Babis végre nyeregben, de nem csatlakozik Orbánékhoz

Publikálás dátuma
2018.07.12 09:51

Fotó: AFP/
A rendszerváltás óta először kerültek a hatalom közelébe a cseh kommunisták, és meg is kérték az árát Andrej Babis támogatásának. A furcsa koalíció által támogatott kormányfő ugyan populista, de feltehetően nem lesz a Varsó-Budapest-tengely tagja.
Első ízben lett a parlament által megszavazott kormánya Csehországnak a tavaly októberi parlamenti választás óta. Andrej Babis miniszterelnök pártja (ANO) és a szociáldemokraták (CSSD) koalíciója a kommunisták (KSCM) külső támogatásával kapott 105 voksot a 200 tagú törvényhozásban. A szavazás idején tüntetést rendeztek a parlament épülete előtt. Amiatt tiltakoztak, mert Babis az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint uniós támogatásokat használt fel törvénytelenül, emiatt hazájában is eljárás indult ellene. A voksolás után személyesen kívánt beszélni a megmozdulás résztvevőivel, de visszavonulót kellett fújnia. Miroslav Kalousek, a TOP 09 ellenzéki párt frakcióvezetője ezért gyávának nevezte. Az új kabinetben az ANO-nak öt miniszteri tárca jutott, a szociáldemokratáknak papíron öt. Azért csak papíron, mert miután Milos Zeman elnök elutasította a CSSD által jelölt Miroslav Poche külügyminiszteri kinevezését, a tárcát végül Jan Hamácek belügyminiszter, a szociáldemokraták elnöke irányítja. A kormányfőnek az utolsó pillanatban új igazságügyi minisztert is ki kellett jelölnie az alkotmányjogász professzor Jan Knezínek személyében. Tatana Malá azért mondott le a posztról, mert plagizálás vádjával illették.
Prágában szerda este tiltakozó akciókat tartottak amiatt, hogy a kommunisták az 1989-es bársonyos forradalom óta először kerültek a hatalom közelébe. Kabineten kívüli támogatásukért komoly árat kértek, így például a minimálbér fokozatos emelését, a visszaadott egyházi vagyon megadóztatását. Vojtech Filip pártelnök meggyőződését fejezte ki, hogy az új kabinet megszavazása „jó hír az országnak”. A kommunisták szerepvállalását élesen bírálták a jobboldali ellenzéki pártok. Az ANO és a CSSD a kommunistákkal együtt elvileg 108 mandátumra támaszkodhat a képviselőházban, a bizalmi szavazáson azonban csak 105 voksot kaptak. Hiányzott az ülésteremből az ANO és a kommunisták egy-egy képviselője, Milan Chovanec volt szociáldemokrata belügyminiszter pedig jelezte, hogy nem hajlandó megszavazni a kormányt, mert ez a lelkiismerete ellen való lenne.
A parlamenti ülést Milos Zeman elnök beszéde vezette be, aki közölte, az államfő kötelessége, hogy támogassa a kormányt, amelyet előzőleg kinevezett. Beszéde alatt a TOP 09 képviselői az államfővel szembeni tiltakozásul elhagyták az üléstermet. Andrej Babis elismerte, nehezebben alakult meg a vártnál az új kabinet, ám szerinte a kormány programja jó. Babist ugyan a nemzetközi sajtóban populistának nevezik, az eddigi megnyilatkozásai alapján ő nem válik az Európai Unió fenegyerekévé, és nem lesz a Varsó-Budapest-tengely tagja.
2018.07.12 09:51

Trump Putyinnak puncsol, miközben orosz kémnőt mértek be Amerikában

Publikálás dátuma
2018.07.17 08:54

Fotó: Maria Butina / Facebook/
Jó kapcsolatban áll a Republikánus Párttal, és hatalmas lendülettel vesz részt a fegyverviselésért való lobbizásban az a 29 éves orosz nő, akit kémkedésért tartóztattak le az Egyesült államokban. A hír pár órával a két elnök találkozója után jelent meg.
Az amerikai kormány kémkedéssel vádol egy 29 éves orosz nőt - írja a 444.hu. Sajtóhírek szerint a 29 éves Maria Butina szoros kapcsolatot alakított ki a Republikánus Párttal, és a fegyverviselési jogok védelmezője lett. Alapítója a Right to Bear Arms nevű szervezetnek, amit a média korábban az Egyesült Államok legerősebb fegyverlobbi-szervezetéhez, az NRA-hez kötött.
A Washingtonban élő nőt vasárnap tartóztatták le, a hír pár órával a Trump–Putyin-találkozó után jelent meg. Szerdai meghallgatásáig börtönben tartják. Butinát állítólag a Kreml egy magas rangú tisztségviselője irányította. Kevin Helson, az FBI különleges ügynöke szerint a nő küldetése az volt, hogy „személyes kapcsolatokkal éljen vissza olyan amerikai állampolgárok esetében, akiknek van befolyásuk az amerikai politikára, és így elősegítse az Oroszországi Föderáció érdekeit”.
Butina egy eskü alatt tett írásbeli nyilatkozat szerint „megpróbált létrehozni egy »fekete csatornát«, hogy azon kommunikálhassanak az orosz kormány képviselői”, és a Twitteren direkt üzenetekben kommunikált a kapcsolattartójával. 
A szibériai származású Butina hallgatói vízummal érkezett az ország egyik egyetemére. Ügyvédje, Robert Driscoll közleménye szerint „nem ügynök”, csak egy nemzetközi kapcsolatokat tanuló diák.
A vádak nincsenek kapcsolatban a Robert Mueller vezette vizsgálattal, ami a 2016-os elnökválasztás orosz befolyásolása után nyomoz.
2018.07.17 08:54
Frissítve: 2018.07.17 08:55

Beköszöntött az új őskorszak a válság sújtotta Venezuelában

Publikálás dátuma
2018.07.17 08:30

Fotó: /
Hajvágás egy csomag tésztáért és húsért – egyre elterjedtebb az ehhez hasonló barter a latin-amerikai országban, ahol a gazdasági-politikai válság eredményeképp a minimálbérből élők alig több mint havi egy euróból tengődnek.
Megtriplázódott a közelmúltban a minimálbér Venezuelában, ami a sokaknak bónuszként járó étkezési támogatással 5,2 millió bolívaros havi jövedelmet jelent. Első hallásra igen jól hangzik mindez, ám egy gyors átszámítás után világos, hogy a helyzet nem ennyire kecsegtető: ez a pénz mindössze 1,3 eurónak vagyis kb. 422 forintnak (!) felel meg. A hiperinfláció olyan méreteket öltött a nem is olyan rég még gazdagnak számító – és a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező – latin-amerikai országban, hogy a hatalmas összegek valójában semmit sem érnek. A súlyos élelmiszerhiány következtében pedig furcsa torzulás állt be a piacon. Nem véletlenül emlegetnek hosszú hónapok óta humanitárius katasztrófát Venezuela kapcsán, elég csak megnézni, hogy mire is elég a havi jövedelem, ha bevásárolni indul az ember: egy kg marhahús 5,4 millió bolívar, ugyanennyi paradicsom 2,2 millió bolívar, egy darab tonhalkonzerv pedig 6,4 millió bolívar – feltéve persze, ha a több órás sorban állás után még találni belőlük a polcokon. Jól be kell tehát osztaniuk a venezuelaiaknak, hogy mit vásárolnak. Az olyan termékek, mint a csirkemellsonka, valóságos luxuscikknek minősülnek – derül ki az El País összeállításából –, hiszen annak kilója 19 millió bolívar, vagyis a havi minimálbér majdnem négyszerese.  Ha étel nem is, egy valami akad bőven: üzemanyag. Hihetetlen módon, míg a minimálbérből egy ember 1-2 napig tud jól lakni, addig ugyanabból az összegből 866 ezer liter 95-ös benzint tud vásárolni. A venezuelai vezetés rendkívül büszke is rá, hogy míg – a hivatalos retorikát idézve – „az Egyesült Államok és az ellenzék által kezdett gazdasági harc” megviseli a piacot, addig húsz év alatt csak egyszer emelték az üzemanyag árát, 2016-ban.  Ez nem vigasz a helyiek számára. A helyzetet jól jellemzi, hogy 2015 és 2017 között a lakosság 3 százaléka, csaknem egymillió ember vándorolt ki más országba a jobb élet reményében. A jövő igen kilátástalan sokak számára, különösen, hogy a válság súlyosbodásáért felelősnek tartott Nicolás Maduro elnököt májusban – vitatott tisztaságú voksoláson – újabb hat évre megválasztották.  Hogy milyen módon romlik tovább a politikai-gazdasági helyzet, nehéz megjósolni, az viszont biztosnak tűnik, hogy a hiperinfláció mellett egyre kevesebb a készpénz az országban. Ennek eredményeképpen, akik Venezuelában igyekeznek meg túlélni, ősi módszerekhez folyamodnak: egyre szélesebb körben terjed a cserekereskedelem. Mileidy Lovera férje egyike azon Rio Chico-i halászoknak, akik reggelente a jó kapásban bíznak. A Karib-tenger festői partvidékén fogott halakat a férfi fogja, és megpróbálja elcserélni egy-egy csomag lisztre, rizsre vagy olajra – attól függően, hogy épp mire van szükség a háztartásban. „Itt már nincs készpénzforgalom, csak barter” – nyilatkozta a 30 éves nő a Miami Heraldnak, miközben „vásárlók” után kutatott, abban bízva, hogy a négy gyereknek jut valami az asztalra. Mint mondta, gyógyszerért is elcseréli a halat, ha talál valakit, akinek van olyan epilepsziagyógyszere, amelyet a fia szed.  Nem a halászok azonban az egyetlenek, akik ily módon próbálnak meg boldogulni. Az ország különböző pontjain akadnak szerelők, könyvelők, fodrászok, akik mind-mind ételért végzik szolgáltatásaikat. „Nemrég szereltem meg egy mosogatógépet, és a 200 ezer bolívaron felül egy csomag spagettitésztával és némi marhahússal fizettek ki. Tavaly szeptember óta fogadok el ilyen fizetséget, mert így legalább a családom egy kevés ételhez jut” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Leonard Altamar. „Muszáj alkalmazkodnom a helyzethez, úgyhogy mostanság csak azt kérdem a kuncsaftjaimtól: mi van a kamrájában?”. 

„Ha megoldódik a politikai krízis, foglalkozni lehet a gazdasággal”

Először a politikai krízisen kell úrrá lenni, és aztán lehet csak a gazdasággal foglalkozni. A politikai válság megoldásához azonban kompromisszumra és dialógusra van szükség – nyilatkozta a Népszavának Julia Buxton, a Közép-Európai Egyetem (CEU) oktatója, aki szerint a szomorú valóság az, hogy a politikai megegyezés igen távolinak tűnik. A Venezuela-szakértő emlékeztetett, hogy a gazdaság romokban hever: egy júniusi parlamenti jelentésben az éves inflációt 46000 százalékra becsülték. Ahhoz, hogy elinduljon a gazdasági fellendülés, komoly intézkedésekre van szükség, így elengedhetetlen lenne a pénzügyi liberalizáció, a bankrendszer reformja, privatizáció több szektorban és olyan politikai reformok, amelyek ismét vonzóvá tennék az országot a nemzetözi befektetők számára. Mindez azonban akkor valósulhat meg, ha politikai megegyezés történik. 

Témák
Venezuela
2018.07.17 08:30
Frissítve: 2018.07.17 08:30