NATO-csúcs: Trump szokatlanul élesen bírálta Németországot

Publikálás dátuma
2018.07.11 19:38

Fotó: AFP/ GEOFFROY VAN DER HASSELT
Szerda este még Brüsszelben tartózkodott Donald Trump, és nem vonta vissza jóváhagyását a NATO csúcstalálkozóján született közös nyilatkozatoktól sem. Ezekkel a jó hírekkel szolgált az észak-atlanti szövetség kétnapos tanácskozásának első napja, amely az amerikai elnök szokatlanul éles kirohanásával kezdődött, és két közös közlemény elfogadásával végződött.
A dokumentumokban a szövetségesek megerősítik elszántságukat a közös veszélyek felszámolására. Ezek között említik Oroszország agresszív és a transzatlanti biztonságot veszélyeztető cselekedeteit; a terrorizmust tápláló instabilitást a Közel-Keleten; a számítógépes bűnözést és a hibrid támadásokat. 
“Egységünk és szolidaritásunk erősebb, mint valaha”
- szögezi le a 29 tagállami vezetőnek a csúcsról kiadott nyilatkozata.
Ennek az állításnak némileg ellentmondott az amerikai elnök éles kirohanása Németország ellen azon a reggelin, amelyet Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával költött el. Donald Trump “Oroszország foglyának” nevezte Németországot, amiért milliárdokat fizet Moszkvának az energiahordozókért, és a tervbe vett Északi Áramlat II vezetéken érkező gázért, miközben elvárja az Egyesült Államoktól, hogy hozzájáruljon a védelméhez. Hogyan akar egységet teremteni, miközben az egyik tagállam egy olyan országból szerzi be az energiaszükségletének nagy részét, amely ellen egyébként védelmet vár? — kérdezte Donald Trump a heves kifakadáson megütközött Jens Stoltenbergtől.  Angela Merkel német kancellár még az amerikai elnökkel tartott kétoldalú találkozója előtt kifejtette, hogy Németország független ország. Közölte, hogy 2024-ben 80 százalékkal többet fognak költeni katonai célokra, mint 2014-ben, egyébként meg a németek jelentős erőkkel járulnak hozzá a NATO misszióihoz. Tárgyalásaik után Trump “fantasztikusnak” nevezte Németország sikereit, Merkel viszont csak annyit mondott, hogy áttekintették a kétoldalú viszonyt.  Az állam- és kormányfők üléséről kiadott 23 oldalas nyilatkozat üdvözli, hogy a tagországok az utóbbi néhány évben jelentősen növelték védelmi célú kiadásaikat. Megállapítja, hogy mintegy kétharmaduknak van pontos terve a katonai költségvetés emeléséről a GDP 2 százalékára 2024-re. Donald Trump az ülésen elmondott beszédében azt javasolta, hogy a ráfordítások arányát emeljék a GDP 4 százalékára.  A vezetők jóváhagyták a NATO harckészültségének erősítését szolgáló, úgynevezett “30x4” tervet, amely 30 szárazföldi zászlóalj, 30 hadihajó és 30 repülőszázad 30 napon belüli bevetését irányozza elő. Döntöttek egy új iraki kiképző misszió létrehozásáról, a szövetség afganisztáni jelenlétének megerősítéséről és a hibrid támadások kivédését segítő egység felállításáról. Jóváhagyták a NATO két új parancsnokságának a létrehozását is, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaságnak pedig kézbesítették a tagsági meghívót. A résztvevők késő esti vacsorájukon tárgyaltak Oroszország és a NATO viszonyáról.

Szijjártó: Magyarország átfogó haderő reformot hajt végre

Magyarország folyamatosan növeli hozzájárulásait a NATO erőfeszítéseihez — mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak a csúcs szünetében. Átfogó haderő reformot hajt végre, és katonai kiadásai 2024-re el fogják érni a bruttó hazai termék NATO által elvárt 2 százalékát. 117-ről 129 főre növeljük az Afganisztánban szolgáló különleges műveleti csoport létszámát, és csatlakozunk a szövetség iraki kiképző missziójához — jelentette be. Magyarország jelenleg 167 katonával vesz részt az Iszlám Állam (ISIS) elleni globális koalícióban, a kontingenst 200 fősre fogja növelni. Szijjártó közölte azt is, hogy a magyar szakértők Jordánia és Irak mellett, Tunéziában is tartani fognak a házi készítésű robbanószerkezetek semlegesítésére szolgáló képzéseket.

2018.07.11 19:38
Frissítve: 2018.07.11 19:45

Trump ügyvédje nem zárja ki, hogy a kampánycsapat tagjai összejátszottak az oroszokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:05

Fotó: / Chris Kleponis
Donald Trump amerikai elnök ügyvédje, Rudolph Giuliani egy televíziós interjúban csütörtökön kijelentette: az elnök ugyan nem játszott össze az oroszokkal, de kampánycsapatának tagjaival kapcsolatban ezt már nem zárja ki.
Giuliani, aki korábban többször is azt hangoztatta, hogy az elnök környezetéből soha senki nem játszott össze oroszokkal, a CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: "soha nem mondtam azt, hogy nem volt összejátszás a kampánycsapat vagy egyes tagjai részéről. Fogalmam sincs erről."

Hangsúlyozta ugyanakkor: nincs bizonyíték arra, hogy Donald Trump összejátszott volna oroszokkal, hogy meghekkeljék a Demokrata Párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság elektronikus leveleit. Giuliani ezzel a bizottság e-mailjeinek a 2016-os elnökválasztási kampányban történt meghekkelésére utalt, amelynek nyomán az ellopott elektronikus leveleket a sajtóban hozták nyilvánosságra. "Az elnök nem játszott össze Oroszországgal" - szögezte le az ügyvéd.

Szavaira több demokrata párti törvényhozó reagált. Richard Durbin szenátor például az MSNBC televíziónak azt nyilatkozta: Giuliani ezzel mintha elismerte volna, hogy tudomása van a Trump kampánycsapata és oroszok közötti összejátszásról. "Ez beismerés az elnök ügyvédje részéről" - fogalmazott Durbin.

A The Wall Street Journal csütörtökön arról közölt értesüléseket, hogy Michael Cohen, Trump volt személyes ügyvédje - akit több mint háromévi börtönre ítéltek adó- és banki csalásért és a kampányfinanszírozási törvények megsértéséért - 2016-ban egy technológiai vállalatot felkért arra, hogy manipuláljon két közvélemény-kutatást Trump érdekében. Cohen a cikk megjelenése után Twitter - üzenetében elismerte ezt, hozzátéve, hogy Donald Trump utasítására cselekedett.
2019.01.17 21:05

Tovább tart a Brexit-dráma

Publikálás dátuma
2019.01.17 20:22

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megkezdte a majdnem összpárti konzultációt a parlament számára elfogadhatónak látszó forgatókönyvekről.
Csütörtökön a westminsteri parlament alsóházának nyomasztóan zsúfolt ülésterméből a Downing Street 10.-be helyeződött át a Brexitet végleges formájába öntő keserves folyamat. 24 órával “történelmi” veresége után Theresa May számszerűen szerény, de annál fontosabb győzelmet aratott, amikor 325-306 arányban visszaverte a kormány ellen Jeremy Corbyn által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök öröme rövid életű is lehet. Lapértesülés szerint a Munkáspárt vezetője a következő hetekben-hónapokban többször is kezdeményez majd bizalmatlansági szavazást, amíg egyszer szerencsés lesz és kiharcolja az idő előtti parlamenti választást. Most az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselőjének támogatása mentette meg a kormányt. Ha May akárcsak egy DUP honatya rokonszenvét nem élvezte volna, csütörtökön már egy új kormány létrehozásán gondolkozott volna a szigetország.    A szavazópolgárok a Brexit-megegyezés parlamenti elutasítását megelőző napokban továbbra is Theresa May-t akarták a Downing Street 10.-ben látni. A The Times által rendelt friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányfő támogatottsága 36, Jeremy Corbyné 20 százalékos, ám feltűnően magas a bizonytalanok 41 százalékos aránya. A kormány szerény hazai és nemzetközi megítélése ellenére a Konzervatív Párt 39 százalékos, a Munkáspárt 34, a Liberális Demokraták 11 százalékos népszerűségnek örvendenek. Különösen a Brexit-párti voksolók vonzódnak a torykhoz. 59 százalékuk szavazna most a Konzervatívokra és csak 19 százalékuk a Munkáspártra. Közben Andrea Leadsom, az alsóház kormánypárti többségének vezetője bejelentette, hogy a kormány jövő hétfőn benyújtja a Brexittel kapcsolatos “következő lépések” tervét. Az indítványról kedden egész napos vitát rendeznek, amit este újabb szavazás követ. Theresa May közvetlenül a bizalmatlansági indítvány megnyerése után konzultációra hívta meg a parlamenti pártok vezetőit és a Ház legbefolyásosabb tisztségviselőit. A kormányfő, sőt saját pártja “csalódottságát” kiváltva Jeremy Corbyn, mint ezt csütörtökön Theresa May-hez intézett levelében is kifejtette, csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha May elhatárolódik a “no-deal” lehetőségétől. Ezt az álláspontot a Munkáspárt 2017-es választási programjában és 2018-as éves konferenciáján is rögzítette. Az ellenzék vezére szerint azt a 4,2 milliárd fontot, amit a kormány a megállapodás nélküli kilépés fájdalmainak enyhítésére félretett, a közszolgáltatások és a szociális támogatások javítására kellene fordítani.  Twitter üzenetében Mike Gapes Labour-képviselő felvetette, “úgy látszik, Corbyn a Hamásszal, a Hezbollah-al, Asszáddal és Iránnal minden előfeltétel nélkül kész dialógust folytatni, az Egyesült Királyság miniszterelnökével azonban nem, Vajon miért?”. A szigetország vitathatatlan válsága közepette képviselők különböző csoportjai, sőt a kormány tagjai legalább négy B-tervben gondolkoznak. Úgy tűnik, a mérleg nyelve a “puha” Brexit” felé tolódik el. A parlamenti aritmetika arra kényszerítheti Theresa May-t, hogy eddigi hajthatatlanságát feladva fogadjon el - legalább ideiglenesen - egyfajta vámuniót. Az egységes piaci és vámuniós tagságot jelentő norvég minta követői abban bíznak, hogy ezzel a megoldással a képviselők többsége egyet tudna érteni. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és Dominic Grieve, a Konzervatívok volt legfőbb ügyésze a nép véleményének meghallgatása, azaz egy második népszavazás mellett kardoskodik. A Munkáspárt javaslata Corbyn levele szerint egy új, átfogó vámunió és egy erős egységes piaci szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, valamint a munkavállalói jogok és a környezet védelme. Amiben szinte mindenki egyetért, az az északír “backstop” rendezés veszélyének eltávolítása az egyezmény szövegéből. Hetven nappal az EU-tagság lefújása előtt egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság felkéri Brüsszelt, hosszabbítsa meg a március 29-i határidőt. Az unió több vezetője is jelezte már, erre lehetősége lát. Philip Hammond pénzügyminiszter a Brexit-deal katasztrofális fogadtatása után több száz üzletembert próbált megnyugtatni egy telefonkonferencián, és az egyik felvetett opció éppen az “extra time” volt.  
2019.01.17 20:22