civil szervezet vezetőjénél, és titokban ott is rögzítette a vele folytatott beszélgetést. A Dénes által elmondott – amúgy törvénytelenséget szintén nem tartalmazó – beszélgetésből kiragadott részletek márciusban a Jerusalem Postban jelentek meg, majd ezt vette át a magyar kormánysajtó. Lapunknak Siewert András most elmondta: régóta tudott a Politico nyomozásáról. Arról ugyanakkor nem közölhet részleteket, hogy a magyar hatóságok hol tartanak a civilek külföldi magán titkosszolgálat által történő megfigyelésével kapcsolatban.  
Frissítve: 2018.07.09. 16:41