ÁSZ: az MNB működése szabályszerű, de...

Publikálás dátuma
2018.07.11 18:48

Fotó: Népszava/
Közzétették a jegybank 2016. évi működéséről szóló jelentést, amelynek legfontosabb megállapítása: az MNB irányítási, beszámolási és ellenőrzési rendszere szabályozottan működött. Ám az ördög a részletekben rejlik.
Az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) sok kritika érte, hogy míg az előző jegybanki elnök, Simor András 2013. márciusáig tartó időszakának ellenőrzését a legapróbb részletekig elvégezte, az azt követő időszakról csak évekkel később készített jelentést. Talán ezeket a bírálatokat is megszívlelve szerdán a számvevők közzétették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016. évi működéséről szóló jelentést, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy az MNB irányítási, beszámolási és ellenőrzési rendszere 2016-ban szabályozottan működött.
Ebben aligha kételkedhetünk, bár a sok vihart látott alapítványok vizsgálatának eredményét hiába is keresnénk - feltehetően az ÁSZ ezeket nem tekinti a vizsgálata tárgyának. A jegybanki működéstől teljesen idegen Értéktár működését rendben lévőnek tartották, nem csak szükségtelenségét nem tették kritika tárgyává, de azt sem, hogy vajon reális árat fizettek-e a megvásárolt műkincsekért és műtárgyakért, s vajon indokolt volt-e egyes kulturális értékek megvásárlása? Az idei parlamenti választásokkal lejárt mandátumú felügyelő bizottság az ÁSZ szerint szintén szabályosan működött - írják ezt annak ellenére, hogy ez a testület gond nélkül elfogadta az MNB ingatlanvásárlásait, és ezek indokoltságára nem kért magyarázatot.
Az viszont jogosan vették észre, hogy a felügyeleti eljárások során, ezek lezárását követően nem gondoskodtak a nem kezelhető adatok megsemmisítéséről. Talányos megállapítás ugyanakkor, hogy "az MNB gazdálkodása a működési költségekre és a beruházásokra vonatkozó éves terv kialakítását kivéve (...) szabályszerűek voltak. (...) a részletezettsége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak." Márpedig közismert:
az ördög a részletekben van.
Szerző
Témák
MNBÁSZ
2018.07.11 18:48
Frissítve: 2018.07.11 19:09

323,94 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.18 20:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon kedden.
Este negyed nyolc körül az eurót 323,94 forinton, a dollárt 277,80 forinton, a svájci frankot 288,14 forinton, a japán jent pedig 2,4726 forinton jegyezték. Az előző napi záráshoz képest az euró 0,24 százalékkal, a dollár 0,05 százalékkal, a frank 0,21 százalékkal, a jen pedig 0,39 százalékkal gyengült. A forint délután közel egyhónapos csúcsra erősödött az euróval szemben, miután a Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntő ülést követően, három órakor kiadott közleményében jelezte, hogy felkészült monetáris politikájának óvatos és fokozatos normalizálására. Az euró árfolyama 322,79 forintra esett a közlemény kiadása után, ami augusztus 23. óta a leggyengébb szint. A két órakor kihirdetett kamatdöntés önmagában véve nem különösebben mozgatta meg a forint árfolyamát, mert az teljes egészében összhangban állt az elemzői várakozásokkal. Az euró 1,1662 dolláron forgott este, napi szinten 0,18 százalékkal gyengült. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,1655, a legmagasabb 1,1724 dollár volt. A svájci frankhoz képest 0,04 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1248 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9644 frankot kértek, 0,18 százalékkal drágult az amerikai deviza. A jenhez képest 0,43 százalékkal erősödött a dollár, 112,36 jenen jegyezték kedd este.
Szerző
2018.09.18 20:29

Újabb figyelmeztetést kapott a kormány

Publikálás dátuma
2018.09.18 18:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az Európai Bizottság újra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy a hiány mérséklése érdekében október 15-ig érdemi változtatásokat hajtson végre a jövő évi költségvetésben – mondta Varju László (DK). Ezt az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke keddi tájékoztatóján mondta, miután más ellenzéki és kormánypárti politikusok mellett találkozott Manfred Bergmann-nal, az Európai Bizottság (EB) Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó új igazgatójával. Az ellenzéki politikus rámutatott: a magyar kormány korábban megállapodott az Európai Bizottsággal abban, hogy 1,7 százalékos hiányra fog törekedni. A kormány az idei költségvetést 2,4, a jövő évit 1,8 százalékkal tervezte, azaz nem hajtotta végre a korábbi vállalását. Amikor a növekedés és az infláció is meghaladja a 3 százalékot, speciális szabályok alkalmazására lenne szükség – idézte fel. A “jelentős forintgyengüléshez hozzájáruló választási költségvetés” után a magyar emberek érdekében ideje lenne változtatni a költségvetési politikán és áttérni a takarékos, úgynevezett anticiklikus politikára – fogalmazott. A képviselő elmondta, hogy a bizottság szerint hozzávetőleg 1 százalékos, 400 milliárd forint körüli megtakarításra kellene törekednie a kormánynak, Ennek háromnegyedét  már ebben az évben javasolják lefaragni.
Szerző
2018.09.18 18:49