Ukrajnai pogrom: házkutatást tartottak egy szélsőséges vezetőnél

Publikálás dátuma
2018.07.10 21:38
A lembergi pogrom után elhagyott lembergi tábor
Fotó: AFP/ Yuri DYACHYSHYN
Garázdasággal gyanúsítják, szélsőjobboldali csoportja az interneten panaszolta el a hírt.
Házkutatást tartottak kedden Szerhij Mazurnak, a C14 (Szics) szélsőséges ukrán nacionalista szervezet koordinátorának Kijev környéki otthonában - írja az MTI. A Boriszpil településen lévő lakásban tartott házkutatásról a szervezet aktivistái a Facebookon tettek közzé bejegyzéseket fotókkal és videofelvételekkel. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az egyik bejegyzés alapján a rendőrök Mazurt tájékoztatták arról, hogy garázdasággal gyanúsítják. Az UNIAN hírügynökség a közösségi oldalon közzétett egyik videón elhangzottakra hivatkozva azt jelentette, hogy a férfit a rendőrök a még tavasszal Kijevben történt romatábor elleni támadás miatt "vették elő".
A C14 aktivistái áprilisban szétverték és felgyújtották a romák egy ideiglenes táborát Kijev egyik parkerdejében.
Az akkori incidensben személyi sérülés nem történt, a rendőrség garázdaság és gyújtogatás miatt indított eljárást, de mostanáig nem tartóztattak le senkit.
A házkutatással egy időben a kijevi rendőrség hivatalos honlapján kiadott egy közleményt, amely szerint a büntetőeljárás során egy személyt - akit nem nevesítettek - garázdaság bűntettének elkövetésével meggyanúsítottak. A közlemény szerint a nyomozók most készítik a beadványt a bírósághoz a férfi előzetes letartóztatásba helyezésére.
A híradások szerint közben a C14 mintegy ötven aktivistája érkezett Mazur házához.
Egyes beszámolók szerint a nacionalisták a ház előtt útját állták a rendfenntartóknak.
Idén többször hajtottak végre Ukrajnában szélsőséges nacionalista és neonáci szervezetek ideiglenes táborhelyek elleni pogromokat. Az áprilisi C14-es támadás után júniusban a Nemzeti Osztagok nevű szervezet vert szét egy romatábort Kijevben. Ezek kapcsán nem tudni sérültekről. A hatóságok - elítélve az önbíráskodást - kemény fellépést ígértek az elkövetőkkel szemben, de
mostanáig még senkit sem vontak felelősségre.
Június 23-án éjjel Lembergben magyar ajkú kárpátaljai romák átmeneti táborát támadták meg késekkel felfegyverkezett maszkos, 16-17 éves neonácik. Egy megkéselt 24 éves roma férfi életét vesztette, négyen szúrt sérüléseket szenvedtek. A pogrom 20 éves szervezőjét az ügyészség előre megfontolt szándékkal, csoportosan és bűnszövetségben elkövetett gyilkossággal gyanúsította meg, amiért akár életfogytig tartó szabadságvesztésre is ítélhetik
2018.07.10 21:38

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51