Ha a benzin drágul, minden más is drágább lesz

Publikálás dátuma
2018.07.10. 09:59

Fotó: Népszava
Júniusban 3,1 százalékkal nőttek az árak, de az üzemanyagok sokkal jobban drágultak: a tankolás ma 15 százalékkal többe kerül mint egy éve, de komolyan megdrágultak egyes élelmiszerek és a tűzifa is.
Öt és félév után ismét meghaladja a három százalékot a pénzromlás üteme. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss számai alapján a múlt hónapban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Májusban még 2,8 százalékos inflációt mértek a statisztikusok, tehát gyorsul az áremelkedés üteme. A nyugdíjas számára fontos termékek ára átlagosan 2,7 százalékkal nőt tavaly júniusihoz képest.  Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben, átlagosan 6,2 százalékkal az úgynevezett egyéb cikkek, mint a gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek ára nőtt. Ezen belül kimagasló volt az üzemanyagok drágulása, a tankolás ma 15 százalékkal többe kerül mint egy éve. Az üzemanyag áremelkedése pedig közvetve más termékek, mindenek előtt az élelmiszerek árában is hamarosan megjelenik. Az élelmiszerek ára 3,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 12,2, a száraztészta 11,2, a tojás 10,1, a tejtermékek 9,0, a liszt 5,1, a baromfihús 4,6 százalékkal drágult, a cukor viszont 22,1 százalékkal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,9, a szolgáltatásoké 1,6 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 1,4 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 4,6 százalékkal nőtt, a többi energiafajtánál a rezsicsökkentés még tartja magát, így az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,6 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 1,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A júniusi árak a májusihoz viszonyítva összességében 0,3 százalékkal nőttek. Egy hónap alatt leginkább az üzemanyagárak emelkedtek (3,2 százalékkal), az élelmiszerárak összességében 0,4 százalékkal mérséklődtek, köszönhetően annak, hogy az idényáras élelmiszerek (zöldség, gyümölcs) árai 4,4 százalékkal csökkentek.  Az idei első félévben a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Az elemzők és a jegybank is három százalékot meghaladó (3,2-3,3 százalékos) inflációt vártak júniusban, és a számok ezt igazolták is. Az MNB a jelenlegi gyorsulást átmenetinek tartja, és maga is 3,2–3,4 százalékos inflációt jelzett előre a nyári hónapokra, így változást a jegybanki eszköztárban továbbra sem várunk – írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ezen várakozást erősíti, hogy az MNB júniusi előrejelzése 3,3 százalék volt, vagyis a tényadat ezt még alul is múlta. A maginfláció változatlan maradt, 2,4 százalékos év/év növekedést regisztrált a statisztikai hivatal. Mindezekből világosan látszik, hogy az infláció erősödése a maginfláción kívüli tételekből fakad. S amíg a maginflációban nem látni érdemi elmozdulást, az MNB-től sem várható változás a laza monetáris politikát illetően.  
Szerző
Frissítve: 2018.07.11. 17:43

Ennyi pénzt spórolhatnak a cégek egy dolgozón

Publikálás dátuma
2018.07.10. 09:25
Illusztráció: Shutterstock
Munkavállalónként nagyjából 30-35 ezer forintról folyik az alkudozás. Az előre hozott csökkentéshez szükség lenne a bérmegállapodás módosítására és az év utolsó hónapjaiban megjelenő adatokra.
Megállapodhat a kormány az adócsomag elfogadását követően is a munkaadói és a munkavállalói oldallal folytatott őszi tárgyalásokon a szociális hozzájárulási adó (szocho) jelenleg jövő júliustól tervezett, két százalékpontos mérséklésének korábbi, ja­nuári életbelépéséről – értesült a kormányközeli Magyar Idők. A lap azt írja, az Országgyűlés előtt lévő 2019-es adócsomag tartalmazza a 2016-ban megkötött bérmegállapodásban foglaltak szerinti járulékcsökkentést, ám az nem januártól, hanem júliustól lépne életbe. Ennek oka a bérmegállapodásban foglalt módszertan, mely szerint akkor csökkenhet tovább a munkaadói teher, ha 2018. első negyedévéhez képest 2019. első negyedévének végére 6 százalékkal nő a reálkereset. Ekkor mérséklődhet – az adatok megjelenésének időpontjától függően – a következő negyedévtől a munkaadói teher.
A bruttó átlagkereset alapján egyébként munkavállalónként nagyjából 30-35 ezer forintról folyik az alkudozás, ez az összeg a munkáltatóknál marad.

A lap úgy tudja, ősszel a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) változtathatnak a kormány, a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselői a bérmegállapodáson, ezzel pedig – az adócsomag módosítása mellett – lehetőség lenne a szocho-csökkentésre már januártól. Ugyanakkor a januá­ri munkaadói tehercsökkentés költségvetési oldalról megfontoltságot igényel, a döntéshez szükség lesz az ősz végén megjelenő adatokra, mivel július­ban még nem láthatók azok a gazdasági, nemzetközi folyamatok, amelyek befolyásolhatják az átütemezést – teszik hozzá.
Szerző
Frissítve: 2018.07.10. 12:03

Öt éve volt utoljára ilyen magas az infláció

Publikálás dátuma
2018.07.10. 09:24

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Még nem a gyenge forint, hanem az emelkedő üzemanyagárak pörgették fel a pénzrontás ütemét.
A KSH keddi adatai szerint az egy évre visszatekintő infláció 3,1 százalékos volt júniusban. Az elemzők egy kicsit magasabbat, 3,2 százalékot vártak. Öt éve volt utoljára 3 százalék felett a pénzromlás üteme. A fogyasztói árindexet még nem a gyenge forint, hanem az elszaladt üzemanyagárak dobták meg.
Szerző
Témák
infláció
Frissítve: 2018.07.10. 12:02