Drága búcsú az amalgámtól

Publikálás dátuma
2018.07.11 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Uniós rendelkezés szerint júliustól tilos amalgámmal tömni a terhesek és a 15 éven aluliak lyukas fogait.
Az anyag használatát egyik alkotórésze, a higany toxikus hatásai miatt 2030-ra végleg meg kell szüntetni az európai fogászatokon. Az új szabályra a Pharmaonline szakmai portál hívta fel elsőként a figyelmet. Mint az lapunk megtudta, az ÁNTSZ hamarosan külön levélben tájékoztatja a fogorvosokat arról, pontosan mit kell tenniük, hogy kezelési gyakorlatuk megfeleljen az uniós előírásoknak. A kormányzat ősszel a szakfőorvosok segítségével fölméri, van-e a mintegy 6000 praxisban megfelelő szűrő, amely megakadályozza, hogy az eltávolított tömések ártalmatlanítás nélkül kerülhessenek a környezetbe.  A hazai rendelőkben már most jóval tíz százalék alatt van az új amalgámtömések aránya. 
Az egészségbiztosítási pénztár adatai szerint míg 2008-ban még 420 ezer beteg kapott fémes tömést, 2013-ban már csak 220 ezer.
A magánrendeléseken is egyre ritkábban használják. Az amalgám elhagyásánál nagyobb problémát okoz az ellátóknak a régi tömések szabályos eltávolítása, mert annak megoldása nem olcsó. Ez pedig fokozhatja a feszültséget: az alapellátásban dolgozók finanszírozása továbbra sem rendezett.
2019-től a töméscserékkel és foghúzásokkal eltávolított amalgám már nem kerülhet ki a rendelőkből a környezetbe. Ezért a fogorvosi székeket úgynevezett amalgám-szeparátorral kell felszerelni. A jövő év elejére intézkedési tervet is kell készítenie az unió számára az egészségügyi kormányzatnak a fogászatok amalgám-mentesítéséről. Egyelőre senki nem tudja, hogy az új szabály alkalmazása mekkora költséget jelent a magán és a közfinanszírozott rendelőknek.
– A baj az, hogy sok rendelőben nem olyan a gép, illetve a vízhálózat, amelyhez föl lehet szerelni a fúrásnál, csiszolásnál keletkező amalgámrészecske szűrőt
– mondta lapunknak Nagy Ákos keszthelyi fogorvos.
Szerinte állami segítség nélkül a közellátók biztosan nem tudnak majd az előírásnak megfelelni. Bár az új székeken már van ilyen eszköz, az alap és a szakellátásban java részt régi kezelőegységekkel dolgoznak, amelyekben ez nincs benne. Az átalakítás költsége meghaladja az egymillió forintot is. Ez pedig állami segítség nélkül nem tudják kifizetni a fogorvosok. Hozzátette, hogy az ő gépén is csak a szűrő helye van meg. A fogorvosi kamara korábbi becslése szerint mintegy 7 milliárd forintos támogatásra lenne szükségük az uniós szabály alkalmazáshoz. Most ráadásul nem csak az amalgám-menetesítés okoz feszültséget az ágazatban. Ezt jelzi, hogy az orvoskamara tagozatvezetője – mielőtt végképp elmérgesedne a helyzet –, prevenciós tájékoztatóban foglalta össze az új szakminiszter számára a fogászat problémáit. A levelet már át is adták, a válaszra még várnak. Hermann Péter elnök egyebek mellett az alapellátásban dolgozók finanszírozásának rendezését, valamint haladéktalan jogalkotási segítséget kért Kásler Miklóstól. Célja, hogy a közt szolgálók mindenütt ugyanazt a bért, és bérkarbantartást kapják, mint az alapellátás többi orvosa. A kamarai elnök levelében emlékeztetett: a szabályozásban lévő ellentmondások miatt a bérrendezésekkel csak az ágazati előmeneteli rendszer alá tartozó fogorvosok (zömében az állami és az egyházi irányítás alá tartozó intézményekben) kapták meg az emelést, az alapellátásban közalkalmazottként, vagy egyéb munkavállalóként dolgozók viszont nem. Ez különösen az önkormányzati fenntartású rendelők munkatársait sújtotta. Az érintettek miután kimaradtak, most átlagosan akár bruttó 200-220 ezer forinttal kevesebbet keresnek, mint az ugyanolyan végzettségű egyéb orvosok. Lapunknak Hermann Péter elmondta: már az előző ciklusban is jelezték, hogy az alapellátásban dolgozó háziorvosok és fogorvosok finanszírozásában nagy különbség mutatkozik. Miközben mindkét szakterületen azonos a gyógyítók feladata, a háziorvosokra havi díjazása az elmúlt öt évben dinamikusan (520 ezer forinttal) nőtt, addig a fogorvosok tavaly kaptak egyszeri – tehát nem beépülve a folyamatos finanszírozásba – havi 250 ezer forintot, és idén beépülve 130 ezer forintot, amivel még meg sem közelítik a háziorvosok eddigi pozíciójavulását. 
– Tavaly az egészségügyi államtitkársággal zajló érdekegyeztetési folyamat után az év végén érkezett az egyszeri 3 millió forint támogatás, de ez az összeg a közalkalmazott fogorvosok egy részéhez nem is jutott el
– mondja Hermann Péter.
- Akkor az az ígéret hangzott el, hogy az jövő évi költségvetés részeként idén is megkaphatják ezt a pénzt a fogorvosok, de a költségvetési törvény-tervezetben nem szerepel az összeg. Hermann Péter szerint ha nem tudja a kormány biztosítani a közfinanszírozott fogorvosok megélhetését, akkor nagy a veszély, hogy otthagyják praxisaikat. Ezen belül különösen az évtizedek alatt kiépült iskolafogászati rendszer van veszélyben. Az iskolákban dolgozók helyzete önmagában is keszekusza: közülük néhányan kaptak praxisjogot, míg a többség, akik ugyanolyan körülmények között dolgoznak, nem. Az iskolaorvosok szerződéseiben szerepel, hogy területi ellátási kötelezettségük van, miközben nincsen területük. Így a finanszírozásuk is kevesebb. Az orvosi kamara fogorvosi tagozata már többször is kérte, hogy rendezzék a praxisjog szabályozását. Most megint azt kérjük – mondja Hermann Péter, hogy változtassák meg a rendeletet úgy, hogy járjon a praxisjog. Hozzátette, hogy szerinte a változtatás elsősorban nem a fogorvosok érdeke, sokkal inkább a pácienseké.
Szerző
2018.07.11 06:00
Frissítve: 2018.07.11 06:44

"Vészhelyzetben az ELTE" - Akár 70 oktatót is kirúghatnak

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:36

Fotó: MTI/ Faludi Imre
A kormány elérte, hogy magát tegye tönkre az egyetem. Az Oktatói Hálózat követeli az ELTE vezetésétől a létszámleépítés felfüggesztését
"A novemberben napvilágra került pénzügyi válsághelyzet következtében létszámleépítés kezdődött az ELTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Karain. A két kar oktatóinak száma várhatóan összesen 50-70 fővel csökken" - írja hétfői közleményében az Oktatói Hálózat (OHA). Többségüket nyugdíjazással, más részüket sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani az oktatókat tömörítő szervezet értesülése szerint.
" Az alulfizetett és túlterhelt oktatók megtizedelése nemcsak nem méltányos, de nem is hatékony megoldás az egyetem problémáira"
- fogalmaz a közlemény. Az elbocsátások több tanszék és képzési program felszámolásához vezethetnek, gyengébb oktatói és kutatói teljesítményt eredményezve. Hozzáteszik:
"ország egyik vezető egyeteme most azért kényszerül ismét létszámleépítésre, mert a kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást, és az elégtelen források elosztását úgy alakította, hogy az a minél olcsóbb tömegoktatás és mondvacsinált kutatási tevékenységek felé sodorja az intézményeket".
Ezzel a politikával a kormányzat – akár a 2013-as leépítések esetében – elérte, hogy "a felsőoktatás lebontását, az önfelszámolás visszafordíthatatlan, káros és méltatlan lépéseit maguk az intézmények hajtsák végre", írják az egyetemii oktatók. Mindezekért az OHA
  • követeli az ELTE vezetésétől a létszámleépítés felfüggesztését, és egy olyan új, felmenő rendszerben bevezetendő és konszenzuálisan elfogadott értékelési rendszer létrehozását, ami az oktatási és a kutatási teljesítményt egyaránt figyelembe veszi; és
  • követeli a kormánytól a felsőoktatás finanszírozási rendszerének újragondolását szakértők bevonásával és az érintettekkel történő érdemi egyeztetésekkel.
Megkérdeztük az ELTE-t és a két érintett kart is a leépítések kapcsán - amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
2019.01.21 11:36

Két hét múlva lesz ítélet a vörösiszapperben

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:26
Fotó: Vajda József
Fotó: /
A Győri Törvényszék február 4-én hoz ítéletet a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában. A hétfői tárgyaláson az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak mindegyike ártatlannak vallotta magát.
Az ügyészség különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indítványozta a vádlottak bűnösségének kimondását. Bizonyítottság hiányában két vádlott felmentését kezdeményezték, őket korábban a katasztrófa utáni értesítési (segítségnyújtási) kötelezettség elmulasztásával vádolták.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Az ügyben tizenöt ember - köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárást rendelt el.
2019.01.21 11:26