Kudarcát rejtegeti a kormány - Der, die, das hitelből

Publikálás dátuma
2018.07.12. 06:00

Fotó: Népszava
Az állami nyelvoktatás kudarcának beismerését jelentheti: miközben a kormány titkolja a képzésről készült felmérés eredményeit, nyelvtanulási diákhitelt vezetne be.
Továbbra sem hajlandó elárulni a kormány, milyen eredmények születtek azon az Oktatási Hivatal által elvégzett felmérésen, amely a hazai nyelvoktatás helyzetét és a középiskolások nyelvtudását vizsgálta. A felmérést egy tavaly júniusban megjelent kormányhatározat rendelte el, ami idén február 28-ig szabott határidőt a vizsgálatra. Az eredmények alapján az illetékes minisztériumoknak június 30-ig kellett kidolgozniuk az iskolai nyelvoktatás fejlesztését célzó stratégiát a 2018-2027 közötti időszakra. Áprilisban mindössze annyit árult el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy a felméréssel végeztek, de áprilisban még az eredményeket értékelték. Most annak kapcsán érdeklődtünk újból, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács – amint arról az Index beszámolt – olyan javaslatokat terjesztett a kormány elé, mint például a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, idegennyelvi táborok ösztönzése. Szerettük volna megtudni, a felmérés eredményei mikor lesznek nyilvánosak, illetve hogy az említett elképzelések már részei-e a nyelvoktatás fejlesztését célzó stratégiának. Az Emmi válaszában annyit közölt: az eredményeket egy szakmai konferencián, a tanévkezdéshez kötődően teszik majd közzé.
– Eddig mi sem tudunk semmit a felmérésről, pedig már éppen ideje lenne megismerni az eredményeket

– nyilatkozta lapunknak a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

Rozgonyi Zoltán szerint legkésőbb nyár végéig a szakma számára is ki kellene derülnie, mire jutott az Oktatási Hivatal. A nyelvtanulási kölcsön tervéről úgy vélekedett: a diákhitel ilyesféle kibővítése elsősorban az egyetemistáknak jelenthet segítséget, holott a középiskolai nyelvoktatás helyzetén is sürgősen javítani kellene, hiszen a tervek szerint 2020-tól a továbbtanuláshoz kötelezővé tennék a középfokú nyelvvizsgát. Rozgonyi azt is elmondta, ma a felsőoktatásba felvételizők mintegy fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Becslései szerint ha 2020-tól valóban kötelezővé válik a nyelvvizsga az egyetemi felvételiken, az a felsőoktatásba vágyó érettségizők legalább 15-20 százalékát biztos, hogy lehetetlen helyzetbe hozza. - Ha egy középiskola vállalta, hogy egyetemi továbbtanulásra is felkészíti a diákokat, természetesen elvárható lenne, hogy a nyelvtudást is az ehhez szükséges szintre fejlesszék. De a középiskolák legalább 30-40 százalékában ehhez sajnos nincsenek meg a szükséges feltételek – állította a szakértő. 
Rámutatott arra is: legtöbbször a felsőoktatási intézményekben is csak nyomokban van jelen az idegennyelv-használat, az idegennyelv-oktatást pedig – kivéve persze az erre irányuló képzéseken – szinte teljesen mellőzik. - Elvárható lenne az is, hogy az egyetemi oktatók 98 százaléka rendelkezzen olyan idegennyelv-tudással, amit az oktatásba is integrálni tud. Ez az, ami nagyon hiányzik a magyar felsőoktatásból – fogalmazott Rozgonyi. Hangsúlyozta: a két területen egyszerre kellene javítani, mert addig hiába fejlesztik a nyelvoktatást a közoktatásban, amíg a felsőoktatás az idegen nyelveket az esetek többségében figyelmen kívül hagyja.  Holott a diploma megszerzésének egyik feltétele legalább egy, olykor két középfokú, esetenként felsőfokú nyelvvizsga megléte. A Magyar Hírlap az Oktatási Hivataltól kapott adatok alapján nemrég azt írta: idén júniusig több mint 91 ezren továbbra sem tudták átvenni diplomájukat a szükséges nyelvvizsga hiánya miatt. Rozgonyi ezen meg sem lepődött, tapasztalatai szerint sokan még gyengébb idegennyelv-tudással hagyják el az egyetemet, mint amilyennel bekerültek. Mint mondta, a Diplomamentő programban korábban gondot jelentett, hogy feltöltsék a csoportokat, mert a jelentkezők nagy része még az alapfokú nyelvvizsgának megfelelő szintet sem érte el.

Lesújtó statisztikák

Noha az Oktatási Hivatal felmérésének eredményeire még várni kell, nemzetközi felmérésekből már kaphattunk képet arról, hogyan állunk a nyelvtudás, nyelvtanulás terén. Legutóbb az Európai Bizottság kutatása világított rá: az uniós országok között Magyarországon van a legtöbb olyan, 18-30 éves fiatal, akik nem szeretnének újabb idegen nyelveket tanulni. Az európai felnőtt lakosság nyelvismeretét vizsgáló legutóbbi Eurostat felmérés pedig arra jutott, hogy a magyaroknak csak 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet – ez a legrosszabb arány az egész unióban.

Szerző

A szaktárca helyett a jegybank írja az egészségügyi programot

Publikálás dátuma
2018.07.12. 05:30

Fotó: Németh András Péter
Még az egészséggazdászokat is összezavarta, hogy a szakpolitika helyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői álltak elő az egészségügy átalakításával kapcsolatos vízióval.
A 180 pontos versenyképességi javaslat-csomagjából, közel két tucat ajánlást rendelt az egészségügynek a MNB. Közöttük néhány ma is része a kormányzat törekvéseinek, akadnak olyan régi szakmai kívánságok is, amelyek valóban felforgathatnák az egészségügy mai rendszerét. Az indítványok többségének hatása azonban megítélhetetlen, mert az eredményük csak a végrehajtó eltökéltségétől függ, vagy mert a javaslattevő sem fejtette ki, hogy pontosan milyen változást szorgalmaz. A Matolcsy György által létrehozott műhely pontjai közül négy nem mond semmi újat. Azok az elmúlt nyolc évben is a kormányzati célok közt szerepeltek: ilyen a szakmai, a pénzügyi ellenőrzés, valamint a háziorvosi rendszer erősítése, az egynapos ellátások bővítése, illetve a hosszú távú ápolás, rehabilitáció kapacitásainak növelése. Eddig egyikben sem ért el túl sok sikert a kormányzat, sőt gyakran a meghirdetett célokkal ellentétes lépéseket tett: például megszüntette önállóságát és a szakminisztérium főosztályává „züllesztette” a finanszírozást végző Országos Egészségbiztosítási Pénztárt. Fölszámolta az ellátások minőségét garantáló intézményrendszert, benne az ÁNTSZ-t, a tisztiorvosi hivatalt is. Több éve képtelenek jogszabályban rögzíteni, mi az a minimális feltételrendszer, amit az ellátás során biztosítani kell a betegeknek. Az orvosok pedig nem tudják fölidézni, mikor járt náluk utoljára az ellátások minőségét ellenőrző szakfőorvos. A háziorvosi rendszer finanszírozását is hiába növelték praxisonként és havonta 520 ezerrel forinttal, a betegek ettől még nem kapnak jobb, színvonalasabb ellátást. Mérhető egészségnyerseséggel csak az úgynevezett svájci modellkísérlet keretében működő csoportpraxisok dicsekedhettek. Ezekben az orvosok együtt dolgoztak a gyógytornásszal, a dietetikusokkal, alkalmaztak prevencióval, egészségneveléssel foglalkozó szakembert. Ám miután a program svájci finanszírozása véget ért, a jövője is elbizonytalanodott. További hét pont – amelyek zöme adókedvezményekkel ösztönözne egészségmegőrzésre, és az eddig zsebből finanszírozott egészségügyi kiadásokat a kiegészítő biztosítások felé terelné – sikere azon múlhat, hogy az állam azokra mekkora kedvezményt biztosít. Ám erről nincs szó az anyagban. Az is nehezen érthető, hogy miközben e pontok egyike éppen erősítené a vállalatok által finanszírozott magánbiztosításokat, a jövő évi költségvetési tervben a cafeteriát csonkoló csomaggal, ennek éppen ellenkezője történik. A magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelése – éppen hozhatna forradalmi változásokat is az egészségügyben, hiszen ezzel rá lehetne látni arra, hogy mi történik a magánorvosi rendelőkben a beteggel. De ennél a pontnál sincsenek részletek, így nem tudni, hogy e a javaslat nyomán csak a nőgyógyászati szűrések eredményeit kellene rögzíteni, vagy minden ellátás részletét. Hozhatnának forradalmi változást a finanszírozással kapcsolatos javaslatok. Ezek közül kettőhöz, a valós költségeket megfizető állami rendszer-, valamint a gyógyítás eredményességéhez kötött finanszírozás kialakítását sürgetőhöz további forrás kellene. A miniszterelnök viszont éppen néhány hete hirdette meg az eddiginél takarékosabb költségvetést, s ez az egészségügyben teljesül is. A másik két pont – amely a szakmai protokollok bevezetését és érvényesítését, valamint az intézmények teljesítményének, a betegek elégedettségének mérését javasolja – régi követelés, de az intézményekben erős ellenállást válthat ki. Korábban valahányszor belefogott a kormány az orvosok ellenállást kiváltó intézkedésbe, a végén rendre megfutamodott.

Pozitív ötletelési rohamként értékelte az MNB 180 pontjának oktatásra vonatkozó részeit Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Mint mondta, a célkitűzések – mint például a PISA eredmények javítása, korai iskolaelhagyás mértékének csökkentése, nyelvoktatás és digitális képességek fejlesztése – támogatandóak, csak éppen nem látszik, hogy az ezekre irányuló intézkedésekre milyen források állnak rendelkezése, ráadásul több pont teljesen ellentétes az Orbán-kormány eddigi oktatáspolitikájával.
- A jövő évi költségvetés legnagyobb vesztese az oktatás, 2019-ben mindössze 15 milliárd forinttal növekednek az oktatásra fordított állami kiadások, ami még az inflációt sem tudja majd fedezni. Az MNB-javaslatok megvalósításának megkezdéséhez legalább tízszer ekkora összegre lenne szükség – vélekedett a PSZ alelnöke. Totyik szerint kérdés, mennyire lehet komolyan venni az MNB javaslatait. Az anyag megemlíti a képességfejlesztésre és a gyakorlati tudnivalókra koncentráló új Nemzeti alaptanterv (Nat) szükségességét is, miközben az oktatásért is felelős emberi erőforrás miniszter, Kásler Miklós nemrég úgy nyilatkozott: a jelenlegi Nat is kiváló.
Ugyanez a helyzet az MNB felsőoktatással kapcsolatos javaslataival. A célkitűzésekkel – a diplomások arányának növelése, a források növelése, magyar egyetemek nemzetközi elismertségének növekedése –  itt is egyet lehet érteni, ám részletek hiányában elképzelhetetlen, hogyan valósítanák meg azokat. A javaslatok egy része ebben az esetben is szembemegy az oktatáspolitika eddigi irányával. Az egyik pontban például arról ír az MNB, szélesíteni kell a felsőoktatás beiskolázási bázisát, miközben a kormány több intézkedésével évek óta szűkíti a férőhelyeket, és a felvételiken 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga is minden bizonnyal ebbe az irányba hat majd. J. D.

Szerző

Sorosra kennék a lejárató akciót is

Publikálás dátuma
2018.07.11. 20:54
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hosszú hallgatás után megszólalt az izraeli Black Cube nevű privát biztonsági cég, amelyről a Politico írta meg a napokban, hogy a választások előtt ez a társaság kezdett a sorosistának bélyegzett magyar civilek elleni titkos lejárató akcióba.
A cég egyik tanácsadója, Giora Eiland, az izraeli hadsereg volt tábornoka a Yediot Ahronoth nevű izraeli napilapnak nyilatkozva  tagadta, hogy cégük bárhol, bármilyen politikai ügybe avatkozott volna. A lap ugyanakkor Eiland mellett idézett egy névtelen, állítólagos Black Cube-os forrást, az ő szavai ellenben úgy hangoznak, mintha a cégnek bennfentes ismeretei lennének az esetről. Igaz, a névtelen forrás nyilatkozata propagandaízű: szerinte az egészről Soros György tehet, „az ügy” Soros és egy „másik nagyon befolyásos milliárdos” közötti nemzetközi üzleti vita eredménye, az egésznek pedig semmi köze nem volt a magyar választásokhoz.
Minderről megkérdeztük az ügynökök egyik célszemélyét, Siewert Andrást, a Migration Aid vezetőjét. Szerinte a nyilatkozat csak terelés: a nála „Grigorij” néven bemutatkozott ügynök kizárólag magyar ügyekre volt kíváncsi, arról faggatta őt órákon keresztül. Bár úgy hírlik, hogy az izraeli cég neve korábban nem hangzott el a nemzetbiztonsági bizottság ülésein, Molnár Zsolt szocialista bizottsági tag elmondta: szorgalmazza, hogy a testülete foglalkozzon ezzel az üggyel. Mint arról írtunk: az év elején nem létező cégek nevében külföldiek kerestek meg magyar civileket, és találkozóikon arra próbálták rávenni őket, hogy kompromittáló információkat áruljanak el. A beszélgetésekről titokban készített hangfelvételek magyar és izraeli kormánylapoknál landoltak.