Kiskrokodilok keltek ki a Szegedi Vadasparkban

A kicsinyeket már a látogatók is láthatják.
Két tompaorrú krokodil kelt ki a tojásokból a Szegedi Vadasparkban, a szüleik által nevelt kicsinyeket már a látogatók is megfigyelhetik – közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel. A Szegedi Vadasparkban 2012 óta nevelik a szülőpárt a tompaorrú krokodilok (Osteolaemus tetraspis) európai törzskönyvi programjában, az idei volt az ötödik alkalom, hogy sikerült szaporítani a hüllőfajt. Az első két alkalommal emberi segítséggel keltek ki a fiókák, majd a nemzetközi program vezetője javasolta, hogy bízzák a tojásokat a nőstényre. A gondozók ezért úgy alakították ki a krokodilok bemutatóját, hogy megfelelő hőmérséklet és elegendő alomanyag álljon a nőstény rendelkezésére, hogy kialakítsa a fészkét, amelyben le is rakta a tojásokat. A közelmúltban a szakemberek két krokodilfiókát vettek észre a medencében, ahol a szüleik hevesen védelmezik őket. A krokodilokra ugyanis – szemben minden más hüllővel – jellemző az utódok gondozása, védelme. A kicsik egy-kétéves korukig élvezik a védelmet, amire szükségük is van, hiszen kis méretük miatt természetes élőhelyükön védtelenek több rájuk pályázó ragadozótól. Szegeden az ideiek mellett a tavalyi három, már nem annyira kicsi krokodilfiókát is megtekinthetik a látogatók a bemutató üvegablakán keresztül. A gondozók egy hét elteltével kezdik el etetni a kis krokodilokat rovarokkal, majd egy-két hónap után kapnak kis halakat is. A kifejlett tompaorrú krokodilok a természetben főleg halakkal, kisebb madarakkal és emlősökkel táplálkoznak.

A tompaorrú krokodil a legkisebb krokodilfajok egyike, a legnagyobb egyedek sem nőnek kétméteresnél nagyobbra, tömegük 22-30 kilogramm. A Nyugat- és Közép-Afrika trópusi területein élő hüllők azonban kifejezetten erőteljes testfelépítésűek. A legtöbb krokodilt a bőréért vadásszák, jobb esetben tenyésztik. A tompaorrú krokodil e célra nem hasznosítható, azonban húsát szívesen fogyasztják, emiatt vadásszák is, veszélyeztetettségének ez az egyik fő oka. Számuk ma már a különböző becslések szerint csupán 25 és 100 ezer közé tehető. A világ állatkertjeiben a faj mintegy kétszáz egyede él. 

Frissítve: 2018.07.12 09:40

Majombébik születtek a pécsi állatkertben

Publikálás dátuma
2019.04.18 17:25
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops)
Fotó: Pécsi Állatkert és Akvárium Terrárium
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops) és zászlós farkú kolobusz (Colobus guereza) született a pécsi állatkertben - tájékoztatott a majomkölykök érkezésről az intézmény.
A Dumbó nevű hím szavannacerkóf április 11-én látta meg a napvilágot. A gondozók nem számítottak az új jövevényre, mivel a Dumbót megelőző cerkófkölyök tavaly augusztus végén - több mint 10 éves szünet után - született meg a pécsi vadasparkban. Mivel a szavannacerkófoknál a vemhességi idő 5 és 6 hónap között változik, a két kölyök születése között a biológiailag lehetséges legrövidebb idő telt el. A kis hím szépen cseperedik, egyre gyakrabban játszik a csapat felnőtt tagjaival. Az állatkert szavannacerkóf-állományát a szülőpáron és a két kölykön kívül egy idősebb nőstény alkotja.
A zászlós farkú kolobuszok, más néven gerezák kölyke a kis cerkóf után mindössze két nappal, április 13-án jött világra. Érkezésével héttagúra bővült a pécsi gerezacsapat, amely egy szülőpárból, a szülők négy kölykéből és egy fiatal, idegen vérvonalú hímből áll. A cerkófhoz hasonlóan a kis gereza is egészséges; az újszülött a fekete-fehér bundájú felnőttekkel ellentétben hófehér szőrű; körülbelül három hónapos korában ölti majd fel a kifejlett állatokra jellemző mintázatot.
A kölyök születése szakmailag is fontos esemény, mivel a zászlós farkú kolobusz védett majomfaj, az európai állatkertek összehangoltan, az Európai Törzskönyvi Program (ESB) keretein belül tartják és tenyésztik.
A közlemény arról is tájékoztat, Vadim, a közelmúltban érkezett rozsomák egyre aktívabb új otthonában. Idén először a hosszú hétvégén nyílik meg a gyűrűsfarkú makik kifutója a látogatók előtt.
Szerző

Működik az Attenborough-hatás: kevesebben használnak műanyagot

Publikálás dátuma
2019.04.18 10:10

Fotó: AFP/Biosphoto/ Paulo de Oliveira
Egyre kevesebben használnak műanyagot az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban Sir David Attenboroug és a Blue Planet (Kék bolygó) című sorozatának hatására.
A Blue Planet 2 című sorozat 2017 őszi bemutatója után a Global Web Index felmérése szerint az emberek 53 százaléka kevesebb műanyagot kezdett használni - írta az IFL Science alapján National Geographic. A felmérésben megkérdezett négyezer - brit és amerikai - ember 42 százaléka azt mondta, odafigyel, hogy újrahasznosított vagy fenntartható anyagokat tartalmazó termékeket vásároljon. A 2011-es 49 százalékhoz képest 2018-ban már 57 százalék volt azok aránya, akik akár többet is fizettek az ökobarát termékekért.   
A szakértők a jelenséget Attenborough-hatásnak nevezték el. A csökkenéshez az új jogszabályok bevezetése mellett az emberek döntései is jelentősen hozzájárultak. Az eredmények szerint a fenntarthatóság főleg a fiataloknak fontos, ennek oka elsősorban a közösségi média hatása mellett az is, hogy ez a korosztály már fenntarthatósági krízisben nőtt fel.  
Bár a tanulmány az alanyok megkérdezésén alapult, nem maradéktalanul megbízható, így is mutatja, hogy sikerült előrelépést elérni a műanyagok visszaszorításában.
Frissítve: 2019.04.18 10:43