Matolcsy újra miniszteri székre vágyik

Publikálás dátuma
2018.07.12 07:00

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A jegybank elnöke leplezetlen ambícióval alakítaná a kormány gazdaságpolitikáját, Varga Mihályt már "idegessé tette" ezt a helyzet.
Két hónappal a választások előtt vezető bankároknak, közgazdászoknak már bemutatta Matolcsy György azt a 180 Lépés A Magyar Gazdaság Fenntartható Fejlődéséért című intézkedési tervet, amit a Magyar Nemzeti Bank kedden a Versenyképességi Tanács ülésére időzítve hozott nyilvánosságra. Az akkori találkozó egyik résztvevője szerint Matolcsy határozottan úgy mutatta be az anyagot nekik, mint azt a gazdasági stratégiát, amelyet majd várhatóan a kormány is elfogad a választásokat követően. A kedden közzétett anyag a két hónappal ezelőttihez képest tartalmaz változtatásokat, vagyis látszik, Matolcsy György az elmúlt hónapokban is dolgozott rajta, hogy minél aktuálisabb legyen az anyag. – Határozottan úgy tűnt mind a választások előtt, mind azt követően, hogy gazdasági miniszteri ambíciói vannak. Szerintem így beszélt a Versenyképességi Tanács ülésén is – mondta egy pénzügyi vezető a Népszavának. Tény, hogy miközben Matolcsy György a gyenge forint kapcsán a lehető legakkurátusabb módon ragaszkodott ahhoz, hogy csak a törvényben meghatározott hatásköreit gyakorolja – legalábbis erre hivatkozva nem akart válaszolni érdemben a neki intézett ellenzéki kérdésekre a gyenge forint miatt és ezért nem ment el a Parlament Költségvetési Bizottságának ülésére sem –, a Versenyképességi Tanácson már nem volt ilyen visszafogott és a nyugdíjrendszertől a versenyképességen át az új technológiákig sok mindenről beszélt, ami nem a jegybank hatáskörébe tartozik. A már idézett pénzügyi vezető szerint „ez Varga Mihály stábját határozottan idegessé tette”, és állítólag a miniszter maga sem nézi jó szemmel Matolcsy túlterjeszkedő ambícióit. Magán a tanács ülésén egyébként Varga Mihály csak annyit mondott a 180 ponttal kapcsolatban, hogy azt a nyár végéig „szintetizálják az Innovációs Minisztériumban szintén elkészített stratégiával”. Ez egyébként már nem az első eset lenne, korábban is beszéltek arról gazdasági minisztériumi forrásaink, hogy Varga Mihályt határozottan zavarja, hogy Matolcsy György rendszeresen igyekszik befolyásolni a gazdaságpolitikát. Az tudható, hogy az egész „unortodoxia” kitalálója ő volt, amivel nagy hatást gyakorolt Orbán Viktorra, mind nemzetgazdasági miniszterként, mint az MNB elnökeként. Vagyis sosem tett le arról, hogy tevékeny alakítója legyen a magyar gazdaságpolitikának, erre viszont nyilvánvalóan kormánytagként van a legtöbb lehetősége. Ráadásul – ezt több az MNB elnökét ismerő forrásunk megemlítette korábban – az egyik nagy célját, azt, hogy úgy kerüljön be a hazai gazdaságtörténetbe, mint „a jegybankelnök, aki 1 százalék alá vitte az alapkamatot”, már elérte. Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági folyamatok révén az MNB könnyen olyan kamatpolitikára kényszerülhet hamarosan, ami nem Matolcsy szája íze szerint való. Az eddig említett tényezők eredőjeként terjed ismét a hír több forrásunk szerint, hogy „Matolcsy a kormányba tart”, vagyis gazdasági miniszter szeretne lenni. Ez ugyanakkor többször felmerült már, és eddig kacsának bizonyult, ráadásul a kormányalakítás után pár hónappal egy minisztercsere nem mutatna jól. Főleg, hogy a hírek szerint, ha Matolcsy mégis elérné, amit szeretne, Rogán Antal válthatná őt az MNB élén – ettől viszont a már említett pénzügyi vezető szerint MNB-s kollégái „a fejüket fogják a Szabadság téren”. (Itt van az MNB épülete.) Igaz, olyan információ is eljutott lapunkhoz, hogy a szakma által elutasított Rogán Antal helyett Bártfai-Mager Andrea lehetne a jegybank új elnöke. Ő jelenleg a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, de 2001-2007 között az MNB igazgatóhelyettese, majd 2011-2016 között a Monetáris Tanács tagja volt, szakmai elismertsége magas, Rogán Antaléval össze sem hasonlítható.
2018.07.12 07:00
Frissítve: 2018.07.12 07:00

Macedóniai Helsinki Bizottság: Gruevszki menedékkérelmét semmi sem indokolja

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:31

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
„Ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna” – mondta Uranija Pirovszka.
A Macedóniai Helsinki Bizottság igazgatója szerint semmilyen szabálytalanság nem történt Gruevszki bírósági eljárása során, ami indokolná a menedékkérelmét. Uranija Pirovszka az Indexnek azt mondta: Gruevszki nem állt támadások célpontjában, nincs olyan ügy, amelyben ő lenne az áldozat. „A bírósági eljárásokban, amelyekben ő a vádlott, nem találtunk olyan eljárási hibát, vagy bármilyen intézkedést, amely ne felelt volna meg a jogszabályoknak”, a menedékkérelmének a jóváhagyása ezért megalapozatlan – tette hozzá.
„Jogászként azt mondom, ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna. Túl sok pénze van, túl sok kapcsolata, és befolyásolhatja a tanúkat”
– mondta, és kitért arra, hogy az ügyészség nem is kérte az őrizetbe vételt.
„Láttam a nyilatkozatában, hogy arra panaszkodott: másfél éve minden nap meg kellett jelennie a bíróságon. – tette hozzá, és kiemelte: „ez azért van, mert olyan sok ügyben ő a vádlott”. Az Index felidézi, hogy a Macedóniai Helsinki Bizottság egyike volt azoknak a civil szervezeteknek, amelyeket Gruevszki kormányzása alatt lehallgattak, és lejárató kampány célpontjaivá tettek. 2015-ben robbant ki emiatt egy botrány, amikor az ellenzék akkori vezetője, a mostani miniszterelnök Zoran Zaev hangfelvételekkel állt elő, amelyek vélhetően ezekből a lehallgatásokból származtak. Uranija Pirovszka azt mondta, hogy az első ilyen felvétel 2011-ből került elő, és az ő telefonját azóta lehallgatják. Hozzátette, hogy 23 szervezetben voltak mindennaposak a pénzügyi ellenőrzések hét hónapon keresztül. Szórólapokat terjesztettek Macedóniában, amelyeken Soros zsoldosainak hívták azokat, akik ezekben a szervezetekben dolgoztak.
2018.11.21 07:31
Frissítve: 2018.11.21 07:32

Rideg karácsony vár a kórházakra

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:30

Fotó: / Német András Péter
A kórházi vezetők helyében nem számítanék olyan adósságrendezési csomagra, mint amilyen tavaly volt - hűtötte le hallgatóságát Kiss Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség jubileumi konferenciáján. A teremben javarészt az ellátórendszer hitelezői ültek, és legkevésbé sem számítottak erre a mondatra. Rásky László a szervezet főtitkára utóbb lapunknak úgy fogalmazott: elfogadhatatlan lenne, ha év végéig tényleg nem jutnának a pénzükhöz. A teljes kórházi adósság 51 milliárdjából csak az ő tagvállalataiknak húsz milliárddal tartoznak az intézmények. Csak októberben több mint ötmilliárddal nőtt az kórházak tartozása.
S miközben egy évvel ezelőtt ilyenkor már volt kormánydöntés is a 2017-es adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők sem kaptak információt arról, hogy mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelőket rendeltek az intézményvezetők mellé, akiknek a túlköltések megakadályozása lenne a dolga. Csakhogy a kórházi eladósodás problémája bonyolultabb annál, minthogy néhány, a költségvetési felügyelők ad hoc fiskális intézkedéseivel megszüntethető lenne.
Kiss Zsolt is beszélt arról, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy rendre az év vége felé kerül szóba a konszolidáció. Évről-évre azt lehet látni, hogy az év végi adósságok rendezése után harmadára, negyedére esik vissza a tartozás, majd ezt követően negyedévenként ütemesen nő. Rendszerszerű beavatkozásra lenne szükség. Igaz – tette hozzá – nem minden intézménynél nő egyformán a tartozás. Egyes kórházakban teljesen a lovak közé dobják a gyeplőt, máshol kontroll alatt tartják a kiadásokat. A tartós rendezés érdekében az egészségbiztosító már tavaly azt javasolta, hogy adósságrendezés helyett a működés finanszírozására találjanak fedezetet – mondta. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, egykori egészségügyi miniszter is egyetértett azzal, hogy az év végi adósságrendezések nem oldják meg a kórházak gazdálkodási problémáját. Szerinte csak azok az intézmények képesek kiegyensúlyozott működésre, ahol a kórház gyógyítási portfóliójában jól finanszírozott ellátások vannak. Az államosítás is növelte az eladósodást - erről Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem igazgató-helyettese beszélt. Mint mondta: a kórházak működtetéséből erősen hiányzik az önkormányzatok pénze, a helyhatóságok az államosítás előtti utolsó évben 120 milliárd forinttal egészítették ki az E-Alaptól érkező finanszírozást. Sinkó Eszter szerint a protokollok mentén kellene beárazni az ellátásokat, és ahhoz szabni a díjazást, amelyet a kórházak esetében minimum 20 százalékkal kellene megnövelni. 
Szerző
2018.11.21 07:30
Frissítve: 2018.11.21 07:30