A kormány visszalép - Mégse nő a közműhivatal vezetőinek bére

Publikálás dátuma
2018.07.12 08:00

Fotó: Shutterstock/
A Fidesz kiugró mértékben emelte volna a közműhatóság vezetőinek javadalmazását, most halkan visszakozni látszik.
Mégse emelik a közműhivatal elnöke havi keresetét a bruttó átlagkereset tízszereséről tizenötszörösére, helyettesei jövedelmét pedig a kilencszereséről a tizenháromszorosára – derül ki a parlament gazdasági bizottsága nevében a fideszes Bánki Erik elnök által nemrég benyújtott – vagyis a kormánypárt politikai akaratát tükröző – módosításból. Az Orbán-kabinet által jegyzett eredeti, júniusi törvényjavaslat értelmében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke, a korábban fideszes képviselőként tevékenykedő Dorkota Lajos havi fizetését hárommillióról 4,5 millióra, az elnökhelyettesét pedig havi 2,7 millióról 3,9 millióra emelték volna. Az előterjesztő, vagyis az illetékes innovációs és technológiai tárcát vezető Palkovics László azt is javasolta, hogy a hivatali elnök a dolgozók számára a köztisztviselőkétől eltérő, emelt illetményt állapíthasson meg, annak növeléséről is szabadabban rendelkezhessen és hogy maguk állapíthassák meg teljesítményértékelési, jutalmazási, illetményen kívüli juttatási, toborzási, kiválasztási és képzési rendszerüket. Bánki Erik indoklásában ugyanakkor inkább a teljes köztisztviselői kar illetményemelési szükséglete mellett érvelt. Szerinte ezt a MEKH kapcsán is érdemes bevárni, szem előtt tartva, hogy a hatóság vonzani és megtartani is képes legyen a szakembereket. A bizottság a MEKH tevékenységére vonatkozó kormányindítványok közül csak a bérezésre vonatkozókat törli. Pedig a módosítás előtt néhány nappal a parlament plenáris ülésén a kormánypárti oldal részéről még maga Bánki Erik is védte a béremelési szándékot. Akkori véleménye szerint ez garantálná a hatóság eredményesebb munkáját és megakadályozná, hogy az iparág társaságai elszipkázzák a dolgozókat. Kaderják Péter az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkáraként elhangzott szűzbeszédének pedig az kölcsönzött némi pikantériát, hogy a közgazdász-szakember az első Orbán-kormány idején a mostani közműhivatal jogelődjét irányította. Az emelési szükségletet azzal indokolta, hogy a MEKH ne biztosítson jelentősen alacsonyabb bért az általa felügyelt társaságokhoz képest, illetve hogy a hivatalvezetők nap mint nap egyenlő félként vehessenek részt az energiaipari cégekkel folytatott „nagyon kemény vitákban”. A KDNP részéről felszólaló Aradszki András - Kaderják Péter államtitkári elődje - sajátos módon azzal érvelt, hogy ha visszaesnének az átlagkeresetek, az a hivatalvezetők bércsökkenésében is „negatív elismerést nyerne”. Az ellenzék, ha különböző vérmérséklettel is, de egyöntetűen támadta az ötletet. A szocialista Varga László szerint a MEKH-vezetők bére a megdöbbentően nagyról az egész különösen nagyra nőne. Hiányolta az elnök ebbéli szabadságának bővítésének pontos indoklását. A kormánypárti felszólalók mindegyike által többször hangsúlyozott hivatali függetlenséget azzal vonta kétségbe, hogy miközben az állami közmű 12 ezer forintos áprilisi gázárkedvezményével kapcsolatos panaszokat lesöpörte, addig az általa ismert békési gázszámlázási vagy miskolci távhődíjgondok kapcsán nem lát előrelépést. A LMP-t képviselő Schmuck Erzsébet szerint a zöldpárt jelen formájában egyáltalán nem bízik az - energetikai ügyekben is döntő - közműhatóságban. A hivatal vezetőjét kizárólag a politikai hűség alapján választották ki és tettek „leválthatatlanná”, az energiaipar az elmúlt évek során kormányközeli oligarchák területfoglalási színterévé vált - véli. A fogyasztóvédelmi kötelezettség papíron maradt, sokkal inkább a Fidesz gazdasági holdudvarának igényeit szolgálják ki. Az ellenzéki politikus a bérnövelést pontos szakmai teljesítménykövetelményekhez kötné, az átvándorlást pedig összeférhetetlenségi szabályokkal korlátozná. Annak kapcsán, hogy (MSZP-s) számítások szerint a magyar családok 2013 és 2017 között a piaci árakhoz képest átlag 70 ezer forinttal fizettek többet a gázért, a párbeszédes Tordai Bence nonszensznek tartja a mindezt nem akadályozó hivatalt függetlenként bemutatni. Annak kapcsán, hogy az eredeti javaslat egyik – megmaradt – pontja szerint a hatóság a fogyasztók tömegei védelmében közérdekű eljárást indíthat, a jobbikos Kepli Lajos Schmuck Erzsébethez hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy ezzel a hatóság ne valamely hátsó szándékok mentén lehetetlenítsen el piaci szereplőket. Kaderják Péter biztosított afelől, hogy a tárca a jövőben ezt is ellenőrzi. Bánki Erik a közműhatóság hatáskörbővítése kapcsán a Fidesz elmúlt években kiforrott, azóta több elemében cáfolt politikai fordulatait is felemlegette.
2018.07.12 08:00
Frissítve: 2018.07.12 08:00

Lakástakarék: éledezik a piac

Publikálás dátuma
2019.02.18 19:47

Fotó: Népszava/
A jól bevált lakástakarékpénztári (ltp) rendszer kivéreztetése után az érdekelt társaságok életjelet adnak magukról.
Az OTP Lakástakarékpénztár is megalkotta a maga új termékét - jelentette be hétfőn a pénzintézet. A Fundamenta már tavaly október végén megtette ezt, a hírek szerint az Erste is készül valamire - feltehetően a versenytársakkal azonos elvek alapján -, míg a negyedik szereplő, az Aegon már korábban felfüggesztette üzletága tevékenységét.  Az új ltp-ajánlatok természetesen kedvezőtlenebbek annál, mint a tavaly október közepéig megkötött szerződésekben szereplő évi 30 százalékos, legfeljebb 72 ezer forintos támogatás. Mint Trencsán Erika a Money.hu (korábban BankRáció.hu) szakértője lapunk érdeklődésére elmondta, mind a Fundamenta, mind az OTP tovább viszi azt a korábbi elvet, hogy havi rendszerességű, fix összegű, lakáscélú megtakarításra ösztönöz.  Mind a két társaság a megtakarításra viszonylag magas kamatot fizet. Az ezekhez kapcsolódó, majdani lakáshitel kamatát már az ltp-szerződés aláírásakor fixálják, így amikor az ügyfél a hitelt évek múlva felveszi, akkor azt a már ismert, kedvező feltételek mellett teheti meg. A szakember úgy látja, hogy a hitelkamatok 5-10 év múlva minden bizonnyal magasabbak lesznek, mint jelenleg.  Mind a Fundamenta, mind az OTP úgynevezett bónuszokat alkalmaz, amellyel ha pótolni nem is tudja a kieső állami támogatás mértékét, de ahhoz hasonló logikai elven működve ösztönöz lakáscélú megtakarításra. Ha ezek a bónuszok nem lennének, akkor negatív lenne az egységesített kamatlábmutató (ebkm). A Fundamentánál havi 20, illetve 40 ezer forintos befizetéssel, közel hat év megtakarítási idő alatt 3 és fél, illetve 7 millió forint, illetve 9 év 4 hónapos futamidő mellett 5 és fél, valamint 11 millió forint gyűjthető össze. A Fundamenta 5 százalékos bónuszt alkalmaz, a hitelt pedig 2,9 százalékon kínálja.  A most megjelent OTP konstrukció ettől annyiban tér el, hogy a futamidő 5 és 10 éves lehet, a havi megtakarítás 10 és 50 ezer forint közötti összeg. A bónusz a két futamidőre 5, illetve 10 százalékos.  Így a rövidebb futamidőre 1,4 és 7 millió közötti összeg, a hosszabbra pedig 3 és 15 millió forintos megtakarítás érhető el. A hitel kamata viszont meglehetősen magas, 5,99 százalékos, ami a járulékos költségekkel együtt eléri a 8,30 százalékot. Ennél van kedvezőbb lakáshitel is a piacon. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a betét kamata mindkét esetben jelképes, 0,1 százalékos. Az ltp-k által ajánlott futamidőkre akár 4 százalékot meghaladó állampapírhozamokat is el lehet érni. Ezeket a hátrányokat kiküszöbölendő, az OTP alkalmazza az extra bónusz intézményét, amelynek mértéke 5 százalékos. Kiszámítása meglehetősen bonyolult, a betétösszeget megszorozzák a lakáshitel és a lakástakarék-pénztári megtakarítás hányadosával. Ennek 5 százaléka az extra bónusz, amivel 50 ezer forintnál 2,19 százalékos, 20 ezer forintnál pedig 2,10 százalékos ebkm érhető el. Az extrabónusz feltétele, a legalább  15 millió forintos hitelösszeg felvétele. Emellett csak egy ltp-re veheti mindenki igénybe az extrabónuszt, attól függetlenül, hogy mindenki annyi ltp-szerződést köt, amennyit csak szükségesnek tart. Aki új számlát kíván nyitni érdemes alaposan elgondolkodnia, hogy más megtakarítási, illetve hitelformákkal összevetve megéri-e számára a két ltp-vel szerződést kötnie. Az OTP 100-150 ezer új szerződésre számít, ami megfelel a 4-5 évvel ezelőtti állománynak.     

Elfeledett vizsgálat

Az akkor két nap alatt kivégzett konstrukcióra az utolsó napokban még sokan kötöttek szerződést, ezek szabályosságát a Pénzügyminisztérium megkérdőjelezte és vizsgálatot helyezett kilátásba, ám ezek a próbálkozások nem vezettek eredményre és kihunytak. Ugyanis aligha lehetett bárkit is nyerészkedéssel vádolni, aki az akkor még hatályban lévő feltételeknek megfelelően élt a lehetőségekkel. A 2018. október 17-én még élő ltp-szerződésekre lejártukig a régi feltételek érvényesek. 

2019.02.18 19:47
Frissítve: 2019.02.18 20:45

Mészáros Lőrincé az ország legnagyobb naperőműve

Publikálás dátuma
2019.02.18 19:32
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Mindössze öt hónappal az alapkő-letétel után az országos hálózatra kapcsolták a Mátrai Erőmű 5,16 milliárd forintból felépített, 20 megawattos (MW), bükkábrányi naperőművét – közölte az Orbán Viktor strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó energetikai társaság.
A mintegy 4 ezer háztartás ellátására alkalmas, 64 ezer napelemet egy 33 hektáros, mára helyreállított bányaterületen húzták fel. A beruházás 75 százalékát bankhitelből fedezték, a kivitelezést a Spie Hungária-Bejulo-konzorcium végezte. A költségeket a cég négy éve átadott, 16 MW-s, tavaly az állami MVM-nek értékesített visontai naperőművéhez képest 16 százalékkal mérsékelték. A mostani beruházással a társaság célja, hogy az itthon fogyasztott áram 15 százalékát változatlanul a Mátrai Erőmű állítsa elő. Ez azért komoly kihívás, mert a társaság mai, közel ezer MW-s blokkjai szinte kizárólag széntüzelésűek, amelyek működtetése az uniós tiltások nyomán egyre inkább ellehetetlenül. Mészáros Lőrinc most üzembe állított naperőműve az országban a legnagyobbnak számít, holtversenyben az MVM tavaly novemberben átadott felsőzsolcai telepével.
Szerző
2019.02.18 19:32
Frissítve: 2019.02.18 19:51