Ha keresel, rád nyomják az inkasszót, és kész

Publikálás dátuma
2018.07.12 12:00

Fotó: / Németh András Péter -illusztráció
Miből éljen az a család, ahol az apa teljes jövedelmét levonják egy végrehajtás miatt? A jelek szerint a végrehajtásról szóló törvény túlkapásra ad lehetőséget.
Paczári Sándor tíz évig közmunkásként és napszámosként dolgozott. Falujában, a csakis romák lakta, Baranya megyei Alsószentmártonban a helybéliek 80-90 százaléka rendszerváltás óta hasonló helyzetben volt. Tavaly a bólyi ipari parkban néhány cég kapacitást bővített, s Paczári végre igazi állást talált. A férfi nettó 140-150 ezer forintos keresete a közmunkásbér csaknem triplája volt, így Paczári családjának életszínvonala sokat javult. A feleségével egy kislányt nevelő, 45 esztendős férfi elégedett volt új helyzetével, idén áprilisban mégis kilépett a munkahelyéről.
Egy végrehajtás kényszerítette erre. Paczári és felesége még 2003-ban felvett a DRB Banktól félmillió forint személyi hitelt, nyomorúságos házuk rendbetételére. A férfi egy közeli kőbányánál dolgozott, ám a cég pár évvel később megszűnt, Paczári munkanélkülivé vált, és attól fogva nem tudta törleszteni hitelét. Az adósság elszaladt, s jelenleg már 2,1 milliónál jár. Hogy tavaly bejelentett munkát kapott, végrehajtás indult ellene. Idén áprilistól le is vonták a fizetése 33 százalékát. Ezt ő elfogadta, igazságosnak tartotta. A férfi levonással csonkított fizetése, 98 023 ezer forint április 9-én érkezett meg a feleség OTP-nél vezetett számlájára, ám arról Paczáriék csak 60 ezret tudtak levenni, mivel a végrehajtó a számlára inkasszót tett, s annak okán a bank elutalt 34.761 forint a tartozásra. Paczáriék nem értették mi történt, de belenyugodtak, hogy áprilisban ennyi pénzből és az asszony 37 ezer forintos gyeséből kell gazdálkodniuk.
Május még keményebb próba elé állította a családot. Ezúttal 99.629 forint volt a férfi fizetése a levonás után. Amint megkapták az sms-t a bér érkezéséről, mentek a bankautomatához, ám a számlán már csak nem egész 8 ezer forint volt. Az OTP ugyanis 91.641 forintot utalt el a végrehajtásra. Paczáriék ezt már a bankban tudták meg. Futottak a végrehajtóhoz, aki azt felelte, hogy ő a törvény szerint járt el, a bank viszont többet vont le, mint amennyit a jog enged. A szabály az, hogy a számláról korlátozás nélkül le lehet vonni az öregségi nyugdíj minimumának (28.500) négyszerese, vagyis a 114 ezer forint feletti részt. Az említett összeg alatti részből viszont a 114.000 és a 28.500 különbségének a felét, 42.750 forintot szabad leemelni, tehát a számlán ott kellett volna hagyni 56.879 forintot. Ha a bank többet emelt le, akkor vissza kell fizesse a tévesen levont összeget. Paczáriék visszamentek a bankba, de ott erre nem voltak hajlandók.
Paczári Sándor nem tudott mit tenni, kilépett munkahelyéről, és beállt napszámosnak, hogy gyorsan pénzhez jusson. Megél, mivel ilyenkor a földeken jut minden napra alkalmi munka, és 8 órára megkap 6-7 ezer forintot. Ősz közepétől már nehéz lesz, mert ritkul a napszám, esik a bér.
Paczáriák megkeresték a Szentmárton Alapítvány jogsegélyszolgálatát, hogy segítsen visszakapni azt a pénzt, amit az OTP – a végrehajtó szerint – jogtalanul vont le a számlájukról.  A bank azonban ragaszkodik ahhoz, hogy jogszerűen járt el. A pénzintézet szerint a levonástól mentes összeg „egy hatósági átutalási megbízás teljesítése során egyszer illeti meg a kötelezettet”. A mentes összeghez áprilisban nem is nyúlt az OTP, májusban viszont az ő törvényértelmezésük szerint már nem járt a mentesség.  Ezt az értelmezést megkeresésemre az OTP nekem is megerősítette. Ugyanakkor az ügyben eljáró végrehajtó és a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar kérdésemre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a mentesség minden hónapban jár az adósnak a 114 ezer forint alatti összegre. Ha az OTP és a bíróság különbözőképp értelmez egy törvényt, akkor milyen esélye van a megértéshez és érdekei képviseletéhez a nyolc osztályt végzett Paczári Sándornak? A férfi a Szentmárton Alapítvány jogsegély szolgálatához fordult, eddig azonban a civil szervezet se győzte meg a bankot. A történet felvet egy az előbbinél súlyosabb kérdést is. Jelesül azt, hogy amikor Paczári Sándor fizetésének egyharmadát a végrehajtó utasítására levonja a munkaadó, majd a számlára érkező maradék fizetéséből is leemelnek még – ha a törvényt jól értelmezzük – 42.750 forintot, akkor a férfi bérének nagyjából kétharmadát vonják el. Ez pedig – az általunk megkérdezett jogászok szerint – kettős végrehajtás, ami vélhetően alapjogot sért. Hisz egy ilyen mértékű elvonás veszélyezteti az illető emberi méltósághoz való jogát. Amúgy a végrehajtásban automatikus gyakorlat, hogy valakinek egyszerre vonják a fizetéséből az egyharmadot, s egyszerre tesznek inkasszót a számlájára. Ha arra a számlára semmi más nem érkezik, csak a fizetés (Paczáriéknál ez történt), akkor a bérnek csak harmada marad meg. Hogy ez az igazságtalanság megszűnjön, a végrehajtásról szóló törvény módosítására lenne szükség, véli több általunk megfaggatott – ám a beosztása miatt csak névtelenül véleményt mondó – jogász. Tegyük hozzá, hogy hosszas jogi eljárással meg lehet szüntetni a kettős végrehajtást, ám erre az alacsony jövedelmű, iskolázatlan emberek nem képesek időt és pénzt áldozni. Ők inkább azt választják, hogy a fekete munkavállalók lesznek, vagy más nevén futó számlára kérik fizetésüket. Vagyis a végrehajtás törvényi és jogalkalmazói ellentmondásai jogkerülő magatartásra ösztönzik az érintetteket, s ez semmiképp sem érdeke a társadalomnak. Amiképp az se, hogy az eladósodott családok teljesen ellehetetlenüljenek.
2018.07.12 12:00
Frissítve: 2018.07.12 12:16

A főváros hozzávágott 205 milliót a rászoruló sportklubokhoz

Publikálás dátuma
2018.09.26 12:05

Fotó: / Ferenczy Dávid
Mindenki tudja, milyen siralmas anyagi helyzetben vannak a vezető magyar sportegyesületek, a Fővárosi Közgyűlés nem is bírta tovább nézni vergődésüket.
Kiemelt budapesti sportegyesületek 205 millió forintos támogatásáról döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés- írja az MTI.  A támogatásokról szóló előterjesztést Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes írta alá, és 24 igen, 2 nem szavazat ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A döntés értelmében utánpótlás-nevelés támogatására az Újpesti Torna Egylet 40 millió forintot kap, a Ferencvárosi Torna Club és szakosztályai 80 milliót, a Vasas Sport Club 15 milliót, a Budapesti Honvéd Sportegyesület 20 milliót, a Magyar Testgyakorlók Köre szintén 20 milliót, a Kőbányai Sport Club 15 milliót, a Budapesti Vasutas Sport Club 10 milliót, valamint 5 millió forintot kap a Központi Sport és Ifjúsági Egyesület.
Mindez talán érthető is lenne, ha nem olyan sportszervezetekről lenne szó, amik évente akár több milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodnak és szinte számolatlanul öntik beléjük a TAO-támogatásoka. A Portfólió becsléseken alapuló összefoglalója alapján a Fradi tavaly közel 5,3 milliárdos, a Honvéd 1,8 milliárdos, az Újpest 1,78 milliárdos költségvetéssel gazdálkodott. Nem állhat olyan rosszul az MTK sem, ami a Sportbiznisz blogoldal szerint 2016-ban 1,8 milliárdos büdzsé felett rendelkezett, és 1,1 milliárdos árbevételt könyvelhetett el. 
Az utánpótlás-nevelés ügyében oly nagyvonalú fővárosnak eközben kormányzati támogatást kellett kérnie ahhoz is, hogy be tudják fejezni a Lánchíd és a Váralagút felújítását.  Tarlós szerdán büszkén jelentette be, hogy a sok feltételhez kötött állami pluszforrás megérkezett a munkához.
A döntés kapcsán Gy. Németh Erzsébet (DK) fel is vetette, hogy miért kell olyan egyesületeket támogatni, amelyek jelentős TAO-támogatást kapnak, és luxusnak nevezte, hogy a főváros "súlyos" tízmilliókkal támogatja ezeket. Tarlós István főpolgármester erre annyit mondott, a támogatásra szánt keret „szűkebb” a tavalyinál – hogy miért kell erre egyáltalán költenie a fővárosnak, az nem derült ki. 
2018.09.26 12:05
Frissítve: 2018.09.26 12:18

Közgyűlés: szmogban, szemétben fuldoklik Budapest

Publikálás dátuma
2018.09.26 10:45
A Fővárosi Közgyűlés ülése MTI Fotó: Soós Lajos
Fotó: /
Az utcák és a levegő szennyezettsége is téma volt a Fővárosi Közgyűlésén, ahol jóváhagyták az új budapesti rendőr-főkapitány kinevezését.
Jóváhagyta a közgyűlés Terdik Tamás rendőr-főkapitányi kinevezését, aki a szeptember végével távozó Bucsek Gábort váltja posztján; a fővárosi testület megszavazta azt is, hogy saját büdzséből javítják ki és üzemeltetik a kispesti Vak Bottyán utca leromló útszakaszát, amit az M3-as metrót pótló buszok forgalma miatt csak tovább pusztult az utóbbi időkben – írja az MTI.
Mint lapunk elsőként megtudta, Tarlós István újra vállalná a főpolgármesteri posztot, és a Fidesz jelöltje lesz a 2019-es választáson; a főpolgármester erről még nem beszélt a gyűlésen, arról viszont igen, hogy a főváros megkapta a 7 milliárd kormányzati támogatást a Lánchíd- felújításra, és az átépítés során áthelyezik a kőoroszlánokat is.

Büdös és szennyez, tiltsák be vagy ki

Az ellenzéki képviselők Budapest szennyezettségére hívták fel a figyelmet:  V. Naszályi Márta, a Párbeszéd tagja egy friss uniós felmérésre hivatkozva megjegyezte, Magyarországon a légszennyezettség nagyobb, mint Kínában és Indiában. Ezt szerinte a szmogriadók szigorításával lehetne kezelni a fővárosban: ki lehetne tiltani a dízel üzemű autókat a riadók idején, és forgalomkorlátozás is elvárható lenne már a riasztás tájékoztatási fokozatában is. V. Naszályi szerint nagy előrelépést hozna, ha a budapesti háztartások energia-korszerűsítésére is biztosítanának uniós támogatásokat.
Az LMP a műanyag zacskók ellen kelt ki: képviselőjük,  Gál József a Közgyűlés megrendezése előtt tartott sajtótájékoztatót a témában, és arra kérte a fővárosi vezetést, kezdeményezzenek törvénymódosítást a kiskereskedelmi forgalomban használt műanyag zacskók betiltásáért. Gál szerint Tarlós István  hivatalának már csak azért is élnie kellene felterjesztési jogával, mert a hulladékgazdálkodás egyre nagyobb gondot jelent a városnak.   
 A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a fővárosnak a jelenleginél több forrást kell biztosítania a szemétszállításra és a közterületek tisztán tartására: képviselőjük, Gy. Németh Erzsébet emlékeztetett rá, hogy mekkora késlekedések fordultak elő a fővárosi szelektív hulladék elszállításában – amit az FKF lapunknak a munkaerőhiánnyal magyarázott.  Gy. Németh szerint a szeméthelyzetet rontja, hogy Budapestről kétmilliárd forintot vonnak el a vidéki hulladékszállító cégek finanszírozására. 

A Rácz fürdő miatt is ütik Tarlóst

A DK politikusa arra is is kitért, hogy a fővárosnak mindaddig nem lenne szabad engedélyeznie a Rácz fürdő 2,5 milliárd forintba kerülő befejezését, amíg nem tisztázódnak az ingatlan tulajdonviszonyai, valamint az üzemeltető személye.   Emellett annak felelőseit is meg kell nevezni, hogy a 2010-ben nyitásra kész fürdő miért nem kezdett korábban működni - tette hozzá.
 Ennek apropóján az MSZP ismételten felszólította a fővárosi városvezetés kormánypárti képviselőit, hogy saját zsebükből fizessék ki azt az összesen 3 milliárd forintos kárt, amely a szocialisták szerint a Rácz fürdő elhúzódó nyitása, valamint Simicska Lajos hirdetési oszlopainak jogszerűtlen eltávolítása miatt keletkezett. Horváth Csaba, a párt budapesti képviselője sajtótájékoztatót is tartott a témában a közgyűlés ülése előtt: mint hangoztatta, a gyógyfürdő nyolc éve teljesen elkészült és megnyithatott volna, mára azonban 2,5 milliárd forintos kár keletkezett az épületben. Horvát kitért a főváros és a Simicska-cégek plakátháborújára is: szerinte az MSZP már a kezdetekkor jelezte, hogy a Simicska Lajos plakátjai miatt indult perben szintén komoly kár éri majd a várost, de „Tarlóséknak fontosabb volt, hogy Orbánéknak gazsuláljanak, minthogy a budapestiek érdekeit képviseljék".
2018.09.26 10:45
Frissítve: 2018.09.26 12:04