Palkovics-vízió: 2030-ban már jó lesz Magyarországon élni

Publikálás dátuma
2018.07.10 19:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A jegybank "segít" a kormánynak, és ambiciózus gazdaságstratégiai tervekkel indítaná be felzárkózásunkat.
Számos kísérlet ellenére sem Magyarország, sem a közép-kelet-európai régió nem tudott fenntartható módon felzárkózni - így foglalható össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért - Új Magyar Fejlesztési Terv" címet viselő gazdaságstratégiai javaslatcsomagja, amelyet kedden tárgyalt meg a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT). Ez is, és az Innovációs és Technológiai  Minisztérium által készített, és ugyancsak kedden megtárgyalt munkaanyag,  valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tézisei augusztusban állnak össze olyan dokumentummá, amely már a kormány elé kerülhet - számolt be az újságíróknak Varga Mihály pénzügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatóján. Az új NVT-tag Palkovics László, az innovációs tárca vezetője olyan merész vízióval állt elő, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé fog tartozni, ahol "jó élni". Kiderült, hogy az Orbán-kormányoknak az a gyakorlata, hogy a nemzeti tulajdont favorizálja a külföldivel szemben, Palkovics László számára sem idegen. Ennek részleteiről a Népszavának azt mondta, hogy a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozása a tárca célja, hogy így váljanak versenyképessé. Felvetettük, hogy számos kis- és mikrovállalkozás csak úgy képes talpon maradni, ha adóelkerülő magatartást tanúsít, és a feketefoglalkoztatás sem idegen tőlük. Ennek igazságtartalmát a tárcavezető sem cáfolta, ám úgy vélte, hogy ha 500 ezer vállalkozással számolunk, akkor ezekből 15 ezer lehet olyan, amelyik már most is képes tenni a versenyképessége fenntartásáért. Nem zárta ki, hogy további adóalapú támogatásban részesítik a kkv-kat. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy az egyetemekkel szorosabb kapcsolatot építsen ki a tárca, amellyel nemcsak a kis cégek technológiai fejlődését segíthetik elő, hanem az üzletmenetüket is korszerűbbé tehetik.  Bár a sajtótájékoztatón a jegybank nem képviseltette magát, de az MNB honlapján nyilvánosságra hozták a 180 pontot, amelyről az NVT ülésén Virág Barnabás ügyvezető igazgató számolt be. A dokumentum ambiciózus makrogazdasági célszámokat határoz meg 2030-ra, amelyek az elemzés szerint elérhetők - a gazdasági és társadalom szinte minden szeletét érintő - intézkedések megvalósításával.  Az MNB javaslatai egyértelműen bizonyítják, hogy - a jegybanktörvénytől eltérően - a jegybank vezetése nem elégszik meg azzal, hogy a pénzügyi stabilitás, valamint az infláció kordában tartása felett őrködik, valamint támogatja a kormányzat gazdaságpolitikáját. Ezen túl a termelékenység javításával, a teljes foglalkoztatás fenntartásával és a demográfiai fordulat megalapozásával is foglalkozik. A mostani javaslatcsomagban modern egészségügyet, csökkenő bürokráciát, a hazai humán tőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológiaadaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését indítványozza.  Az MNB stábja megállapítja, hogy lemaradásunk oka a szomszédos Ausztriához képest az, hogy nálunk nem hajtottak végre reformokat, s ha minden a jelenlegi kerékvágásban megy tovább, vagyis csak "félreformokat" hajt végre a kormány, akkor lemaradásunk növekszik. Arról azonban nem szól a javaslatcsomag, hogy Orbán Viktor 8 évnél hosszabb kormányzása alatt, miközben Matolcsy György is már fél évtizede vezeti az MNB-t, miképpen alakult ki a jelenlegi helyzet. Lehet, hogy még nagyobb beleszólást kíván a jegybank a gazdaságstratégia alakításába- vetik fel a szakértők. Érdekes, hogy amikor az idei GDP-növekedési várakozásokat fogalmazta meg a jegybank, akkor a kormánynál mérsékeltebben fogalmazott. A 180 pontban azonban gond nélkül leírják a 4-4,5 százalékos éves gazdasági növekedést, mint potenciális lehetőséget. Mérvadó közgazdászok ezt vitatják, hiszen a kormány sem hisz abban, hogy 2019-től egyetlen esztendőben is elérjük a 4 százalékot. A jegybank többek között csökkenő importfüggőséggel számol egy nyersanyag- és energiaszegény országban, s a külgazdasági célpontok között első helyen Kínát, a másodikon Dél-Afrikát és Brazíliát említi. Vagyis a keleti és a déli nyitás kudarcáról tudomást sem vesz. Ha, Ausztria fejlettségét 100-nak vesszük, akkor a reformlépéseknek köszönhetően 2030-ra felkúszhatunk ennek 80 százalékáig - ígérik a jegybanki dokumentum összeállítói. Jelenleg 55 százaléknál tartunk, és várhatóan Ausztria sem állva várja, hogy beérjük.
2018.07.10 19:49

Kisbefektetőket vár a pesti tőzsde

Publikálás dátuma
2019.01.17 17:38
Illusztráció - a képen az látható, amint a font dollárhoz mért árfolyama meglódul leelé Theresa May egy december 10-i bejelentés
Fotó: AFP/ Daniel SORABJI
Folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma hazánkban, mégis csupán a lakosság 2 százalékának van tőzsdei részvénye.
Állampapírokba, tőzsdei részvényekbe vagy valamilyen megtakarítási formába csatornázná be a minden eddiginél nagyobb, 6000 milliárd forintot is meghaladó, zömében a lakosság kezében levő készpénzállományt Nagy Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosának, az MNB-nek az alelnöke.  A "Tőzsdei legek" csütörtöki díjátadóján elhangzott az is, hogy folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma. Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a lakosság 15 éve folyamatosan vásárol részvényeket, ám a lakossági jövedelmek felfutásával felerősödött ez a tendencia. Ugyanakkor a tőzsdeelnök szavaival élve: még van hová fejlődnünk, mert jelenleg csak a lakosság  2 százalékának van tőzsdei részvénye, míg a skandináv országokban ez az arány 10 százalékos, viszont Lengyelországban is kétszerese a magyarországinak. Végh Richárd azt javasolta, aki a tőzsdei részvényekbe történő befektetéseken gondolkodik, az először olyan befektetési alapokat vásároljon, amelyekben vannak ilyen értékpapírok is, majd fokozatosan és csak akkor  vegyen közvetlenül részvényeket, ha hosszú távú befektetésekben gondolkodik. A tapasztalatok szerint 5-10 éves idősávban a tőzsdei befektetések verik a bankbetéteket - mondta Végh Richárd. 

Tőzsdére megy az MKB

Az MKB Bank csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlésén úgy határoztak a tulajdonosok, hogy kérik a társaság részvényeinek tőzsdei bevezetését. (Erre egy korábbi uniós döntés kötelezte a pénzintézetet.) Személyi döntések is történtek: Balogh Ádám vezérigazgatói tiszte mellé megkapta a bankelnökit is. Ugyanakkor Szemerey Tamás lemondott felügyelőbizottsági tagságáról. Matolcsy György MNB elnök unokatestvére tavaly karácsony előtt adta el 30 százaléknyi részesedését Szijj Lászlónak, akit az MKB meghatározó tulajdonosának tekintett Mészáros Lőrinc közeli üzlettársának tekintenek. Szemerey Tamás csaknem 100 százalékos közvetett tulajdonában lévő NHB Bank egyébként bajban van. A jegybank csütörtöki közölte meghosszabbították azt a december 18-án elrendelt korlátozást, amelynek oka a pénzintézet kedvezőtlen likviditási helyzete, így további 30 napig továbbra is legfeljebb 7 millió forint vehető föl a számlákról.  

Témák
tőzsde
2019.01.17 17:38

Hétmilliárdos energiahatékonysági forrást oszt ki az agrártárca

Publikálás dátuma
2019.01.17 14:54

Fotó: Shutterstock/
Környezetbarát, energiatakarékos projektekkel lehet pályázni a keretre, egyéni tervekre is félmilliárdos támogatást adhatnak.
A Vidékfejlesztési Program energiahatékonysági pályázatának első körében összesen 7 milliárd forinttal támogat 128 kérelmet az Agrárminisztérium. A tárca csütörtöki közleménye szerint a támogatások innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javító beruházásokra fordíthatók - írja az MTI.  A pályázat továbbra is nyitott, egyéni projektek legfeljebb 500 millió forintot, közös projektek legfeljebb 1 milliárd forint kaphatnak. A kiírás mezőgazdasági üzemek számára 30 milliárd forintos, élelmiszeripari kisvállalkozások számára pedig 5 milliárd forintos kerettel jelent meg tavaly.
2019.01.17 14:54