"Túszul ejtett alkotmány": évtizedes jobbratolódást hozhat Trump döntése

Publikálás dátuma
2018.07.10 20:15

Fotó: AFP/ Alex Edelman
Donald Trump az erősen konzervatív Brett Kavanaugh bírót jelölte az amerikai alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság új tagjának.
Az elnök washingtoni idő szerint hétfő este televíziós csúcsidőben, az összes tévéhálózat által élőben közvetített beszédben jelentette be döntését, ami nem volt váratlan: a washingtoni fellebbviteli bíróság tagjának nevét az előző napok sajtótalálgatásaiban rendre az első vagy második helyen emlegették a három-négy feltételezett esélyes között. Ezek kivétel nélkül konzervatív felfogású jogászok, az tehát eleve egyértelmű volt, hogy Trump döntése jobboldali eltolódást eredményez a legfelsőbb bíróság összetételében.
Kavanaugh a maga 53 évével akár hosszú évtizedekre meghatározó alakja lehet majd az amerikai alkotmánybíráskodásnak, hiszen a kilenc fős testület tagjává történő kinevezés egész életre szól.
Lemondani, visszavonulni persze lehet, ez történt most is: a nagy tekintélyű Anthony Kennedy önkéntes távozásával ürült meg a hely, amit most be kell tölteni.
A legfelsőbb bíróság tagját az elnök jelöli, de a személyt a szenátusnak meg kell erősítenie. Ebben az esetben elég az egyszerű többség, ami nem könnyen ugyan, de valószínűleg meglesz. Jelenleg 51 republikánus szenátor van 47 ellenzéki demokratával szemben, ketten pedig függetlenek. A demokraták tettek is olyan szemrehányást Trumpnak, hogy korrektebb eljárás lett volna, ha a jelöléssel megvárja a novemberi „félidős választást”, amikor – két elnökválasztás között pontosan félidőben – újraválasztják egyebek közt a szenátus egyharmadát.
Donald Trump „briliáns jogásznak" nevezte jelöltjét, aki szerinte kifogástalan szakmai előélettel és páratlan felkészültséggel rendelkezik, továbbá bizonyította elkötelezettségét a törvény előtti egyenlőség elve mellett. Megilletődött hitvese és gyermekei jelenlétében elmondott rövid beszédében Kavanaugh ígéretet tett arra, hogy szigorúan ragaszkodni fog a törvények előírásaihoz. Kiemelte, hogy családjával együtt tevékeny tagja lakóhelye katolikus közösségének.
A híres Yale Egyetemen végzett Kavanaugh már ifjú jogászként kijárta „az élet iskoláját” az amerikai konzervatív jogfelfogás szakmai műhelyeiben. Munkatársa volt Kenneth Starr bírónak, aki a kilencvenes évek végén kapott országos főszerepet: ő volt a Bill Clinton elnök ellen eljáró és kérlelhetetlenül vizsgálódó különleges ügyész a Lewinsky-ügyben. A republikánus George W. Bush elnöksége alatt Kavanaugh egy ideig a Fehér Házban volt jogi tanácsadó. Jelenlegi washingtoni fellebbviteli bírósági tisztségét 2006 óta tölti be.
Republikánus politikai körökben egyöntetűen támogatják Trump választását. Még az elnök szinte összes eddigi állásfoglalását bíráló John McCain arizonai szenátor is méltatta Kavanaugh példás szakmai előéletét. A liberális The New York Times ugyanakkor kommentárban állapította meg: Kavanaugh jelentős mértékben jobbra tolja el az alkotmányos igazságszolgáltatás súlypontját, és bizonyára hosszú időre szilárd jobboldali többséget biztosít a testületnek. A vezető amerikai liberális lap azt írta: a szenátusi demokratáknak most az a dolguk, hogy elmagyarázzák az amerikaiaknak,
„miként ejti túszul alkotmányukat konzervatív radikálisok egy csoportja, ideológiai és nagyvállalati érdekek alapján, és mit jelent majd ez az elkövetkező évtizedekben az elvesztett jogok és az érvénytelenített törvények tekintetében”.
A The New York Times kommentárja szerint annak a globális mozgalomnak vagyunk a tanúi, amely a liberális demokrácia eszméje – és olyan országokban, mint például Magyarország és Lengyelország, az annak alapját jelentő független igazságszolgáltatás – ellen irányul. „Trump és a szenátus republikánusai a jelek szerint boldogan meglovagolják ezt a hullámot a korlátlan hatalom elérése érdekében” – olvasható a cikkben.
Témák
USAjog
2018.07.10 20:15

Sajnálja a német katolikus egyház, hogy papjaik ennyi gyereket molesztáltak

Publikálás dátuma
2018.09.25 15:31
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Hetven év alatt közel négyezer gyermeket zaklathattak a német katolikus egyház tagjai - derült ki egy tanulmányból. A püspöki konferencia vezetője sajnálja a történteket, az elkövetők többsége viszont megúszta vagy megússza a büntetést.
Bocsánatot kért a német katolikus egyházban történt gyermekbántalmazásokért a német katolikus püspöki konferencia elnöke kedden a testület Fuldában tartott tanácskozásán. Reinhard Marx a gyerekek és fiatalkorúak sérelmére az egyház férfi tagjai által a második világháború óta elkövetett szexuális visszaélésekről készített tanulmány bemutatóján kiemelte: szégyelli magát azért, hogy az egyház "szemet hunyt" a bűncselekmények felett és "eltussolta" őket. 
már korábban kiszivárgott tanulmány megállapításai szerint:
1946 és 2014 között 1670 pap 3677 gyereket bántalmazott.
Harald Dreissing, a kutatás koordinátora aláhúzta, hogy az adatok a becslések alsó határát jelzik, azt jelentik, hogy az elkövetők és az áldozatok száma "biztosan nem alacsonyabb".
A kutatás célja az adatok rögzítése volt, büntetőjogi következménye nincsen. A kutatók nem vizsgálták az egyház női tagjainak, például a katolikus gyermekotthonokban szolgáló apácák tevékenységét, írja az MTI.
A tanulmányt elkészítését maga az egyház rendelte el, ám az euronews a tervezettnél előbb hozta nyilvánosságra az adatokat. A jelentéls összeállításában három német egyetem működött közre, 27 német egyházmegye 38 ezer dokumentumát használták fel. A bántalmazottak valós száma vélhetően magasabb a dokumentumban szereplőnél, mivel annak összeállítói nem fértek hozzá a teljes egyházi archívumhoz. Ráadásul iratok manipulálására és megsemmisítésére utaló nyomokat is találtak, és számos eset eleve rejtve maradhatott, még az egyház előtt is. 
Az utóbbi hetekben-hónapokban zaklatási ügyek, egyházi pedofil bűncselekmények tömege került nyilvánosságra, ami alapjaiban rendítette meg a katolikus egyház tekintélyét és a megbízhatóságába vetett hitet. Apennsylvaniai vádesküdszék nemrég 900 oldalas riportban mutatta be, hogy az államban dolgozó katolikus egyházi méltóságok és papok közül több százan követtek el gyermekek elleni szexuális visszaéléseket az elmúlt közel hetven évben. Ferenc pápa próbálja menteni a menthetőt, és levélben, személyesen pedig Írországban is bocsánatot kért már az egyház eddigi tétlenségért. Eközben egy volt bíboros és vatikáni nagykövet őt vádolja azzal, hogy elhallgatta Theodor McCarrick volt washingtoni érsek zaklatási ügyeit.
2018.09.25 15:31

Csak a katonáinkat védjük - magyarázza az új rakétákat Moszkva

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:56

Fotó: AFP/ SERGEI GAPON
Bár az SZ300-as rakétarendszereket egy izraeli-szír összecsapás után küldték Szíriának, a Kreml állítja, hogy az új fegyverek kizárólag védelmi célt szolgálnak.
Nem irányul harmadik ország ellen az orosz Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer Szíriának történő átadása, az intézkedés célja kizárólag az orosz katonák biztonságának szavatolása - erősítette meg Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak az orosz álláspontot. Peszkov Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon kijelentésére reagált, amely szerint az Sz-300-as Szíriába szállítása növelheti a kockázatokat a régióban. A szóvivő valótlannak minősítette azokat az izraeli sajtójelentéseket, amelyek szerint Netanjahu és Vlagyimir Putyin orosz elnök azt megelőzően beszélt telefonon egymással, hogy Moszkva közölte: a korábbinál korszerűbb légvédelmi rakétarendszert bocsát Damaszkusz rendelkezésére. Peszkov arra nem tudott válaszolni, hogy a szíriaiak milyen feltételekkel jutnak majd az orosz fegyverrendszerhez- írja az MTI. 

Izraelt tartják felelősnek

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn jelentette, hogy Oroszország két héten belül Sz-300-as típusú légvédelmi rakétarendszert szállít Szíriának, amely több mint 250 kilométeres távolságról egyszerre több légi célpont megsemmisítésére képes, gyorstüzelésű és fejlett zavarásvédelemmel rendelkezik. A döntés indoklásaként megismételte: Moszkva szerint az izraeli légierőt terheli a felelősség azért, hogy a szíriai légvédelem szeptember 17-én lelőtt egy orosz Il-20-as felderítő gépet, a fedélzetén 15 katonával. 
„Hangsúlyozom: 2013-ban az izraeli fél kérésére állítottuk le az Sz-300-as rendszer Szíriába szállítását, amely készen állt az elküldésre, a szíriai katonák pedig megkapták a szükséges kiképzést. Mára a helyzet megváltozott. És nem a mi hibánkból” - mondta Sojgu. 
A miniszter szerint a szíriai légvédelem harcálláspontjait olyan, eddig csak az orosz fegyveres erőknél rendszeresített, barát-ellenség felismerő automatikával fogják ellátni, Oroszország pedig a Földközi-tenger medencéje fölött el fogja fojtani a szíriai területen objektumokat támadó légierő műholdas navigációját, a repülőgépek fedélzeti rádiólokátorait és kommunikációs rendszerét. Oroszország és Szíria még 2010-ben kötött szerződést az Sz-300-as eladásáról. A Kommerszant című gazdasági lap kedden az írta, hogy Damaszkusz két ezred felszereléséhez elegendő légvédelmi rakétát kap, a Kremlhez közeli Izvesztyija című napilap viszont feleennyi Sz-300PMU-2-es Favorit rendszer átadásáról írt.    Az Izvesztyija azt is tudni véli, hogy Oroszország az Il-20-as elvesztése nyomán megerősítette elektronikus hadviselési arzenálját Szíriában, ahová a hmejmími orosz bázisra Il-76-os repülőkkel elfojtó berendezéseket szállított a Sojgu által megnevezett feladatok ellátásához. 
2018.09.25 14:56