Tízezrek védik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.10. 08:00

Fotó: Vajda József / Népszava
A Jobbik után a kormány média-holdudvarából is durván támadják a mártír miniszterelnököt. Rengetegen viszont kiállnak mellette.
Eddig közel 40 ezren írták alá azt a petíciót, amit a Demokratikus Koalíció indított annak érdekében, hogy Nagy Imre szobrát ne vigyék el a Parlament közeléből, a Vértanúk teréről – számolt be lapunknak Rónai Sándor, a párt szóvivője.

Szakály Sándor történész szerint ellenben érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kerestük meg a közelmúltban, hogy az Országgyűlés Hivatala kérdésünkre közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak.

Nagy Imre szobra ügyében a KNEB-hez még nem érkezett előterjesztés, a történész személyes véleményét osztotta meg a Népszavával. Elmondta: a második világháború után lerombolták az ugyanitt álló Nemzeti Vértanúk emlékművét, amely „az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság, a Lenin-fiúk és a vörösterror áldozatainak állított emléket”. Ha elkerül jelenlegi helyéről a volt miniszterelnök szobra, akkor Szakály Sándor szerint „jól látogatható közterületen, Budapesten” kellene maradnia.

A DK azért is tiltakozik a szobor eltávolítása ellen, mert – idézzük a petíciót – „a forradalmat megörökítő alkotások a magyar emberek szabadságakaratára emlékeztetnek minket. Nagy Imre az 1956-os forradalom jelképe”. A Jobbikot is beleértve a DK az összes ellenzéki pártot szerette volna együttműködésre bírni, de - tájékoztatott a szóvivő - senki nem csatlakozott.

A Jobbik annyira nem, hogy azt követeli: Nagy Imre emlékművét vigyék át a szoborparkba. A Jobbik szerint a „későbbi mártíromság sem tehet jóvá megannyi bűnt, amelyet a második világháborúban kivérzett nemzetünk és másodjára is megcsonkított hazánk ellen a moszkovita gazember Nagy Imre elkövetett”.

Szávay István, a Jobbik frakcióvezető-helyettese – Szakály Sándor lapunknak adott nyilatkozatára hivatkozva – bejelentette, hogy hivatalos megkereséssel fordult a KNEB-hez. Kezdeményezte a Nemzeti Vértanúk emlékművének újbóli felállítást, a „Nagy Imrét ábrázoló alkotásnak pedig méltó helyére, a kommunista szoborparkba szállítását”.

A szóban forgó bizottságot máskülönben Kövér László házelnök vezeti, aki egyszer már felvetette, hogy Nagy Imre szobrát máshova kellene helyezni.
Elég volt a Nagy Imre-kultuszból! – a jobboldali Mandiner.hu portál hétfőn ezzel címmel közölt  véleménycikket a témáról. A Jobbik követeléséhez hasonlóan a cikk úgy fogalmaz: „éppen eleget viseltük már, ahogy egy mesterségesen kialakított, a semmiből létrehozott Nagy Imre-kultuszt toltak le a torkunkon, hősnek beállítva egy velejéig kommunista, hazaáruló és szó szerint nemzetvesztő, mérhetetlenül negatív alakot”.
Tegyük hozzá: a kirohanást akár Orbán Viktor ellen is intézhetné a Mandiner.hu szerzője. A mostani miniszterelnök azzal a beszédével vált országosan ismert politikussá, amit Nagy Imre és társai újratemetésekor, a Hősök terén mondott el 1989-ben. Ily módon Orbán is hozzájárult a „semmiből létrehozott Nagy Imre-kultusz” kialakulásához.
A DK szóvivője szerint a szobor elvitelének előkészítése, hogy a kormánypárti médiában ilyen írás megjelenik.
Szerző

Idősotthon, „okosba”

Publikálás dátuma
2018.07.10. 06:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Turisztikai szálláshelynek indult, de szociális intézmény lett a ricsei községházából. Falufejlesztés másként.
Annak, hogy a fiatalok külföldre mennek, megannyi szomorú hozadéka van, ezek egyike, hogy az itt maradó szülők egyedül, segítség nélkül maradnak öreg korukra. Borsod megye szélén, Ricsén, egy szinte miden szempontból hátrányos helyzetű faluban –  nincs munkahely, sok a szociálisan rászoruló, kevés a gyerek, a lakosság jó része már idős – azonban sajátos huszárvágással oldották meg, hogy a falu lakói az utolsó éveiket ne töltsék magányosan, rettegve, ellátatlanul.

Egyszerű lenne leírni, hogy egy idősotthont építettek, ám maga a történet nem ennyire egyszerű. A Ricséhez hasonló települések ugyanis önerőből szinte semmit nem tudnak fejleszteni, hisz nem érkezik hozzájuk iparűzési adó, s a befektetőknek sem közkedvelt célpontja egy, a közlekedési csomópontoktól távol eső 1900 lelkes település. Ráadásul a pályázatok sem igazodnak mindig az igényekhez – „okosba” kellett tehát megoldani a beruházást.
– Eredetileg szálláshelybővítésre pályáztunk, mert valamiért a turisztikai célokat jobban támogatja az állam, könnyebben nyerünk. A régi, üresen álló polgármesteri hivatal épületét szerettük volna átalakítani. Lényeges volt, hogy közfoglalkoztatásban építettük át, ezért is kaptunk rá pénzt. Azt is vállaltuk, hogy működtetni is részben közfoglalkoztatottakkal fogjuk

– mondta Vécsi István, Ricse szocialista polgármestere.

Hozzátette: azt azonban ezek a pályázatok nem tiltják meg, hogy időközben „profilváltás” történjen, s később engedélyeztessenek egy új funkciót. Így aztán a kialakított szobák mellé egyszer csak bekerült egy orvosi rendelő, egy vizsgáló, egy nővérszoba, s minden ágy mellett ott egy vészcsengő is. A település első embere az ünnepélyes átadón az avatási beszédébe is becsempészett néhány mondatot, amely arra utalt, hogy olykor ellenszélben is lehet előre haladni. Előbb Flavius Josephus zsidó történetírót és hadvezért idézte, mondván: az istenhez, ha nem megy a főutcán, a kertek alatt is el lehet jutni. Majd megjegyezte: két-háromszázas szurkolótáborral rendelkező stadionok helyett talán mégiscsak jobb egy ilyen beruházás, amelyet egyébként nemcsak Ricse, de miden falu megérdemelne, hogy gondoskodni tudjanak az idősekről. 
A kórházak zsúfoltak, a nővérekből kevés van, sokan azért halnak meg, mert tüdőgyulladást kapnak, nincs, aki odafigyeljen rájuk, mozgassa őket

– tette hozzá.

Emlékeztetett arra az uniós alapjogra is, hogy helyben kell eldönteni, mire van szüksége egy közösségnek, nem jó, ha ezt „felülről” mondják meg. A faluban megszólítottunk idős embereket, egy sem akadt, aki ne örült volna annak, hogy ha a szükség úgy hozza, lesz hová mennie. Többeknek külföldön vagy a Dunántúlon élnek a gyerekei, ebben a térségben nemigen maradnak. A hetvenhét éves Deák Tiborné azt mondta: általában az asszonyok maradnak egyedül, Ricsén is sok az idős, magányos nő. Ők most a nyugdíjasklubba járnak el ebédelni, eltölteni valahogy az időt, de ha már nem lesz könnyű a járás, vagy nem tudja ellátni magát, szívesen beköltözik az otthonba. A nyolcvannyolc éves Tippanócz Györgyné még szintén aktív, bár a kertjét már nehezére esik gondozni. Fia is, férje is meghalt, nem számíthat  családi segítségre, neki egyetlen menedéke lesz majd az idősek otthona.
A volt községháza hivatalosan ma még turisztikai szálláshely, szeptemberben kezdeményezik az átminősítést. Ha megkapják az új státuszt, állami támogatás, normatíva is jár a gondozás mellé. Már kinézték azokat a leendő munkatársakat is, akik most a közfoglalkoztatásban dolgoznak, de átképzéssel szociális munkásként, egészségügyi asszisztensként ide kerülhetnek majd. A polgármester akkor sem esik kétségbe, ha az állam valamilyen okból visszautasítaná a funkcióváltást: akkor a falu alapítványa veszi át a működtetést.

Önfenntartó Zukor-csárda

Szűk egy évvel ezelőtt szintén közmunkások segítségévek készült el a falu szülöttére, a hollywoodi filmipar egyik ikonikus alakjára, Adolph Zukorra emlékező csárda, amelyre a Start program helyi sajátosságok kialakítására szánt keretéből nyertek 30 millió forintot, s ehhez 15 százaléknyi önerőt tettek. Ez a létesítmény sem étteremnek, hanem múzeumnak indult, később kértek engedélyt arra, hogy „aktív” résszel is kiegészítsék. A helyi gyűjteményből fotók, festmények vannak a falakon, de sokkal fontosabb, hogy maga az étterem hamar közkedvelt lett a fiatalok körében, akiknek így esténként nem kell Kisvárdára utazniuk, ha szórakozni akarnak, vagy meginni egy üveg sört. Nemcsak a helyiek járnak ide, gyakran megállnak a környékbeli fürdőkbe járó vendégek is. Mások a tájjelegű konyha miatt jönnek: a lengyelek és szlovákok például kifejezetten imádják Adolph Zukor kedvenc ételét, a libazsírral, csirkemájjal és zsemlével készült söberlit. Sokan kételkedtek abban, hogy a csárda képes lesz-e önmagát eltartani. Nos, az elmúlt tíz-tizenegy hónap tapasztalatai alapján úgy tűnik, igen. Működtetésére létrehoztak egy szociális szövetkezetet, s felvásárolják azokat a termékeket, amelyeket a közmunkaprogramok részvevői termelnek meg a földeken, vagy készítenek el például a saját savanyítóüzemükben.

Szerző

Orbánt szeptemberre várják Moszkvába

Publikálás dátuma
2018.07.09. 21:09

Fotó: Népszava
Ez lesz a magyar miniszterelnök első hivatalos találkozója idén Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Szeptember közepén találkozhat Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában – erősítették meg az Indexnek  külföldi diplomáciai és magyar források egyaránt. 
Azt eddig is lehetett tudni, hogy – miután a már-már szokásos éves februári Putyin-Orbán-találkozó idén elmaradt – a magyarországi választások után találkozik egymással a két vezető Moszkvában, csak az időpont volt kérdéses. 
Legutóbb az orosz elnök jött Budapestre tavaly augusztus 28-án, hivatalosan azért, hogy részt vegyen a budapesti judo vb nyitónapján. Ugyanakkor - mint a portál emlékeztet – ez a látogatás tele volt furcsaságokkal: különös volt például , hogy Putyin nem is Orbán Viktor meghívására látogatott el hozzánk, az orosz Roszatom-lobbisták pedig még Debrecenbe is megpróbálták elcsábítani az elnököt.   
Ez ráadásul Putyin második magyarországi látogatása volt hét hónapon belül, miután 2017. február 2-án is tárgyalt már egyszer Budapesten. A fő témák természetesen a paksi bővítés és a gázellátás voltak. Az orosz elnök ezt megelőzően 2015 februárjában járt Magyarországon, az volt az első látogatása az Orbán-kormány regnálása alatt. 2013-ban, 2014-ben és 2016-ban Orbán Viktor utazott Moszkvába. 
Szerző
Frissítve: 2018.07.09. 21:59