bíróság;A Magyar Helsinki Bizottság;

Pintér megbocsátott az elítélt rendőröknek

Huszonkilencen kaptak felmentést a belügyminisztertől, így maradhattak a testületnél. 2009-ben még merőben más volt a mostani kormánytöbbség álláspontja.

A kormánytöbbség törvénymódosítása alapján a belügyminiszter 2012 óta olyan rendőröket is állományban tarthat, akiket a bíróság jogerősen akár két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt el – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. A szervezet közérdekű adatigénylést nyújtott be a Belügyminisztériumnak, az adatokat a tárca válaszára hivatkozva közölték.

Mint írták, 2017-ig 50 elítélt rendőr fordult a miniszterhez, aki közülük 29-nek adott felmentést, ők a jogerős ítéletük, vagyis az általuk elkövetett bűncselekmények ellenére is a testület tagjai maradhattak – vagyis a kérelmező 58 százaléka kapott „miniszterei pardont” és maradhatott a testületnél.

„Miért néz mégis félre a miniszter?”

Kiemelték, hogy 2009-ben ellenzékben merőben más volt a mostani kormánytöbbség álláspontja.

 

A mostani kormánytöbbség 2011-ben annak ellenére változtatta meg a szolgálati törvényt és adott lehetőséget a miniszternek a beavatkozásra, hogy 2009-ben, amikor nagyon helyesen ezt a lehetőséget még az előző, szocialista kormánytöbbség elvette a belügyminisztertől, akkor a Fidesz ezt kevesellte. A fideszesek 2009-ben egyenesen azt szerették volna elérni, hogy felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén még a bíróságnak se legyen lehetősége a bűnelkövető rendőrök mentesítésére és testületben tartására” – emelték ki a közleményben.

A Magyar Helsinki Bizottság 25 éve foglalkozik rendőri és börtönőri erőszak áldozatainak jogvédelmével. A jogi képviselten túl a civil egyesület kutatásokat végez és javaslatokat tesz e bűncselekményfajta megelőzése és hatékonyabb nyomozása érdekében. Feltárták, hogy a bántalmazások miatti feljelentések nyomán feltűnően kevés vádemelés történik, mindössze évi 1–4 százalékuk jut el bíróság elé.

Az erőszakos és korrupt rendőröknek adott miniszteri pardonnak olyan hatása van a testületre, mint a ládában hagyott rohadt almának: az ilyen gyümölcs továbbrohasztja a vele szorosan összezárt többit. Hogy miért néz mégis félre a miniszter? Csak találgathatunk. Egy biztos. Nem csak maga a bántalmazás vagy a kínzás sértheti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a bántalmazásos ügyeket és megtalálja a felelősöket. Az állam szemérmesen lesütött szeme vagy félrepillantása ugyanis jelzés a tetteseknek és a társadalomnak: a brutális hivatásosoknak nem kell tartani a következményektől” – írta a Magyar Helsinki Bizottság.