Varga el sem ment, Banai mindenkit megnyugtatott a költségvetési bizottságban

Publikálás dátuma
2018.07.11 18:18

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Varga Mihály nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésére, államtitkára viszont mindenkit megnyugtatott: ha a jövő évi költségvetés kapcsán el is számolták magukat, akkor a költségvetési tartalékokból "kipótolják" majd a veszteséget.
Varga Mihály nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésére. A miniszter feltehetően megkapta Varju László bizottsági elnök (DK) a meghívóját a "Tájékoztató a forint gyengüléséről, és ennek költségvetési politikára gyakorolt hatásáról és a Pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos terveiről" címet viselő napirendre, ám a bizottság éber alelnöke Szűcs Lajos (Fidesz) a meghívó elküldésével egyidejűleg - írásban - le is vetette a napirendről ezt a témát. Indítványát azzal egészítette ki, hogy "tekintettel arra, hogy a bizottság kormánypárti többsége nem fogja támogatni az erre irányuló napirendet, ezért javasoljuk, hogy az érintetteket értesítse ki a a fent említett változásokról." Varga Mihály, tehát nem jött, de a következő napirendi pontnál, a 2019. évi központi költségvetés szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalásán - a kormány képviselőjeként - Banai Péter Benő pénzügyi államtitkárnak kötelező volt részt vennie. Így nem úszta meg az ellenzéki képviselőknek azt a kérdését, hogy vajon miért 311 forintos euróárfolyamot tartalmaz a jövő évi büdzsé, amikor forint hetek óta gyengélkedik, szerdán az MNB 324,62 forinton jegyezte az európai közös devizát. Márpedig az elemzők véleménye szerint az év végén jó esetben 320 forint körül alakulhat a kurzus. Ez kétségtelenül kedvező az exportőröknek, valamint a hozzánk látogató turistáknak - mondta Varju László -, ám kedvezőtlenül érinti a még mindig 20 százalék körüli devizaadósságunkat, gerjeszti az inflációt, ennek révén újabb korrekciót kényszerít ki a nyugdíjak emelésénél. Az államtitkár elárulta: a költségvetési javaslatba mindig a törvénytervezet benyújtását megelőző öt hónap átlagárfolyamával számolnak. Elismerte egy olyan szabadon lebegő devizánál, mint amilyen a forint, nem tudják megjósolni, hogy egy év múlva hogyan is alakul az árfolyam. (Ez is példázza azt, hogy amikor az Országgyűlés a nyár elején elfogadja a következő évi költségvetést, akkor még semmi rálátása nincs a nemzetközi és a hazai gazdasági folyamatokra.) Ha elszámolták magukat, akkor a költségvetési tartalékokból "kipótolják" a veszteséget - tette hozzá Banai Péter Benő.

Rendeznék az otthonápolás díját

A parlamenti ellenzéki frakciók egységesen javasolták, hogy a méltánytalanul alacsony, 32,6 ezer forintos alapösszegű otthonápolási díjat emeljék fel 80 ezer forintra. (A jelenlegi, legmagasabb kategóriájú segély, családi pótlékkal együtt havi 75 810 forint.) A környező országokban, ahol mindenütt munkaviszonynak számolják el a gondoskodásnak ezt a formáját, a mienknél magasabb az alapösszeg, átszámítva Romániában 130 ezer, Csehországban pedig 180 ezer forint, Szlovákiában - ahol augusztustól a fogyatékkal élők további 98 ezer forintot kapnak -, 138 ezer forint.  Nálunk, ha az ápoló beteg lesz, akkor legfeljebb 45 napig jár számára a társadalombiztosítási ellátás. Bár a kormány semmiképpen nem kívánja ezt a járadékemelést a költségvetési törvénybe beemelni, de kormánypárti képviselők tárgyalásokat kezdeményeznek az Emberi Erőforrás Minisztériumával - Varju László bizottsági elnök részvételével - s remélik, hogy az ősszel önálló jogszabályként benyújtva, 2019. január 1-jétől orvosolják a problémát. Ebben bízva az ellenzéki képviselők visszavonták indítványukat. 

2018.07.11 18:18
Frissítve: 2018.07.11 18:55

Kisbefektetőket vár a pesti tőzsde

Publikálás dátuma
2019.01.17 17:38
Illusztráció - a képen az látható, amint a font dollárhoz mért árfolyama meglódul leelé Theresa May egy december 10-i bejelentés
Fotó: AFP/ Daniel SORABJI
Folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma hazánkban, mégis csupán a lakosság 2 százalékának van tőzsdei részvénye.
Állampapírokba, tőzsdei részvényekbe vagy valamilyen megtakarítási formába csatornázná be a minden eddiginél nagyobb, 6000 milliárd forintot is meghaladó, zömében a lakosság kezében levő készpénzállományt Nagy Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosának, az MNB-nek az alelnöke.  A "Tőzsdei legek" csütörtöki díjátadóján elhangzott az is, hogy folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma. Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a lakosság 15 éve folyamatosan vásárol részvényeket, ám a lakossági jövedelmek felfutásával felerősödött ez a tendencia. Ugyanakkor a tőzsdeelnök szavaival élve: még van hová fejlődnünk, mert jelenleg csak a lakosság  2 százalékának van tőzsdei részvénye, míg a skandináv országokban ez az arány 10 százalékos, viszont Lengyelországban is kétszerese a magyarországinak. Végh Richárd azt javasolta, aki a tőzsdei részvényekbe történő befektetéseken gondolkodik, az először olyan befektetési alapokat vásároljon, amelyekben vannak ilyen értékpapírok is, majd fokozatosan és csak akkor  vegyen közvetlenül részvényeket, ha hosszú távú befektetésekben gondolkodik. A tapasztalatok szerint 5-10 éves idősávban a tőzsdei befektetések verik a bankbetéteket - mondta Végh Richárd. 

Tőzsdére megy az MKB

Az MKB Bank csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlésén úgy határoztak a tulajdonosok, hogy kérik a társaság részvényeinek tőzsdei bevezetését. (Erre egy korábbi uniós döntés kötelezte a pénzintézetet.) Személyi döntések is történtek: Balogh Ádám vezérigazgatói tiszte mellé megkapta a bankelnökit is. Ugyanakkor Szemerey Tamás lemondott felügyelőbizottsági tagságáról. Matolcsy György MNB elnök unokatestvére tavaly karácsony előtt adta el 30 százaléknyi részesedését Szijj Lászlónak, akit az MKB meghatározó tulajdonosának tekintett Mészáros Lőrinc közeli üzlettársának tekintenek. Szemerey Tamás csaknem 100 százalékos közvetett tulajdonában lévő NHB Bank egyébként bajban van. A jegybank csütörtöki közölte meghosszabbították azt a december 18-án elrendelt korlátozást, amelynek oka a pénzintézet kedvezőtlen likviditási helyzete, így további 30 napig továbbra is legfeljebb 7 millió forint vehető föl a számlákról.  

Témák
tőzsde
2019.01.17 17:38

Hétmilliárdos energiahatékonysági forrást oszt ki az agrártárca

Publikálás dátuma
2019.01.17 14:54

Fotó: Shutterstock/
Környezetbarát, energiatakarékos projektekkel lehet pályázni a keretre, egyéni tervekre is félmilliárdos támogatást adhatnak.
A Vidékfejlesztési Program energiahatékonysági pályázatának első körében összesen 7 milliárd forinttal támogat 128 kérelmet az Agrárminisztérium. A tárca csütörtöki közleménye szerint a támogatások innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javító beruházásokra fordíthatók - írja az MTI.  A pályázat továbbra is nyitott, egyéni projektek legfeljebb 500 millió forintot, közös projektek legfeljebb 1 milliárd forint kaphatnak. A kiírás mezőgazdasági üzemek számára 30 milliárd forintos, élelmiszeripari kisvállalkozások számára pedig 5 milliárd forintos kerettel jelent meg tavaly.
2019.01.17 14:54