A kormány visszalép - Mégse nő a közműhivatal vezetőinek bére

Publikálás dátuma
2018.07.12 08:00

Fotó: Shutterstock/
A Fidesz kiugró mértékben emelte volna a közműhatóság vezetőinek javadalmazását, most halkan visszakozni látszik.
Mégse emelik a közműhivatal elnöke havi keresetét a bruttó átlagkereset tízszereséről tizenötszörösére, helyettesei jövedelmét pedig a kilencszereséről a tizenháromszorosára – derül ki a parlament gazdasági bizottsága nevében a fideszes Bánki Erik elnök által nemrég benyújtott – vagyis a kormánypárt politikai akaratát tükröző – módosításból. Az Orbán-kabinet által jegyzett eredeti, júniusi törvényjavaslat értelmében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke, a korábban fideszes képviselőként tevékenykedő Dorkota Lajos havi fizetését hárommillióról 4,5 millióra, az elnökhelyettesét pedig havi 2,7 millióról 3,9 millióra emelték volna. Az előterjesztő, vagyis az illetékes innovációs és technológiai tárcát vezető Palkovics László azt is javasolta, hogy a hivatali elnök a dolgozók számára a köztisztviselőkétől eltérő, emelt illetményt állapíthasson meg, annak növeléséről is szabadabban rendelkezhessen és hogy maguk állapíthassák meg teljesítményértékelési, jutalmazási, illetményen kívüli juttatási, toborzási, kiválasztási és képzési rendszerüket. Bánki Erik indoklásában ugyanakkor inkább a teljes köztisztviselői kar illetményemelési szükséglete mellett érvelt. Szerinte ezt a MEKH kapcsán is érdemes bevárni, szem előtt tartva, hogy a hatóság vonzani és megtartani is képes legyen a szakembereket. A bizottság a MEKH tevékenységére vonatkozó kormányindítványok közül csak a bérezésre vonatkozókat törli. Pedig a módosítás előtt néhány nappal a parlament plenáris ülésén a kormánypárti oldal részéről még maga Bánki Erik is védte a béremelési szándékot. Akkori véleménye szerint ez garantálná a hatóság eredményesebb munkáját és megakadályozná, hogy az iparág társaságai elszipkázzák a dolgozókat. Kaderják Péter az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkáraként elhangzott szűzbeszédének pedig az kölcsönzött némi pikantériát, hogy a közgazdász-szakember az első Orbán-kormány idején a mostani közműhivatal jogelődjét irányította. Az emelési szükségletet azzal indokolta, hogy a MEKH ne biztosítson jelentősen alacsonyabb bért az általa felügyelt társaságokhoz képest, illetve hogy a hivatalvezetők nap mint nap egyenlő félként vehessenek részt az energiaipari cégekkel folytatott „nagyon kemény vitákban”. A KDNP részéről felszólaló Aradszki András - Kaderják Péter államtitkári elődje - sajátos módon azzal érvelt, hogy ha visszaesnének az átlagkeresetek, az a hivatalvezetők bércsökkenésében is „negatív elismerést nyerne”. Az ellenzék, ha különböző vérmérséklettel is, de egyöntetűen támadta az ötletet. A szocialista Varga László szerint a MEKH-vezetők bére a megdöbbentően nagyról az egész különösen nagyra nőne. Hiányolta az elnök ebbéli szabadságának bővítésének pontos indoklását. A kormánypárti felszólalók mindegyike által többször hangsúlyozott hivatali függetlenséget azzal vonta kétségbe, hogy miközben az állami közmű 12 ezer forintos áprilisi gázárkedvezményével kapcsolatos panaszokat lesöpörte, addig az általa ismert békési gázszámlázási vagy miskolci távhődíjgondok kapcsán nem lát előrelépést. A LMP-t képviselő Schmuck Erzsébet szerint a zöldpárt jelen formájában egyáltalán nem bízik az - energetikai ügyekben is döntő - közműhatóságban. A hivatal vezetőjét kizárólag a politikai hűség alapján választották ki és tettek „leválthatatlanná”, az energiaipar az elmúlt évek során kormányközeli oligarchák területfoglalási színterévé vált - véli. A fogyasztóvédelmi kötelezettség papíron maradt, sokkal inkább a Fidesz gazdasági holdudvarának igényeit szolgálják ki. Az ellenzéki politikus a bérnövelést pontos szakmai teljesítménykövetelményekhez kötné, az átvándorlást pedig összeférhetetlenségi szabályokkal korlátozná. Annak kapcsán, hogy (MSZP-s) számítások szerint a magyar családok 2013 és 2017 között a piaci árakhoz képest átlag 70 ezer forinttal fizettek többet a gázért, a párbeszédes Tordai Bence nonszensznek tartja a mindezt nem akadályozó hivatalt függetlenként bemutatni. Annak kapcsán, hogy az eredeti javaslat egyik – megmaradt – pontja szerint a hatóság a fogyasztók tömegei védelmében közérdekű eljárást indíthat, a jobbikos Kepli Lajos Schmuck Erzsébethez hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy ezzel a hatóság ne valamely hátsó szándékok mentén lehetetlenítsen el piaci szereplőket. Kaderják Péter biztosított afelől, hogy a tárca a jövőben ezt is ellenőrzi. Bánki Erik a közműhatóság hatáskörbővítése kapcsán a Fidesz elmúlt években kiforrott, azóta több elemében cáfolt politikai fordulatait is felemlegette.
2018.07.12 08:00
Frissítve: 2018.07.12 08:00

Egyre többet keresünk - a KSH szerint

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:31
illusztráció
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Az elemzők várakozásait felmúlva emelkedtek tovább a nyáron a fizetések: a KSH csütörtökön közölt legfrissebb számai szerint júliusban 326 700 forint volt a bruttó átlagkereset, ami tavalyhoz képest 12,8 százalékos növekedést jelent.
Az év első hét hónapjára nézve ez 324 700 forintos bruttó és 216 ezer forintos nettó átlagkeresetet, illetve 9,4 százalékos reálbérnövekedést jelent. Ha a közfoglalkoztatottakat nem számoljuk, az állami szféra fizetései egy ideje már leelőzik a versenyszférát, a bruttó átlagbér az állami intézményeknél ugyanis már eléri 343 700 forintot, a vállalkozásoknál dolgozók bruttó bére viszont 336 800 forint. (Közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdasági átlagbér 337 ezer forintra rúgna). A statisztikák azonban torzíthatnak, a versenyszféra egyes területeire – például az építőiparra – ugyanis még mindig jellemző a fekete foglalkoztatás, vagy a minimálbér mellett részben zsebbe kapott fizetés, ami lefelé húzza az átlagot. Hasonló okokból számos munkavállaló bére viszont csak papíron nőtt, mivel a kötelezően megfizetendő minimálbér növekedésével nőtt a legálisan kapott összeg is. A KSH által közölt átlagszámok emellett azért is félrevezetőek, mert egy-egy kiemelkedő fizetés könnyen megdobja az átlagot, miközben a többség bére messze nem éri el azt a szintet. Jól mutatják ezt az egyes ágazatok átlagbérstatisztikái közötti drasztikus különbségek is. A nemzetgazdasági átlagbérhez leginkább az ipar és a feldolgozóipar átlagszámai állnak a legközelebb – bruttó 342 ezer és 339 ezer forint -, de a munkaerőhiánnyal leginkább küzdő építőiparban és kereskedelemben, vagy a mezőgazdaságban mért bruttó átlagok – 244 ezer, 300 ezer és 243 ezer forint - már jócskán alatta maradnak. A legalacsonyabb átlagfizetések egyébként a szociális ellátásban vannak: mindössze 147 500 forintot keresnek átlagosan az itt dolgozók. A legmagasabb fizetésekkel bíró ágazatokban - a pénzügyi, biztosítási tevékenységek, az információ, kommunikáció, valamint a villamosenergia, gáz, gőz, légkondicionálás területeken – mért átlagfizetések – 618 ezer, 563 ezer, 540 ezer - ugyanakkor kiteszik a nemzetgazdasági átlag majdnem dupláját is. Ebből is látszik tehát, hogy az átlagfizetés mennyire csalóka adat, és könnyen eltérhet a munkavállalók tapasztalataitól. A valósághoz közelebb állna a medián bér, amelyet úgy számítanak ki, hogy sorba rendezik a kereseteket, és a középre eső összegnél (ez lesz a mediánbér) a dolgozók fele többet, fele pedig kevesebbet keres. Ez a medián általában 20-25 százalékkal kisebb összeg, mint az átlagbér, vagyis most bruttó 243-260 ezer forint között lehet. Ilyen adatokat azonban nem közöl a KSH, a Magyar Szakszervezeti Szövetség azonban ki szeretné ezt számolni, ezzel is készülve a várhatóan november végén kezdődő háromoldalú bértárgyalásokra. A környező országok egyre magasabb fizetéseit követendő, legalább 10 százalék fölötti béremelést szeretnének, míg a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva egyszámjegyű növekedést tart csak reálisnak. Információink szerint a Pénzügyminisztérium egy kompromisszumos javaslatban gondolkozik: 9, illetve 12 százalékkal növelné a minimálbért és a garantált bérminimumot, így előbbi bruttó 150 ezer forintra, utóbbi bruttó 202 ezer forintra emelkedne.  
2018.09.20 14:31

Sokba kerülhet a Facebook-nak, hogy nem törődik az EU-s fogyasztóvédelmi előírásokkal

Publikálás dátuma
2018.09.20 13:31
Illusztráció
Fotó: Pexels/
Szankciókat helyezett kilátásba a Facebook ellen csütörtökön az Európai Bizottság (EB), amennyiben az amerikai internetes óriáscég az év végéig nem tesz végre eleget az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak.
"Elfogyott a türelmem. Túl régóta húzódik ez, miközben a Facebook korábban biztosított afelől, hogy decemberig átírják a felhasználási feltételeik még fennmaradt félrevezető elemeit" - jelentette ki Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos, írja az MTI.
"Eljött a cselekvés ideje, elég volt az ígéretekből"
 - tette hozzá Jourová. Mint mondta, ha az év végéig nem hajtják végre teljeskörűen a szükséges változtatásokat, akkor gyors lépésekre és szankciókra számíthat az uniós fogyasztóvédelem részéről a Facebook.
A közösségi platform által elvégzett eddigi módosítások "nagyon korlátozottak"
- áll a bizottság tájékoztatásában. A brüsszeli testület arról számolt be februárban, hogy ugyan történtek előrelépések, de a Facebook és a Twitter működése továbbra sem felel meg a közösségi fogyasztóvédelmi szabályoknak. Mint írták, a jogellenes tartalmak bejelentésére és törlésének kérésére használt eljárást érintő változtatások nem elegendőek.
Ennek előzménye, hogy a bizottság tavaly márciusban felszólította a Facebookot, a Twittert és a Google+-t működtető Alphabetet, hogy mihamarabb hozzák összhangba működésüket az uniós előírásokkal a felhasználók megtévesztésének visszaszorítása érdekében.

Az Airbnb összekapta magát

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel - közölte Vera Jourová szintén csütörtökön. Tájékoztatása szerint a vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy 2018 végére
  • honlapján minden esetben a foglalás teljes árát tünteti fel, amely magában foglalja a fizetendő egyéb díjakat. Ha ezt nem lehet előre kiszámolni, a fogyasztó arról is tájékoztatást kell kapjon.
  • Az Airbnb vállalta továbbá, egyértelműen jelzi, hogy egy adott ajánlatot magán- vagy profi vendéglátós nyújtja-e, mivel eltérő fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak rájuk.
  • A vállalat arról is tájékoztat, ha úgy dönt, hogy felmondja a szerződést vagy töröl egy tartalmat, és ilyen esetben lehetőséget biztosít az esetleges jogorvoslatra és a kártérítésre.
2018.09.20 13:31