NATO-csúcs: Trump szokatlanul élesen bírálta Németországot

Publikálás dátuma
2018.07.11 19:38

Fotó: AFP/ GEOFFROY VAN DER HASSELT
Szerda este még Brüsszelben tartózkodott Donald Trump, és nem vonta vissza jóváhagyását a NATO csúcstalálkozóján született közös nyilatkozatoktól sem. Ezekkel a jó hírekkel szolgált az észak-atlanti szövetség kétnapos tanácskozásának első napja, amely az amerikai elnök szokatlanul éles kirohanásával kezdődött, és két közös közlemény elfogadásával végződött.
A dokumentumokban a szövetségesek megerősítik elszántságukat a közös veszélyek felszámolására. Ezek között említik Oroszország agresszív és a transzatlanti biztonságot veszélyeztető cselekedeteit; a terrorizmust tápláló instabilitást a Közel-Keleten; a számítógépes bűnözést és a hibrid támadásokat. 
“Egységünk és szolidaritásunk erősebb, mint valaha”
- szögezi le a 29 tagállami vezetőnek a csúcsról kiadott nyilatkozata.
Ennek az állításnak némileg ellentmondott az amerikai elnök éles kirohanása Németország ellen azon a reggelin, amelyet Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával költött el. Donald Trump “Oroszország foglyának” nevezte Németországot, amiért milliárdokat fizet Moszkvának az energiahordozókért, és a tervbe vett Északi Áramlat II vezetéken érkező gázért, miközben elvárja az Egyesült Államoktól, hogy hozzájáruljon a védelméhez. Hogyan akar egységet teremteni, miközben az egyik tagállam egy olyan országból szerzi be az energiaszükségletének nagy részét, amely ellen egyébként védelmet vár? — kérdezte Donald Trump a heves kifakadáson megütközött Jens Stoltenbergtől.  Angela Merkel német kancellár még az amerikai elnökkel tartott kétoldalú találkozója előtt kifejtette, hogy Németország független ország. Közölte, hogy 2024-ben 80 százalékkal többet fognak költeni katonai célokra, mint 2014-ben, egyébként meg a németek jelentős erőkkel járulnak hozzá a NATO misszióihoz. Tárgyalásaik után Trump “fantasztikusnak” nevezte Németország sikereit, Merkel viszont csak annyit mondott, hogy áttekintették a kétoldalú viszonyt.  Az állam- és kormányfők üléséről kiadott 23 oldalas nyilatkozat üdvözli, hogy a tagországok az utóbbi néhány évben jelentősen növelték védelmi célú kiadásaikat. Megállapítja, hogy mintegy kétharmaduknak van pontos terve a katonai költségvetés emeléséről a GDP 2 százalékára 2024-re. Donald Trump az ülésen elmondott beszédében azt javasolta, hogy a ráfordítások arányát emeljék a GDP 4 százalékára.  A vezetők jóváhagyták a NATO harckészültségének erősítését szolgáló, úgynevezett “30x4” tervet, amely 30 szárazföldi zászlóalj, 30 hadihajó és 30 repülőszázad 30 napon belüli bevetését irányozza elő. Döntöttek egy új iraki kiképző misszió létrehozásáról, a szövetség afganisztáni jelenlétének megerősítéséről és a hibrid támadások kivédését segítő egység felállításáról. Jóváhagyták a NATO két új parancsnokságának a létrehozását is, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaságnak pedig kézbesítették a tagsági meghívót. A résztvevők késő esti vacsorájukon tárgyaltak Oroszország és a NATO viszonyáról.

Szijjártó: Magyarország átfogó haderő reformot hajt végre

Magyarország folyamatosan növeli hozzájárulásait a NATO erőfeszítéseihez — mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak a csúcs szünetében. Átfogó haderő reformot hajt végre, és katonai kiadásai 2024-re el fogják érni a bruttó hazai termék NATO által elvárt 2 százalékát. 117-ről 129 főre növeljük az Afganisztánban szolgáló különleges műveleti csoport létszámát, és csatlakozunk a szövetség iraki kiképző missziójához — jelentette be. Magyarország jelenleg 167 katonával vesz részt az Iszlám Állam (ISIS) elleni globális koalícióban, a kontingenst 200 fősre fogja növelni. Szijjártó közölte azt is, hogy a magyar szakértők Jordánia és Irak mellett, Tunéziában is tartani fognak a házi készítésű robbanószerkezetek semlegesítésére szolgáló képzéseket.

2018.07.11 19:38
Frissítve: 2018.07.11 19:45

A Hasogdzsi-gyilkosság miatt állítja le teljes szaúdi fegyverexportját Németország

Publikálás dátuma
2018.11.19 17:38

Fotó: AFP/ BANDAR AL-JALOUD
Még azokat a megrendeléseket sem teljesíthetik a német hadiipari vállalatok, melyekre már megkapták az engedélyt a kormánytól.
Nem ad el több hadiipari eszközt Németország Szaúd-Arábiának, és a már megkötött szerződések teljesítését is leállítják - írja a Spiegel. Mindez a bejelentést tevő pénzügyminiszter szerint a Hasogdzsi-gyilkosságra válasz. Dzsamál Hasogdzsi újságírót október elején az Ankarában lévő szaúdi konzulátuson gyilkolták meg, az üggyel kapcsolatban - szintén hétfőn - Németország belépési tilalmat rendel el tizennyolc szaúdi állampolgárral szemben.
Nem tudni, pontosan, hogy milyen nagyságrendű, már jóváhagyott szállítmányt érint a döntés, mint ahogy azt sem, pontosan milyen eszközökkel védi ki a német szövetségi kormány azok teljesítésére vonatkozó kötelezettségét. A legsúlyosabban érintett a Lürssen hajógyár lehet, mely 20 hajót szállítana Szaúd-Arábiának, melyből kettő már kész, és 300-an dolgoznak további nyolc darabon.
Jelenleg még az sem világos, mikor kerülhet feloldásra a mostani tiltás. Az viszont igen, hogy a szövetségi kormány hasonló lépéseket vár az Európai Unió többi tagországától is.

A CIA szerint a trónörökös rendelte a gyilkosságot, de az Egyesült Államok félti kapcsolatait

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) értékelése szerint a Hasogdzsi-gyilkosságot Szalmán koronaherceg rendelte el az MTI összefoglalása szerint. Donald Trump amerikai elnök erre úgy reagált: "nagyon korai". Majd egy későbbi televíziós interjúban a szaúdi-amerikai stratégiai kapcsolatok megtartása mellett érvelve úgy fogalmazott Trump: "van egy szövetségesünk, és ragaszkodom hozzá, mert sok tekintetben nagyon is jó".

2018.11.19 17:38

Távgyógyítás után a távavatás: Putyin és Erdogan együtt szentelte fel a gázvezetéket

Publikálás dátuma
2018.11.19 16:47

Fotó: AFP/ Mikhael Klimentyev
A Török Áramlat utolsó szakasza került a helyére, a török és orosz elnök élő közvetítésben figyelte a munka lezárását. A párhuzamos csövek évente több mint 30 milliárd köbmétert szállítanak majd.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn egy isztambuli ceremónia keretében avatta fel  a Török Áramlat földgázvezeték utolsó fekete-tengeri szakaszát.Az orosz és a török államfő  videón  keresztül kapcsolódott ahhoz a külső helyszínhez a Fekete-tenger török partjainál, ahol a Pioneering Spirit nevű hajó a vezeték utolsó métereit is a vízbe eresztette – írja az MTI.    Erdogan a kongresszusi központban tartott rendezvényen bejelentette: a vezeték a 2019-es tesztek után áll majd készen az üzembe helyezésre. Egyúttal hangsúlyozta: tiszteletben kell tartani, hogy az egyes országok adottságaikhoz mérten mely  államokból fedezik földgázszükségleteiket. Mint fogalmazott: Törökország számára Oroszország olyan megbízható barát, amellyel hosszú távon együtt tud működni. A két fél célja az, hogy a kereskedelmi forgalmat 100 milliárd dollárra növelje - tette hozzá.
Putyin szerint a projekt  jelzi, hogy milyen szinten áll az orosz-török együttműködés. Az orosz elnök hangoztatta: a vezeték Törökországot a földgáz fontos központjává teszi. Az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött kormányközi megállapodást. A vezeték két ága közül az egyik Törökországot, a másik pedig a tervek szerint Törökországon keresztül Délkelet- és Közép-Európa országait, köztük Magyarországot látná el orosz földgázzal.  Törökországban a Török Áramlat egyebek mellett hozzájárul Isztambul, Bursa és Izmir nagyvárosának energiaellátásához is. A Gazprom orosz gázipari cég által lefektetett fekete-tengeri szakasz több mint 900 kilométer hosszú. A Pioneering Spirit 2017. június 23-a óta naponta átlagosan 5 kilométer vezetéket tudott a tengerfenékre helyezni. A Török Áramlat két ága egyenként évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitású lesz.
Putyin isztambuli látogatása során külön is tárgyal Erdogannal. A témák között a kétoldalú kapcsolatok, valamint a térségbeli helyzetet érintő kérdések, a többi között a szíriai válság rendezésének ügyei is szerepelnek. A felek minden bizonnyal egyeztetnek az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban kialakult helyzetről. 
2018.11.19 16:47
Frissítve: 2018.11.19 17:36