NATO-csúcs: Trump szokatlanul élesen bírálta Németországot

Publikálás dátuma
2018.07.11 19:38

Fotó: AFP/ GEOFFROY VAN DER HASSELT
Szerda este még Brüsszelben tartózkodott Donald Trump, és nem vonta vissza jóváhagyását a NATO csúcstalálkozóján született közös nyilatkozatoktól sem. Ezekkel a jó hírekkel szolgált az észak-atlanti szövetség kétnapos tanácskozásának első napja, amely az amerikai elnök szokatlanul éles kirohanásával kezdődött, és két közös közlemény elfogadásával végződött.
A dokumentumokban a szövetségesek megerősítik elszántságukat a közös veszélyek felszámolására. Ezek között említik Oroszország agresszív és a transzatlanti biztonságot veszélyeztető cselekedeteit; a terrorizmust tápláló instabilitást a Közel-Keleten; a számítógépes bűnözést és a hibrid támadásokat. 
“Egységünk és szolidaritásunk erősebb, mint valaha”
- szögezi le a 29 tagállami vezetőnek a csúcsról kiadott nyilatkozata.
Ennek az állításnak némileg ellentmondott az amerikai elnök éles kirohanása Németország ellen azon a reggelin, amelyet Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával költött el. Donald Trump “Oroszország foglyának” nevezte Németországot, amiért milliárdokat fizet Moszkvának az energiahordozókért, és a tervbe vett Északi Áramlat II vezetéken érkező gázért, miközben elvárja az Egyesült Államoktól, hogy hozzájáruljon a védelméhez. Hogyan akar egységet teremteni, miközben az egyik tagállam egy olyan országból szerzi be az energiaszükségletének nagy részét, amely ellen egyébként védelmet vár? — kérdezte Donald Trump a heves kifakadáson megütközött Jens Stoltenbergtől.  Angela Merkel német kancellár még az amerikai elnökkel tartott kétoldalú találkozója előtt kifejtette, hogy Németország független ország. Közölte, hogy 2024-ben 80 százalékkal többet fognak költeni katonai célokra, mint 2014-ben, egyébként meg a németek jelentős erőkkel járulnak hozzá a NATO misszióihoz. Tárgyalásaik után Trump “fantasztikusnak” nevezte Németország sikereit, Merkel viszont csak annyit mondott, hogy áttekintették a kétoldalú viszonyt.  Az állam- és kormányfők üléséről kiadott 23 oldalas nyilatkozat üdvözli, hogy a tagországok az utóbbi néhány évben jelentősen növelték védelmi célú kiadásaikat. Megállapítja, hogy mintegy kétharmaduknak van pontos terve a katonai költségvetés emeléséről a GDP 2 százalékára 2024-re. Donald Trump az ülésen elmondott beszédében azt javasolta, hogy a ráfordítások arányát emeljék a GDP 4 százalékára.  A vezetők jóváhagyták a NATO harckészültségének erősítését szolgáló, úgynevezett “30x4” tervet, amely 30 szárazföldi zászlóalj, 30 hadihajó és 30 repülőszázad 30 napon belüli bevetését irányozza elő. Döntöttek egy új iraki kiképző misszió létrehozásáról, a szövetség afganisztáni jelenlétének megerősítéséről és a hibrid támadások kivédését segítő egység felállításáról. Jóváhagyták a NATO két új parancsnokságának a létrehozását is, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaságnak pedig kézbesítették a tagsági meghívót. A résztvevők késő esti vacsorájukon tárgyaltak Oroszország és a NATO viszonyáról.

Szijjártó: Magyarország átfogó haderő reformot hajt végre

Magyarország folyamatosan növeli hozzájárulásait a NATO erőfeszítéseihez — mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak a csúcs szünetében. Átfogó haderő reformot hajt végre, és katonai kiadásai 2024-re el fogják érni a bruttó hazai termék NATO által elvárt 2 százalékát. 117-ről 129 főre növeljük az Afganisztánban szolgáló különleges műveleti csoport létszámát, és csatlakozunk a szövetség iraki kiképző missziójához — jelentette be. Magyarország jelenleg 167 katonával vesz részt az Iszlám Állam (ISIS) elleni globális koalícióban, a kontingenst 200 fősre fogja növelni. Szijjártó közölte azt is, hogy a magyar szakértők Jordánia és Irak mellett, Tunéziában is tartani fognak a házi készítésű robbanószerkezetek semlegesítésére szolgáló képzéseket.

Frissítve: 2018.07.11 19:45

Cseh Katalin az európai liberálisok vezető jelöltjei között

Publikálás dátuma
2019.03.18 15:40

Fotó: AFP/Picture-Alliance/ Wiktor Dabkowski
Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője is szerepel az Európai Liberálisok és Demokraták Pártja (ALDE) vezető jelöltjeinek listáján — tudta meg a Népszava.
Az ALDE március 21-ikén indítja el európai parlamenti kampányát és ennek keretében teszi közzé annak a hét személynek nevét, akiket alkalmasnak tart rá, hogy a választások után betöltsék az EU valamely vezető tisztségét.
A liberálisok úgy döntöttek, hogy szakítanak a hagyománnyal, és nem egyetlen vezető jelöltet, úgynevezett Spitzenkandidatot neveznek meg, hanem egy csapattal vágnak neki az EP választási kampánynak. Úgy tudjuk, hogy a listán szerepel a belga Guy Verhofstadt frakcióvezető és a dán Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja, akit Jean-Claude Juncker elnök legesélyesebb liberális kihívójának tartanak.

A TEK kiadta, mikor járt Magyarországon az új-zélandi merénylő

Publikálás dátuma
2019.03.18 15:32

Fotó: AFP/ TRT WORLD
Brenton Tarrant tavaly november 26-án lépett be az ország területére.
Brenton Harrison Tarrant 2018. november 26-án Lökösháza vasúti határátkelőhelyen ausztrál állampolgárként egyedül lépett be Magyarországra a Kőrös Intercity menetrendszerinti járattal - közölte a Terrorelhárítási Központ (TEK).       A férfi terror adatbázisokban nem szerepelt, vele kapcsolatban partnerszolgálati jelzés nem érkezett. Tarrant a hatályos szabályozás szerint érvényes útlevéllel, turistaként 90 napig tartózkodhatott vízummentesen hazánkban. A TEK az érintett országok partnerszolgálataival együttműködve mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló információk alapján mielőbb rekonstruálni lehessen Brenton Tarrant magyarországi tartózkodásának körülményeit - zárul a közlemény.
A pénteki christchurchi terrortámadásban ötven ember halt meg és további ötven megsebesült.
Frissítve: 2019.03.18 16:11