Palkovics-vízió: 2030-ban már jó lesz Magyarországon élni

Publikálás dátuma
2018.07.10 19:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A jegybank "segít" a kormánynak, és ambiciózus gazdaságstratégiai tervekkel indítaná be felzárkózásunkat.
Számos kísérlet ellenére sem Magyarország, sem a közép-kelet-európai régió nem tudott fenntartható módon felzárkózni - így foglalható össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért - Új Magyar Fejlesztési Terv" címet viselő gazdaságstratégiai javaslatcsomagja, amelyet kedden tárgyalt meg a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT). Ez is, és az Innovációs és Technológiai  Minisztérium által készített, és ugyancsak kedden megtárgyalt munkaanyag,  valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tézisei augusztusban állnak össze olyan dokumentummá, amely már a kormány elé kerülhet - számolt be az újságíróknak Varga Mihály pénzügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatóján. Az új NVT-tag Palkovics László, az innovációs tárca vezetője olyan merész vízióval állt elő, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé fog tartozni, ahol "jó élni". Kiderült, hogy az Orbán-kormányoknak az a gyakorlata, hogy a nemzeti tulajdont favorizálja a külföldivel szemben, Palkovics László számára sem idegen. Ennek részleteiről a Népszavának azt mondta, hogy a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozása a tárca célja, hogy így váljanak versenyképessé. Felvetettük, hogy számos kis- és mikrovállalkozás csak úgy képes talpon maradni, ha adóelkerülő magatartást tanúsít, és a feketefoglalkoztatás sem idegen tőlük. Ennek igazságtartalmát a tárcavezető sem cáfolta, ám úgy vélte, hogy ha 500 ezer vállalkozással számolunk, akkor ezekből 15 ezer lehet olyan, amelyik már most is képes tenni a versenyképessége fenntartásáért. Nem zárta ki, hogy további adóalapú támogatásban részesítik a kkv-kat. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy az egyetemekkel szorosabb kapcsolatot építsen ki a tárca, amellyel nemcsak a kis cégek technológiai fejlődését segíthetik elő, hanem az üzletmenetüket is korszerűbbé tehetik.  Bár a sajtótájékoztatón a jegybank nem képviseltette magát, de az MNB honlapján nyilvánosságra hozták a 180 pontot, amelyről az NVT ülésén Virág Barnabás ügyvezető igazgató számolt be. A dokumentum ambiciózus makrogazdasági célszámokat határoz meg 2030-ra, amelyek az elemzés szerint elérhetők - a gazdasági és társadalom szinte minden szeletét érintő - intézkedések megvalósításával.  Az MNB javaslatai egyértelműen bizonyítják, hogy - a jegybanktörvénytől eltérően - a jegybank vezetése nem elégszik meg azzal, hogy a pénzügyi stabilitás, valamint az infláció kordában tartása felett őrködik, valamint támogatja a kormányzat gazdaságpolitikáját. Ezen túl a termelékenység javításával, a teljes foglalkoztatás fenntartásával és a demográfiai fordulat megalapozásával is foglalkozik. A mostani javaslatcsomagban modern egészségügyet, csökkenő bürokráciát, a hazai humán tőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológiaadaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését indítványozza.  Az MNB stábja megállapítja, hogy lemaradásunk oka a szomszédos Ausztriához képest az, hogy nálunk nem hajtottak végre reformokat, s ha minden a jelenlegi kerékvágásban megy tovább, vagyis csak "félreformokat" hajt végre a kormány, akkor lemaradásunk növekszik. Arról azonban nem szól a javaslatcsomag, hogy Orbán Viktor 8 évnél hosszabb kormányzása alatt, miközben Matolcsy György is már fél évtizede vezeti az MNB-t, miképpen alakult ki a jelenlegi helyzet. Lehet, hogy még nagyobb beleszólást kíván a jegybank a gazdaságstratégia alakításába- vetik fel a szakértők. Érdekes, hogy amikor az idei GDP-növekedési várakozásokat fogalmazta meg a jegybank, akkor a kormánynál mérsékeltebben fogalmazott. A 180 pontban azonban gond nélkül leírják a 4-4,5 százalékos éves gazdasági növekedést, mint potenciális lehetőséget. Mérvadó közgazdászok ezt vitatják, hiszen a kormány sem hisz abban, hogy 2019-től egyetlen esztendőben is elérjük a 4 százalékot. A jegybank többek között csökkenő importfüggőséggel számol egy nyersanyag- és energiaszegény országban, s a külgazdasági célpontok között első helyen Kínát, a másodikon Dél-Afrikát és Brazíliát említi. Vagyis a keleti és a déli nyitás kudarcáról tudomást sem vesz. Ha, Ausztria fejlettségét 100-nak vesszük, akkor a reformlépéseknek köszönhetően 2030-ra felkúszhatunk ennek 80 százalékáig - ígérik a jegybanki dokumentum összeállítói. Jelenleg 55 százaléknál tartunk, és várhatóan Ausztria sem állva várja, hogy beérjük.
2018.07.10 19:49

A nyári szezonban több mint 180 milliárdot füstöltek el a magyarok

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:05
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Csak augusztusban 46,2 milliárd forint bevétel folyt be cigaretta értékesítéséből.
A turizmus erősödése, a fesztiválszezon és a szabadságolások időszaka együttesen járult hozzá ahhoz, hogy a nyári hónapokban több mint száznyolcvanmilliárd forintot költött dohánytermékekre a lakosság – írja a Világgazdaság. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. által a lap érdeklődésére közölt adatokból kiderült, hogy –  június és augusztus között 184,5 milliárd forintot költött a lakosság dohánytermékekre, azaz cigarettára, cigarettadohányra és szivarkára. – a legtöbbet, 63,3 milliárdot augusztusban költötték, amikor több mint 781 millió szál cigarettát füstöltek el a dohányosok, de 428,5 tonna cigarettadohány, illetve csaknem 50 millió szál szivarka is gazdára talált. – augusztusban 46,2 milliárd forint bevétel folyt be cigaretta értékesítéséből, 15,4 milliárdot hozott a finomra vágott fogyasztási dohány, 1,6 milliárdot a szivarka. – és ha csak önmagában a cigarettát vizsgáljuk, a múlt hónapban percenként mintegy 17 500-an gyújtottak rá a statisztika szerint. A társaságnál hangsúlyozták: az elmúlt három év forgalmi adatai szerint világosan kirajzolódik az egy adott éven belüli szezonalitás. Eszerint a január–február hagyományosan gyengébb, kimagasló eladások a nyár közepén tapasztalhatók, majd ősszel ismét kicsit visszafogottabb lesz a dohányforgalom Magyarországon. 
2018.09.25 14:05

Alaposan megdrágulnak a műanyag zacskók és poharak

Publikálás dátuma
2018.09.25 13:10
illusztráció
Fotó: AFP/ STEPHANE DE SAKUTIN
A cél, hogy kevesebb szemét keletkezzen. A törvénymódosítás tervezete már a konkrét összegeket is tartalmaz.
Felkerült a kormányportálra a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénymódosítás tervezete, a javaslat a műanyag zacskók esetében a jelenlegi tömegalapú termékdíjtételek helyett egy differenciált mértékű, darab alapú díjtétel alkalmazását vezeti be – vette észre a napi.hu. A portál azt írja, 2019 januártól emelkedik a nagyon könnyű műanyag zacskók és a könnyű műanyag zacskók díjtétele: előbbi után 5 forintot kell fizetni darabonként, utóbbiért már 20 forintot – ezek a gyakorlatban jellemzően a boltokban található letéphető zacskók és a csíkos szatyrok. A bevásárló műanyag zacskó termékdíja 38 forint lesz az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervezete szerint. A minisztériumi indoklás szerint a darab alapú díjtétel a mennyiségi adatok pontosságának növelése mellett kedvezően befolyásolja a vásárlók tudatos döntését, mert a vásárló az egy zacskóra vonatkozó fizetendő árat tudja azonnal érzékelni és értékelni. Az egyszer használatos műanyag pohár, edények termékdíj tételét 57 forint/kilogrammról 1900 forint/kilogrammra növeli a jogszabály. Ezzel egy időben az egyéb műanyag termékek termékköre kibővül az egyszer használatos műanyag evőeszközök (kanál, villa, kés), keverőpálca, szívószál termékekkel, amelyekre szintén 1900 forint/kilogramm díjtétel vonatkozik. 
2018.09.25 13:10