Újabb kínai árukra vetne ki védővámot az USA

Publikálás dátuma
2018.07.11 07:15
Donald Trump
Fotó: AFP/ Saul Loeb
A listán több mint hatezer termék szerepel, végleges döntést augusztus 31. után hoznak.
Az Egyesült Államok további 200 milliárd dollár értékű kínai termékre tervez védővámot kivetni – derül ki abból a listából, amelyet az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalójának hivatala tett közzé helyi idő szerint kedden este Washingtonban. A védővámmal sújtandó termékek listáját Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója hivatala állítja össze. Az MTI összefoglalója szerint a kiszemelt termékek között szerepel többféle élelmiszer, kutya és macskaeledel, dohánytermékek, gumiabroncsok, vegyszerek, textíliák, fémek, elektronikus berendezések, tv-készülékek alkatrészei, összesen több mint hatezer termék. Ezekre Robert Lighthizer 10 százalékos védővámot javasol kivetni. Egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő újságírókkal közölte, hogy döntés egyelőre nem született a védővámokról, a hivatal most várja a hozzászólásokat és véleményeket, majd várhatóan augusztus 31. után hoz végleges döntést.

A válaszlépésre hivatkoznak

Az amerikai kormányzat a múlt pénteken vetett ki 34 milliárd dollár értékű kínai árura 25 százalékos védővámot. Peking azonnal válaszlépéseket tett és ugyanilyen értékű amerikai árura vetett ki védővámot. Robert Lighthizer kedden este kiadott közleményében a kínai válaszlépésre teendő ellenlépéssel indokolta a további tervezett védővámokat. Úgy fogalmazott: Kína „minden nemzetközi jogalap és indoklás nélkül” vetett ki 34 milliárd dollár értékű amerikai árura vámokat. Donald Trump amerikai elnök június 15-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki összesen 50 milliárd dollár értékű Kínából importált csúcstechnológiás termékre. Július 6-tól 34 milliárd dollárnyi Kínában gyártott terméknél emel vámot, majd a következő két hétben a büntetővámmal sújtott termékek értéke további 16 milliárd dollárral emelkedik. Donald Trump akkor azt mondta, hogy „a szellemi tulajdon és technológiák ellopására, valamint más tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra tekintettel az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki összesen 50 milliárd értékben Kínából importált, jelentős ipari technológiai értékkel bíró termékre”. A múlt héten a kínai kereskedelmi minisztérium jelezte, hogy a válaszlépésről tájékoztatja a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO). A minisztérium szóvivője rámutatott arra, hogy Kína továbbra is a szabadkereskedelem pártján áll, és hogy az amerikai termékekre kivetett büntetővám reakció arra az washingtoni lépésre, amelyek sértik Kína nemzeti érdekeit.
2018.07.11 07:15
Frissítve: 2018.07.11 07:15

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51