Tudományállamosítás: nem most kezdődött

Publikálás dátuma
2018.07.11 10:30

Fotó: kormany.hu/ Árvai Károly
Már 2015-ben nekilátott az MTA kifosztásának a kabinet a kutatási alapprogram forrásainak átcsoportosításával. A kormányközeli „kutatócégek” járhatnak jól.
Miközben a közfigyelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) harcára összpontosul, az állami Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (NKFIH) is nagy a bizonytalanság a kutatásfinanszírozás jövőjét illetően. Az MTA 28,1 milliárd forintos kutatási kerete mellett ugyanis az NKFIH-hoz tartozó Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 12,7 milliárd forintos teljes költségvetését is az ITM koordinálná a jövőben.
Palkovics már adott egy kis ízelítőt abból, mire lehet számítani: mint arról a 24.hu a múlt héten beszámolt, az NKFIH-ban hiába született döntés több tudományos projekt jövőbeni támogatásáról, a miniszter megtiltotta az eredmények kihirdetését, arra hivatkozva, hogy az ő beleegyezése nélkül a Hivatal nem köthet senkivel megállapodásokat. Palkovics szerint csak „rutineljárásról” van szó.
– Nem tudok arról, hogy bármely más, haladó szellemű európai országban lett volna példa hasonlóra
– nyilatkozta lapunknak Padisák Judit egyetemi tanár, az MTA doktora és a legelismertebb európai tudósokat tömörítő Academia Europaea tagja.
Mint mondta, Finnországban van egy, a magyar OTKA-hoz hasonló program, ami teljes egészében a Finn Tudományos Akadémia alá tartozik. De például Németországban is a Leopoldina Akadémia, illetve más nagyobb kutatói hálózatok koordinálják a kutatásra szánt költségvetési pénzeket, amelyek felhasználásába a kormány nem szól bele. Padisák – aki az NKFIH egyik pályázatokat elbíráló szakbizottságának is tagja – emlékeztetett: a magyar tudományfinanszírozás centralizálása nem most kezdődött. 2015-ig az OTKA nálunk is az MTA hatáskörébe tartozott, az azután került át – mindenféle egyeztetés nélkül – az NKFIH-hoz, miután a kormányzati körökben akkor még otthonosan mozgó korábbi MTA-elnök, Pálinkás József került a Hivatal élére. Az intézkedés akkor is megosztotta a tudósokat, sokak szerint már ez a tudomány autonómiája felszámolásának egyik első lépése volt. A kormány – ahogy Pálinkás – az intézkedést a széttagolt támogatási rendszer egységesítésével, a kutatási források célszerűbb, hatékonyabb felhasználásával indokolta – ugyanezt mondják most is, az MTA kutatási pénzeinek államosításánál. – Pálinkás mentségre szól, hogy megtartotta a tisztességes elbírálási rendszert, a korábbi félelmekkel ellentétben nem politikai, hanem tudományos, szakmai alapon döntött a pályázatok elbírálásáról – vélekedett Padisák. A G7 gazdasági portál információi szerint egyébként éppen ez és nem például a CEU melletti kiállása vezetett ahhoz, hogy Pálinkás kiesett a kormány piksziséből és idén leváltották az NKFIH éléről. A pályázati források nagy részét ugyanis olyan kutatócégek – többek között a Richter vagy az Egis gyógyszergyárak – kapták, amelyek már bizonyítottak a világpiacon. Így viszont kevesebbel kellett beérniük az olyan kormányközeli cégeknek, mint például a Mészáros Csaba vállalkozó tulajdonában lévő Evopro Kft.-nek vagy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Kall Ingredients Zrt., amely azért jött létre 2015-ben, hogy magyar kukoricából állítson elő cukor- és „keményítőféleségeket”. 
Azt Padisák is megerősítette, hogy a kutatási pályázatoknak eddig szigorú feltételeknek kellett megfelelniük, az elbírálásuk is ugyanilyen szigorúan zajlott – ezért is tartja butaságnak Palkovics miniszter azon kijelentését, miszerint jelenleg „mindenki össze-vissza kutathat”.
– A pályázatokat szétosztják a különböző szakterületek képviselői között, aszerint, hogy ki ért az adott témához a legjobban. Az elsődleges bírálónak aztán javasolnia kell egy külső szakértőt, aki ugyancsak készít egy szakvéleményt, majd ezek alapján a bizottság felállít egy sorrendet a pályázatok között, ez alapján születhet meg a döntés. Rendszerint azok a pályázatok nyernek, amelyek kutatási témái illeszkednek a nemzetközi tudományos élvonalba. Ezt követően évente kell részjelentéseket írni arról, hogyan zajlik a kutatás, ezeket is szakértők bírálják el. A kutatás végén pedig egy teljes beszámoló is szükséges. Ezek mind nyilvánosak, a kormány számára is elérhetőek. Tehát nem igaz, hogy nincs ellenőrzés és mindenki azt csinál, amit akar – mondta. Az elbírálási rendszer nyugati példákon alapul, gyakran külföldi szakértőket is bevonnak a pályázatok véleményezésébe. Padisák szerint a kormány intézkedései semmiképp sem abba az irányba mutatnak, hogy a kutatások hatékonyabbá váljanak. Az eddigi nyilatkozatok pedig rávilágítottak, a kormánynak fogalma sincs, hogyan működik a magyar tudomány.

Egyetemek: nincsenek nagy kérdőjelek

Az MTA és az OTKA mellett ezentúl a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatását is az ITM koordinálja, ám ez Máté András, az ELTE BTK egyetemi docense szerint nem jelent nagy változást. Emlékeztetett: az egyetemeknek juttatott kutatási pénzekről eddig is Palkovics döntött, csak most nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hanem az ITM falain belül születnek majd a döntések. – A problémát inkább ott látom, hogy az alap- és társadalomtudományi kutatások háttérbe szorulhatnak a jövőben, a miniszter az alkalmazott tudományokat részesíti előnyben – fogalmazott.

2018.07.11 10:30
Frissítve: 2018.07.11 10:30

„Ha nem jövök ki, megfulladok”

Publikálás dátuma
2018.12.16 21:20

Fotó: / Draskovics Ádám
Több mint egy kilométer hosszú volt az a rabszolgatörvény miatt kirobbant újabb kormányellenes tiltakozáson indult menet.
„Anyukám! Miattad vagyok itt” – magyarázza egy fiatal szőke lány a telefonba a Hősök tere közepén. Vasárnap délután három óra van, a tér még csak szellősen telt meg, az egyes pártokhoz, mozgalmakhoz tartozók egyelőre külön-külön csoportosulnak, ez jól látszik a külön-külön lengedező MSZP-s, Párbeszédes, Momentumos meg szakszervezeti zászlókból. A diákok a szobrok tövében melegítenek kongákkal.  Egyelőre minden nyugodt és békés, olyannyira, hogy kicsivel arrébb, a Lendvay utca elején, a Fidesz székházánál kifejezetten jó a hangulat. Előbb az okoz némi derültséget, hogy a rendőrkordonnál megjelenik a Fővárosi Közterület Fenntartó két autója néhány hómunkással: tanácstalanul nézik, miként tudnák tüntetők és a kordont álló rendőrök lába alól eltakarítani a havat. A helyzetet végül az ott állomásozó egység parancsnoka oldja meg: a kordon pár percre szétnyílik, a sószóró autó betolat az utcába, csúszásmentesít, majd távozik, a tüntetés rendben folyik tovább. A váratlan lehetőséget senki nem akarta kihasználni, hogy esetleg „megrohamozza” a Fidesz székházát.
– Mire számít, lesz balhé? – kérdem az egyik álldogáló rendőrtől.
– Miattunk biztosan nem – hangzik a lakonikus válasz.
Nem sokkal később megérkeznek a Kétfarkú Kutya Párt aktivistái is, és rögtön mosolyra késztetnek rendőrt, tüntetőt az „Inkább az ágyban túlóráznék” feliratú transzparensükkel. Bár a tüntetés ekkor inkább még vidám matinéra emlékeztet, a tüntetőket faggatva hamar kiderül, senki nem jókedvéből van itt: – Egyszerűen úgy éreztem, megfulladok, ha most nem jövök ki – mondja Székely Éva, aki egy „Tatabánya” feliratú tábla alatt álldogál barátnőjével, Mátrainé Dudinszky Erikával. Ő bolti eladó, és még szombaton is dolgozott, gyakran van egy pihenőnapja egy héten, vagyis testközelből ismeri, mi várhat a „rabszolgatörvény” alanyaira. – Én nem is elsősorban a túlmunka, hanem általában Orbán Viktor miatt vagyok itt, nagyon rossz irányba viszi ezt az országot – mondja az asszony, majd hozzáteszi, kifejezetten örül, hogy a DK-tól a Jobbikig most minden ellenzéki párt egységesen mozdul. – Ha vannak is fenntartásaim a Jobbikkal, szerintem most ezeket félre kell tenni, az ellenzéknek továbbra is közösen kellene cselekednie. Kérik írjam le azt is: az erőszakot mind a ketten elítélik, és remélik, hogy ezúttal nem lesz balhé. Tatabányai az a két srác is, akik klasszikus punk szerelésben, és felnyírt hajjal készülnek a vonulásra. Egy helyi multinál dolgoznak, Ádám azt mondja, már így is kirúgással fenyegetik rendszeresen, ha nem vállal túlórákat, még többet dolgoznia semmi kedve, de állandó nyomás alatt tartják őket a főnökeik. Társa Zoltán arról beszél, munkaerőhiány ide, vagy oda, azért nem olyan könnyű új munkahelyet találni még egy Tatabánya nagyságú városban sem, ha az ember esetleg váltani szeretne. De ők is elsősorban azért vannak itt, mert „rengeteg szar dolgot csinált már ez a kormány”.    Időközben több ezresre dagad a tömeg, és az Andrássy úton elindul a menet a Parlamenthez. Ekkor találkozunk a demonstráció talán egyik legtudatosabb résztvevőjével, az ELTE-hallgató Attilával, aki egy „Független Bíróságokat!” feliratú táblát tart a magasba. Szerinte a rabszolgatörvénnyel együtt megszavazott közigazgatási bíróságok hosszabb távon még nagyobb veszélyt jelentenek a szabadságra, de ez most a szükségesnél kevesebb figyelmet kap.
Már a körúton vonulunk, amikor egy fiatal rendőrhöz csapódok. Mint kiderül, ő reggel öttől van szolgálatban, hogy mikor váltják le, arról fogalma sincs. „Már csak ezért sem szeretném, hogy bármi balhé legyen, annál később megyünk haza” – mondja fáradtan.  A Nyugati téren járunk már, amikor befut a hír: a menet vége még az Andrássy úton, a Terror Házánál van, így a tömeg –még ha helyenként hézagos is a sor – több mint egy kilométer hosszú. György klasszikus radikálbal kellékekkel, vörös zászlóval, vörös, illetve fekete fűzős bakanccsal tüntet. Ő a vasútnál dolgozik, eleve tizenkét órás műszakokban, és mint mondja, minden szolidaritása a rabszolgatörvény érintettjeié. A szakszervezeteket kritizálja, szerinte általában nem időben és nem kellő erővel lépnek fel, amikor a munkavállalókat sújtó intézkedéseket hoznak. László semmit nem bíz a véletlenre, „Orbán egy geci” feliratú kapucnisban állja, hogy boldog-boldogtalan lefotózza. Őt elő is állították az egyik tüntetésen.
– Azt mondta egy rendőr, üres sörösdobozt dobtak a sorfal felé, de egy üres dobozt el sem lehet hajítani – érvel ártatlansága mellett. Odabent viszont – idézi fel – teljesen korrektek voltak vele, sőt: „Igazából a rendőrök azt mondták, hogy egyetértenek velünk, mert őket is összevissza szívatják a túlórákkal”. A tömeg végül késő délután ért az Alkotmány utcába, ahol színpad várt az embereket. "Orbán, takarodj!"; "Mocskos Fidesz!"; "Viktátor, Viktátor!" – kiáltják hosszan az emberek, és skandálásukat csak beszédek "akasztják meg". Az egykori KDNP-s Lukácsi Katalin például Beer Miklós katolikus püspök levelét olvassa fel, melyben a püspök azt írta, az emberekben keserűség van, mert nem hallgatják meg a szavukat, s tiszteli bennük a kitartást, ahogy a hideg idő ellenére kiállnak egymást erősítve a céljaikért. A beszédek elhangzása után a " Boldog karácsonyt, miniszterelnök úr!" címmel meghirdetett tüntetés azzal zárult, hogy a békés demonstrálók egyszerre kiáltották: "Boldog karácsonyt!" A tömeg ezután – az elmúlt napokhoz hasonlóan – belvárosi sétára indult, majd a menet a köztévé Kunigunda utcai székházához vonult.

Politikusok az Alkotmány utcában

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP): A hatalom Magyarországot Európa szegényházává tette, most pedig elkezdte megbüntetni az embereket. Demeter Márta (LMP): Elég volt a multik és az igényeiket kiszolgáló politikusokból. Szabó Tímea (Párbeszéd): Menjen el kirakatrendezőnek az a kormányfő, akinek fontosabbak a Kossuth téri díszfák és szánkók, mint az emberek! Szél Bernadett (független): Nekik mindent szabad, mi pedig fogjuk be a szánkat? Ebből nem esznek! Vadai Ágnes (DK): Nem azért jöttem, mert Soros György vagy Brüsszel ideküldött, hanem mert szeretem a hazámat. Varga-Damm Andrea (Jobbik): Azért jöttem, mert a népére támadt a saját kormánya.
Donáth Anna (Momentum): A tüntetés már nem a rabszolgatörvény és a közigazgatási bíróságokról szól, hanem a hatalomgyakorlásról
Bősz Anett (Liberálisok): Ez az a pont, amikor megmutatjuk, elég volt. Többen leszünk, mint ahányan valaha ezt a kormányt támogatták.

2018.12.16 21:20

Látta már? Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait!

Publikálás dátuma
2018.12.16 17:53

Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az 50. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 4 (négy) 7 (hét) 15 (tizenöt) 17 (tizenhét) 28 (huszonnyolc) 40 (negyven) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; 5 találatos szelvény 62 darab, nyereményük egyenként 224.135 forint; 4 találatos szelvény 2.412 darab, nyereményük egyenként 5.760 forint; 3 találatos szelvény 37.653 darab, nyereményük egyenként 1.435 forint.
Szerző
2018.12.16 17:53