Varga el sem ment, Banai mindenkit megnyugtatott a költségvetési bizottságban

Publikálás dátuma
2018.07.11 18:18

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Varga Mihály nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésére, államtitkára viszont mindenkit megnyugtatott: ha a jövő évi költségvetés kapcsán el is számolták magukat, akkor a költségvetési tartalékokból "kipótolják" majd a veszteséget.
Varga Mihály nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésére. A miniszter feltehetően megkapta Varju László bizottsági elnök (DK) a meghívóját a "Tájékoztató a forint gyengüléséről, és ennek költségvetési politikára gyakorolt hatásáról és a Pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos terveiről" címet viselő napirendre, ám a bizottság éber alelnöke Szűcs Lajos (Fidesz) a meghívó elküldésével egyidejűleg - írásban - le is vetette a napirendről ezt a témát. Indítványát azzal egészítette ki, hogy "tekintettel arra, hogy a bizottság kormánypárti többsége nem fogja támogatni az erre irányuló napirendet, ezért javasoljuk, hogy az érintetteket értesítse ki a a fent említett változásokról." Varga Mihály, tehát nem jött, de a következő napirendi pontnál, a 2019. évi központi költségvetés szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalásán - a kormány képviselőjeként - Banai Péter Benő pénzügyi államtitkárnak kötelező volt részt vennie. Így nem úszta meg az ellenzéki képviselőknek azt a kérdését, hogy vajon miért 311 forintos euróárfolyamot tartalmaz a jövő évi büdzsé, amikor forint hetek óta gyengélkedik, szerdán az MNB 324,62 forinton jegyezte az európai közös devizát. Márpedig az elemzők véleménye szerint az év végén jó esetben 320 forint körül alakulhat a kurzus. Ez kétségtelenül kedvező az exportőröknek, valamint a hozzánk látogató turistáknak - mondta Varju László -, ám kedvezőtlenül érinti a még mindig 20 százalék körüli devizaadósságunkat, gerjeszti az inflációt, ennek révén újabb korrekciót kényszerít ki a nyugdíjak emelésénél. Az államtitkár elárulta: a költségvetési javaslatba mindig a törvénytervezet benyújtását megelőző öt hónap átlagárfolyamával számolnak. Elismerte egy olyan szabadon lebegő devizánál, mint amilyen a forint, nem tudják megjósolni, hogy egy év múlva hogyan is alakul az árfolyam. (Ez is példázza azt, hogy amikor az Országgyűlés a nyár elején elfogadja a következő évi költségvetést, akkor még semmi rálátása nincs a nemzetközi és a hazai gazdasági folyamatokra.) Ha elszámolták magukat, akkor a költségvetési tartalékokból "kipótolják" a veszteséget - tette hozzá Banai Péter Benő.

Rendeznék az otthonápolás díját

A parlamenti ellenzéki frakciók egységesen javasolták, hogy a méltánytalanul alacsony, 32,6 ezer forintos alapösszegű otthonápolási díjat emeljék fel 80 ezer forintra. (A jelenlegi, legmagasabb kategóriájú segély, családi pótlékkal együtt havi 75 810 forint.) A környező országokban, ahol mindenütt munkaviszonynak számolják el a gondoskodásnak ezt a formáját, a mienknél magasabb az alapösszeg, átszámítva Romániában 130 ezer, Csehországban pedig 180 ezer forint, Szlovákiában - ahol augusztustól a fogyatékkal élők további 98 ezer forintot kapnak -, 138 ezer forint.  Nálunk, ha az ápoló beteg lesz, akkor legfeljebb 45 napig jár számára a társadalombiztosítási ellátás. Bár a kormány semmiképpen nem kívánja ezt a járadékemelést a költségvetési törvénybe beemelni, de kormánypárti képviselők tárgyalásokat kezdeményeznek az Emberi Erőforrás Minisztériumával - Varju László bizottsági elnök részvételével - s remélik, hogy az ősszel önálló jogszabályként benyújtva, 2019. január 1-jétől orvosolják a problémát. Ebben bízva az ellenzéki képviselők visszavonták indítványukat. 

2018.07.11 18:18
Frissítve: 2018.07.11 18:55

Egyre többet keresünk - a KSH szerint

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:31
illusztráció
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Az elemzők várakozásait felmúlva emelkedtek tovább a nyáron a fizetések: a KSH csütörtökön közölt legfrissebb számai szerint júliusban 326 700 forint volt a bruttó átlagkereset, ami tavalyhoz képest 12,8 százalékos növekedést jelent.
Az év első hét hónapjára nézve ez 324 700 forintos bruttó és 216 ezer forintos nettó átlagkeresetet, illetve 9,4 százalékos reálbérnövekedést jelent. Ha a közfoglalkoztatottakat nem számoljuk, az állami szféra fizetései egy ideje már leelőzik a versenyszférát, a bruttó átlagbér az állami intézményeknél ugyanis már eléri 343 700 forintot, a vállalkozásoknál dolgozók bruttó bére viszont 336 800 forint. (Közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdasági átlagbér 337 ezer forintra rúgna). A statisztikák azonban torzíthatnak, a versenyszféra egyes területeire – például az építőiparra – ugyanis még mindig jellemző a fekete foglalkoztatás, vagy a minimálbér mellett részben zsebbe kapott fizetés, ami lefelé húzza az átlagot. Hasonló okokból számos munkavállaló bére viszont csak papíron nőtt, mivel a kötelezően megfizetendő minimálbér növekedésével nőtt a legálisan kapott összeg is. A KSH által közölt átlagszámok emellett azért is félrevezetőek, mert egy-egy kiemelkedő fizetés könnyen megdobja az átlagot, miközben a többség bére messze nem éri el azt a szintet. Jól mutatják ezt az egyes ágazatok átlagbérstatisztikái közötti drasztikus különbségek is. A nemzetgazdasági átlagbérhez leginkább az ipar és a feldolgozóipar átlagszámai állnak a legközelebb – bruttó 342 ezer és 339 ezer forint -, de a munkaerőhiánnyal leginkább küzdő építőiparban és kereskedelemben, vagy a mezőgazdaságban mért bruttó átlagok – 244 ezer, 300 ezer és 243 ezer forint - már jócskán alatta maradnak. A legalacsonyabb átlagfizetések egyébként a szociális ellátásban vannak: mindössze 147 500 forintot keresnek átlagosan az itt dolgozók. A legmagasabb fizetésekkel bíró ágazatokban - a pénzügyi, biztosítási tevékenységek, az információ, kommunikáció, valamint a villamosenergia, gáz, gőz, légkondicionálás területeken – mért átlagfizetések – 618 ezer, 563 ezer, 540 ezer - ugyanakkor kiteszik a nemzetgazdasági átlag majdnem dupláját is. Ebből is látszik tehát, hogy az átlagfizetés mennyire csalóka adat, és könnyen eltérhet a munkavállalók tapasztalataitól. A valósághoz közelebb állna a medián bér, amelyet úgy számítanak ki, hogy sorba rendezik a kereseteket, és a középre eső összegnél (ez lesz a mediánbér) a dolgozók fele többet, fele pedig kevesebbet keres. Ez a medián általában 20-25 százalékkal kisebb összeg, mint az átlagbér, vagyis most bruttó 243-260 ezer forint között lehet. Ilyen adatokat azonban nem közöl a KSH, a Magyar Szakszervezeti Szövetség azonban ki szeretné ezt számolni, ezzel is készülve a várhatóan november végén kezdődő háromoldalú bértárgyalásokra. A környező országok egyre magasabb fizetéseit követendő, legalább 10 százalék fölötti béremelést szeretnének, míg a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva egyszámjegyű növekedést tart csak reálisnak. Információink szerint a Pénzügyminisztérium egy kompromisszumos javaslatban gondolkozik: 9, illetve 12 százalékkal növelné a minimálbért és a garantált bérminimumot, így előbbi bruttó 150 ezer forintra, utóbbi bruttó 202 ezer forintra emelkedne.  
2018.09.20 14:31

Sokba kerülhet a Facebook-nak, hogy nem törődik az EU-s fogyasztóvédelmi előírásokkal

Publikálás dátuma
2018.09.20 13:31
Illusztráció
Fotó: Pexels/
Szankciókat helyezett kilátásba a Facebook ellen csütörtökön az Európai Bizottság (EB), amennyiben az amerikai internetes óriáscég az év végéig nem tesz végre eleget az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak.
"Elfogyott a türelmem. Túl régóta húzódik ez, miközben a Facebook korábban biztosított afelől, hogy decemberig átírják a felhasználási feltételeik még fennmaradt félrevezető elemeit" - jelentette ki Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos, írja az MTI.
"Eljött a cselekvés ideje, elég volt az ígéretekből"
 - tette hozzá Jourová. Mint mondta, ha az év végéig nem hajtják végre teljeskörűen a szükséges változtatásokat, akkor gyors lépésekre és szankciókra számíthat az uniós fogyasztóvédelem részéről a Facebook.
A közösségi platform által elvégzett eddigi módosítások "nagyon korlátozottak"
- áll a bizottság tájékoztatásában. A brüsszeli testület arról számolt be februárban, hogy ugyan történtek előrelépések, de a Facebook és a Twitter működése továbbra sem felel meg a közösségi fogyasztóvédelmi szabályoknak. Mint írták, a jogellenes tartalmak bejelentésére és törlésének kérésére használt eljárást érintő változtatások nem elegendőek.
Ennek előzménye, hogy a bizottság tavaly márciusban felszólította a Facebookot, a Twittert és a Google+-t működtető Alphabetet, hogy mihamarabb hozzák összhangba működésüket az uniós előírásokkal a felhasználók megtévesztésének visszaszorítása érdekében.

Az Airbnb összekapta magát

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel - közölte Vera Jourová szintén csütörtökön. Tájékoztatása szerint a vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy 2018 végére
  • honlapján minden esetben a foglalás teljes árát tünteti fel, amely magában foglalja a fizetendő egyéb díjakat. Ha ezt nem lehet előre kiszámolni, a fogyasztó arról is tájékoztatást kell kapjon.
  • Az Airbnb vállalta továbbá, egyértelműen jelzi, hogy egy adott ajánlatot magán- vagy profi vendéglátós nyújtja-e, mivel eltérő fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak rájuk.
  • A vállalat arról is tájékoztat, ha úgy dönt, hogy felmondja a szerződést vagy töröl egy tartalmat, és ilyen esetben lehetőséget biztosít az esetleges jogorvoslatra és a kártérítésre.
2018.09.20 13:31