Kiskrokodilok keltek ki a Szegedi Vadasparkban

A kicsinyeket már a látogatók is láthatják.
Két tompaorrú krokodil kelt ki a tojásokból a Szegedi Vadasparkban, a szüleik által nevelt kicsinyeket már a látogatók is megfigyelhetik – közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel. A Szegedi Vadasparkban 2012 óta nevelik a szülőpárt a tompaorrú krokodilok (Osteolaemus tetraspis) európai törzskönyvi programjában, az idei volt az ötödik alkalom, hogy sikerült szaporítani a hüllőfajt. Az első két alkalommal emberi segítséggel keltek ki a fiókák, majd a nemzetközi program vezetője javasolta, hogy bízzák a tojásokat a nőstényre. A gondozók ezért úgy alakították ki a krokodilok bemutatóját, hogy megfelelő hőmérséklet és elegendő alomanyag álljon a nőstény rendelkezésére, hogy kialakítsa a fészkét, amelyben le is rakta a tojásokat. A közelmúltban a szakemberek két krokodilfiókát vettek észre a medencében, ahol a szüleik hevesen védelmezik őket. A krokodilokra ugyanis – szemben minden más hüllővel – jellemző az utódok gondozása, védelme. A kicsik egy-kétéves korukig élvezik a védelmet, amire szükségük is van, hiszen kis méretük miatt természetes élőhelyükön védtelenek több rájuk pályázó ragadozótól. Szegeden az ideiek mellett a tavalyi három, már nem annyira kicsi krokodilfiókát is megtekinthetik a látogatók a bemutató üvegablakán keresztül. A gondozók egy hét elteltével kezdik el etetni a kis krokodilokat rovarokkal, majd egy-két hónap után kapnak kis halakat is. A kifejlett tompaorrú krokodilok a természetben főleg halakkal, kisebb madarakkal és emlősökkel táplálkoznak.

A tompaorrú krokodil a legkisebb krokodilfajok egyike, a legnagyobb egyedek sem nőnek kétméteresnél nagyobbra, tömegük 22-30 kilogramm. A Nyugat- és Közép-Afrika trópusi területein élő hüllők azonban kifejezetten erőteljes testfelépítésűek. A legtöbb krokodilt a bőréért vadásszák, jobb esetben tenyésztik. A tompaorrú krokodil e célra nem hasznosítható, azonban húsát szívesen fogyasztják, emiatt vadásszák is, veszélyeztetettségének ez az egyik fő oka. Számuk ma már a különböző becslések szerint csupán 25 és 100 ezer közé tehető. A világ állatkertjeiben a faj mintegy kétszáz egyede él. 

2018.07.12 09:40
Frissítve: 2018.07.12 09:40

Araikrek keltek ki Debrecenben

Publikálás dátuma
2018.09.21 15:35
Facebook/Debreceni Állatkert
Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert/
Először keltek ki sárga-kék ara ikrek a Debreceni Állatkertben.
Napra pontosan egy hónappal a zöldszárnyú ara papagáj fióka bemutatását követően újabb színpompás ara papagájok érkeztek a Debreceni Állatkertbe - tájékoztatott az intézmény.  Az állatkert történetében először keltek ki sárga-kék ara iker fiókák. A két, még ismeretlen nemű ara papagáj két hete repült ki a biztonságot nyújtó odúból, ahol az elmúlt három hónapban a szülőpár gondozta.
Az arák nagyon érzékeny állatok, nagy figyelmet, gondoskodást és sok játékot igényelnek. Az állatkert vendégei már láthatják, ahogy a papagájok az állatgondozókkal tréningeznek vagy, ahogy feltűnnek a biciklivel közlekedő gondozók vállán.
Október végéig hétvégente a látogatók testközelből találkozhatnak a Debreceni Állatkert négy, kézből nevelt ara papagájával. Tavasztól pedig látványos papagáj-bemutatót is lehet látni; az állatok játékosságukkal, ügyességükkel és intelligenciájukkal szórakoztatnak.  
A Földünk legnagyobb testű papagájféléi közé tartozó arákat jelenleg elsősorban az élőhelyvesztés és a nagyfokú illegális kereskedelem fenyegeti. Mindkét faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajok vörös listáján.
2018.09.21 15:35
Frissítve: 2018.09.21 15:35

Még lehet szavazni az év fájára

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
Idén 35 nevezés érkezett az Év Fája címre, amelyek közül tizenkettőt juttatott a döntőbe verseny szakmai zsűrije. Az idén kilencedik alkalommal szervezett vetélkedő célja a fák és a közösségek közötti kapcsolat tovább erősítése.
Nyáron már több mint tízezer szavazat érkezett a tizenkét döntősre, most a pécsi havi-hegyi mandulafa, a ceglédberceli falu fája, és a Római-part fái vetélkednek a dobogós helyekért. Az izgalmak fokozása érdekében a szavazás utolsó hetében titkossá teszik a verseny állását, és csak a november eleji díjátadón derül ki a végleges eredmény. A verseny célja, hogy felhívja a figyelmet a fák, a természet és a közösségek fontos kapcsolatára, illetve tovább erősítse azt – olvasható a szervező, Ökotárs Alapítvány honlapján.
Bármely olyan egyedi fát vagy facsoportot be lehetett nevezni a versenybe, amely valamiért fontos szerepet tölt be a körülötte élők életében. A vetélkedőben nem számít a fák kora és mérete, előny azonban, ha a jelölt őshonos fajt képvisel, közterületen áll, vagy története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik. Az Év Fája cím mellett az a jelölt, amelyek élete vagy természetes környezete, élőhelye leginkább veszélyben van, elnyerheti a Hős Fa címet.
A 2018-as magyarországi Év Fája a jövő év eleji európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen háromszor nyert magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

Az idei verseny jelöltjei:

  • A falu fája Ceglédbercelen (Pest megye)
  • Fák a Rómain (Budapest, III. kerület)
  • A kimlei hárs (Győr-Moson-Sopron megye)
  • A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület)
  • Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye)
  • A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye)
  • A pécsi havi-hegyi mandulafa (Baranya megye)
  • A szebényi Nagy Fa (Baranya megye)
  • A tudás fája Kamuton (Békés megye)
  • A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye)
  • A zuglói "mezős" fák (Budapest, XIV. kerület)
  • Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye)
Az Év Fájára október 8-ig itt lehet szavazni. 
Témák
Év Fája
2018.09.21 12:14