Tudományállamosítás: nem most kezdődött

Publikálás dátuma
2018.07.11 10:30

Fotó: kormany.hu/ Árvai Károly
Már 2015-ben nekilátott az MTA kifosztásának a kabinet a kutatási alapprogram forrásainak átcsoportosításával. A kormányközeli „kutatócégek” járhatnak jól.
Miközben a közfigyelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) harcára összpontosul, az állami Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (NKFIH) is nagy a bizonytalanság a kutatásfinanszírozás jövőjét illetően. Az MTA 28,1 milliárd forintos kutatási kerete mellett ugyanis az NKFIH-hoz tartozó Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 12,7 milliárd forintos teljes költségvetését is az ITM koordinálná a jövőben.
Palkovics már adott egy kis ízelítőt abból, mire lehet számítani: mint arról a 24.hu a múlt héten beszámolt, az NKFIH-ban hiába született döntés több tudományos projekt jövőbeni támogatásáról, a miniszter megtiltotta az eredmények kihirdetését, arra hivatkozva, hogy az ő beleegyezése nélkül a Hivatal nem köthet senkivel megállapodásokat. Palkovics szerint csak „rutineljárásról” van szó.
– Nem tudok arról, hogy bármely más, haladó szellemű európai országban lett volna példa hasonlóra
– nyilatkozta lapunknak Padisák Judit egyetemi tanár, az MTA doktora és a legelismertebb európai tudósokat tömörítő Academia Europaea tagja.
Mint mondta, Finnországban van egy, a magyar OTKA-hoz hasonló program, ami teljes egészében a Finn Tudományos Akadémia alá tartozik. De például Németországban is a Leopoldina Akadémia, illetve más nagyobb kutatói hálózatok koordinálják a kutatásra szánt költségvetési pénzeket, amelyek felhasználásába a kormány nem szól bele. Padisák – aki az NKFIH egyik pályázatokat elbíráló szakbizottságának is tagja – emlékeztetett: a magyar tudományfinanszírozás centralizálása nem most kezdődött. 2015-ig az OTKA nálunk is az MTA hatáskörébe tartozott, az azután került át – mindenféle egyeztetés nélkül – az NKFIH-hoz, miután a kormányzati körökben akkor még otthonosan mozgó korábbi MTA-elnök, Pálinkás József került a Hivatal élére. Az intézkedés akkor is megosztotta a tudósokat, sokak szerint már ez a tudomány autonómiája felszámolásának egyik első lépése volt. A kormány – ahogy Pálinkás – az intézkedést a széttagolt támogatási rendszer egységesítésével, a kutatási források célszerűbb, hatékonyabb felhasználásával indokolta – ugyanezt mondják most is, az MTA kutatási pénzeinek államosításánál. – Pálinkás mentségre szól, hogy megtartotta a tisztességes elbírálási rendszert, a korábbi félelmekkel ellentétben nem politikai, hanem tudományos, szakmai alapon döntött a pályázatok elbírálásáról – vélekedett Padisák. A G7 gazdasági portál információi szerint egyébként éppen ez és nem például a CEU melletti kiállása vezetett ahhoz, hogy Pálinkás kiesett a kormány piksziséből és idén leváltották az NKFIH éléről. A pályázati források nagy részét ugyanis olyan kutatócégek – többek között a Richter vagy az Egis gyógyszergyárak – kapták, amelyek már bizonyítottak a világpiacon. Így viszont kevesebbel kellett beérniük az olyan kormányközeli cégeknek, mint például a Mészáros Csaba vállalkozó tulajdonában lévő Evopro Kft.-nek vagy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Kall Ingredients Zrt., amely azért jött létre 2015-ben, hogy magyar kukoricából állítson elő cukor- és „keményítőféleségeket”. 
Azt Padisák is megerősítette, hogy a kutatási pályázatoknak eddig szigorú feltételeknek kellett megfelelniük, az elbírálásuk is ugyanilyen szigorúan zajlott – ezért is tartja butaságnak Palkovics miniszter azon kijelentését, miszerint jelenleg „mindenki össze-vissza kutathat”.
– A pályázatokat szétosztják a különböző szakterületek képviselői között, aszerint, hogy ki ért az adott témához a legjobban. Az elsődleges bírálónak aztán javasolnia kell egy külső szakértőt, aki ugyancsak készít egy szakvéleményt, majd ezek alapján a bizottság felállít egy sorrendet a pályázatok között, ez alapján születhet meg a döntés. Rendszerint azok a pályázatok nyernek, amelyek kutatási témái illeszkednek a nemzetközi tudományos élvonalba. Ezt követően évente kell részjelentéseket írni arról, hogyan zajlik a kutatás, ezeket is szakértők bírálják el. A kutatás végén pedig egy teljes beszámoló is szükséges. Ezek mind nyilvánosak, a kormány számára is elérhetőek. Tehát nem igaz, hogy nincs ellenőrzés és mindenki azt csinál, amit akar – mondta. Az elbírálási rendszer nyugati példákon alapul, gyakran külföldi szakértőket is bevonnak a pályázatok véleményezésébe. Padisák szerint a kormány intézkedései semmiképp sem abba az irányba mutatnak, hogy a kutatások hatékonyabbá váljanak. Az eddigi nyilatkozatok pedig rávilágítottak, a kormánynak fogalma sincs, hogyan működik a magyar tudomány.

Egyetemek: nincsenek nagy kérdőjelek

Az MTA és az OTKA mellett ezentúl a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatását is az ITM koordinálja, ám ez Máté András, az ELTE BTK egyetemi docense szerint nem jelent nagy változást. Emlékeztetett: az egyetemeknek juttatott kutatási pénzekről eddig is Palkovics döntött, csak most nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hanem az ITM falain belül születnek majd a döntések. – A problémát inkább ott látom, hogy az alap- és társadalomtudományi kutatások háttérbe szorulhatnak a jövőben, a miniszter az alkalmazott tudományokat részesíti előnyben – fogalmazott.

2018.07.11 10:30
Frissítve: 2018.07.11 10:30

A Fideszt a magyarok fele szerint demokratikusan már nem lehet leváltani

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Két, egymással párhuzamos valóság létezik Magyarországon - legalábbis a pártszavazók értékítélete szerint.
A fideszes szavazók mintha egy teljesen más országban élnének, mint a társadalom többi része - egyebek mellett erre is következtetni lehet a Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzőintézet friss, reprezentatív felmérésnek eredményeiből. Arra voltak kíváncsiak: mit gondol a magyar társadalom a demokrácia állapotáról az Orbán-kormány elmúlt nyolc éve után?
A kutatás során több tucat kérdést tettek fel, az egyes kérdésekre adott válaszok a kutatókat is meglepték - vallotta be Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója az eredmények csütörtöki ismertetésekor. Különösen abban az esetben, amikor pártpreferenciák szerint értékelték a megkérdezettek válaszait. A magyarországi demokrácia működésével a válaszadók többsége (50 százaléka) elégedetlen, 44 százaléka elégedett, de ha a bizonytalan, ellenzéki és Fidesz-szavazókat nézzük, hatalmas különbségeket kapunk: az ellenzékiek 70-80 százaléka szerint gondok vannak ma a hazai demokráciával, a fideszesek 83 százaléka szerint viszont nincs semmi probléma.
Ugyanez jellemző más területeken is: míg az ellenzéki szavazók jelentős többsége szerint például a tudomány nem független a politikától (ebben jelentős szerepet játszhat a Magyar Tudományos Akadémia körül kialakult helyzet, a kutatás augusztus 10-18. között zajlott), a Fidesz-szavazók az arány fordított, náluk a többség (73 százalék) azt gondolja, a politika békén hagyja a tudományt. A kérdőív egy másik részében a választások tisztességének és szabadságának érvényesüléséről szóló állítást egy tízes skálán a fideszesek 8-ra, az ellenzékiek ennél jóval alacsonyabbra (Jobbik: 3,5; MSZP: 3,8; DK: 3,2; LMP: 4,0; Momentum: 6,1) értékelték. De nagyjából ugyanez a felállás érvényes az igazságszolgáltatás függetlenségére, a kormány működését ellenőrizni hivatott intézmények függetlenségére, a sajtószabadságra vonatkozó állítások esetében is.
A magyarok többsége ugyan demokráciapárti, a "diktatúrarajongók" csak a társadalom egytizedét teszik ki, a harmadik kétharmados Fidesz-győzelem után valami mégis eltört a társadalomban, megingott az emberek hite abban, hogy léteznek-e még szabad politikai választások
- vélekedett Bíró-Nagy András. A kutatásvezető szerint egyre nagyobb az apátia és a közömbösség (például 27 százaléknyian válaszolták azt, nekik mindegy, demokráciában vagy diktatúrában élnek-e). Megfigyelhető az is, hogy a fővárostól a vidék felé növekszik a közömbösek aránya: Budapesten 12 százaléknak mindegy, milyen rendszerben él, megyeszékhelyeken átlagosan 29 százalékos az arány (csakúgy, mint a községekben), vidéki városi szinten már 32 százalék azok aránya, akiknek az egyik politikai rendszer olyan, mint a másik. Bíró-Nagy András szerint a közöny minden másnál jobban veszélyezteti a demokrácia leépülését.
A kutatás egyik legfontosabb megállapításán is az apátia érezhető: a magyarok fele (49 százalék) gondolja úgy, hogy az Orbán-kormány már nem váltható le demokratikus választásokon. Ebben a kérdésben nagyjából megegyezik a Fidesz-szavazók és az ellenzékiek véleménye: még a fideszesek 42 százaléka is ugyanezt gondolja, és csak 41 százalék hiszi, hogy az Orbán-kormány leváltható.
Egy fideszes keménymagon kívül lényegében mindenki tisztában van azzal, hogy gondok vannak a magyar demokráciával
- vonta le következtetéseit Bíró-Nagy András. Mint mondta, az ellenzéki pártokat komoly feladat elé állítja az egyre növekvő választói közöny: már nemcsak azt kell kitalálniuk, milyen témákkal támadható a Fidesz, hanem azt is, hogyan győzzék meg a kiábrándult és bizonytalan szavazókat: van értelme elmenni szavazni. És van értelme rájuk szavazni. A kutatásvezető szerint a következő időszak (már csak a közelgő európai parlamenti és önkormányzati választásokra tekintettel is) fontos kérdése lesz, hogy az emberek elégedetlensége fokozódó állampolgári aktivitáshoz, vagy további apátiához, lemondáshoz vezet-e.
2018.09.20 14:30
Frissítve: 2018.09.20 14:46

Ahmed H.-per - Itt a jogerős ítélet

Publikálás dátuma
2018.09.20 12:48

Fotó: MTI/ Rosta Tibor
Jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta Ahmed H.-t csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla.
A táblabíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek másodfokon a Cipruson élő szír férfit. A szabadságvesztés kiszabása mellett a bíróság a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területéről. A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Döntésével a táblabíróság enyhítette az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott hét év fegyházbüntetést. Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró az indoklás során azt mondta, az ügyben első fokon eljáró törvényszék a tényállást teljes egészében felderítette, döntését pedig példásan indokolta. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült - írja tudósításában az MTI. Az indoklás szerint a családjával a lezárt határhoz érkező vádlott elmondta a rendőröknek, hogy Magyarországon keresztül Németországba kívánnak jutni. A férfi a tömeget türelemre intette, de mások határidőt szabtak a rendőröknek az átkelő megnyitására. A rendőrök megdobálásában a vádlott is részt vett, majd az első adandó alkalommal a mások által megrongált kerítésen keresztül átlépett Magyarországra. A bíró közölte: a tömeg - köztük a vádlott - célja az erőszakos fellépéssel az volt, hogy az átkelőt megnyissák, vagy eltűrjék, hogy ők a határt átlépjék. Erről nem a kerítésénél szolgálatot teljesítő rendőrök, hanem feletteseik hozhattak volna döntést. Ez az, ami a különbséget jelenti a hivatalos személy elleni erőszak - mint amilyen egy labdarúgó-mérkőzésen elkövetett rendbontás - és az átkelőnél történt terrorcselekmény bűntette között - fogalmazott. A táblabíróság a törvényszékhez képest további enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott nem beszéli a magyar nyelvet, a családja messze él, velük a kapcsolattartás nehézkes, és a férfi hosszú ideje letartóztatásban van. Az ítélőtábla vizsgálta az ugyanilyen minősítéssel elkövetett bűncselekmények miatt más ügyekben kiszabott büntetéseket is. Ezekkel összevetve a büntetlen előéletű vádlott esetében lehetőséget látott - az enyhítőszakaszt alkalmazva - a legalacsonyabb időtartamú, ötéves szabadságvesztés kiszabására - mondta Mezőlaki Erik.

AI: 5 év egy bűncselekményért, amit nem követett el

"Három rács mögött töltött év után a mai döntés Ahmed H., a felesége és két kislánya számára nem szolgáltat igazságot." – mondta Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője. "Ahmed H. nem követett el terrorcselekményt, ezt a bizonyítékok világosan alátámasztják. Ahogyan ő is elismerte, a zavargás során eldobott pár követ, de ez még nagyon messze a tényleges terrorcselekménytől. Ahmed H. bűncselekményt követett el a határon, de semmiképpen sem terrorista, ahogyan azt a magyar kormány képviselői évek óta szünet nélkül hirdetik." "Ahmed H-t soha nem lett volna szabad terrorcselekmény elkövetésével megvádolni, sajnos ma sem sikerült számára és családja számára igazságot szolgáltatni."

Szerző
2018.09.20 12:48
Frissítve: 2018.09.20 13:05