NATO-csúcs: Trump szokatlanul élesen bírálta Németországot

Publikálás dátuma
2018.07.11. 19:38

Fotó: GEOFFROY VAN DER HASSELT / AFP
Szerda este még Brüsszelben tartózkodott Donald Trump, és nem vonta vissza jóváhagyását a NATO csúcstalálkozóján született közös nyilatkozatoktól sem. Ezekkel a jó hírekkel szolgált az észak-atlanti szövetség kétnapos tanácskozásának első napja, amely az amerikai elnök szokatlanul éles kirohanásával kezdődött, és két közös közlemény elfogadásával végződött.
A dokumentumokban a szövetségesek megerősítik elszántságukat a közös veszélyek felszámolására. Ezek között említik Oroszország agresszív és a transzatlanti biztonságot veszélyeztető cselekedeteit; a terrorizmust tápláló instabilitást a Közel-Keleten; a számítógépes bűnözést és a hibrid támadásokat. 
“Egységünk és szolidaritásunk erősebb, mint valaha”

- szögezi le a 29 tagállami vezetőnek a csúcsról kiadott nyilatkozata.

Ennek az állításnak némileg ellentmondott az amerikai elnök éles kirohanása Németország ellen azon a reggelin, amelyet Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával költött el. Donald Trump “Oroszország foglyának” nevezte Németországot, amiért milliárdokat fizet Moszkvának az energiahordozókért, és a tervbe vett Északi Áramlat II vezetéken érkező gázért, miközben elvárja az Egyesült Államoktól, hogy hozzájáruljon a védelméhez. Hogyan akar egységet teremteni, miközben az egyik tagállam egy olyan országból szerzi be az energiaszükségletének nagy részét, amely ellen egyébként védelmet vár? — kérdezte Donald Trump a heves kifakadáson megütközött Jens Stoltenbergtől.  Angela Merkel német kancellár még az amerikai elnökkel tartott kétoldalú találkozója előtt kifejtette, hogy Németország független ország. Közölte, hogy 2024-ben 80 százalékkal többet fognak költeni katonai célokra, mint 2014-ben, egyébként meg a németek jelentős erőkkel járulnak hozzá a NATO misszióihoz. Tárgyalásaik után Trump “fantasztikusnak” nevezte Németország sikereit, Merkel viszont csak annyit mondott, hogy áttekintették a kétoldalú viszonyt.  Az állam- és kormányfők üléséről kiadott 23 oldalas nyilatkozat üdvözli, hogy a tagországok az utóbbi néhány évben jelentősen növelték védelmi célú kiadásaikat. Megállapítja, hogy mintegy kétharmaduknak van pontos terve a katonai költségvetés emeléséről a GDP 2 százalékára 2024-re. Donald Trump az ülésen elmondott beszédében azt javasolta, hogy a ráfordítások arányát emeljék a GDP 4 százalékára.  A vezetők jóváhagyták a NATO harckészültségének erősítését szolgáló, úgynevezett “30x4” tervet, amely 30 szárazföldi zászlóalj, 30 hadihajó és 30 repülőszázad 30 napon belüli bevetését irányozza elő. Döntöttek egy új iraki kiképző misszió létrehozásáról, a szövetség afganisztáni jelenlétének megerősítéséről és a hibrid támadások kivédését segítő egység felállításáról. Jóváhagyták a NATO két új parancsnokságának a létrehozását is, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaságnak pedig kézbesítették a tagsági meghívót. A résztvevők késő esti vacsorájukon tárgyaltak Oroszország és a NATO viszonyáról.

Szijjártó: Magyarország átfogó haderő reformot hajt végre

Magyarország folyamatosan növeli hozzájárulásait a NATO erőfeszítéseihez — mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak a csúcs szünetében. Átfogó haderő reformot hajt végre, és katonai kiadásai 2024-re el fogják érni a bruttó hazai termék NATO által elvárt 2 százalékát. 117-ről 129 főre növeljük az Afganisztánban szolgáló különleges műveleti csoport létszámát, és csatlakozunk a szövetség iraki kiképző missziójához — jelentette be. Magyarország jelenleg 167 katonával vesz részt az Iszlám Állam (ISIS) elleni globális koalícióban, a kontingenst 200 fősre fogja növelni. Szijjártó közölte azt is, hogy a magyar szakértők Jordánia és Irak mellett, Tunéziában is tartani fognak a házi készítésű robbanószerkezetek semlegesítésére szolgáló képzéseket.

Frissítve: 2018.07.11. 19:45

Seehofer 69 menekültet utasíttatott ki 69. szülinapjára - Egyikük máris öngyilkos lett

Publikálás dátuma
2018.07.11. 18:31
Seehofer menekültügyi "mestertervének" bemutatójára érkezik a belügyminisztériumba 2018 július 10-én.
Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto
Az összes német párt a belügyminiszter lemondását követeli. Gyerekkora óta élt Németországban a 23 éves afgán fiatal, akit sokan tartanak Horst Seehofer új menekültügyi "mesterterve" áldozatának.
Horst Seehofer nem csak hogy politikai sikerként vallotta a magáénak 69 afgán menedékkérő múltheti deportálását, de egyenesen saját 69. szülinapjához kötve ünnepelte az eseményt - írja a Reuters.
Öröme nem tarthatott sokáig: egy belügyminisztériumi tisztviselő szerdán közölte: az elutasított menedékkérők egyike öngyilkosságot követett el. Az afgán hatóságok megerősítették: a 23 éves fiatal, aki még gyerekkén érkezett Németországba, ahol 8 éve élt, megölte magát.

Afganisztánban háború van

Már 17 éve próbálja az Egyesült Államok vezette koalíció több-kevesebb sikerrel visszaszorítani Afganisztánban az Al-Káidával is együttműködő Tálibokat. A szélsőséges fegyveresek viszont még így is jelentős területeket tartanak ellenőrzésük alatt.
Tavaly az afgán fővárosban, Kabulban egy merénylet legalább 80 polgári áldozatot követelt. Angela Merkel kancellár ezt követően bejelentette, az országba kizárólag bűnözőket és kifejezetten veszélyesnek ítélt embereket fognak visszatoloncolni Németországból. A kancellárnak a belügyminiszterrel folytatott, nemrég lezárult vitája ennek a hozzáállásnak vetett véget.

Az összes német párt lemondásra szólította fel Seehofert - kivéve Angela Merkel CDU-ját, annak koalíciós partnerét, a belügyminiszter által vezetett CSU-t és a szélsőjobboldali AfD-t.
"Bárki, aki megünnepel 69 deportálást a 69. születésnapja alkalmából, itt rossz pozícióban van"

- szögezte le Gyde Jensen a német parlament emberi jogi bizottságának vezetője. A szociáldemokrata SPD-t vezető Kevin Kuehnert szerint is már rég esedékes lenne Seehofer távozása belügyminiszteri posztjáról. 
Seehofer pártjának népszerűsége is rohamosan csökken, így a politikus pártvezetői pozíciója is inogni látszik a CSU-ban.
Szerző
Frissítve: 2018.07.11. 18:35

301 halálos áldozat egy török bányában - Botrány a tárgyaláson

Publikálás dátuma
2018.07.11. 17:09
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az ítélethirdetés alatt hozzátartozók dobálták meg a bírót, rohamrendőrök tettek rendet a tárgyalóban.
Hosszú börtönbüntetéseket kaptak szerdán a legsúlyosabb törökországi bányaszerencsétlenség, a 2014 májusában történt, 301 halálos áldozatot követelő somai tragédia felelősei - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség alapján az MTI.
Akhisar város bírósága a fő felelősöket 15 évtől 22 és fél évig terjedő szabadságvesztéssel büntette. A pernek 51 vádlottja volt. Öt vádlott ült előzetes letartóztatásban, köztük a bányát működtető Somai Szénművek nevű részvénytársaság igazgatótanácsának elnöke, Can Gürkan, a cég főigazgatója, Ramazon Dogru, az üzemeltetési igazgató, Akin Celik, a műszaki igazgató, Ismail Adali és a műszaki felügyelő, Ertan Ersoy.
Gürkan 15 évi, Celik és Ersoy 18 év 9 hónapi, Dogru és Adali pedig 22 és fél évi börtönbüntetést kapott. A bíróság "gondatlanságból okozott emberölés" vádpontjában találta őket vétkesnek.
A Demirören hírügynökség arról számolt be, hogy az öt letartóztatott vádlottal együtt végül összesen 14 embert kapott börtönbüntetést. Őket 6 év 3 hónaptól 11 év 8 hónapig terjedő szabadságvesztéssel sújtották. Harminchét vádlottat viszont felmentettek, köztük Alp Gürkant, a Somai Szénművek részvénytársaság tulajdonosát.
Az ítélet ellen van helye fellebbezésnek, és a károsult családok ügyvédei, valamint az áldozatok hozzátartozói már a tárgyalóteremben kifogásolták a büntetések mértékét.
A felbolydulás miatt a bíróság 10 perces szünetet rendelt el. Többen rosszul lettek, a bírót pedig vizes palackkal dobálták meg. Végül rohamrendőrök tettek rendet, a bíró pedig folytatta az ítélethirdetést.

A nyugat-törökországi Manisa tartomány Soma körzetében található szénbányában 2014. május 13-án műszakváltás idején tűz ütött ki, amit állítólag egy transzformátor felrobbanása idézett elő. Megszűnt az áramszolgáltatás, így a lift sem működött. A baleset idején a bányában 787 ember tartózkodott. A szerencsétlenség végül 301 bányász halálát okozta
Szerző
Frissítve: 2018.07.11. 17:13