Tudományállamosítás: nem most kezdődött

Publikálás dátuma
2018.07.11 10:30

Fotó: kormany.hu/ Árvai Károly
Már 2015-ben nekilátott az MTA kifosztásának a kabinet a kutatási alapprogram forrásainak átcsoportosításával. A kormányközeli „kutatócégek” járhatnak jól.
Miközben a közfigyelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) harcára összpontosul, az állami Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (NKFIH) is nagy a bizonytalanság a kutatásfinanszírozás jövőjét illetően. Az MTA 28,1 milliárd forintos kutatási kerete mellett ugyanis az NKFIH-hoz tartozó Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 12,7 milliárd forintos teljes költségvetését is az ITM koordinálná a jövőben.
Palkovics már adott egy kis ízelítőt abból, mire lehet számítani: mint arról a 24.hu a múlt héten beszámolt, az NKFIH-ban hiába született döntés több tudományos projekt jövőbeni támogatásáról, a miniszter megtiltotta az eredmények kihirdetését, arra hivatkozva, hogy az ő beleegyezése nélkül a Hivatal nem köthet senkivel megállapodásokat. Palkovics szerint csak „rutineljárásról” van szó.
– Nem tudok arról, hogy bármely más, haladó szellemű európai országban lett volna példa hasonlóra
– nyilatkozta lapunknak Padisák Judit egyetemi tanár, az MTA doktora és a legelismertebb európai tudósokat tömörítő Academia Europaea tagja.
Mint mondta, Finnországban van egy, a magyar OTKA-hoz hasonló program, ami teljes egészében a Finn Tudományos Akadémia alá tartozik. De például Németországban is a Leopoldina Akadémia, illetve más nagyobb kutatói hálózatok koordinálják a kutatásra szánt költségvetési pénzeket, amelyek felhasználásába a kormány nem szól bele. Padisák – aki az NKFIH egyik pályázatokat elbíráló szakbizottságának is tagja – emlékeztetett: a magyar tudományfinanszírozás centralizálása nem most kezdődött. 2015-ig az OTKA nálunk is az MTA hatáskörébe tartozott, az azután került át – mindenféle egyeztetés nélkül – az NKFIH-hoz, miután a kormányzati körökben akkor még otthonosan mozgó korábbi MTA-elnök, Pálinkás József került a Hivatal élére. Az intézkedés akkor is megosztotta a tudósokat, sokak szerint már ez a tudomány autonómiája felszámolásának egyik első lépése volt. A kormány – ahogy Pálinkás – az intézkedést a széttagolt támogatási rendszer egységesítésével, a kutatási források célszerűbb, hatékonyabb felhasználásával indokolta – ugyanezt mondják most is, az MTA kutatási pénzeinek államosításánál. – Pálinkás mentségre szól, hogy megtartotta a tisztességes elbírálási rendszert, a korábbi félelmekkel ellentétben nem politikai, hanem tudományos, szakmai alapon döntött a pályázatok elbírálásáról – vélekedett Padisák. A G7 gazdasági portál információi szerint egyébként éppen ez és nem például a CEU melletti kiállása vezetett ahhoz, hogy Pálinkás kiesett a kormány piksziséből és idén leváltották az NKFIH éléről. A pályázati források nagy részét ugyanis olyan kutatócégek – többek között a Richter vagy az Egis gyógyszergyárak – kapták, amelyek már bizonyítottak a világpiacon. Így viszont kevesebbel kellett beérniük az olyan kormányközeli cégeknek, mint például a Mészáros Csaba vállalkozó tulajdonában lévő Evopro Kft.-nek vagy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Kall Ingredients Zrt., amely azért jött létre 2015-ben, hogy magyar kukoricából állítson elő cukor- és „keményítőféleségeket”. 
Azt Padisák is megerősítette, hogy a kutatási pályázatoknak eddig szigorú feltételeknek kellett megfelelniük, az elbírálásuk is ugyanilyen szigorúan zajlott – ezért is tartja butaságnak Palkovics miniszter azon kijelentését, miszerint jelenleg „mindenki össze-vissza kutathat”.
– A pályázatokat szétosztják a különböző szakterületek képviselői között, aszerint, hogy ki ért az adott témához a legjobban. Az elsődleges bírálónak aztán javasolnia kell egy külső szakértőt, aki ugyancsak készít egy szakvéleményt, majd ezek alapján a bizottság felállít egy sorrendet a pályázatok között, ez alapján születhet meg a döntés. Rendszerint azok a pályázatok nyernek, amelyek kutatási témái illeszkednek a nemzetközi tudományos élvonalba. Ezt követően évente kell részjelentéseket írni arról, hogyan zajlik a kutatás, ezeket is szakértők bírálják el. A kutatás végén pedig egy teljes beszámoló is szükséges. Ezek mind nyilvánosak, a kormány számára is elérhetőek. Tehát nem igaz, hogy nincs ellenőrzés és mindenki azt csinál, amit akar – mondta. Az elbírálási rendszer nyugati példákon alapul, gyakran külföldi szakértőket is bevonnak a pályázatok véleményezésébe. Padisák szerint a kormány intézkedései semmiképp sem abba az irányba mutatnak, hogy a kutatások hatékonyabbá váljanak. Az eddigi nyilatkozatok pedig rávilágítottak, a kormánynak fogalma sincs, hogyan működik a magyar tudomány.

Egyetemek: nincsenek nagy kérdőjelek

Az MTA és az OTKA mellett ezentúl a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatását is az ITM koordinálja, ám ez Máté András, az ELTE BTK egyetemi docense szerint nem jelent nagy változást. Emlékeztetett: az egyetemeknek juttatott kutatási pénzekről eddig is Palkovics döntött, csak most nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hanem az ITM falain belül születnek majd a döntések. – A problémát inkább ott látom, hogy az alap- és társadalomtudományi kutatások háttérbe szorulhatnak a jövőben, a miniszter az alkalmazott tudományokat részesíti előnyben – fogalmazott.

2018.07.11 10:30
Frissítve: 2018.07.11 10:30

Budapesten hagyta a csomagokat a Ryanair, fellázadtak az utasok

Publikálás dátuma
2018.07.22 16:21
FOTÓ: PAUL FAITH / AFP
Fotó: /
Másodszor fordult elő, hogy a fapados társaság Las Palmas-i járata egyszerűen nem viszi el az utasok csomagjait, túlsúlyra hivatkozva.
Kellemetlen meglepetés érte a Ryanair Budapest-Las Palmas járatának utasait vasárnap: azt közölték a már a fedélzeten ülő utasokkal, hogy a gép túlsúlyos, ezért leszedik a csomagokat – írja az Index. Egy utas szerint választás elé állították őket: vagy maradnak a gépen, és szerdán kapják meg a csomagjaikat kint, vagy szálljanak le.  Ez már a második eset, egy hete ugyanakkor nem is szóltak, csak a Kanári-szigeteken közölték az utasokkal, hogy a csomagok Budapesten maradtak, és leghamarabb három nap múlva, szerdán kaphatják meg azokat. Most vasárnap az utasok egy része fellázadt, leszállt és üvöltözve elállta a gép útját. A helyszínre kiérkezett a rendőrség is. Végül a pilóta bejelentette, hogy azoknak, akiknek a csomagja Budapesten marad, nem kell szerdáig várniuk rá, vagy ma, vagy legkésőbb holnap az is meg fog majd érkezni.  AZ Index szerint valószínű, hogy a Ryanair nem a távolságnak, üzemanyag-szükségletnek, utasszámnak, csomagszámnak megfelelő géppel működteti ezt a járatát, ezért kellett hátrahagyni a csomagokat, de a légitársaság nem nyilatkozott legutóbb sem.  
2018.07.22 16:21

Három napig várt Orbánra a jobbikos képviselő, felfüggeszti a tiltakozást

Publikálás dátuma
2018.07.22 16:00

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába szobrozott a miniszterelnöki dolgozószoba előtt, nem járt sikerrel. Orbán vasárnap reggel is járt bent, de nem állt szóba vele.
Felfüggeszti a várakozást Orbán Viktor miniszterelnök parlamenti dolgozószobája előtt Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő, aki a kilakoltatások határozatlan idejű felfüggesztésével és az ápolási díj minimálbérre történő emelésével kapcsolatos kérdéseire vár válasz a miniszterelnöktől. Korábban azt mondta, addig marad a kormányfő dolgozószobája előtt, míg választ nem kap kérdéseire. Az ellenzéki országgyűlési képviselő vasárnapi újságíróknak azt mondta: reggel Orbán Viktor bement a szobájába, de ekkor sem adott neki választ a július 14-én írásban feltett kérdéseire. Ez után úgy döntött, felfüggeszti a várakozást, hogy kidolgozza azt az indítványt, amellyel összehívhatja a parlament rendkívüli ülését és tárgyalásokat kezdeményez a több ellenzéki párttal ennek támogatásáról. Emellett elkészíti azt a két törvénymódosító javaslatot is, amellyel felfüggeszthetik a kilakoltatásokat, illetve július 31-ig elkészülhet az ápolási díjak emeléséről szóló javaslat. A jobbikos politikus azt mondta, ha ezek után sem fog választ kapni a kérdéseire a miniszterelnöktől, akkor folytatja majd a parlamenti dolgozószoba előtti akcióját és várni fog Orbán Viktor válaszára. Varga-Damm Andrea utalt arra: péntek délután, amikor elfogadták a 2019-es költségvetést, világossá vált számára, hogy sem a kilakoltatások felfüggesztéséről, sem pedig az ápolási díjak minimálbérre emeléséről nem születik döntés, és nem lesz napirenden ennek a két problémának a megoldása. A képviselő szerint ezeknek a kérdéseknek a rendezése nem várhat szeptemberig, a parlament következő üléséig, ezért maga kezdeményezi az Országgyűlés összehívását, hogy a képviselők egyszerű többséggel módosítsák a végrehajtási törvényt és függesszék fel a kilakoltatásokat addig, amíg nem rendezik a devizahitelesek kérdését.
2018.07.22 16:00