Pénzt ad a kormány a soroksári horrorház lakóinak, de vissza is kéri

Publikálás dátuma
2018.07.10 13:00
A mérgező, szennyező talajra épített soroksári házsor
Fotó: Népszava/
A mérgező anyagokra épült társasházban két robbanás is történt, a lakóknak el kellett hagyniuk otthonukat. A kormány most megítélt összesen majdnem százmillió forint visszatérítendő támogatást, de van, amit így sem lehet jóvá tenni.
Lakásonként 15,7 milliós visszatérítendő támogatást ad a kormány a soroksári Grassalkovich út 3. alatti, hat lakásos társasház korábbi lakóinak, vagyis összesen 92,4 millió forintot biztosít a családoknak -  derül ki a hétfői Magyar Közlönyből
Ez az az ingatlan, amit a sajtóban nemes egyszerűséggel csak Rémségek Házának neveznek: a kétezres évek közepén felhúzott társasházat olyan területre építették, ahol korábban robbanó és mérgező vegyi anyagokat tároltak, a hiányos földtisztítás miatt pedig 2010-ben két robbanás is megrázta az ingatlant. A lakók – akik egyenként 25 millió forintot fizettek a lakásokért– ezután két éven elhagyták otthonaikat; önkormányzat egy évig ugyan adott nekik havi 50 ezer forint lakhatási támogatást, anyagilag viszont így is ellehetetlenültek – írja az ügyről korábban beszámoló Magyar Nemzet
A családoknak ugyanis fizetniük kellett az albérletet, a lakhatatlanná vált ingatlanok után a hiteltörlesztőket, sőt, a gyógykezeléseket is, többen közülük megbetegedtek: volt, aki elvetélt, volt, aki pánikbeteg lett a robbanás miatt, az egyik gyermek esetében pedig kromoszóma-rendellenességet állapítottak meg. 
Nem mellékes az sem, hogy szakértők mérgező, rákkeltő és mutagén dioxinokat, valamint toxikus fémeket is találtak a helyszínen, ráadásul az egészségügyi határértékeket 200-300-szorosan meghaladó mértékben. Később mégis a lakóknak kellett bizonyítani, hogy nem ők rakták le – az ingatlan alapja alá több méterrel – a veszélyes anyagokat. Az erről szóló szakértői vélemény csaknem négymillió forintba került. 
A lakók ezek után úgy döntöttek, hogy kártérítési pert indítanak az állammal szemben, a családok álláspontja szerint ugyanis az önkormányzatnak, a hatóságoknak, végső soron tehát az államnak tudnia kellett arról, hogy mérgező lehet az a földterület, amelyet eladtak az építési vállalkozónak. Korábban. mint lehetőség, felmerült a toxikus anyagokkal szennyezett terület államosítása is, de erre a Magyar Közlönyben szereplő határozat nem tér ki.
A friss kormányhatározatban meghatározott összeg most csak kisebb segítséget jelenthet nekik, és nem is jelenti a pereskedés végét. A határozat ugyanis azt is kimondja, hogy a pénzt az ingatlannal kapcsolatos hiteltörlesztésre, és lakhatási költségekre lehet fordítani; kártérítési perek jogerős lezárása után pedig a lakók vissza kell fizessék a támogatást, vagy a későbbi kártérítés összegéből, vagy – ha a bíróság nem ítél kártérítést – akkor önerőből. A kormány egyúttal azt is kijelentette, hogy a most megítélt összeg nem jelenti azt, hogy az állam automatikusan elismeri felelősségét a robbanás következtében. A korábbi lakók számára tehát a megítélt összeg csak ideiglenes támaszt jelenthet.   
2018.07.10 13:00
Frissítve: 2018.07.10 15:09

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20