Ha keresel, rád nyomják az inkasszót, és kész

Publikálás dátuma
2018.07.12 12:00

Fotó: / Németh András Péter -illusztráció
Miből éljen az a család, ahol az apa teljes jövedelmét levonják egy végrehajtás miatt? A jelek szerint a végrehajtásról szóló törvény túlkapásra ad lehetőséget.
Paczári Sándor tíz évig közmunkásként és napszámosként dolgozott. Falujában, a csakis romák lakta, Baranya megyei Alsószentmártonban a helybéliek 80-90 százaléka rendszerváltás óta hasonló helyzetben volt. Tavaly a bólyi ipari parkban néhány cég kapacitást bővített, s Paczári végre igazi állást talált. A férfi nettó 140-150 ezer forintos keresete a közmunkásbér csaknem triplája volt, így Paczári családjának életszínvonala sokat javult. A feleségével egy kislányt nevelő, 45 esztendős férfi elégedett volt új helyzetével, idén áprilisban mégis kilépett a munkahelyéről.
Egy végrehajtás kényszerítette erre. Paczári és felesége még 2003-ban felvett a DRB Banktól félmillió forint személyi hitelt, nyomorúságos házuk rendbetételére. A férfi egy közeli kőbányánál dolgozott, ám a cég pár évvel később megszűnt, Paczári munkanélkülivé vált, és attól fogva nem tudta törleszteni hitelét. Az adósság elszaladt, s jelenleg már 2,1 milliónál jár. Hogy tavaly bejelentett munkát kapott, végrehajtás indult ellene. Idén áprilistól le is vonták a fizetése 33 százalékát. Ezt ő elfogadta, igazságosnak tartotta. A férfi levonással csonkított fizetése, 98 023 ezer forint április 9-én érkezett meg a feleség OTP-nél vezetett számlájára, ám arról Paczáriék csak 60 ezret tudtak levenni, mivel a végrehajtó a számlára inkasszót tett, s annak okán a bank elutalt 34.761 forint a tartozásra. Paczáriék nem értették mi történt, de belenyugodtak, hogy áprilisban ennyi pénzből és az asszony 37 ezer forintos gyeséből kell gazdálkodniuk.
Május még keményebb próba elé állította a családot. Ezúttal 99.629 forint volt a férfi fizetése a levonás után. Amint megkapták az sms-t a bér érkezéséről, mentek a bankautomatához, ám a számlán már csak nem egész 8 ezer forint volt. Az OTP ugyanis 91.641 forintot utalt el a végrehajtásra. Paczáriék ezt már a bankban tudták meg. Futottak a végrehajtóhoz, aki azt felelte, hogy ő a törvény szerint járt el, a bank viszont többet vont le, mint amennyit a jog enged. A szabály az, hogy a számláról korlátozás nélkül le lehet vonni az öregségi nyugdíj minimumának (28.500) négyszerese, vagyis a 114 ezer forint feletti részt. Az említett összeg alatti részből viszont a 114.000 és a 28.500 különbségének a felét, 42.750 forintot szabad leemelni, tehát a számlán ott kellett volna hagyni 56.879 forintot. Ha a bank többet emelt le, akkor vissza kell fizesse a tévesen levont összeget. Paczáriék visszamentek a bankba, de ott erre nem voltak hajlandók.
Paczári Sándor nem tudott mit tenni, kilépett munkahelyéről, és beállt napszámosnak, hogy gyorsan pénzhez jusson. Megél, mivel ilyenkor a földeken jut minden napra alkalmi munka, és 8 órára megkap 6-7 ezer forintot. Ősz közepétől már nehéz lesz, mert ritkul a napszám, esik a bér.
Paczáriák megkeresték a Szentmárton Alapítvány jogsegélyszolgálatát, hogy segítsen visszakapni azt a pénzt, amit az OTP – a végrehajtó szerint – jogtalanul vont le a számlájukról.  A bank azonban ragaszkodik ahhoz, hogy jogszerűen járt el. A pénzintézet szerint a levonástól mentes összeg „egy hatósági átutalási megbízás teljesítése során egyszer illeti meg a kötelezettet”. A mentes összeghez áprilisban nem is nyúlt az OTP, májusban viszont az ő törvényértelmezésük szerint már nem járt a mentesség.  Ezt az értelmezést megkeresésemre az OTP nekem is megerősítette. Ugyanakkor az ügyben eljáró végrehajtó és a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar kérdésemre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a mentesség minden hónapban jár az adósnak a 114 ezer forint alatti összegre. Ha az OTP és a bíróság különbözőképp értelmez egy törvényt, akkor milyen esélye van a megértéshez és érdekei képviseletéhez a nyolc osztályt végzett Paczári Sándornak? A férfi a Szentmárton Alapítvány jogsegély szolgálatához fordult, eddig azonban a civil szervezet se győzte meg a bankot. A történet felvet egy az előbbinél súlyosabb kérdést is. Jelesül azt, hogy amikor Paczári Sándor fizetésének egyharmadát a végrehajtó utasítására levonja a munkaadó, majd a számlára érkező maradék fizetéséből is leemelnek még – ha a törvényt jól értelmezzük – 42.750 forintot, akkor a férfi bérének nagyjából kétharmadát vonják el. Ez pedig – az általunk megkérdezett jogászok szerint – kettős végrehajtás, ami vélhetően alapjogot sért. Hisz egy ilyen mértékű elvonás veszélyezteti az illető emberi méltósághoz való jogát. Amúgy a végrehajtásban automatikus gyakorlat, hogy valakinek egyszerre vonják a fizetéséből az egyharmadot, s egyszerre tesznek inkasszót a számlájára. Ha arra a számlára semmi más nem érkezik, csak a fizetés (Paczáriéknál ez történt), akkor a bérnek csak harmada marad meg. Hogy ez az igazságtalanság megszűnjön, a végrehajtásról szóló törvény módosítására lenne szükség, véli több általunk megfaggatott – ám a beosztása miatt csak névtelenül véleményt mondó – jogász. Tegyük hozzá, hogy hosszas jogi eljárással meg lehet szüntetni a kettős végrehajtást, ám erre az alacsony jövedelmű, iskolázatlan emberek nem képesek időt és pénzt áldozni. Ők inkább azt választják, hogy a fekete munkavállalók lesznek, vagy más nevén futó számlára kérik fizetésüket. Vagyis a végrehajtás törvényi és jogalkalmazói ellentmondásai jogkerülő magatartásra ösztönzik az érintetteket, s ez semmiképp sem érdeke a társadalomnak. Amiképp az se, hogy az eladósodott családok teljesen ellehetetlenüljenek.
2018.07.12 12:00
Frissítve: 2018.07.12 12:16

Drámai jelentés Nógrádról, tömegével szedi áldozatait a rák és a keringési betegségek

Publikálás dátuma
2018.09.20 15:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A megyében a férfiaknál 12, a nőknél 9 százalékkal magasabb a halálozási arány az átlagnál, emellett a várható élettartam mindkét nem esetében alacsonyabb a magyarországi átlagnál.
Feketéné Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos tájékoztatója - mint az MTI írja - azt is tartalmazza, hogy a két legfontosabb halálok a rosszindulatú daganatok és a keringési betegségek. Utóbbit tekintve a megyei közgyűlés elé tárt, a megye egészségi helyzetéről készült beszámolóból az derül ki,
az agyérbetegségek és a magas vérnyomás okozta halálozás Nógrád megyében minden járásban meghaladja az országos átlagot.
A 15 és 64 év közötti nők körében a légcső-, a hörgő- és a tüdőrák okozta halálozás adatai 17 százalékkal rosszabbak az országos átlagnál, míg
a 15-64 éves férfiak körében a prosztata rosszindulatú daganata esetében az országosnál 20 százalékkal rosszabbak a mutatók Nógrád megyében.
Az első lépcsőben ősszel kezdődő vastagbélrák-szűrési programhoz ugyanakkor Nógrád megyében csatlakozott a legtöbb háziorvos. Ugyanakkor kitér a beszámoló arra is, hogy a 134 háziorvosi körzetből 18 betöltetlen.
A megyében a háziorvosok átlagéletkora 61,7 év, a házi gyermekorvosoké 62,6 év, az orvosok egyharmada 65 év fölötti. A megyében dolgozó fogorvosok átlagéletkora 53 év, 28 százalékuk az év végéig betölti a 65. életévét.
A közgyűlés ülésén több képviselő drámainak nevezte a Nógrád megyei helyzetet. Borenszki Ervin (MSZP) kitért arra, hogy
a mammográfiai szűrések aránya 2003-ban még meghaladta a 60 százalékot, erre az évre pedig 26 százalékra csökkent.
Cseresnyés István (Jobbik) képviselő kérdésére, miszerint mi lenne a legfontosabb teendő, Feketéné Zeke Ildikó azt mondta, hogy
egészségtervet kellene készíteni, ami feltárja az ok-okozati összefüggéseket és a beavatkozási lehetőségeket, akár az ellátórendszer átalakításával is.
Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében több mint húsz orvosi rendelő újul meg Nógrádban. Skuczi pozitívumként említi azt is, hogy 20 év alatt mindössze 20 milliárd forint közeli értékben történt fejlesztés és korszerűsítés a megye három nagy kórházában, Salgótarjánon, Balassagyarmaton, illetve Pásztón. Az infrastruktúra "nagyjából" rendelkezésre áll a fideszes politikus szerint, de az orvoshiányt ő is elismeri.

Messze az európai átlag felett

Az egész EU-ban sehol nem végez annyi emberrel rák és krónikus megbetegedés, mint Magyarországon - derült ki egy nemrég megjelent Eurostat jelentésből. Ez - a nógrádi beszámolóval összhangban - azt mutatja, A krónikus betegségek okozta halálozási ráta értéke Kelet-Közép Európában, azon belül pedig Észak-Magyarországon a legmagasabb. A rákhoz köthető halálesetekben a Dél-Dunántúl vezet az EU-ban.

2018.09.20 15:05

A Fideszt a magyarok fele szerint demokratikusan már nem lehet leváltani

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Két, egymással párhuzamos valóság létezik Magyarországon - legalábbis a pártszavazók értékítélete szerint.
A fideszes szavazók mintha egy teljesen más országban élnének, mint a társadalom többi része - egyebek mellett erre is következtetni lehet a Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzőintézet friss, reprezentatív felmérésnek eredményeiből. Arra voltak kíváncsiak: mit gondol a magyar társadalom a demokrácia állapotáról az Orbán-kormány elmúlt nyolc éve után?
A kutatás során több tucat kérdést tettek fel, az egyes kérdésekre adott válaszok a kutatókat is meglepték - vallotta be Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója az eredmények csütörtöki ismertetésekor. Különösen abban az esetben, amikor pártpreferenciák szerint értékelték a megkérdezettek válaszait. A magyarországi demokrácia működésével a válaszadók többsége (50 százaléka) elégedetlen, 44 százaléka elégedett, de ha a bizonytalan, ellenzéki és Fidesz-szavazókat nézzük, hatalmas különbségeket kapunk: az ellenzékiek 70-80 százaléka szerint gondok vannak ma a hazai demokráciával, a fideszesek 83 százaléka szerint viszont nincs semmi probléma.
Ugyanez jellemző más területeken is: míg az ellenzéki szavazók jelentős többsége szerint például a tudomány nem független a politikától (ebben jelentős szerepet játszhat a Magyar Tudományos Akadémia körül kialakult helyzet, a kutatás augusztus 10-18. között zajlott), a Fidesz-szavazók az arány fordított, náluk a többség (73 százalék) azt gondolja, a politika békén hagyja a tudományt. A kérdőív egy másik részében a választások tisztességének és szabadságának érvényesüléséről szóló állítást egy tízes skálán a fideszesek 8-ra, az ellenzékiek ennél jóval alacsonyabbra (Jobbik: 3,5; MSZP: 3,8; DK: 3,2; LMP: 4,0; Momentum: 6,1) értékelték. De nagyjából ugyanez a felállás érvényes az igazságszolgáltatás függetlenségére, a kormány működését ellenőrizni hivatott intézmények függetlenségére, a sajtószabadságra vonatkozó állítások esetében is.
A magyarok többsége ugyan demokráciapárti, a "diktatúrarajongók" csak a társadalom egytizedét teszik ki, a harmadik kétharmados Fidesz-győzelem után valami mégis eltört a társadalomban, megingott az emberek hite abban, hogy léteznek-e még szabad politikai választások
- vélekedett Bíró-Nagy András. A kutatásvezető szerint egyre nagyobb az apátia és a közömbösség (például 27 százaléknyian válaszolták azt, nekik mindegy, demokráciában vagy diktatúrában élnek-e). Megfigyelhető az is, hogy a fővárostól a vidék felé növekszik a közömbösek aránya: Budapesten 12 százaléknak mindegy, milyen rendszerben él, megyeszékhelyeken átlagosan 29 százalékos az arány (csakúgy, mint a községekben), vidéki városi szinten már 32 százalék azok aránya, akiknek az egyik politikai rendszer olyan, mint a másik. Bíró-Nagy András szerint a közöny minden másnál jobban veszélyezteti a demokrácia leépülését.
A kutatás egyik legfontosabb megállapításán is az apátia érezhető: a magyarok fele (49 százalék) gondolja úgy, hogy az Orbán-kormány már nem váltható le demokratikus választásokon. Ebben a kérdésben nagyjából megegyezik a Fidesz-szavazók és az ellenzékiek véleménye: még a fideszesek 42 százaléka is ugyanezt gondolja, és csak 41 százalék hiszi, hogy az Orbán-kormány leváltható.
Egy fideszes keménymagon kívül lényegében mindenki tisztában van azzal, hogy gondok vannak a magyar demokráciával
- vonta le következtetéseit Bíró-Nagy András. Mint mondta, az ellenzéki pártokat komoly feladat elé állítja az egyre növekvő választói közöny: már nemcsak azt kell kitalálniuk, milyen témákkal támadható a Fidesz, hanem azt is, hogyan győzzék meg a kiábrándult és bizonytalan szavazókat: van értelme elmenni szavazni. És van értelme rájuk szavazni. A kutatásvezető szerint a következő időszak (már csak a közelgő európai parlamenti és önkormányzati választásokra tekintettel is) fontos kérdése lesz, hogy az emberek elégedetlensége fokozódó állampolgári aktivitáshoz, vagy további apátiához, lemondáshoz vezet-e.
2018.09.20 14:30
Frissítve: 2018.09.20 15:11