Varga el sem ment, Banai mindenkit megnyugtatott a költségvetési bizottságban

Publikálás dátuma
2018.07.11 18:18

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Varga Mihály nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésére, államtitkára viszont mindenkit megnyugtatott: ha a jövő évi költségvetés kapcsán el is számolták magukat, akkor a költségvetési tartalékokból "kipótolják" majd a veszteséget.
Varga Mihály nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésére. A miniszter feltehetően megkapta Varju László bizottsági elnök (DK) a meghívóját a "Tájékoztató a forint gyengüléséről, és ennek költségvetési politikára gyakorolt hatásáról és a Pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos terveiről" címet viselő napirendre, ám a bizottság éber alelnöke Szűcs Lajos (Fidesz) a meghívó elküldésével egyidejűleg - írásban - le is vetette a napirendről ezt a témát. Indítványát azzal egészítette ki, hogy "tekintettel arra, hogy a bizottság kormánypárti többsége nem fogja támogatni az erre irányuló napirendet, ezért javasoljuk, hogy az érintetteket értesítse ki a a fent említett változásokról." Varga Mihály, tehát nem jött, de a következő napirendi pontnál, a 2019. évi központi költségvetés szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalásán - a kormány képviselőjeként - Banai Péter Benő pénzügyi államtitkárnak kötelező volt részt vennie. Így nem úszta meg az ellenzéki képviselőknek azt a kérdését, hogy vajon miért 311 forintos euróárfolyamot tartalmaz a jövő évi büdzsé, amikor forint hetek óta gyengélkedik, szerdán az MNB 324,62 forinton jegyezte az európai közös devizát. Márpedig az elemzők véleménye szerint az év végén jó esetben 320 forint körül alakulhat a kurzus. Ez kétségtelenül kedvező az exportőröknek, valamint a hozzánk látogató turistáknak - mondta Varju László -, ám kedvezőtlenül érinti a még mindig 20 százalék körüli devizaadósságunkat, gerjeszti az inflációt, ennek révén újabb korrekciót kényszerít ki a nyugdíjak emelésénél. Az államtitkár elárulta: a költségvetési javaslatba mindig a törvénytervezet benyújtását megelőző öt hónap átlagárfolyamával számolnak. Elismerte egy olyan szabadon lebegő devizánál, mint amilyen a forint, nem tudják megjósolni, hogy egy év múlva hogyan is alakul az árfolyam. (Ez is példázza azt, hogy amikor az Országgyűlés a nyár elején elfogadja a következő évi költségvetést, akkor még semmi rálátása nincs a nemzetközi és a hazai gazdasági folyamatokra.) Ha elszámolták magukat, akkor a költségvetési tartalékokból "kipótolják" a veszteséget - tette hozzá Banai Péter Benő.

Rendeznék az otthonápolás díját

A parlamenti ellenzéki frakciók egységesen javasolták, hogy a méltánytalanul alacsony, 32,6 ezer forintos alapösszegű otthonápolási díjat emeljék fel 80 ezer forintra. (A jelenlegi, legmagasabb kategóriájú segély, családi pótlékkal együtt havi 75 810 forint.) A környező országokban, ahol mindenütt munkaviszonynak számolják el a gondoskodásnak ezt a formáját, a mienknél magasabb az alapösszeg, átszámítva Romániában 130 ezer, Csehországban pedig 180 ezer forint, Szlovákiában - ahol augusztustól a fogyatékkal élők további 98 ezer forintot kapnak -, 138 ezer forint.  Nálunk, ha az ápoló beteg lesz, akkor legfeljebb 45 napig jár számára a társadalombiztosítási ellátás. Bár a kormány semmiképpen nem kívánja ezt a járadékemelést a költségvetési törvénybe beemelni, de kormánypárti képviselők tárgyalásokat kezdeményeznek az Emberi Erőforrás Minisztériumával - Varju László bizottsági elnök részvételével - s remélik, hogy az ősszel önálló jogszabályként benyújtva, 2019. január 1-jétől orvosolják a problémát. Ebben bízva az ellenzéki képviselők visszavonták indítványukat. 

2018.07.11 18:18
Frissítve: 2018.07.11 18:55

Elindult Hernádi Zsolt zágrábi pere

Publikálás dátuma
2018.10.23 17:37
Hernádi Zsolt, MOL-vezér
Fotó: / Németh András Péter
Kedden Zágrábban elindult a Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Ivo Sanader volt horvát kormányfő elleni összevont büntetőper. A vád szerint a Mol 2009-ben azért vehette át az általa 49 százalékban birtokolt INA feletti irányítást a horvát államtól, mert az elnök-vezérigazgató az akkori miniszterelnököt mintegy hárommilliárd forintnyi euróval lefizette. A vádlottak következetesen tagadnak. Ezt Ivo Sanader kedden az MTI beszámolója szerint a tárgyaláson személyesen is megismételte. Hernádi Zsoltot ugyanakkor a magyar hatóságok a számos horvát kérelem ellenére – például az ottani eljárás elfogulatlansági bizonytalanságaira hivatkozva - nem adják ki. Az első ülésen kitűnt: bár a zágrábi ügyészség is kitart öt éves álláspontja mellett, újabb bizonyítékokat későbbre ígér. A mostani vád ugyanis leginkább csak Robert Jezic vállalkozó ingatag vallomásán alapul. Hernádi Zsolt ügyvédje visszatérően az anyagok lefordítását igényli, ami a bíró szerint nem hátráltatja az eljárást. Egyébként, ha jövő nyárig nem születik ítélet, a vád elévül. Miközben Horvátországban az ügy kapcsán Hernádi Zsolt ellen most indult először büntetőper, Ivo Sanadert – több más, így az osztrák Hypo Bankkal kapcsolatos üggyel összevont eljárásban - négy éve már jogerősen több mint 8 év börtönre ítélték. Ám ezt röviddel azután a horvát alkotmánybíróság méltánytalan védekezési körülményekre hivatkozva megsemmisítette és új – egymástól immáron elkülönítve lefolytatott - eljárásokat rendelt el. Így Ivo Sanader ellen most hat per zajlik. Nem erősíti a Mol-vezér pozícióját, hogy hétfőn a zágrábi bíróság ezek közül a Hypo-ügyben első fokon újfent bűnösnek találta Ivo Sanadert, két és fél év börtönnel sújtva a volt kormányfőt. E vád szerint a politikus még külügyminiszter-helyettesként közel kétszázmillió forintnyi kenőpénz fejében intézte el, hogy a horvát állam hitelt vegyen fel az osztrák banktól. Úgyszintén hétfőn, de egy másik, kapcsolódó perben viszont felmentették Ivo Sanadert. E vád szerint 2008-ban – az akkor hozzá még közel álló – Robert Jeziccsel közösen olcsóbb áramra és hitelnyújtásra próbálták volna rábírni a HEP nevű állami energiaszolgáltatót.

Nem sajnálják a pénzüket a horvátok

Több mint tízmillió dollárt – mintegy hárommilliárd forintot – utalt eddig Horvátország a Squire Patton Boggs nevű amerikai lobbicégnek az INA-val kapcsolatos, Mollal szembeni álláspontja Egyesült Államokbeli népszerűsítése végett – idézi az MTI a legolvasottabb horvát napilap, a Vecernji List e témáról szóló vasárnapi beszámolóját. A szerződést 2014-ben Ivan Vrdoljak akkori gazdasági tárcavezető kötötte. Zágráb nézőpontjába a lobbicég 30 republikánus és demokrata szenátort avatott be. Felhánytorgatják például, hogy Magyarországon felmentették Hernádi Zsoltot a horvát vádak alól, ami szűkíti jogi mozgásterüket. Panaszaik egyelőre kevéssé találtak meghallgatásra: Zágráb a svájci, Uncitral nevű független választott bíróság előtt még a saját maga által kezdeményezett pert is elvesztette. A washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) viszont még zajlik a Mol-kezdeményezésű per.  A cikk betekintést enged a Hernádi Zsolt elleni bűnvádi eljárás kapcsán az Interpollal folytatott háttérvitáik kulisszatitkaiba is. Horvát kezdeményezésre a Mol-vezér fotója először 2013 végén került ki a nemzetközi bűnüldöző szerv internetoldalának körözési listájára. Onnan 2014 elején magyar közbenjárásra levették. 2015 elején azonban ismét felbukkant, hogy aztán 2016 végén újfent eltűnjék. Zágráb negyed éve ismét kezdeményezte a közzétételt, ám ennek az Interpol eddig nem tett eleget. Az anyag szerint a második megjelentetést a szervezet csak ama ígéret fejében vállalta, hogy a horvátok kifizetik az esetleges perköltségeket. Ez a lap szerint az első ilyen eset, ami veszélyes precedenst teremt. Megjegyzendő: a mindenkori horvát kormányok különböző konkrét ügyekre hivatkozva, a jelek szerint mégis inkább általánosságban elégedetlenek azzal, amiként a Mol 2009 óta az INA-t irányítja. A horvát kormányfő két éve szenteste napján közölte, hogy visszavásárolják a céget. Ám a Mol tárgyalási hajlandósága ellenére mindeddig ebben se történt érdemi előrelépés.

2018.10.23 17:37
Frissítve: 2018.10.23 17:42

Gyulladásveszély! 1,6 millió autót hív vissza a BMW

Publikálás dátuma
2018.10.23 11:18

Fotó: AFP/ ARMIN WEIGEL
Hűtőfolyadék-szivárgás által okozott gyulladásveszély miatt világszerte 1,6 millió autót hív vissza a szervizekbe ellenőrzésre a BMW - számolt be kedden az Automobilwoche német hírportál.
A BMW keddi közleménye szerint a visszahívási akció a 2010 augusztusa és 2017 augusztusa között gyártott dízelautókat érinti a kipufogógáz-visszavezető rendszer hűtőfolyadékjának esetleges szivárgása miatt. A BMW hasonló okból az idén nyáron már visszahívott ellenőrzésre 480 ezer járművet Európában és Ázsiában. További belső minőségellenőrzések során azonban a BMW mérnökei megállapították, hogy a szivárgási probléma más modelleknél is felléphet, ezért a visszahívási akciót most 1,6 millió autóra terjesztették ki. A BMW vizsgálatai szerint egyes modelleknél a kipufogógáz-visszavezető berendezés hűtőfolyadékjának esetleges szivárgása a dízelmotorokra jellemző koromlerakódással és a kipufogórendszerek magas üzemi hőmérsékletével együtt egyes alkatrészek felizzásához, extrém esetekben pedig a jármű gyulladásához vezethet. A visszahívási akció során a járművek kipufogógáz-visszavezető (exhaust gas recirculation, EGR) berendezését vizsgálják át és szükség estén kicserélik a meghibásodott alkatrészeket.
Szerző
2018.10.23 11:18