Tudományállamosítás: nem most kezdődött

Publikálás dátuma
2018.07.11 10:30

Fotó: kormany.hu/ Árvai Károly
Már 2015-ben nekilátott az MTA kifosztásának a kabinet a kutatási alapprogram forrásainak átcsoportosításával. A kormányközeli „kutatócégek” járhatnak jól.
Miközben a közfigyelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) harcára összpontosul, az állami Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (NKFIH) is nagy a bizonytalanság a kutatásfinanszírozás jövőjét illetően. Az MTA 28,1 milliárd forintos kutatási kerete mellett ugyanis az NKFIH-hoz tartozó Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 12,7 milliárd forintos teljes költségvetését is az ITM koordinálná a jövőben.
Palkovics már adott egy kis ízelítőt abból, mire lehet számítani: mint arról a 24.hu a múlt héten beszámolt, az NKFIH-ban hiába született döntés több tudományos projekt jövőbeni támogatásáról, a miniszter megtiltotta az eredmények kihirdetését, arra hivatkozva, hogy az ő beleegyezése nélkül a Hivatal nem köthet senkivel megállapodásokat. Palkovics szerint csak „rutineljárásról” van szó.
– Nem tudok arról, hogy bármely más, haladó szellemű európai országban lett volna példa hasonlóra
– nyilatkozta lapunknak Padisák Judit egyetemi tanár, az MTA doktora és a legelismertebb európai tudósokat tömörítő Academia Europaea tagja.
Mint mondta, Finnországban van egy, a magyar OTKA-hoz hasonló program, ami teljes egészében a Finn Tudományos Akadémia alá tartozik. De például Németországban is a Leopoldina Akadémia, illetve más nagyobb kutatói hálózatok koordinálják a kutatásra szánt költségvetési pénzeket, amelyek felhasználásába a kormány nem szól bele. Padisák – aki az NKFIH egyik pályázatokat elbíráló szakbizottságának is tagja – emlékeztetett: a magyar tudományfinanszírozás centralizálása nem most kezdődött. 2015-ig az OTKA nálunk is az MTA hatáskörébe tartozott, az azután került át – mindenféle egyeztetés nélkül – az NKFIH-hoz, miután a kormányzati körökben akkor még otthonosan mozgó korábbi MTA-elnök, Pálinkás József került a Hivatal élére. Az intézkedés akkor is megosztotta a tudósokat, sokak szerint már ez a tudomány autonómiája felszámolásának egyik első lépése volt. A kormány – ahogy Pálinkás – az intézkedést a széttagolt támogatási rendszer egységesítésével, a kutatási források célszerűbb, hatékonyabb felhasználásával indokolta – ugyanezt mondják most is, az MTA kutatási pénzeinek államosításánál. – Pálinkás mentségre szól, hogy megtartotta a tisztességes elbírálási rendszert, a korábbi félelmekkel ellentétben nem politikai, hanem tudományos, szakmai alapon döntött a pályázatok elbírálásáról – vélekedett Padisák. A G7 gazdasági portál információi szerint egyébként éppen ez és nem például a CEU melletti kiállása vezetett ahhoz, hogy Pálinkás kiesett a kormány piksziséből és idén leváltották az NKFIH éléről. A pályázati források nagy részét ugyanis olyan kutatócégek – többek között a Richter vagy az Egis gyógyszergyárak – kapták, amelyek már bizonyítottak a világpiacon. Így viszont kevesebbel kellett beérniük az olyan kormányközeli cégeknek, mint például a Mészáros Csaba vállalkozó tulajdonában lévő Evopro Kft.-nek vagy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Kall Ingredients Zrt., amely azért jött létre 2015-ben, hogy magyar kukoricából állítson elő cukor- és „keményítőféleségeket”. 
Azt Padisák is megerősítette, hogy a kutatási pályázatoknak eddig szigorú feltételeknek kellett megfelelniük, az elbírálásuk is ugyanilyen szigorúan zajlott – ezért is tartja butaságnak Palkovics miniszter azon kijelentését, miszerint jelenleg „mindenki össze-vissza kutathat”.
– A pályázatokat szétosztják a különböző szakterületek képviselői között, aszerint, hogy ki ért az adott témához a legjobban. Az elsődleges bírálónak aztán javasolnia kell egy külső szakértőt, aki ugyancsak készít egy szakvéleményt, majd ezek alapján a bizottság felállít egy sorrendet a pályázatok között, ez alapján születhet meg a döntés. Rendszerint azok a pályázatok nyernek, amelyek kutatási témái illeszkednek a nemzetközi tudományos élvonalba. Ezt követően évente kell részjelentéseket írni arról, hogyan zajlik a kutatás, ezeket is szakértők bírálják el. A kutatás végén pedig egy teljes beszámoló is szükséges. Ezek mind nyilvánosak, a kormány számára is elérhetőek. Tehát nem igaz, hogy nincs ellenőrzés és mindenki azt csinál, amit akar – mondta. Az elbírálási rendszer nyugati példákon alapul, gyakran külföldi szakértőket is bevonnak a pályázatok véleményezésébe. Padisák szerint a kormány intézkedései semmiképp sem abba az irányba mutatnak, hogy a kutatások hatékonyabbá váljanak. Az eddigi nyilatkozatok pedig rávilágítottak, a kormánynak fogalma sincs, hogyan működik a magyar tudomány.

Egyetemek: nincsenek nagy kérdőjelek

Az MTA és az OTKA mellett ezentúl a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatását is az ITM koordinálja, ám ez Máté András, az ELTE BTK egyetemi docense szerint nem jelent nagy változást. Emlékeztetett: az egyetemeknek juttatott kutatási pénzekről eddig is Palkovics döntött, csak most nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hanem az ITM falain belül születnek majd a döntések. – A problémát inkább ott látom, hogy az alap- és társadalomtudományi kutatások háttérbe szorulhatnak a jövőben, a miniszter az alkalmazott tudományokat részesíti előnyben – fogalmazott.

2018.07.11 10:30
Frissítve: 2018.07.11 10:30

"Védett vezető": újabb 17 tüntetőt vittek el a Kossuth térről

Publikálás dátuma
2018.09.26 08:56
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Hiába a bejelentett tüntetés, mindegyikük megkapta a maga szabálysértési feljelentését - csak úgy, mint a korábbi alkalmakkor.
A rendőrség a szokásos okból, "védett vezető érkezése miatt" szerdán kora reggel, 6 óra és 6 óra 28 perc között ismét elzavarta egy bejelentett és engedélyezett tüntetés résztvevőit a Kossuth térről, a Parlament elől.
Mint a police.hu írja, az oda bejelentett – gyülekezési törvény hatálya alá tartozó – rendezvény résztvevőit felszólították, hogy gyülekezési jogukat a személy- és létesítménybiztosítási intézkedéssel érintett területen kívül gyakorolják.
17 fő önként távozott, 17-en maradtak. Utóbbiakat a rendőrök testi kényszer alkalmazásával kikísérték a területről. A 17 fővel szemben szabálysértési feljelentést tettek, személyi sérülés nem történt.
Az utóbbi időben ez már a negyedik alkalom, hogy védett vezetőre hivatkozva kiürítették a budapesti teret: múlt hétfőn 27, majd kedden 14 demonstrálót vittek el. Legutóbb kedd hajnalban került erre sor, akkor 16-an kaptak szabálysértési feljelentést.
2018.09.26 08:56

Eldőlt, mégis Tarlós lesz a Fidesz jelöltje 2019-ben

Publikálás dátuma
2018.09.26 08:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A főpolgármester régóta lebegteti, hogy vállal-e újabb öt évet. Állítólag megbeszélte a kormányfővel és teljesülnek a legfontosabb feltételei.
Már csak a kormány és a főváros között létrejött megállapodás bejelentésének körülményei kérdésesek, tartalmi ügyekben megszületett az egyezség – több egymástól független forrásból is erről értesült a Népszava. Információink szerint Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök négyszemközt is tárgyaltak egymással, a több körös megbeszélések eredményeként teljesült a főpolgármester két legfontosabb feltétele: nem változtatnak Budapest közigazgatási rendszerén, és jelentős fejlesztési pénzekhez jut majd Budapest – még ha ezek nagy része a Miniszterelnökségen keresztül, Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár felügyeletével is érkezik majd. Szerdán ülést tart a Fővárosi Közgyűlés, ezt követően Tarlós István Szentpétervárra utazik, így információink szerint legkorábban a jövő hét elején jelenthetik be a megállapodást. A Fideszben úgy látják, Tarlós Istvánnak nincs esélyes kihívója a baloldalon, egy másik forrásunk azt mondta, a főpolgármesternek „gyakorlatilag minden feltételét teljesítették”. Tarlós két hónapja még azt mondta a Népszavának, hogy valószínűleg nem vállal még egy ciklust. Azt persze akkor is hozzátette, hogy erről lesz még egy beszélgetése a miniszterelnökkel, illetve csak úgy indul, ha marad a főpolgármesteri tisztségnek legitimitást adó közvetlen választás.
2018.09.26 08:00
Frissítve: 2018.09.26 08:00