Matolcsy újra miniszteri székre vágyik

Publikálás dátuma
2018.07.12 07:00

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A jegybank elnöke leplezetlen ambícióval alakítaná a kormány gazdaságpolitikáját, Varga Mihályt már "idegessé tette" ezt a helyzet.
Két hónappal a választások előtt vezető bankároknak, közgazdászoknak már bemutatta Matolcsy György azt a 180 Lépés A Magyar Gazdaság Fenntartható Fejlődéséért című intézkedési tervet, amit a Magyar Nemzeti Bank kedden a Versenyképességi Tanács ülésére időzítve hozott nyilvánosságra. Az akkori találkozó egyik résztvevője szerint Matolcsy határozottan úgy mutatta be az anyagot nekik, mint azt a gazdasági stratégiát, amelyet majd várhatóan a kormány is elfogad a választásokat követően. A kedden közzétett anyag a két hónappal ezelőttihez képest tartalmaz változtatásokat, vagyis látszik, Matolcsy György az elmúlt hónapokban is dolgozott rajta, hogy minél aktuálisabb legyen az anyag. – Határozottan úgy tűnt mind a választások előtt, mind azt követően, hogy gazdasági miniszteri ambíciói vannak. Szerintem így beszélt a Versenyképességi Tanács ülésén is – mondta egy pénzügyi vezető a Népszavának. Tény, hogy miközben Matolcsy György a gyenge forint kapcsán a lehető legakkurátusabb módon ragaszkodott ahhoz, hogy csak a törvényben meghatározott hatásköreit gyakorolja – legalábbis erre hivatkozva nem akart válaszolni érdemben a neki intézett ellenzéki kérdésekre a gyenge forint miatt és ezért nem ment el a Parlament Költségvetési Bizottságának ülésére sem –, a Versenyképességi Tanácson már nem volt ilyen visszafogott és a nyugdíjrendszertől a versenyképességen át az új technológiákig sok mindenről beszélt, ami nem a jegybank hatáskörébe tartozik. A már idézett pénzügyi vezető szerint „ez Varga Mihály stábját határozottan idegessé tette”, és állítólag a miniszter maga sem nézi jó szemmel Matolcsy túlterjeszkedő ambícióit. Magán a tanács ülésén egyébként Varga Mihály csak annyit mondott a 180 ponttal kapcsolatban, hogy azt a nyár végéig „szintetizálják az Innovációs Minisztériumban szintén elkészített stratégiával”. Ez egyébként már nem az első eset lenne, korábban is beszéltek arról gazdasági minisztériumi forrásaink, hogy Varga Mihályt határozottan zavarja, hogy Matolcsy György rendszeresen igyekszik befolyásolni a gazdaságpolitikát. Az tudható, hogy az egész „unortodoxia” kitalálója ő volt, amivel nagy hatást gyakorolt Orbán Viktorra, mind nemzetgazdasági miniszterként, mint az MNB elnökeként. Vagyis sosem tett le arról, hogy tevékeny alakítója legyen a magyar gazdaságpolitikának, erre viszont nyilvánvalóan kormánytagként van a legtöbb lehetősége. Ráadásul – ezt több az MNB elnökét ismerő forrásunk megemlítette korábban – az egyik nagy célját, azt, hogy úgy kerüljön be a hazai gazdaságtörténetbe, mint „a jegybankelnök, aki 1 százalék alá vitte az alapkamatot”, már elérte. Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági folyamatok révén az MNB könnyen olyan kamatpolitikára kényszerülhet hamarosan, ami nem Matolcsy szája íze szerint való. Az eddig említett tényezők eredőjeként terjed ismét a hír több forrásunk szerint, hogy „Matolcsy a kormányba tart”, vagyis gazdasági miniszter szeretne lenni. Ez ugyanakkor többször felmerült már, és eddig kacsának bizonyult, ráadásul a kormányalakítás után pár hónappal egy minisztercsere nem mutatna jól. Főleg, hogy a hírek szerint, ha Matolcsy mégis elérné, amit szeretne, Rogán Antal válthatná őt az MNB élén – ettől viszont a már említett pénzügyi vezető szerint MNB-s kollégái „a fejüket fogják a Szabadság téren”. (Itt van az MNB épülete.) Igaz, olyan információ is eljutott lapunkhoz, hogy a szakma által elutasított Rogán Antal helyett Bártfai-Mager Andrea lehetne a jegybank új elnöke. Ő jelenleg a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, de 2001-2007 között az MNB igazgatóhelyettese, majd 2011-2016 között a Monetáris Tanács tagja volt, szakmai elismertsége magas, Rogán Antaléval össze sem hasonlítható.
Frissítve: 2018.07.12 07:00

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32