"Túszul ejtett alkotmány": évtizedes jobbratolódást hozhat Trump döntése

Publikálás dátuma
2018.07.10 20:15

Fotó: AFP/ Alex Edelman
Donald Trump az erősen konzervatív Brett Kavanaugh bírót jelölte az amerikai alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság új tagjának.
Az elnök washingtoni idő szerint hétfő este televíziós csúcsidőben, az összes tévéhálózat által élőben közvetített beszédben jelentette be döntését, ami nem volt váratlan: a washingtoni fellebbviteli bíróság tagjának nevét az előző napok sajtótalálgatásaiban rendre az első vagy második helyen emlegették a három-négy feltételezett esélyes között. Ezek kivétel nélkül konzervatív felfogású jogászok, az tehát eleve egyértelmű volt, hogy Trump döntése jobboldali eltolódást eredményez a legfelsőbb bíróság összetételében.
Kavanaugh a maga 53 évével akár hosszú évtizedekre meghatározó alakja lehet majd az amerikai alkotmánybíráskodásnak, hiszen a kilenc fős testület tagjává történő kinevezés egész életre szól.
Lemondani, visszavonulni persze lehet, ez történt most is: a nagy tekintélyű Anthony Kennedy önkéntes távozásával ürült meg a hely, amit most be kell tölteni.
A legfelsőbb bíróság tagját az elnök jelöli, de a személyt a szenátusnak meg kell erősítenie. Ebben az esetben elég az egyszerű többség, ami nem könnyen ugyan, de valószínűleg meglesz. Jelenleg 51 republikánus szenátor van 47 ellenzéki demokratával szemben, ketten pedig függetlenek. A demokraták tettek is olyan szemrehányást Trumpnak, hogy korrektebb eljárás lett volna, ha a jelöléssel megvárja a novemberi „félidős választást”, amikor – két elnökválasztás között pontosan félidőben – újraválasztják egyebek közt a szenátus egyharmadát.
Donald Trump „briliáns jogásznak" nevezte jelöltjét, aki szerinte kifogástalan szakmai előélettel és páratlan felkészültséggel rendelkezik, továbbá bizonyította elkötelezettségét a törvény előtti egyenlőség elve mellett. Megilletődött hitvese és gyermekei jelenlétében elmondott rövid beszédében Kavanaugh ígéretet tett arra, hogy szigorúan ragaszkodni fog a törvények előírásaihoz. Kiemelte, hogy családjával együtt tevékeny tagja lakóhelye katolikus közösségének.
A híres Yale Egyetemen végzett Kavanaugh már ifjú jogászként kijárta „az élet iskoláját” az amerikai konzervatív jogfelfogás szakmai műhelyeiben. Munkatársa volt Kenneth Starr bírónak, aki a kilencvenes évek végén kapott országos főszerepet: ő volt a Bill Clinton elnök ellen eljáró és kérlelhetetlenül vizsgálódó különleges ügyész a Lewinsky-ügyben. A republikánus George W. Bush elnöksége alatt Kavanaugh egy ideig a Fehér Házban volt jogi tanácsadó. Jelenlegi washingtoni fellebbviteli bírósági tisztségét 2006 óta tölti be.
Republikánus politikai körökben egyöntetűen támogatják Trump választását. Még az elnök szinte összes eddigi állásfoglalását bíráló John McCain arizonai szenátor is méltatta Kavanaugh példás szakmai előéletét. A liberális The New York Times ugyanakkor kommentárban állapította meg: Kavanaugh jelentős mértékben jobbra tolja el az alkotmányos igazságszolgáltatás súlypontját, és bizonyára hosszú időre szilárd jobboldali többséget biztosít a testületnek. A vezető amerikai liberális lap azt írta: a szenátusi demokratáknak most az a dolguk, hogy elmagyarázzák az amerikaiaknak,
„miként ejti túszul alkotmányukat konzervatív radikálisok egy csoportja, ideológiai és nagyvállalati érdekek alapján, és mit jelent majd ez az elkövetkező évtizedekben az elvesztett jogok és az érvénytelenített törvények tekintetében”.
A The New York Times kommentárja szerint annak a globális mozgalomnak vagyunk a tanúi, amely a liberális demokrácia eszméje – és olyan országokban, mint például Magyarország és Lengyelország, az annak alapját jelentő független igazságszolgáltatás – ellen irányul. „Trump és a szenátus republikánusai a jelek szerint boldogan meglovagolják ezt a hullámot a korlátlan hatalom elérése érdekében” – olvasható a cikkben.
Témák
USAjog
2018.07.10 20:15

Trump ügyvédje nem zárja ki, hogy a kampánycsapat tagjai összejátszottak az oroszokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:05

Fotó: / Chris Kleponis
Donald Trump amerikai elnök ügyvédje, Rudolph Giuliani egy televíziós interjúban csütörtökön kijelentette: az elnök ugyan nem játszott össze az oroszokkal, de kampánycsapatának tagjaival kapcsolatban ezt már nem zárja ki.
Giuliani, aki korábban többször is azt hangoztatta, hogy az elnök környezetéből soha senki nem játszott össze oroszokkal, a CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: "soha nem mondtam azt, hogy nem volt összejátszás a kampánycsapat vagy egyes tagjai részéről. Fogalmam sincs erről."

Hangsúlyozta ugyanakkor: nincs bizonyíték arra, hogy Donald Trump összejátszott volna oroszokkal, hogy meghekkeljék a Demokrata Párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság elektronikus leveleit. Giuliani ezzel a bizottság e-mailjeinek a 2016-os elnökválasztási kampányban történt meghekkelésére utalt, amelynek nyomán az ellopott elektronikus leveleket a sajtóban hozták nyilvánosságra. "Az elnök nem játszott össze Oroszországgal" - szögezte le az ügyvéd.

Szavaira több demokrata párti törvényhozó reagált. Richard Durbin szenátor például az MSNBC televíziónak azt nyilatkozta: Giuliani ezzel mintha elismerte volna, hogy tudomása van a Trump kampánycsapata és oroszok közötti összejátszásról. "Ez beismerés az elnök ügyvédje részéről" - fogalmazott Durbin.

A The Wall Street Journal csütörtökön arról közölt értesüléseket, hogy Michael Cohen, Trump volt személyes ügyvédje - akit több mint háromévi börtönre ítéltek adó- és banki csalásért és a kampányfinanszírozási törvények megsértéséért - 2016-ban egy technológiai vállalatot felkért arra, hogy manipuláljon két közvélemény-kutatást Trump érdekében. Cohen a cikk megjelenése után Twitter - üzenetében elismerte ezt, hozzátéve, hogy Donald Trump utasítására cselekedett.
2019.01.17 21:05

Tovább tart a Brexit-dráma

Publikálás dátuma
2019.01.17 20:22

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megkezdte a majdnem összpárti konzultációt a parlament számára elfogadhatónak látszó forgatókönyvekről.
Csütörtökön a westminsteri parlament alsóházának nyomasztóan zsúfolt ülésterméből a Downing Street 10.-be helyeződött át a Brexitet végleges formájába öntő keserves folyamat. 24 órával “történelmi” veresége után Theresa May számszerűen szerény, de annál fontosabb győzelmet aratott, amikor 325-306 arányban visszaverte a kormány ellen Jeremy Corbyn által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök öröme rövid életű is lehet. Lapértesülés szerint a Munkáspárt vezetője a következő hetekben-hónapokban többször is kezdeményez majd bizalmatlansági szavazást, amíg egyszer szerencsés lesz és kiharcolja az idő előtti parlamenti választást. Most az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselőjének támogatása mentette meg a kormányt. Ha May akárcsak egy DUP honatya rokonszenvét nem élvezte volna, csütörtökön már egy új kormány létrehozásán gondolkozott volna a szigetország.    A szavazópolgárok a Brexit-megegyezés parlamenti elutasítását megelőző napokban továbbra is Theresa May-t akarták a Downing Street 10.-ben látni. A The Times által rendelt friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányfő támogatottsága 36, Jeremy Corbyné 20 százalékos, ám feltűnően magas a bizonytalanok 41 százalékos aránya. A kormány szerény hazai és nemzetközi megítélése ellenére a Konzervatív Párt 39 százalékos, a Munkáspárt 34, a Liberális Demokraták 11 százalékos népszerűségnek örvendenek. Különösen a Brexit-párti voksolók vonzódnak a torykhoz. 59 százalékuk szavazna most a Konzervatívokra és csak 19 százalékuk a Munkáspártra. Közben Andrea Leadsom, az alsóház kormánypárti többségének vezetője bejelentette, hogy a kormány jövő hétfőn benyújtja a Brexittel kapcsolatos “következő lépések” tervét. Az indítványról kedden egész napos vitát rendeznek, amit este újabb szavazás követ. Theresa May közvetlenül a bizalmatlansági indítvány megnyerése után konzultációra hívta meg a parlamenti pártok vezetőit és a Ház legbefolyásosabb tisztségviselőit. A kormányfő, sőt saját pártja “csalódottságát” kiváltva Jeremy Corbyn, mint ezt csütörtökön Theresa May-hez intézett levelében is kifejtette, csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha May elhatárolódik a “no-deal” lehetőségétől. Ezt az álláspontot a Munkáspárt 2017-es választási programjában és 2018-as éves konferenciáján is rögzítette. Az ellenzék vezére szerint azt a 4,2 milliárd fontot, amit a kormány a megállapodás nélküli kilépés fájdalmainak enyhítésére félretett, a közszolgáltatások és a szociális támogatások javítására kellene fordítani.  Twitter üzenetében Mike Gapes Labour-képviselő felvetette, “úgy látszik, Corbyn a Hamásszal, a Hezbollah-al, Asszáddal és Iránnal minden előfeltétel nélkül kész dialógust folytatni, az Egyesült Királyság miniszterelnökével azonban nem, Vajon miért?”. A szigetország vitathatatlan válsága közepette képviselők különböző csoportjai, sőt a kormány tagjai legalább négy B-tervben gondolkoznak. Úgy tűnik, a mérleg nyelve a “puha” Brexit” felé tolódik el. A parlamenti aritmetika arra kényszerítheti Theresa May-t, hogy eddigi hajthatatlanságát feladva fogadjon el - legalább ideiglenesen - egyfajta vámuniót. Az egységes piaci és vámuniós tagságot jelentő norvég minta követői abban bíznak, hogy ezzel a megoldással a képviselők többsége egyet tudna érteni. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és Dominic Grieve, a Konzervatívok volt legfőbb ügyésze a nép véleményének meghallgatása, azaz egy második népszavazás mellett kardoskodik. A Munkáspárt javaslata Corbyn levele szerint egy új, átfogó vámunió és egy erős egységes piaci szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, valamint a munkavállalói jogok és a környezet védelme. Amiben szinte mindenki egyetért, az az északír “backstop” rendezés veszélyének eltávolítása az egyezmény szövegéből. Hetven nappal az EU-tagság lefújása előtt egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság felkéri Brüsszelt, hosszabbítsa meg a március 29-i határidőt. Az unió több vezetője is jelezte már, erre lehetősége lát. Philip Hammond pénzügyminiszter a Brexit-deal katasztrofális fogadtatása után több száz üzletembert próbált megnyugtatni egy telefonkonferencián, és az egyik felvetett opció éppen az “extra time” volt.  
2019.01.17 20:22