Matolcsy újra miniszteri székre vágyik

Publikálás dátuma
2018.07.12 07:00

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A jegybank elnöke leplezetlen ambícióval alakítaná a kormány gazdaságpolitikáját, Varga Mihályt már "idegessé tette" ezt a helyzet.
Két hónappal a választások előtt vezető bankároknak, közgazdászoknak már bemutatta Matolcsy György azt a 180 Lépés A Magyar Gazdaság Fenntartható Fejlődéséért című intézkedési tervet, amit a Magyar Nemzeti Bank kedden a Versenyképességi Tanács ülésére időzítve hozott nyilvánosságra. Az akkori találkozó egyik résztvevője szerint Matolcsy határozottan úgy mutatta be az anyagot nekik, mint azt a gazdasági stratégiát, amelyet majd várhatóan a kormány is elfogad a választásokat követően. A kedden közzétett anyag a két hónappal ezelőttihez képest tartalmaz változtatásokat, vagyis látszik, Matolcsy György az elmúlt hónapokban is dolgozott rajta, hogy minél aktuálisabb legyen az anyag. – Határozottan úgy tűnt mind a választások előtt, mind azt követően, hogy gazdasági miniszteri ambíciói vannak. Szerintem így beszélt a Versenyképességi Tanács ülésén is – mondta egy pénzügyi vezető a Népszavának. Tény, hogy miközben Matolcsy György a gyenge forint kapcsán a lehető legakkurátusabb módon ragaszkodott ahhoz, hogy csak a törvényben meghatározott hatásköreit gyakorolja – legalábbis erre hivatkozva nem akart válaszolni érdemben a neki intézett ellenzéki kérdésekre a gyenge forint miatt és ezért nem ment el a Parlament Költségvetési Bizottságának ülésére sem –, a Versenyképességi Tanácson már nem volt ilyen visszafogott és a nyugdíjrendszertől a versenyképességen át az új technológiákig sok mindenről beszélt, ami nem a jegybank hatáskörébe tartozik. A már idézett pénzügyi vezető szerint „ez Varga Mihály stábját határozottan idegessé tette”, és állítólag a miniszter maga sem nézi jó szemmel Matolcsy túlterjeszkedő ambícióit. Magán a tanács ülésén egyébként Varga Mihály csak annyit mondott a 180 ponttal kapcsolatban, hogy azt a nyár végéig „szintetizálják az Innovációs Minisztériumban szintén elkészített stratégiával”. Ez egyébként már nem az első eset lenne, korábban is beszéltek arról gazdasági minisztériumi forrásaink, hogy Varga Mihályt határozottan zavarja, hogy Matolcsy György rendszeresen igyekszik befolyásolni a gazdaságpolitikát. Az tudható, hogy az egész „unortodoxia” kitalálója ő volt, amivel nagy hatást gyakorolt Orbán Viktorra, mind nemzetgazdasági miniszterként, mint az MNB elnökeként. Vagyis sosem tett le arról, hogy tevékeny alakítója legyen a magyar gazdaságpolitikának, erre viszont nyilvánvalóan kormánytagként van a legtöbb lehetősége. Ráadásul – ezt több az MNB elnökét ismerő forrásunk megemlítette korábban – az egyik nagy célját, azt, hogy úgy kerüljön be a hazai gazdaságtörténetbe, mint „a jegybankelnök, aki 1 százalék alá vitte az alapkamatot”, már elérte. Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági folyamatok révén az MNB könnyen olyan kamatpolitikára kényszerülhet hamarosan, ami nem Matolcsy szája íze szerint való. Az eddig említett tényezők eredőjeként terjed ismét a hír több forrásunk szerint, hogy „Matolcsy a kormányba tart”, vagyis gazdasági miniszter szeretne lenni. Ez ugyanakkor többször felmerült már, és eddig kacsának bizonyult, ráadásul a kormányalakítás után pár hónappal egy minisztercsere nem mutatna jól. Főleg, hogy a hírek szerint, ha Matolcsy mégis elérné, amit szeretne, Rogán Antal válthatná őt az MNB élén – ettől viszont a már említett pénzügyi vezető szerint MNB-s kollégái „a fejüket fogják a Szabadság téren”. (Itt van az MNB épülete.) Igaz, olyan információ is eljutott lapunkhoz, hogy a szakma által elutasított Rogán Antal helyett Bártfai-Mager Andrea lehetne a jegybank új elnöke. Ő jelenleg a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, de 2001-2007 között az MNB igazgatóhelyettese, majd 2011-2016 között a Monetáris Tanács tagja volt, szakmai elismertsége magas, Rogán Antaléval össze sem hasonlítható.
2018.07.12 07:00
Frissítve: 2018.07.12 07:00

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45