Világméretű hálózat kínai módra

Publikálás dátuma
2018.07.10 18:08

Fotó: AFP/ YAO FENG/IMAGINECHINA
Kína egy olyan területen is meglepetéseket tartogat, amelyről viszonylag kevés szó esik. A világ elektromos hálózatának az átalakítását tűzte ki célul. Azt, hogy megteremti saját világhálózatát. Nem lesz nehéz dolga, már most az alternatív és megújuló energetika terén az élmezőnyhöz tartozik. Kína a világ villamos energiájának a 30 százalékát biztosítja, jelentősen megelőzve az Egyesült Államokat, Indiát, Japánt és Oroszországot.
A kínai állami társaság, az SGCC, amely a világ legnagyobb villamos energia ellátója, 2050-re tervezi, hogy létrehozza a kontinenseken átívelő hálózatot. Mint erről az „Expert” orosz honlap beszámol, a 2010-es évek elején kezdtek a kínaiak aktívan részt venni a külföldi hálózatok fejlesztésében, és hamarosan részesedést szereztek többek között Chile, Brazília, Portugália, Olaszország, Görögország, Pakisztán és a Fülöp-szigetek különböző társaságaiban.   A tervezett világhálózatot, amelynek költségei az eget ostromolják, a nap- és a szélenergiára alapozzák. Egyelőre Kínán belül igyekeznek a villamosenergia hálózatok összekapcsolására, aztán Mongóliától Koreáig a szomszédos országokat kötnék be a kínai hálózatba. A kitűzött cél elérése technikailag rendkívül bonyolult, mivel a már meglévő hálózatok évtizedek munkájával jöttek létre, modernizációjuk számos problémát vet fel. A megálmodott hálózat viszont, a kínaiak szerint, a világgazdaság fejlődésének adna lökést, kiegyenlítené a tarifákat, enyhítené a kereskedelmi vitákat és hozzájárulna ahhoz, hogy a világ egységesebbé váljon. Természetesen mindez elsősorban a kínai érdekeket szolgálná, jelentős mértékben hozzájárulna az új kínai selyemút sikeréhez.  Az oroszok idegességét az indokolja, hogy Kína kiszámíthatatlan veszteségeket okozhat az országnak. Közép Ázsia, Afganisztán és Pakisztán viszont jelentős szerepet vállal a terv megvalósításában. Kérdés, mit tesznek ebben a helyzetben a volt szovjetköztársaságok, amelyek a Szovjetunió széthullása után kívül maradtak az egységes villamos energia hálózaton és ezért nagy gondokkal küszködnek. Mindebben Moszkvában ismételten annak a jelét látják, hogy Peking világhatalmi szerepre készül. Ennek számos jele van. Az egyik legutóbbi az, hogy a Hengtong High Voltage kínai társaság elkészült a világ leghosszabb víz alatti kábelének a gyártásával. Az 500 kW-os, több mint 18 kilométer hosszú kábel márciusban már átesett a gyári teszteken. Ez a kábel kulcsszerepet játszik annak a tervnek a megvalósításában, amelynek a célja, hogy villamosenergiával lásson el egy új gazdasági zónát. Olyan fontos áttörésként értékelik ennek elkészültét, hogy a gyárban nagy ünnepségek keretében értékelték a jelentőségét. A Hengtong High Voltage sem elégszik meg a hazai sikerekkel, széleskörű nemzetközi tevékenységének a bizonyítéka, hogy jelentős mennyiségű kábelt adott el az orosz villamoshálózat fejlesztésére. De sorra nyeri a pályázatokat Egyiptomban, Törökországban, Thaiföldön, Malajziában, Venezuelában, Srí Lankán és másutt.  A kábel nemcsak a villamoshálózatban kap nagy szerepet. A leghosszabb fesztávolságú kábelhíd több mint 32 kilométer hosszan ível át a Jangce két partja között. Egymás után adják át az üvegpallójú kábelhidakat. S mivel az ország mindenben a legnagyobbra tör, e téren is meglepő eredményeket mutat fel. A múlt évtized derekán adták át az első ilyen függőhidat, amely 180 méteres mélység fölött húzódik. 2017-ben Hopej tartományban egy szurdok fölé építettek 488 méter hosszú üveghidat. Több mint ezer négy centiméter vastag üveglapból állítottak össze. A közepe táján kissé kileng, sőt egyes helyeken találékony megoldással olyan érzetet keltenek, mintha az üveg összetörne az alatt, aki rálép. Félezer embert engednek rá egyszerre, de kibírná ennek akár a négyszeresét is. Az idei szenzáció a Csinhua város közelében felavatott különleges látványt nyújtó üveghíd. Ez azzal tűnik ki a többi közül, hogy szerkezete 160 méter magas.
2018.07.10 18:08

Nők a politika csúcsain

Publikálás dátuma
2018.09.23 23:17

Fotó: AFP/ Martin Oulellet-Diotte
Társadalmaink politikai, gazdasági, szociális kihívásainak megoldásában alapvető láncszemek a nők, mondta Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter annak a kétnapos, péntek-szombaton rendezett találkozónak a megnyitóján, amelyen a világ női külügyminiszterei vettek részt. Pillanatnyilag az ENSZ 193 tagállama közül 30-ban áll nő a diplomácia élén, a montreáli találkozón 18 ország és az Európai Unió képviseltette magát. Első alkalommal 2006. szeptember 23-án, az ENSZ Közgyűlés keretében, akkor hivatalban lévő Madeline Albright amerikai külügyminiszter kezdeményezésére ültek le egyeztetni a női külügyminiszterek. Tavaly december 4-én, Brüsszelben, az EU-Kanada miniszteri szintű vegyes bizottság első ülése arról is döntött, hogy az „EU és Kanada eltökélten együttműködik a nemek közötti egyenlőség és a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának növelése ügyében”. A bizottság megállapodott abban, hogy az EU és Kanada közösen fogja betölteni a 2018-as női külügyminiszteri találkozó elnöki tisztét, Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője illetve Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter vezetésével. Idén májusban a G7-ek torontói külügyminiszteri találkozóján már azt jelezték, a nemek egyenjogúságának kérdése a G7 prioritásai közé tartozik. A hétvégi montreáli találkozón program szerint négy témakör szerepelt: a nők részvétele és női vezetők a politikában, a demokrácia megerősítése, a béke és biztonság, valamint a nemi alapú erőszak. Mogherini és Freeland  mellett jelen volt Dél-Afrika, Andorra, Bulgária, Costa Rica, Horvátország, Dominika, Ghána, Guatemala, Honduras, Indonézia, Kenya, Namíbia, Norvégia, Panama, Ruanda, Santa Lucia, Svédország. Amint a jelenlévők jegyzéke is mutatja, Európa nem éllovas a női vezető diplomaták tekintetében. De általában a nők politikai szerepvállalás terén sem az öreg kontinens áll a legjobban. Az Interparlamentárius Unió (IPU) összesítése szerint a 193 ENSZ tagállam közül a női parlamenti képviselet terén Ruanda az első 61,3 százalékkal. Második Kuba 53,2, harmadik Bolívia 53,1, negyedik Mexikó 48,2 százalékkal, az első tízbe egyetlen európai állam, Svédország került be a 9. helyen 43,5 százalékkal. Az első húszban még öt európait találunk - Finnország 11., 42 százalékkal, Norvégia 13., 41,4, Franciaország 14., 39,6 százalékkal, 16. Spanyolország 39,1 és 20. Macedónia 38,3 százalékkal. Az európai országok közül az utolsók Málta és Magyarország. Málta 150. helyen áll 11,9 12 százalékkal. Az áprilisi választásokon a budapesti parlament 199 mandátuma közül 23 került nőhöz, ami 11,53 százalék és a  158. helyet jelenti. Egy férfi képviselő visszalépésével előreugrottunk a 149. helyre 

Magyarország

Magyarország 20 év alatt a 42 helyről zuhant európai utolsóvá. Hazánkban egyetlen női külügyminiszter volt, Göncz Kinga 2006-2009 között Közvetlen szomszédaink mind megelőznek. Az IPU rangsorban Ukrajna a 148., 12,3 százalékkal, az uniós szomszédok közül legrosszabb Szlovákia helyezése, a 100. Olyan muszlim országok is megelőznek, mint Szaúd-Arábia (101.), Afganisztán (55.) vagy Albánia (54.). Jelenleg egy női miniszter van Magyarországon, az elmúlt ciklusban egy sem volt. Romániában, Szerbiában női miniszterelnök van, Horvátországban az államfő és a külügyminiszter is nő. Dél-Koreában például a védelmi miniszter és a külügyminiszter is nő. Magyarország a gender esélyegyenlőségi rangsorban a 103.   

2018.09.23 23:17

Irán a Nyugatra mutogat a véres támadás után

Publikálás dátuma
2018.09.23 22:26

Fotó: AFP/ MORTEZA JABERIAN
A perzsa állam vezetői szokás szerint az Egyesült Államokat és szövetségeseit tették felelőssé a 25 életet követelő terrortámadásért.
Még nem lehet pontosan tudni, hogy ki felelős az iráni ahvázi katonai parádén végrehajtott, legalább 25 életet követelő szombati terrortámadástért. A négy elkövető halott: hármat a helyszínen lőttek agyon, egy később halt bele sérüléseibe, így ők már biztosan nem vallanak, több információ legfeljebb azonosításuk után remélhető. A merényletet az Iszlám Állam és az Ahváz Nemzeti Ellenállás nevű arab, kormányellenes szervezet is magára vállalta, ám bizonyítékokkal egyikük sem szolgált. Az Iszlám Állam már tavaly júniusban is lecsapott, akkor a parlamentnél és a Khamenei-mauzóleumnál 18-an haltak meg. Teherán mégis inkább azt tartja valószínűnek, hogy ezúttal arab szeparatisták állnak a támadás mögött. Az említett csoport az olajban gazdag Huzisztán tartomány elszakadásáért és az arab kisebbség jogaiért küzd, és már korábban is hajtottak végre támadásokat a térségben, az utóbbi időben azonban főként olajipari létesítmények ellen. Iránban egyébként az arab kisebbség elenyésző, a lakosság alig 2 százaléka, mintegy 1,6 millió ember, ráadásul többségük ugyancsak az iszlám síita ágához tartozik. Az iráni vezetés haragja elsősorban nem is rájuk zúdult. Ali Hamenei ajatollah szokás szerint az Egyesült Államokat, és annak térségbeli „bábjait”, a Washington által támogatott Öböl-menti országokat tette felelőssé. Bár konkrétumokat nem mondott, elsősorban nyilvánvalóan a nagy riválisra, Szaúd-Arábiára és Izraelre gondolt. Dzsavad Zaríf külügyminiszter és Hasszan Róhani elnök ugyancsak „külföldi rezsimeket”, elsősorban az Egyesült Államokat vádolták azzal, hogy bizonytalanságot akarnak szítani az országban. Ugyanakkor Hollandia, Dánia nagyköveteit valamint egy magas rangú brit diplomatát is behívattak a teheráni külügyminisztériumba, amiért az országaik szakadár mozgalmak vezetőinek adnak otthont. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy az Európai Unió nem terrorszervezetként tartja számon ezeket a csoportokat, csak mert Európában még nem követtek el terrorcselekményt. De nem kímélték a nyugati fősodrú médiát sem: az iráni sajtó a szemükre vetette például, hogy csak egyszerű támadásként számoltak be az eseményekről, nem pedig terrortámadásként. A merényletet egyébként az Egyesült Államok is elítélte. A perzsa államtól nem szokatlan az effajta vádaskodás: a tavalyi teheráni terrortámadás, vagy az idei év eleji utcai tüntetések után is rendre külföldi beavatkozást emlegettek.    Nem meglepő a hangnem sem, hiszen az utóbbi időben ismét élesedik a szembenállás Irán és az Egyesült Államok, Izrael, és a térségbeli szunnita államok között. Utóbbiak érdekeit sérti, hogy úgy tűnik, a perzsa állam sikerrel alakítja ki a „síita félholdat”: Szíriában segítségükkel Bassár al-Aszad maradt hatalmon, Libanonban a Hezbollah működik meghosszabbított kezükként, és Irakban is erős befolyást szereztek. Ráadásul a húszi lázadók támogatásával Jemenben is komoly fejfájást okoznak Szaúd-Arábiának. Ugyanakkor Teheránnak aggodalomra adhat okot, hogy Donald Trump felmondta a 2015-ben tető alá hozott úgynevezett atomalkut, mely az iráni nukleáris program korlátozásáért cserébe szankciókat oldott fel. Különösen, miután az amerikai elnök az egész világtól újratárgyalást és nagyobb szigort követel, miközben a megegyezés eddig nem hozta meg a kívánt gazdasági eredményeket, amely miatt egyre nagyobb a társadalmi feszültség Iránban.      

A viszály oka

Szombaton a Szaddám Huszein iraki diktátor által indított iraki-iráni háború végének 30. évfordulóját ünneplő teheráni katonai parádén fegyveresek a tömegbe lőttek. A támadásban legalább 25-en meghaltak, és 70-en megsebesültek. Az áldozatok többsége a közvetlenül a legfelsőbb vezető irányítása alá tartozó elit alakulat, a Forradalmi Gárda katonái közül került ki, de több civil is megsérült, legalább egy nő és gyermek életét vesztette.

2018.09.23 22:26