A kormány visszalép - Mégse nő a közműhivatal vezetőinek bére

Publikálás dátuma
2018.07.12 08:00

Fotó: Shutterstock/
A Fidesz kiugró mértékben emelte volna a közműhatóság vezetőinek javadalmazását, most halkan visszakozni látszik.
Mégse emelik a közműhivatal elnöke havi keresetét a bruttó átlagkereset tízszereséről tizenötszörösére, helyettesei jövedelmét pedig a kilencszereséről a tizenháromszorosára – derül ki a parlament gazdasági bizottsága nevében a fideszes Bánki Erik elnök által nemrég benyújtott – vagyis a kormánypárt politikai akaratát tükröző – módosításból. Az Orbán-kabinet által jegyzett eredeti, júniusi törvényjavaslat értelmében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke, a korábban fideszes képviselőként tevékenykedő Dorkota Lajos havi fizetését hárommillióról 4,5 millióra, az elnökhelyettesét pedig havi 2,7 millióról 3,9 millióra emelték volna. Az előterjesztő, vagyis az illetékes innovációs és technológiai tárcát vezető Palkovics László azt is javasolta, hogy a hivatali elnök a dolgozók számára a köztisztviselőkétől eltérő, emelt illetményt állapíthasson meg, annak növeléséről is szabadabban rendelkezhessen és hogy maguk állapíthassák meg teljesítményértékelési, jutalmazási, illetményen kívüli juttatási, toborzási, kiválasztási és képzési rendszerüket. Bánki Erik indoklásában ugyanakkor inkább a teljes köztisztviselői kar illetményemelési szükséglete mellett érvelt. Szerinte ezt a MEKH kapcsán is érdemes bevárni, szem előtt tartva, hogy a hatóság vonzani és megtartani is képes legyen a szakembereket. A bizottság a MEKH tevékenységére vonatkozó kormányindítványok közül csak a bérezésre vonatkozókat törli. Pedig a módosítás előtt néhány nappal a parlament plenáris ülésén a kormánypárti oldal részéről még maga Bánki Erik is védte a béremelési szándékot. Akkori véleménye szerint ez garantálná a hatóság eredményesebb munkáját és megakadályozná, hogy az iparág társaságai elszipkázzák a dolgozókat. Kaderják Péter az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkáraként elhangzott szűzbeszédének pedig az kölcsönzött némi pikantériát, hogy a közgazdász-szakember az első Orbán-kormány idején a mostani közműhivatal jogelődjét irányította. Az emelési szükségletet azzal indokolta, hogy a MEKH ne biztosítson jelentősen alacsonyabb bért az általa felügyelt társaságokhoz képest, illetve hogy a hivatalvezetők nap mint nap egyenlő félként vehessenek részt az energiaipari cégekkel folytatott „nagyon kemény vitákban”. A KDNP részéről felszólaló Aradszki András - Kaderják Péter államtitkári elődje - sajátos módon azzal érvelt, hogy ha visszaesnének az átlagkeresetek, az a hivatalvezetők bércsökkenésében is „negatív elismerést nyerne”. Az ellenzék, ha különböző vérmérséklettel is, de egyöntetűen támadta az ötletet. A szocialista Varga László szerint a MEKH-vezetők bére a megdöbbentően nagyról az egész különösen nagyra nőne. Hiányolta az elnök ebbéli szabadságának bővítésének pontos indoklását. A kormánypárti felszólalók mindegyike által többször hangsúlyozott hivatali függetlenséget azzal vonta kétségbe, hogy miközben az állami közmű 12 ezer forintos áprilisi gázárkedvezményével kapcsolatos panaszokat lesöpörte, addig az általa ismert békési gázszámlázási vagy miskolci távhődíjgondok kapcsán nem lát előrelépést. A LMP-t képviselő Schmuck Erzsébet szerint a zöldpárt jelen formájában egyáltalán nem bízik az - energetikai ügyekben is döntő - közműhatóságban. A hivatal vezetőjét kizárólag a politikai hűség alapján választották ki és tettek „leválthatatlanná”, az energiaipar az elmúlt évek során kormányközeli oligarchák területfoglalási színterévé vált - véli. A fogyasztóvédelmi kötelezettség papíron maradt, sokkal inkább a Fidesz gazdasági holdudvarának igényeit szolgálják ki. Az ellenzéki politikus a bérnövelést pontos szakmai teljesítménykövetelményekhez kötné, az átvándorlást pedig összeférhetetlenségi szabályokkal korlátozná. Annak kapcsán, hogy (MSZP-s) számítások szerint a magyar családok 2013 és 2017 között a piaci árakhoz képest átlag 70 ezer forinttal fizettek többet a gázért, a párbeszédes Tordai Bence nonszensznek tartja a mindezt nem akadályozó hivatalt függetlenként bemutatni. Annak kapcsán, hogy az eredeti javaslat egyik – megmaradt – pontja szerint a hatóság a fogyasztók tömegei védelmében közérdekű eljárást indíthat, a jobbikos Kepli Lajos Schmuck Erzsébethez hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy ezzel a hatóság ne valamely hátsó szándékok mentén lehetetlenítsen el piaci szereplőket. Kaderják Péter biztosított afelől, hogy a tárca a jövőben ezt is ellenőrzi. Bánki Erik a közműhatóság hatáskörbővítése kapcsán a Fidesz elmúlt években kiforrott, azóta több elemében cáfolt politikai fordulatait is felemlegette.
2018.07.12 08:00
Frissítve: 2018.07.12 08:00

Tőkepótló hitel forintban, euróban

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A vállalkozások jelentős része hagyományos finanszírozási konstrukcióval nem képes olyan léptékű beruházások, akvizíciók megvalósítására, amelyek jelentősen növelnék a társaság versenyképességét.
Az MFB azt közölte lapunkkal, hogy a hétfőtől igénybe vehető, általuk kezelt, Versenyképességi Hitelprogramban, a hitelösszeg legfeljebb 40 százalékáig úgynevezett ballon típusú forrást biztosít, ezt az összeget csak a futamidő végén kell visszafizetni. A hitel egyébként a hagyományos beruházási célok mellett tartós forgóeszköz-finanszírozásra és akvizícióra (vállalati felvásárlásra) is fordítható. A hitelösszeg nagysága ügyfelenként legalább 1 milliárd, legfeljebb 10 milliárd forint lehet. Beruházási, akvizíciós és hitelkiváltó hitel esetén a futamidő legfeljebb 10 év, forgóeszközhitel esetén pedig ennek a fele. A legfeljebb 10 éves futamidő esetén a fix kamat 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. (Jelenleg a 3 havi BUBOR 0,14 százalékos.) A legfeljebb 5 éves futamidő esetén a forint alapú hitel igényelhető a teljes futamidő alatt fix 2,7 százalékos kamat mellett, vagy változó kamatozású konstrukcióban 3 havi BUBOR plusz 1,4 százalékos kamattal. Maximum 10 éves futamidő esetén a forint alapú, fix konstrukció 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. A program érdekessége, hogy euró alapon is igényelhető. Maximum 5 éves futamidő esetén fix 1,7 százalékos, vagy 3 havi EURIBOR plusz 1,6 százalékos változó kamattal, míg maximum 10 éves futamidő mellett fix 2,7 százalékos, illetve 3 havi EURIBOR plusz 2 százalékos változó kamat mellett kérhetik a vállalkozások. (A 3 hónapos EURIBOR jelenleg -0,31 százalékos.) Az új hitelprogram jól kiegészíti a Magyar Nemzeti Bank NHP Fix hitelét, ahol az igényelhető maximum összeg 1 milliárd forint, az MFB Versenyképességi Hitelprogramja e fölötti finanszírozási igényeket elégít ki.  A programban 100 milliárd forint áll az igénylők rendelkezésére, de kedvező piaci visszajelzések esetén az MFB kész bővíteni a keretösszeget. A konstrukció közvetlenül az MFB-nél igényelhető, a hitelkérelmeket 2022. december 30-ig nyújthatják be az ügyfelek. 
2019.01.21 20:34

Nincs egyezség az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.21 19:58

Fotó: AFP/ MICHAEL LATZ
Továbbra sincs megegyezés az idei bérekről az Audinál: a cégvezetés legújabb, vasárnap átadott ajánlatát hétfőn ismét elutasította az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) sztrájkbizottsága.
- Elvárjuk, hogy a munkáltató érdemi ajánlatot tegyen, ne csak a számokat rakosgassa jobbról balra. Az új ajánlat azonban lényegi elmozdulást nem tartalmaz a korábbiakhoz képest, még a megegyezésre való törekvés szándéka sem érződik rajta – fogalmazott érdeklődésünkre Csalogány György, az AHFSZ elnökhelyettese. Hozzátette: az ajánlat tartalmáról titoktartási kötelezettsége miatt részletesen nem beszélhet. Mint arról beszámoltunk: múlt pénteken az Audi győri gyárában a dolgozók két órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amelyben mintegy 4 ezer dolgozó – lényegében a délelőttös műszakra beosztott összes munkavállaló – részt vett. A szakszervezet és a vállalat vezetése ugyanis hónapok óta nem tud megállapodni az idei évre vonatkozó béremelés mértékéről. Előbbi 18 százalékos béremelést és cafeterianövelést szeretne 2019-re, utóbbi 10+10 százalékos bérfejlesztést ajánl két évre vonatkozóan. Csalogány György kérdésünkre, hogy terveznek-e újabb sztrájkot, azt mondta: a kollektív munkaügyi vita során 7 napos egyeztetési kötelezettséget írnak elő a hatályos jogszabályok, ami alatt egyszer, maximum 2 órán keresztül lehet sztrájkolni. A 7 nap ugyanakkor kedden éjfélkor lejár. Hogy lesz-e újabb sztrájk, arról csak azt követően lehet nyilatkozni. Addig tárgyalás útján, az eredeti ajánlatot fenntartva igyekeznek érdemi elmozdulásra rábírni a vállalatvezetést.  
Szerző
2019.01.21 19:58
Frissítve: 2019.01.21 20:08