ÁSZ: az MNB működése szabályszerű, de...

Publikálás dátuma
2018.07.11 18:48

Fotó: Népszava/
Közzétették a jegybank 2016. évi működéséről szóló jelentést, amelynek legfontosabb megállapítása: az MNB irányítási, beszámolási és ellenőrzési rendszere szabályozottan működött. Ám az ördög a részletekben rejlik.
Az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) sok kritika érte, hogy míg az előző jegybanki elnök, Simor András 2013. márciusáig tartó időszakának ellenőrzését a legapróbb részletekig elvégezte, az azt követő időszakról csak évekkel később készített jelentést. Talán ezeket a bírálatokat is megszívlelve szerdán a számvevők közzétették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016. évi működéséről szóló jelentést, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy az MNB irányítási, beszámolási és ellenőrzési rendszere 2016-ban szabályozottan működött.
Ebben aligha kételkedhetünk, bár a sok vihart látott alapítványok vizsgálatának eredményét hiába is keresnénk - feltehetően az ÁSZ ezeket nem tekinti a vizsgálata tárgyának. A jegybanki működéstől teljesen idegen Értéktár működését rendben lévőnek tartották, nem csak szükségtelenségét nem tették kritika tárgyává, de azt sem, hogy vajon reális árat fizettek-e a megvásárolt műkincsekért és műtárgyakért, s vajon indokolt volt-e egyes kulturális értékek megvásárlása? Az idei parlamenti választásokkal lejárt mandátumú felügyelő bizottság az ÁSZ szerint szintén szabályosan működött - írják ezt annak ellenére, hogy ez a testület gond nélkül elfogadta az MNB ingatlanvásárlásait, és ezek indokoltságára nem kért magyarázatot.
Az viszont jogosan vették észre, hogy a felügyeleti eljárások során, ezek lezárását követően nem gondoskodtak a nem kezelhető adatok megsemmisítéséről. Talányos megállapítás ugyanakkor, hogy "az MNB gazdálkodása a működési költségekre és a beruházásokra vonatkozó éves terv kialakítását kivéve (...) szabályszerűek voltak. (...) a részletezettsége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak." Márpedig közismert:
az ördög a részletekben van.
Szerző
Témák
MNBÁSZ
2018.07.11 18:48
Frissítve: 2018.07.11 19:09

Borús európai atomjövő

Publikálás dátuma
2018.12.11 10:45
Illusztráció
Fotó: AFP/dpa/ RAINER JENSEN
Borús európai és Egyesült Államokbeli atomenergia-jövőt jósol Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza, akit a Budapest Energy Summit című nemzetközi rendezvényen elhangzott múlt heti előadása kapcsán kérdeztünk. A tapasztalatok alapján e térségekben egyre nehezebb pénzügyi és politikai - többek között az egyre szigorodó biztonsági előírásokra visszavezethető - akadályok állnak a további nukleáris fejlesztési elképzelések előtt - hangoztatta a különböző beállítottságú érintettek által egyaránt alapvető igazodási pontként hivatkozott szervezet vezető szakembere. E tekintetben borúlátásra ad okot a finn, a francia, vagy épp az USA-beli Dél-Karolina és Georgia állam példája is. Miközben e két kontinensen az atomerőművek zöme 40 éves élettartama végén jár, kiesésük klímavédelmi és ellátásbiztonsági szempontból nem kívánatos következményekkel jár – szögezte le Varró László. Már csak azért is, mert a fejlett államokban még mindig kétszer annyi villamos energia származik nukleáris blokkokból, mint nap- és szélerőművekből. Ebben a helyzetben a kormányok előtt nem áll egyszerű út – fogalmazott a vezető közgazdász. Vannak országok, mint Németország vagy Kalifornia, amelyek az atomenergia teljes kivezetése mellett döntöttek, és vannak – például Nagy-Britannia vagy New York állam -, ahol továbbra is elkötelezettek a nukleáris eljárások iránt. Egy biztos: a választás mindenütt stratégiai figyelmet igényel – szögezte le Varró László. A többek – így a paksi atomerőművet tulajdonló állami MVM korábbi vezetője, Mártha Imre - által felvetett élettartam hosszabbítási lehetőségek kapcsán Varró László úgy látja: ahol lehetséges a működés kinyújtása, ott ez költséghatékonysági szempontból feltétlen üdvözlendő. Több Egyesült Államokbeli blokk esetében engedélyezték már a 40 éves üzem további 20 éves megtoldását. A Mártha Imre által felvetett 80 évről ugyan tényleg zajlik szakmai párbeszéd, de ilyen célú jóváhagyást az amerikai nukleáris hatóság máig nem adott ki. A jelenleg Pakson működő blokkok ilyetén lehetőségeit illetően Varró László nem kívánt véleményt nyilvánítani, mondván: ennek megítélése az Országos Atomenergia Hivatal hatásköre. Mindemellett Kína olyan erőteljes nukleáris fejlesztési programot hajt végre, hogy világszinten az atomenergia-termelés aránya akár még a jövőben is szinten maradhat – szögezte le az IEA vezető közgazdásza.
2018.12.11 10:45
Frissítve: 2018.12.11 10:45

Ez az a pénz, ami az élethez kevés, az éhenhaláshoz sok

Publikálás dátuma
2018.12.11 10:36

Fotó: / Németh András Péter
A minimálbér még ahhoz sem elég, hogy nagyon szűkösen megéljen belőle valaki; a mai Magyarországon havi 192 ezer kell, hogy legalább átlagos szinten boldoguljon valaki.
Hiába nőtt papíron a minimálbér, annak értéke még arra sem elég, hogy legalább szűkös megélhetést biztosítson, derül ki az mfor.hu számításaiból.
Egyik oldalon ott áll a bérnövekedés: 2010 óta 87,7 százalékkal emelkedett a bruttó minimálbér és 101 százalékkal a garantált bérminimum összege. Bár a valós többlet, amit ebből a dolgozó hazavihet, ennél kevesebb az adózási szabályok elmúlt 8 évben bekövetkezett változásából fakadóan.
A nettó minimálbér ugyanis 52, a garantált bérminimum pedig 71 százalékkal lett magasabb 2010 óta.
A másik oldalon viszont a megélhetés költségei állnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég frissítette az egyes megélhetési szintekhez szükséges jövedelemösszegeket 2018-ra vonatkozóan. Ha az egyszemélyes, gyermektelen háztartások adatait nézzük, akkor elkeserítő kép rajzolódik ki:
idén egy minimálbéres dolgozó nettó 91 770 forintot vihet haza, miközben a nagyon szűkös megélhetéshez 105 700 forintra lenne szükség.
A garantált bérminimum 120 033 forintja ugyan ezt a szintet meghaladja és a nagyon szűkös megélhetést biztosítja, ám még mindig túl kevés a szűkös megélhetéshez: a KSH szerint havi 139 100 forintra lenne ugyanis ehhez szükség.
A KSH adatai szerint egyébként egy egyszemélyes, gyermektelen háztartás esetében
  • a nagyon szűkös megélhetéshez havi 105 700 forint kell idén,
  • a szűköshöz 139 100,
  • az átlagoshoz 192 200,
  • a jóhoz 273 400,
  • a nagyon jóhoz pedig 416 500 forint.
2018.12.11 10:36