Soroksár;robbanások;

2018-07-10 13:00:00

Pénzt ad a kormány a soroksári horrorház lakóinak, de vissza is kéri

A mérgező anyagokra épült társasházban két robbanás is történt, a lakóknak el kellett hagyniuk otthonukat. A kormány most megítélt összesen majdnem százmillió forint visszatérítendő támogatást, de van, amit így sem lehet jóvá tenni.

Lakásonként 15,7 milliós visszatérítendő támogatást ad a kormány a soroksári Grassalkovich út 3. alatti, hat lakásos társasház korábbi lakóinak, vagyis összesen 92,4 millió forintot biztosít a családoknak -  derül ki a hétfői Magyar Közlönyből

Ez az az ingatlan, amit a sajtóban nemes egyszerűséggel csak Rémségek Házának neveznek: a kétezres évek közepén felhúzott társasházat olyan területre építették, ahol korábban robbanó és mérgező vegyi anyagokat tároltak, a hiányos földtisztítás miatt pedig 2010-ben két robbanás is megrázta az ingatlant. A lakók – akik egyenként 25 millió forintot fizettek a lakásokért– ezután két éven elhagyták otthonaikat; önkormányzat egy évig ugyan adott nekik havi 50 ezer forint lakhatási támogatást, anyagilag viszont így is ellehetetlenültek – írja az ügyről korábban beszámoló Magyar Nemzet

A családoknak ugyanis fizetniük kellett az albérletet, a lakhatatlanná vált ingatlanok után a hiteltörlesztőket, sőt, a gyógykezeléseket is, többen közülük megbetegedtek: volt, aki elvetélt, volt, aki pánikbeteg lett a robbanás miatt, az egyik gyermek esetében pedig kromoszóma-rendellenességet állapítottak meg. 

Nem mellékes az sem, hogy szakértők mérgező, rákkeltő és mutagén dioxinokat, valamint toxikus fémeket is találtak a helyszínen, ráadásul az egészségügyi határértékeket 200-300-szorosan meghaladó mértékben. Később mégis a lakóknak kellett bizonyítani, hogy nem ők rakták le – az ingatlan alapja alá több méterrel – a veszélyes anyagokat. Az erről szóló szakértői vélemény csaknem négymillió forintba került. 

A lakók ezek után úgy döntöttek, hogy kártérítési pert indítanak az állammal szemben, a családok álláspontja szerint ugyanis az önkormányzatnak, a hatóságoknak, végső soron tehát az államnak tudnia kellett arról, hogy mérgező lehet az a földterület, amelyet eladtak az építési vállalkozónak. Korábban. mint lehetőség, felmerült a toxikus anyagokkal szennyezett terület államosítása is, de erre a Magyar Közlönyben szereplő határozat nem tér ki.

A friss kormányhatározatban meghatározott összeg most csak kisebb segítséget jelenthet nekik, és nem is jelenti a pereskedés végét.

A határozat ugyanis azt is kimondja, hogy a pénzt az ingatlannal kapcsolatos hiteltörlesztésre, és lakhatási költségekre lehet fordítani; kártérítési perek jogerős lezárása után pedig a lakók vissza kell fizessék a támogatást, vagy a későbbi kártérítés összegéből, vagy – ha a bíróság nem ítél kártérítést – akkor önerőből.

A kormány egyúttal azt is kijelentette, hogy a most megítélt összeg nem jelenti azt, hogy az állam automatikusan elismeri felelősségét a robbanás következtében. A korábbi lakók számára tehát a megítélt összeg csak ideiglenes támaszt jelenthet.