Drága búcsú az amalgámtól

Publikálás dátuma
2018.07.11 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Uniós rendelkezés szerint júliustól tilos amalgámmal tömni a terhesek és a 15 éven aluliak lyukas fogait.
Az anyag használatát egyik alkotórésze, a higany toxikus hatásai miatt 2030-ra végleg meg kell szüntetni az európai fogászatokon. Az új szabályra a Pharmaonline szakmai portál hívta fel elsőként a figyelmet. Mint az lapunk megtudta, az ÁNTSZ hamarosan külön levélben tájékoztatja a fogorvosokat arról, pontosan mit kell tenniük, hogy kezelési gyakorlatuk megfeleljen az uniós előírásoknak. A kormányzat ősszel a szakfőorvosok segítségével fölméri, van-e a mintegy 6000 praxisban megfelelő szűrő, amely megakadályozza, hogy az eltávolított tömések ártalmatlanítás nélkül kerülhessenek a környezetbe.  A hazai rendelőkben már most jóval tíz százalék alatt van az új amalgámtömések aránya. 
Az egészségbiztosítási pénztár adatai szerint míg 2008-ban még 420 ezer beteg kapott fémes tömést, 2013-ban már csak 220 ezer.
A magánrendeléseken is egyre ritkábban használják. Az amalgám elhagyásánál nagyobb problémát okoz az ellátóknak a régi tömések szabályos eltávolítása, mert annak megoldása nem olcsó. Ez pedig fokozhatja a feszültséget: az alapellátásban dolgozók finanszírozása továbbra sem rendezett.
2019-től a töméscserékkel és foghúzásokkal eltávolított amalgám már nem kerülhet ki a rendelőkből a környezetbe. Ezért a fogorvosi székeket úgynevezett amalgám-szeparátorral kell felszerelni. A jövő év elejére intézkedési tervet is kell készítenie az unió számára az egészségügyi kormányzatnak a fogászatok amalgám-mentesítéséről. Egyelőre senki nem tudja, hogy az új szabály alkalmazása mekkora költséget jelent a magán és a közfinanszírozott rendelőknek.
– A baj az, hogy sok rendelőben nem olyan a gép, illetve a vízhálózat, amelyhez föl lehet szerelni a fúrásnál, csiszolásnál keletkező amalgámrészecske szűrőt
– mondta lapunknak Nagy Ákos keszthelyi fogorvos.
Szerinte állami segítség nélkül a közellátók biztosan nem tudnak majd az előírásnak megfelelni. Bár az új székeken már van ilyen eszköz, az alap és a szakellátásban java részt régi kezelőegységekkel dolgoznak, amelyekben ez nincs benne. Az átalakítás költsége meghaladja az egymillió forintot is. Ez pedig állami segítség nélkül nem tudják kifizetni a fogorvosok. Hozzátette, hogy az ő gépén is csak a szűrő helye van meg. A fogorvosi kamara korábbi becslése szerint mintegy 7 milliárd forintos támogatásra lenne szükségük az uniós szabály alkalmazáshoz. Most ráadásul nem csak az amalgám-menetesítés okoz feszültséget az ágazatban. Ezt jelzi, hogy az orvoskamara tagozatvezetője – mielőtt végképp elmérgesedne a helyzet –, prevenciós tájékoztatóban foglalta össze az új szakminiszter számára a fogászat problémáit. A levelet már át is adták, a válaszra még várnak. Hermann Péter elnök egyebek mellett az alapellátásban dolgozók finanszírozásának rendezését, valamint haladéktalan jogalkotási segítséget kért Kásler Miklóstól. Célja, hogy a közt szolgálók mindenütt ugyanazt a bért, és bérkarbantartást kapják, mint az alapellátás többi orvosa. A kamarai elnök levelében emlékeztetett: a szabályozásban lévő ellentmondások miatt a bérrendezésekkel csak az ágazati előmeneteli rendszer alá tartozó fogorvosok (zömében az állami és az egyházi irányítás alá tartozó intézményekben) kapták meg az emelést, az alapellátásban közalkalmazottként, vagy egyéb munkavállalóként dolgozók viszont nem. Ez különösen az önkormányzati fenntartású rendelők munkatársait sújtotta. Az érintettek miután kimaradtak, most átlagosan akár bruttó 200-220 ezer forinttal kevesebbet keresnek, mint az ugyanolyan végzettségű egyéb orvosok. Lapunknak Hermann Péter elmondta: már az előző ciklusban is jelezték, hogy az alapellátásban dolgozó háziorvosok és fogorvosok finanszírozásában nagy különbség mutatkozik. Miközben mindkét szakterületen azonos a gyógyítók feladata, a háziorvosokra havi díjazása az elmúlt öt évben dinamikusan (520 ezer forinttal) nőtt, addig a fogorvosok tavaly kaptak egyszeri – tehát nem beépülve a folyamatos finanszírozásba – havi 250 ezer forintot, és idén beépülve 130 ezer forintot, amivel még meg sem közelítik a háziorvosok eddigi pozíciójavulását. 
– Tavaly az egészségügyi államtitkársággal zajló érdekegyeztetési folyamat után az év végén érkezett az egyszeri 3 millió forint támogatás, de ez az összeg a közalkalmazott fogorvosok egy részéhez nem is jutott el
– mondja Hermann Péter.
- Akkor az az ígéret hangzott el, hogy az jövő évi költségvetés részeként idén is megkaphatják ezt a pénzt a fogorvosok, de a költségvetési törvény-tervezetben nem szerepel az összeg. Hermann Péter szerint ha nem tudja a kormány biztosítani a közfinanszírozott fogorvosok megélhetését, akkor nagy a veszély, hogy otthagyják praxisaikat. Ezen belül különösen az évtizedek alatt kiépült iskolafogászati rendszer van veszélyben. Az iskolákban dolgozók helyzete önmagában is keszekusza: közülük néhányan kaptak praxisjogot, míg a többség, akik ugyanolyan körülmények között dolgoznak, nem. Az iskolaorvosok szerződéseiben szerepel, hogy területi ellátási kötelezettségük van, miközben nincsen területük. Így a finanszírozásuk is kevesebb. Az orvosi kamara fogorvosi tagozata már többször is kérte, hogy rendezzék a praxisjog szabályozását. Most megint azt kérjük – mondja Hermann Péter, hogy változtassák meg a rendeletet úgy, hogy járjon a praxisjog. Hozzátette, hogy szerinte a változtatás elsősorban nem a fogorvosok érdeke, sokkal inkább a pácienseké.
Szerző
Frissítve: 2018.07.11 06:44

Rendőrök lepik el a vonatokat és a pályaudvarokat

Publikálás dátuma
2019.03.25 13:35

Fotó: Népszava
Kedd reggeltől 24 órán keresztül végeznek fokozott ellenőrzést.
A magyar rendőrség fokozott ellenőrzést végez a vasúti biztonság érdekében – írja a police.hu. A tájékoztatás szerint a RAILPOL (Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete) által koordinált 17th Rail Action Day 24 Blue akció során az abban részt vevő szervek 2019. március 26-án (kedden) 7 órától 24 órán keresztül végeznek fokozott ellenőrzést. Az akció célja a személyszállító vonatokon, vasútállomásokon és környékükön elkövetett jogsértések megelőzése, valamint az ellenük történő hatékony fellépés, illetve a csomagok ellenőrzése a szerelvényeken, illetve a pályaudvarokon.

Orbán romboló és kártékony – a néppárti döntés mindent vitt az Országgyűlésben

Publikálás dátuma
2019.03.25 13:18

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Felfüggesztési hazugsággal vádolták a Fideszt, meg azzal, hogy nem tudja, ki is az ország ellensége.
A parlament hétfőn, a második hét első munkanapján fejezi be kéthetes ülését. Az ülésnapon elsőként elhangzott, hogy Hegedüs Loránté 2019. március 21-én lemondott a képviselői mandátumáról, a képviselők létszáma jelenleg 198 fő. Ezt követően megkezdődtek a napirend előtti felszólalások. 

A migránsokkal a KGB bankjáról terelnék a figyelmet

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, nem hajtják végre a globális migrációs csomag egyetlen pontját sem, és megismételte: „nem hagyjuk, hogy Magyarország bevándorlóország legyen”. Úgy véli, új csata kezdődik, ezúttal a titkos bevándorláspárti tervek alkotása ellen. Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője válaszul közölte, szerinte Szijjártónak az lenne a feladata, hogy kiáll Brüsszelben a magyar érdekek mellett, az MSZP-s Hiller István pedig arról beszélt: az Európai Unió nem ellenségünk, nem az EU-tól kell megvédeni hazánkat. Semmiképpen sem helyes külpolitika, ha a szövetségesünket ellenségnek tekintjük, keletre nézve pedig a nem szövetségesünket barátunknak. A DK-s Arató Gergely arra hívta fel a figyelmet: az ENSZ-csomag nem kötelező érvényű dokumentum, és Magyarországgal szemben azért vannak kötelezettségszegési eljárások, mert a magyar polgárok jogait és a jogállamot nem tisztelik. A párbeszédes Tordai Bence terelésnek, „B kategóriás konteónak” nevezte a miniszter által elmondottakat, szerinte a Fidesz néppárti felfüggesztéséről, a KGB bankjának Budapestre településéről akarják elterelni a figyelmet.

Csak a kiváltságosok

Ezután Korózs Lajos, az MSZP képviselője szólalt fel: kiemelte, hogy értékrendbeli különbségekről van szó, a Fidesz csak a kiváltságosoknak akar jobblétet. Szilágyi György „Hanyas vagy” című versét átköltve sorolta, milyen ellentét feszül a kormánypártok és az MSZP politikája között, példaként pedig egyebek mellett a túlóratörvényt és a várólistákat említette. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára válaszolt: szerinte a Fidesz-KDNP kormánynak kellett eljönnie a minimálbéremelésért, a munkavállalókat és kisvállalkozókat terhelő adók csökkenéséért.

Kiszorítás-vádra múltidézéssel felelnek

Gyöngyösi Márton arról beszélt, hogy a Fidesz (miután megszületett a felfüggesztésről szóló döntés az EPP-ben) folyamatosan győzelemről beszélt, és arról, hogy önként függesztik fel tagságukat pártcsaládjukban. Szerinte a magyar kormánypárt így nem tudja majd a magyar nemzeti érdekeket érvényesíteni, például a következő hétéves uniós költségvetés vitájában sem. Ez az igazi katasztrófája a Fidesz politikájának és annak a diplomáciának, amelyet Szijjártó Péter neve fémjelez, és az EP-választások tétje, hogy megmaradhatunk-e az Európai Unióban tagként – tette hozzá. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára egyebek mellett azzal védekezett, hogy a Jobbik korábban az uniós kilépés miatt kampányolt. Most pedig megint „az üléspont határozza meg” az álláspontjukat.
Arató Gergely felszólalásában kiemelte, hogy az EPP-ben döntöttek úgy: nem kérnek abból a politikából, amit a Fidesz képvisel. „Ha önök önként kérték volna a felfüggesztést, nem kellett volna szavazni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „ez bizony kizárás”. Majd közölte: lehet, hogy nem akarják kivezetni Magyarországot az Európai Unióból, de ez lesz a következő lépés. Hozzátette, hogy ezt nem fogják hagyni, végül elhagyta a termet. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azért elmondta válaszát: szerinte nem szeretnének „bevándorláspárti összeborulást” Európában, azt akarják, ha az európai jobboldal megújulna. Kiemelte, hogy akik válni akarnak a Fidesztől az EPP-n belül, azok mind megszavazták a betelepítési kvótát.

Pártdöntés is kell a Fidesznek az önfelfüggesztéshez

A jelek szerint a Fideszben semmilyen formális döntés nem született arról, hogy a párt „önkéntesen” felfüggeszti tagságát az Európai Néppártban, ez ugyanakkor ellentétes lehet a párt alapszabályával. A Választmánynak, vagy az Elnökségnek, vagy a Kongresszusnak kellett volna határoznia a tagság felfüggesztéséről – de semmiképpen sem egyedül a pártelnöknek, vagyis Orbán Viktornak. Mint látható, még akár az Alapszabály módosításának kérdése is felmerülhet, ez pedig már egyértelműen a Kongresszus hatásköre. Az erről szóló cikkünket itt találja. 

Bevándorlás és kereszténység über alles

Ezt követően Tordai Bence hangsúlyozta, hogy vannak „építők” és „rombolók”. Példaként említette, hogy nemrég Jávor Benedek elnyerte az „Év EP-képviselője díjat”, miközben Orbán Viktor szégyenfalra került az Európai Néppárt döntésével. Így hivatalossá vált, hogy a magyar miniszterelnököt „romboló, kártékony” szereplőként könyvelték el. Ismét Dömötör Csaba válaszolt, aki egyebek mellett azzal védekezett: számukra a pártfegyelemnél fontosabb a bevándorlás elleni fellépés és a keresztény értékek védelme.
Frissítve: 2019.03.25 13:27