Kudarcát rejtegeti a kormány - Der, die, das hitelből

Publikálás dátuma
2018.07.12 06:00

Fotó: Népszava/
Az állami nyelvoktatás kudarcának beismerését jelentheti: miközben a kormány titkolja a képzésről készült felmérés eredményeit, nyelvtanulási diákhitelt vezetne be.
Továbbra sem hajlandó elárulni a kormány, milyen eredmények születtek azon az Oktatási Hivatal által elvégzett felmérésen, amely a hazai nyelvoktatás helyzetét és a középiskolások nyelvtudását vizsgálta. A felmérést egy tavaly júniusban megjelent kormányhatározat rendelte el, ami idén február 28-ig szabott határidőt a vizsgálatra. Az eredmények alapján az illetékes minisztériumoknak június 30-ig kellett kidolgozniuk az iskolai nyelvoktatás fejlesztését célzó stratégiát a 2018-2027 közötti időszakra. Áprilisban mindössze annyit árult el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy a felméréssel végeztek, de áprilisban még az eredményeket értékelték. Most annak kapcsán érdeklődtünk újból, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács – amint arról az Index beszámolt – olyan javaslatokat terjesztett a kormány elé, mint például a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, idegennyelvi táborok ösztönzése. Szerettük volna megtudni, a felmérés eredményei mikor lesznek nyilvánosak, illetve hogy az említett elképzelések már részei-e a nyelvoktatás fejlesztését célzó stratégiának. Az Emmi válaszában annyit közölt: az eredményeket egy szakmai konferencián, a tanévkezdéshez kötődően teszik majd közzé.
– Eddig mi sem tudunk semmit a felmérésről, pedig már éppen ideje lenne megismerni az eredményeket
– nyilatkozta lapunknak a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
Rozgonyi Zoltán szerint legkésőbb nyár végéig a szakma számára is ki kellene derülnie, mire jutott az Oktatási Hivatal. A nyelvtanulási kölcsön tervéről úgy vélekedett: a diákhitel ilyesféle kibővítése elsősorban az egyetemistáknak jelenthet segítséget, holott a középiskolai nyelvoktatás helyzetén is sürgősen javítani kellene, hiszen a tervek szerint 2020-tól a továbbtanuláshoz kötelezővé tennék a középfokú nyelvvizsgát. Rozgonyi azt is elmondta, ma a felsőoktatásba felvételizők mintegy fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával. Becslései szerint ha 2020-tól valóban kötelezővé válik a nyelvvizsga az egyetemi felvételiken, az a felsőoktatásba vágyó érettségizők legalább 15-20 százalékát biztos, hogy lehetetlen helyzetbe hozza. - Ha egy középiskola vállalta, hogy egyetemi továbbtanulásra is felkészíti a diákokat, természetesen elvárható lenne, hogy a nyelvtudást is az ehhez szükséges szintre fejlesszék. De a középiskolák legalább 30-40 százalékában ehhez sajnos nincsenek meg a szükséges feltételek – állította a szakértő. 
Rámutatott arra is: legtöbbször a felsőoktatási intézményekben is csak nyomokban van jelen az idegennyelv-használat, az idegennyelv-oktatást pedig – kivéve persze az erre irányuló képzéseken – szinte teljesen mellőzik. - Elvárható lenne az is, hogy az egyetemi oktatók 98 százaléka rendelkezzen olyan idegennyelv-tudással, amit az oktatásba is integrálni tud. Ez az, ami nagyon hiányzik a magyar felsőoktatásból – fogalmazott Rozgonyi. Hangsúlyozta: a két területen egyszerre kellene javítani, mert addig hiába fejlesztik a nyelvoktatást a közoktatásban, amíg a felsőoktatás az idegen nyelveket az esetek többségében figyelmen kívül hagyja.  Holott a diploma megszerzésének egyik feltétele legalább egy, olykor két középfokú, esetenként felsőfokú nyelvvizsga megléte. A Magyar Hírlap az Oktatási Hivataltól kapott adatok alapján nemrég azt írta: idén júniusig több mint 91 ezren továbbra sem tudták átvenni diplomájukat a szükséges nyelvvizsga hiánya miatt. Rozgonyi ezen meg sem lepődött, tapasztalatai szerint sokan még gyengébb idegennyelv-tudással hagyják el az egyetemet, mint amilyennel bekerültek. Mint mondta, a Diplomamentő programban korábban gondot jelentett, hogy feltöltsék a csoportokat, mert a jelentkezők nagy része még az alapfokú nyelvvizsgának megfelelő szintet sem érte el.

Lesújtó statisztikák

Noha az Oktatási Hivatal felmérésének eredményeire még várni kell, nemzetközi felmérésekből már kaphattunk képet arról, hogyan állunk a nyelvtudás, nyelvtanulás terén. Legutóbb az Európai Bizottság kutatása világított rá: az uniós országok között Magyarországon van a legtöbb olyan, 18-30 éves fiatal, akik nem szeretnének újabb idegen nyelveket tanulni. Az európai felnőtt lakosság nyelvismeretét vizsgáló legutóbbi Eurostat felmérés pedig arra jutott, hogy a magyaroknak csak 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet – ez a legrosszabb arány az egész unióban.

2018.07.12 06:00
Frissítve: 2018.07.12 06:00

Minden negyedik magyar szerint nőtt az antiszemitizmus mértéke

Publikálás dátuma
2019.01.22 20:45
Korábbi felvétel.
Fotó: AFP/ JOHN THYS
A magyar lakosság 45 százaléka úgy véli, hogy az antiszemitizmus probléma Magyarországon, míg 50 százalék szerint nem az. Ezzel nagyjából az európai uniós átlag közelében vagyunk, ahol 50:43 százalékra tehető ez az arány. Az Eurobarometer legfrissebb felmérése - amelynek keddi közlését a Nemzetközi Holokauszt Emléknapról való megemlékezésre időzítették Brüsszelben - azt vizsgálta az EU 28 tagállamában, hogy mi az emberek benyomása, tapasztalata az antiszemitizmusról. A kérdezőbiztosok több mint 27 ezer interjút készítettek, ebből 1047-et Magyarországon.  A magyarok 26 százaléka szerint az elmúlt öt évben nőtt az antiszemitizmus az országban, 22 százaléka szerint csökkent és 44 százaléka szerint ugyanolyan mértékű, mint korábban. Ezzel szemben az európaiak 36 százaléka értékelte úgy, hogy a jelenség aggasztóbb, mint öt éve. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Magyarországon az EU-átlagánál többen tartják problémának az antiszemitizmust a politikai életben (51 százalék) és a médiában (47 százalék). A magyar válaszadók 58 százaléka szerint a lakosság nem tud eleget a zsidó történelemről, hagyományokról és szokásokról, míg az európaiak 68 százaléka panaszkodik erről. Honfitársaink 38 százaléka viszont elegendőnek ítéli az erről szóló ismereteket, szemben a kontinens lakóinak 27 százalékával. Magyarok és európaiak nagyjából egyformán válaszoltak arra a kérdésre, hogy a Holokausztot megfelelően tanítják-e az iskolában: 43-45 százalékuk igennel válaszolt, 42-43 százalékuk nemmel.
- Szomorú, hogy az antiszemitizmus még mindig felüti ocsmány fejét Európában. Amikor a gyűlölet ismét politikai fegyverré válik, zsidó közösségeinket gyakran eltölti a félelem a hátrányos megkülönböztetés, a durva bánásmód és az erőszak miatt. Ha a kölcsönös tisztelet és tolerancia nyomás alá kerül, nő az antiszemitizmus — fejtette ki az emléknap alkalmából Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
2019.01.22 20:45

Megsemmisítette a bíróság az új Nemzeti Galéria építési engedélyét

Publikálás dátuma
2019.01.22 20:37

Fotó: LIGETBUDAPEST.ORG/
Ez már a Liget Projekt második szimbolikus épülete, korábban a Néprajzi Múzeum engedélyét is visszavonták. Per folyik továbbá a Dózsa György úti mélygarázsról is.
Elvesztette építési engedélyét egy per nyomán az új Nemzeti Galéria ligetbeli épülete. A kivitelezési terveibe a CivilZugló Egyesület jogi képviselője még tavaly nyáron akart betekinteni, ezt azonban Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala jegyzőkönyvben megtagadta. A CivilZugló ez ellen benyújtott keresete nyomán
a bíróság hétfőn az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt az új Nemzeti Galéria építési engedélyét megsemmisítette, és az V. Kerületi Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította.
A hatósági eljárás során elkövetett, kisebb technikai hiba miatt vonta vissza a bíróság az engedélyét, amit a megismételt eljárásban a hatóság minden bizonnyal korrigálni fog - fogalmazott finoman az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a beruházó Városliget Zrt. Szerintük az új Nemzeti Galéria kivitelezési munkálatainak előkészítése az előzetes terveknek megfelelően halad, mivel a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése annak szakmai tartalmát nem érinti.
A Petőfi Csarnok helyére épülő 50 ezer négyzetméteresre tervezett kiállítóteret egyébként egy ismert japán iroda, a SANAA tervezte. A korábbi elképzelések alapján idén nyáron kéne megnyitnia kapuit.
Nem ez az első épület a 250 milliárd forintos Liget-projekt történetében, ami így járt: a CivilZugló korábban a pár száz méterrel arrébb épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezési terveit sem nézhette meg. Akkor is pereltek, és novemberben abban az ügyben is nyertek, a bíróság pedig azt az építési engedélyt is megsemmisítette.
Ezek az épületek közpénzből épülnek, ezért mindenkinek joga van látni, hogy mit, ki és mennyiért tervez
- mondta el Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke az RTL Híradónak. A szervezetnek a Dózsa György úti mélygarázzsal kapcsolatban jelenleg is folyik egy pere, így - az előzőek alapján - az lehet a következő engedélyét vesztő eleme a Liget-projektnek.
2019.01.22 20:37
Frissítve: 2019.01.22 20:38