Palkovics-vízió: 2030-ban már jó lesz Magyarországon élni

Publikálás dátuma
2018.07.10 19:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A jegybank "segít" a kormánynak, és ambiciózus gazdaságstratégiai tervekkel indítaná be felzárkózásunkat.
Számos kísérlet ellenére sem Magyarország, sem a közép-kelet-európai régió nem tudott fenntartható módon felzárkózni - így foglalható össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért - Új Magyar Fejlesztési Terv" címet viselő gazdaságstratégiai javaslatcsomagja, amelyet kedden tárgyalt meg a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT). Ez is, és az Innovációs és Technológiai  Minisztérium által készített, és ugyancsak kedden megtárgyalt munkaanyag,  valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tézisei augusztusban állnak össze olyan dokumentummá, amely már a kormány elé kerülhet - számolt be az újságíróknak Varga Mihály pénzügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatóján. Az új NVT-tag Palkovics László, az innovációs tárca vezetője olyan merész vízióval állt elő, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé fog tartozni, ahol "jó élni". Kiderült, hogy az Orbán-kormányoknak az a gyakorlata, hogy a nemzeti tulajdont favorizálja a külföldivel szemben, Palkovics László számára sem idegen. Ennek részleteiről a Népszavának azt mondta, hogy a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozása a tárca célja, hogy így váljanak versenyképessé. Felvetettük, hogy számos kis- és mikrovállalkozás csak úgy képes talpon maradni, ha adóelkerülő magatartást tanúsít, és a feketefoglalkoztatás sem idegen tőlük. Ennek igazságtartalmát a tárcavezető sem cáfolta, ám úgy vélte, hogy ha 500 ezer vállalkozással számolunk, akkor ezekből 15 ezer lehet olyan, amelyik már most is képes tenni a versenyképessége fenntartásáért. Nem zárta ki, hogy további adóalapú támogatásban részesítik a kkv-kat. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy az egyetemekkel szorosabb kapcsolatot építsen ki a tárca, amellyel nemcsak a kis cégek technológiai fejlődését segíthetik elő, hanem az üzletmenetüket is korszerűbbé tehetik.  Bár a sajtótájékoztatón a jegybank nem képviseltette magát, de az MNB honlapján nyilvánosságra hozták a 180 pontot, amelyről az NVT ülésén Virág Barnabás ügyvezető igazgató számolt be. A dokumentum ambiciózus makrogazdasági célszámokat határoz meg 2030-ra, amelyek az elemzés szerint elérhetők - a gazdasági és társadalom szinte minden szeletét érintő - intézkedések megvalósításával.  Az MNB javaslatai egyértelműen bizonyítják, hogy - a jegybanktörvénytől eltérően - a jegybank vezetése nem elégszik meg azzal, hogy a pénzügyi stabilitás, valamint az infláció kordában tartása felett őrködik, valamint támogatja a kormányzat gazdaságpolitikáját. Ezen túl a termelékenység javításával, a teljes foglalkoztatás fenntartásával és a demográfiai fordulat megalapozásával is foglalkozik. A mostani javaslatcsomagban modern egészségügyet, csökkenő bürokráciát, a hazai humán tőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológiaadaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését indítványozza.  Az MNB stábja megállapítja, hogy lemaradásunk oka a szomszédos Ausztriához képest az, hogy nálunk nem hajtottak végre reformokat, s ha minden a jelenlegi kerékvágásban megy tovább, vagyis csak "félreformokat" hajt végre a kormány, akkor lemaradásunk növekszik. Arról azonban nem szól a javaslatcsomag, hogy Orbán Viktor 8 évnél hosszabb kormányzása alatt, miközben Matolcsy György is már fél évtizede vezeti az MNB-t, miképpen alakult ki a jelenlegi helyzet. Lehet, hogy még nagyobb beleszólást kíván a jegybank a gazdaságstratégia alakításába- vetik fel a szakértők. Érdekes, hogy amikor az idei GDP-növekedési várakozásokat fogalmazta meg a jegybank, akkor a kormánynál mérsékeltebben fogalmazott. A 180 pontban azonban gond nélkül leírják a 4-4,5 százalékos éves gazdasági növekedést, mint potenciális lehetőséget. Mérvadó közgazdászok ezt vitatják, hiszen a kormány sem hisz abban, hogy 2019-től egyetlen esztendőben is elérjük a 4 százalékot. A jegybank többek között csökkenő importfüggőséggel számol egy nyersanyag- és energiaszegény országban, s a külgazdasági célpontok között első helyen Kínát, a másodikon Dél-Afrikát és Brazíliát említi. Vagyis a keleti és a déli nyitás kudarcáról tudomást sem vesz. Ha, Ausztria fejlettségét 100-nak vesszük, akkor a reformlépéseknek köszönhetően 2030-ra felkúszhatunk ennek 80 százalékáig - ígérik a jegybanki dokumentum összeállítói. Jelenleg 55 százaléknál tartunk, és várhatóan Ausztria sem állva várja, hogy beérjük.
2018.07.10 19:49

Értelmetlen óraátállítás, ezer forintot sem spórolunk vele

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:00

Fotó: / Gubin Yury
Energetikai szakértők se érzik a - tervek szerint jövő októbertől megszűnő - óraátállítás szükségességét.
A Mavir becslései szerint az ország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának – közölte lapunk érdeklődésére a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős társaság. Az állami cég korábbi közleményeivel szó szerint megegyező mondat azért lehet üzenet-értékű, mert az Európai Bizottság a „polgárok kérésére” a téli-nyári időszámítás eltörléséről döntött. A Mavir ennek konkrét véleményezését elhárította, mondván, egy részleteiben nem ismert javaslatról nem tudnak nyilatkozni. A jogszabály módosulása esetén azt természetesen végrehajtják – tették hozzá. Mindez ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy – számos szakértőtől eltérően – a hazai rendszerirányítónak nem ingott meg a téli-nyári időszámítás hasznosságába vetett hite. Bár az óraátállítás élettani hatásai is nagyrészt megkérdőjelezhetők, valójában annak energetikai hasznossága se túl jelentős – közölte lapunk megkeresésére Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti mérnöke. A Mavir által említett érték az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának alig több mint két ezreléke. Ez a többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz semminemű többletterhet. Már csak azért sem, mert az európai piacot jelenleg túlkínálat jellemzi. De a háztartásoknak se hoz különösebb hasznot: a 4,5 millió lakásra vetítve a rendszerirányító által említett éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Ennyi tehát az óraátállítás egy hazai családra vetíthető haszna. (Igaz, a számítás elvi, hisz a háztartások mindössze a hazai áramfogyasztás körülbelül negyedét képviselik.) Az időmérés nyári eltolásának a szakértő a reggeli csúcsban semminemű jelentőséget nem tulajdonít. A közvilágításban és a háztartásokban használt lámpák fogyasztása az elmúlt évek során a töredékére esett. A reggeli fogyasztás felfutása így sokkal inkább az iparnak és a közlekedésnek tudható be, amit a napfény szinte egyáltalán nem befolyásol. A második, szürkületkor tapasztalható fogyasztási csúcs mögött ugyan kétségkívül a háztartások – elsősorban a melegítésre használt elektromos berendezések – állnak, de ezt mérsékli a vezérelt – vagyis a nagy terheléskor kikapcsoló – áram elterjedtsége. Árnyalja a képet, hogy az óraátállítás ellenére az összfogyasztás nem csökkent. Haddad Richárd szerint ugyanis az alacsony tarifák és fogyasztás nem ösztönöznek a használat visszafogására. Így reggel akár világosban is felkapcsoljuk a villanyt. A 70-es években, amikor az óraátállítás a világon széles körben elterjedt, a módszer az olajárugrás ellen még hatékony módszernek bizonyult. Ám az energia árának – várhatóan hosszú távú – esésével ez a haszon fokozatosan csökken. Mindemellett Haddad Richárd a mostani brüsszeli intézkedéseket is látszatintézkedésnek tartja. Szerinte napi egy óra eltolása nem okoz nagyobb élettani megterhelést egy időjárási frontnál vagy akár egy hosszabb utazásnál. Ha választani lehetne, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon állandó, energetikai oldalról a főtitkár ez utóbbi mellett tenné le a voksát. (Ez csak azért vet fel kérdéseket, mert az „alap”-idősáv a téli és a nyári az „eltolt”.)

Már csak kétszer kell tekerni

Az Európai Bizottság a hét elején közzétette: a jövő év második felétől az unió területén eltörlik az óraátállítást. (Így nálunk most októberben, illetve jövő év márciusában kell még egyszer vissza- illetve előreállítani a mutatót.) A tagállamok jövő áprilisig dönthetnek, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az óraátállítás eltörlésénél Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek volt már rosszabb ötlete is”. Ugyanakkor közlése szerint a magyar kormány a kérdésben még nem alakította ki álláspontját. A Magyar Alvásközpont az élettani hatások miatt a téli időszámítás fenntartását javasolja. Mások szerint Magyarországnak – egy fajta politikai döntésként - a hozzá gazdaságilag kötődő államok választásához lesz érdemes igazodnia.

Mi voltunk az elsők

A világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.

2018.09.22 13:00
Frissítve: 2018.09.22 13:00

Bezárja két budapesti fiókját a CIB Bank

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:25
A kép illusztáció
Fotó: Népszava/
A Bécsi úti és a gazdagréti fiók még november 30-ig lesz nyitva.
A CIB Bank november 30-án – 2021-ig szóló stratégiai célkitűzéseivel összhangban – bezárja Budapesten a Bécsi úti, valamint a gazdagréti fiókját – közölte a hitelintézet pénteken, a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A közlemény ismerteti: a digitális átállás és a költséghatékonyság javítása kiemelten fontos a bank számára. A CIB anyavállalatával, az Intesa Sanpaolo Bankcsoporttal közösen, idén meghatározott stratégiai célkitűzések szerint a bank egészét átható digitális átállást hajtanak végre, a fizikai hálózat szerep- és feladatkörének átalakításával. A bankfiókok fokozatosan inkább a tanácsadás helyszíneivé válnak, míg a pénzügyi tranzakciók egyre nagyobb része digitális csatornákra terelődik. A CIB Bank közel 70 fiókjával továbbra is országos lefedettséget biztosít. Univerzális szolgáltatóként kíván jelen lenni a piacon, és változatlanul értéknek tekinti a személyes kapcsolatot ügyfeleivel, miközben tovább erősíti digitális csatornáin elérhető szolgáltatásai körét – írták.
Szerző
2018.09.21 20:25
Frissítve: 2018.09.21 20:25