nyelvoktatás;nyelvvizsga;felmérés;

2018-07-12 06:00:00

Kudarcát rejtegeti a kormány - Der, die, das hitelből

Az állami nyelvoktatás kudarcának beismerését jelentheti: miközben a kormány titkolja a képzésről készült felmérés eredményeit, nyelvtanulási diákhitelt vezetne be.

Továbbra sem hajlandó elárulni a kormány, milyen eredmények születtek azon az Oktatási Hivatal által elvégzett felmérésen, amely a hazai nyelvoktatás helyzetét és a középiskolások nyelvtudását vizsgálta. A felmérést egy tavaly júniusban megjelent kormányhatározat rendelte el, ami idén február 28-ig szabott határidőt a vizsgálatra. Az eredmények alapján az illetékes minisztériumoknak június 30-ig kellett kidolgozniuk az iskolai nyelvoktatás fejlesztését célzó stratégiát a 2018-2027 közötti időszakra.

Áprilisban mindössze annyit árult el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy a felméréssel végeztek, de áprilisban még az eredményeket értékelték. Most annak kapcsán érdeklődtünk újból, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács – amint arról az Index beszámolt – olyan javaslatokat terjesztett a kormány elé, mint például a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, idegennyelvi táborok ösztönzése. Szerettük volna megtudni, a felmérés eredményei mikor lesznek nyilvánosak, illetve hogy az említett elképzelések már részei-e a nyelvoktatás fejlesztését célzó stratégiának. Az Emmi válaszában annyit közölt: az eredményeket egy szakmai konferencián, a tanévkezdéshez kötődően teszik majd közzé.

Rozgonyi Zoltán szerint legkésőbb nyár végéig a szakma számára is ki kellene derülnie, mire jutott az Oktatási Hivatal. A nyelvtanulási kölcsön tervéről úgy vélekedett: a diákhitel ilyesféle kibővítése elsősorban az egyetemistáknak jelenthet segítséget, holott a középiskolai nyelvoktatás helyzetén is sürgősen javítani kellene, hiszen a tervek szerint 2020-tól a továbbtanuláshoz kötelezővé tennék a középfokú nyelvvizsgát.

Rozgonyi azt is elmondta, ma a felsőoktatásba felvételizők mintegy fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Becslései szerint ha 2020-tól valóban kötelezővé válik a nyelvvizsga az egyetemi felvételiken, az a felsőoktatásba vágyó érettségizők legalább 15-20 százalékát biztos, hogy lehetetlen helyzetbe hozza. - Ha egy középiskola vállalta, hogy egyetemi továbbtanulásra is felkészíti a diákokat, természetesen elvárható lenne, hogy a nyelvtudást is az ehhez szükséges szintre fejlesszék. De a középiskolák legalább 30-40 százalékában ehhez sajnos nincsenek meg a szükséges feltételek – állította a szakértő. 

Rámutatott arra is: legtöbbször a felsőoktatási intézményekben is csak nyomokban van jelen az idegennyelv-használat, az idegennyelv-oktatást pedig – kivéve persze az erre irányuló képzéseken – szinte teljesen mellőzik. - Elvárható lenne az is, hogy az egyetemi oktatók 98 százaléka rendelkezzen olyan idegennyelv-tudással, amit az oktatásba is integrálni tud. Ez az, ami nagyon hiányzik a magyar felsőoktatásból – fogalmazott Rozgonyi. Hangsúlyozta: a két területen egyszerre kellene javítani, mert addig hiába fejlesztik a nyelvoktatást a közoktatásban, amíg a felsőoktatás az idegen nyelveket az esetek többségében figyelmen kívül hagyja. 

Holott a diploma megszerzésének egyik feltétele legalább egy, olykor két középfokú, esetenként felsőfokú nyelvvizsga megléte. A Magyar Hírlap az Oktatási Hivataltól kapott adatok alapján nemrég azt írta: idén júniusig több mint 91 ezren továbbra sem tudták átvenni diplomájukat a szükséges nyelvvizsga hiánya miatt. Rozgonyi ezen meg sem lepődött, tapasztalatai szerint sokan még gyengébb idegennyelv-tudással hagyják el az egyetemet, mint amilyennel bekerültek. Mint mondta, a Diplomamentő programban korábban gondot jelentett, hogy feltöltsék a csoportokat, mert a jelentkezők nagy része még az alapfokú nyelvvizsgának megfelelő szintet sem érte el.