Tudományállamosítás: nem most kezdődött

Publikálás dátuma
2018.07.11. 10:30

Fotó: Árvai Károly / kormany.hu
Már 2015-ben nekilátott az MTA kifosztásának a kabinet a kutatási alapprogram forrásainak átcsoportosításával. A kormányközeli „kutatócégek” járhatnak jól.
Miközben a közfigyelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) harcára összpontosul, az állami Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (NKFIH) is nagy a bizonytalanság a kutatásfinanszírozás jövőjét illetően. Az MTA 28,1 milliárd forintos kutatási kerete mellett ugyanis az NKFIH-hoz tartozó Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 12,7 milliárd forintos teljes költségvetését is az ITM koordinálná a jövőben.
Palkovics már adott egy kis ízelítőt abból, mire lehet számítani: mint arról a 24.hu a múlt héten beszámolt, az NKFIH-ban hiába született döntés több tudományos projekt jövőbeni támogatásáról, a miniszter megtiltotta az eredmények kihirdetését, arra hivatkozva, hogy az ő beleegyezése nélkül a Hivatal nem köthet senkivel megállapodásokat. Palkovics szerint csak „rutineljárásról” van szó.
– Nem tudok arról, hogy bármely más, haladó szellemű európai országban lett volna példa hasonlóra

– nyilatkozta lapunknak Padisák Judit egyetemi tanár, az MTA doktora és a legelismertebb európai tudósokat tömörítő Academia Europaea tagja.

Mint mondta, Finnországban van egy, a magyar OTKA-hoz hasonló program, ami teljes egészében a Finn Tudományos Akadémia alá tartozik. De például Németországban is a Leopoldina Akadémia, illetve más nagyobb kutatói hálózatok koordinálják a kutatásra szánt költségvetési pénzeket, amelyek felhasználásába a kormány nem szól bele. Padisák – aki az NKFIH egyik pályázatokat elbíráló szakbizottságának is tagja – emlékeztetett: a magyar tudományfinanszírozás centralizálása nem most kezdődött. 2015-ig az OTKA nálunk is az MTA hatáskörébe tartozott, az azután került át – mindenféle egyeztetés nélkül – az NKFIH-hoz, miután a kormányzati körökben akkor még otthonosan mozgó korábbi MTA-elnök, Pálinkás József került a Hivatal élére. Az intézkedés akkor is megosztotta a tudósokat, sokak szerint már ez a tudomány autonómiája felszámolásának egyik első lépése volt. A kormány – ahogy Pálinkás – az intézkedést a széttagolt támogatási rendszer egységesítésével, a kutatási források célszerűbb, hatékonyabb felhasználásával indokolta – ugyanezt mondják most is, az MTA kutatási pénzeinek államosításánál. – Pálinkás mentségre szól, hogy megtartotta a tisztességes elbírálási rendszert, a korábbi félelmekkel ellentétben nem politikai, hanem tudományos, szakmai alapon döntött a pályázatok elbírálásáról – vélekedett Padisák. A G7 gazdasági portál információi szerint egyébként éppen ez és nem például a CEU melletti kiállása vezetett ahhoz, hogy Pálinkás kiesett a kormány piksziséből és idén leváltották az NKFIH éléről. A pályázati források nagy részét ugyanis olyan kutatócégek – többek között a Richter vagy az Egis gyógyszergyárak – kapták, amelyek már bizonyítottak a világpiacon. Így viszont kevesebbel kellett beérniük az olyan kormányközeli cégeknek, mint például a Mészáros Csaba vállalkozó tulajdonában lévő Evopro Kft.-nek vagy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Kall Ingredients Zrt., amely azért jött létre 2015-ben, hogy magyar kukoricából állítson elő cukor- és „keményítőféleségeket”. 
Azt Padisák is megerősítette, hogy a kutatási pályázatoknak eddig szigorú feltételeknek kellett megfelelniük, az elbírálásuk is ugyanilyen szigorúan zajlott – ezért is tartja butaságnak Palkovics miniszter azon kijelentését, miszerint jelenleg „mindenki össze-vissza kutathat”.

– A pályázatokat szétosztják a különböző szakterületek képviselői között, aszerint, hogy ki ért az adott témához a legjobban. Az elsődleges bírálónak aztán javasolnia kell egy külső szakértőt, aki ugyancsak készít egy szakvéleményt, majd ezek alapján a bizottság felállít egy sorrendet a pályázatok között, ez alapján születhet meg a döntés. Rendszerint azok a pályázatok nyernek, amelyek kutatási témái illeszkednek a nemzetközi tudományos élvonalba. Ezt követően évente kell részjelentéseket írni arról, hogyan zajlik a kutatás, ezeket is szakértők bírálják el. A kutatás végén pedig egy teljes beszámoló is szükséges. Ezek mind nyilvánosak, a kormány számára is elérhetőek. Tehát nem igaz, hogy nincs ellenőrzés és mindenki azt csinál, amit akar – mondta. Az elbírálási rendszer nyugati példákon alapul, gyakran külföldi szakértőket is bevonnak a pályázatok véleményezésébe. Padisák szerint a kormány intézkedései semmiképp sem abba az irányba mutatnak, hogy a kutatások hatékonyabbá váljanak. Az eddigi nyilatkozatok pedig rávilágítottak, a kormánynak fogalma sincs, hogyan működik a magyar tudomány.

Egyetemek: nincsenek nagy kérdőjelek

Az MTA és az OTKA mellett ezentúl a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatását is az ITM koordinálja, ám ez Máté András, az ELTE BTK egyetemi docense szerint nem jelent nagy változást. Emlékeztetett: az egyetemeknek juttatott kutatási pénzekről eddig is Palkovics döntött, csak most nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hanem az ITM falain belül születnek majd a döntések. – A problémát inkább ott látom, hogy az alap- és társadalomtudományi kutatások háttérbe szorulhatnak a jövőben, a miniszter az alkalmazott tudományokat részesíti előnyben – fogalmazott.

Szerző

Simicska nagyvonalúsága egy Orbán-hű oligarchának szolgáltatta ki a Jobbikot

Publikálás dátuma
2018.07.11. 10:05

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Mirkóczki Ádám úgy tudja: úgy szerződtek, hogy a kampány után kell kifizetni a hirdetéseket.
Mirkóczki Ádám úgy tudja, úgy szerződtek Simicska Lajossal, hogy a kampány után kell kifizetni a hirdetéseket – hangzott el az ATV Egyenes Beszéd Kontra című műsorában. A Jobbik szóvivője hozzátette, hogy ennek részleteit nem ismeri pontosan, meg fogja kérdezni. „Nyilván mi úgy szerződtünk, hogy az volt bekalkulálva, hogy az állami támogatás az érkezik, most ez nem érkezik” – fogalmazott. Vagyis ezek szerint a Nyerges Zsolt tulajdonába kerülő cégeknek is tartozhatnak. Ismeretes, Simicska Lajos szinte minden érdemi üzleti érdekeltségétől megválik, és eladja ezeket Nyerges Zsoltnak. Mint megírtuk, a szolnoki üzletember – aki egykor Simicska Lajos egyik legfontosabb partnere volt, de állítólag sosem szakította meg kapcsolatait a Fidesszel sem – az ügylet bejelentése előtti napon többször kereste Vörös Józsefet, Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc egyik legbizalmasabb emberét.

A Jobbik később közleményben azt írta:  „Sajtóhírekben tévesen jelent meg az az állítás, miszerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom az országgyűlési kampány miatt hirdetőcégeknek pénzzel tartozik. A Jobbiknak ilyen tartozásai nincsenek.

Szerző
Frissítve: 2018.07.11. 14:58

Hitelből taníttatná idegen nyelvekre a magyarokat a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.11. 09:13

Fotó: Shutterstock
A jelek szerint beletörődtek, hogy az iskolában nem megfelelő a nyelvoktatás, és magánúton kell pótolni a tudást.
Több javaslatot is megfogalmazott a kormány számára a Nemzeti Versenyképességi Tanács, egyebek mellett annak érdekében, hogy javuljon a magyarok kifejezetten rossz nyelvtudása. Ezek közt – amint az Index kiszúrta – szerepel az idegennyelvi-táborok ösztönzése és a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése, illetve a nyelvtanulási diákhitel bevezetése.  A felmérések szerint Magyarország az utolsó előtti helyen áll az EU-ban a nyelvtudást illetően: csak az Egyesült Királyságban élő fiatalok válaszoltak nagyobb arányban igennel arra a kérdésre, kényelmesen érzik-e magukat úgy, hogy csak az anyanyelvüket; a magyar fiatalok 49 százalékát nem bántja, hogy nem beszél más nyelvet.  Az iskolai idegennyelv-oktatás sokat fejlődött ugyan az elmúlt évtizedekben, de még mindig nem helyeznek kellő hangsúlyt az élő beszéd képességére, illetve nagyok a területi különbségek: vidéken sok iskolában egyszerűen nincs angoltanár. A hátrányt magánúton lehetne pótolni, de az sok pénzbe kerül, a jelek szerint ebbe beletörődött a kormányzat is, és valamilyen új diákhitel-konstrukcióval támogatnák az iskolán kívüli nyelvtanulást.
Szerző