Patkány miatt kellett megszakítani két táncelőadást Ausztráliában

Publikálás dátuma
2018.07.12. 13:44
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az állat kárt tett egy nagyfeszültségű vezetékben.
Egy patkány okozta rövidzárlat miatt teljes sötétségbe borult szerda este az Adelaide-i Fesztiválközpont, félbeszakítva két táncprodukciót, köztük a Csipkerózsika című balett utolsó előadását is – írja az MTI a a The Advertiser című helyi lap online kiadásának beszámolója alapján. A patkány a szakemberek szerint egy 11 ezer voltos nagyfeszültségű vezetékben tett kárt, miután bemászott egy trafóházba és ott rövidzárlatot okozott. A szerelőknek két óra alatt sikerült csak elhárítaniuk a hibát, amely számos üzletet és egy konferenciaközpontot is érintett. Az Adelaide-i Fesztiválközpont mintegy kétezer fős közönsége először azt hitte, hogy a teljes sötétség az előadás része. Miután közölték, hogy az áramszünet miatt félbe kell hagyni az előadást, a nézők telefonok és zseblámpák fényénél tapsolták meg a táncosokat, majd elhagyták az épületet. A The Beginning of Nature című előadásból már csak 9 perc volt hátra, a Csipkerózsikából azonban az utolsó felvonás így elmaradt. A szervezők elnézést kértek a malőrért, és mivel ez volt az utolsó Csipkerózsika-előadás, felajánlották, hogy visszatérítik a jegyek árát és megajándékozzák a nézőket egy a produkcióról készülő felvétellel. 
Szerző

Németország kiadja a volt katalán elnököt

Publikálás dátuma
2018.07.12. 12:09
Carles Puigdemont
Fotó: TOBIAS SCHWARZ / AFP
Carles Puigdemont ügyvédei fellebbezésre készülnek.
Németország kiadja Spanyolországnak Carles Puigdemont volt katalán elnököt – közölte csütörtökön a schleswig-holsteini ügyészség, miután a tartományi felsőbíróság jóváhagyta a politikus átadását a spanyol hatóságoknak. A bíróság azt állapította meg, hogy Puigdemontot a lázadás vádja miatt nem lehet kiadni Spanyolországnak, de amiatt igen, hogy közpénzek elsikkasztásával is vádolják – írja az MTI. Az ügyészség közölte: a vádhatóság hamarosan jóváhagyja a katalán politikusra vonatkozó kiadatási kérelmet. Az ügyészség június 1-jén azt is kezdeményezte, hogy szökés veszélye miatt helyezzék ismét kiadatási őrizetbe Puigdemontot, de a bíróság ezt arra hivatkozva elutasította, hogy eddig mindig eleget tett annak, ha a bíróság elrendelte, hogy vegyék őrizetbe.

Puigdemont ügyvédei fellebbezésre készülnek

Gonzalo Boye ügyvéd Twitter-bejegyzéséből később kiderült: Puigdemont jogi képviselői fellebbezésre készülnek a kiadatási döntés ellen. A védő ugyanakkor örömét fejezte ki amiatt, hogy a kiadatást a kisebb súlyú bűncselekménynek számító „közpénz hűtlen kezelése”, nem pedig lázadás miatt látta indokoltnak a német bíróság. Vagyis – mint írta – ha végül elutasítják a kiadatás elleni fellebbezést és a volt elnököt átadják a spanyol hatóságoknak, akkor is kizárólag ebben a vádpontban lehet majd felelősségre vonni. „Legyőztük az állam legfőbb hazugságát. A német igazságszolgáltatás cáfolta, hogy az október 1-jei referendum lázadás lett volna” – közölte. Szégyenletesnek és igazságtalannak nevezett minden pillanatot, amelyet társai a börtönben töltenek, és hozzátette, hogy a végsőkig harcolnak, és győzni fognak. „Ez nagy hír!” – reagált Quim Torra jelenlegi katalán elnök, aki kifejtette: a döntés újból bizonyította egy olyan bírósági ügy „félrevezetéseit és hazugságait”, amelynek el sem kellett volna kezdődnie. „A bírósági döntéseket nem minősítik, hanem tiszteletben tartják” – válaszolta a témával kapcsolatban feltett újságírói kérdésre Pedro Sánchez spanyol kormányfő Brüsszelben, a NATO-csúcson tartott sajtótájékoztatóján. 
Carles Puigdemontot márciusban vették őrizetbe a német hatóságok, amikor Dániából beutazott Németországba. A volt katalán elnököt a Katalóniában tavaly októberben tartott, a madridi kormány által alkotmányellenesnek tekintett népszavazás miatt körözik a spanyol hatóságok. A népszavazást követően Madrid feloszlatta a katalán regionális parlamentet, és leváltotta a katalán kormányt, de az új választások után ismét függetlenségpárti kormány alakult meg az autonóm tartományban. A spanyol főügyészség lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Puigdemont minden vádat tagad, és több társával Belgiumba menekült a spanyol igazságszolgáltatás elől, amely azonban európai elfogatóparancsot adott ki ellenük. 
Szerző
Frissítve: 2018.07.12. 14:46

Trump állítólag az USA kilépésével fenyegetett a NATO-csúcson

Publikálás dátuma
2018.07.12. 11:50
Donald Trump
Fotó: Alexey Vitvitsky / AFP
Ellentmondásos hírek keringenek arról, mi hangzott el a zárt ajtók mögött. Az amerikai elnök azt mondta, a tagállamok lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket, Macron cáfolta a kijelentést.
Az Egyesült Államoknak a szövetségből való kiléptetésével fenyegetett Donald Trump amerikai elnök a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet csütörtöki zárónapján, arra az esetre, ha a tagországok záros határidőn belül nem emelik meg védelmi költségvetésüket – írta diplomáciai forrásokra hivatkozva az MTI. A beszámoló szerint az illetékesek azt mondták, Trump élesen bírálta az észak-atlanti szervezetet, illetve azon tagállamokat, amelyek nem fordítják védelmi kiadásokra bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát. Felszólalásában Trump határozottan kikelt az európai szövetségesek ellen elégtelen védelmi kiadásaik és az EU szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata miatt. A délelőtti ülésen részt vett Ukrajna és Georgia elnöke is, akiket ezután a terem elhagyására kértek, és az eredeti tervektől eltérően szűkebb, tagállami körben – rendkívüli ülés keretében – folytatták a zárt ajtók mögötti tanácskozást. Mások arról számoltak be, hogy Trump váratlanul lemondta a csütörtökre tervezett kétoldalú találkozóit. Az amerikai elnök mások között román kollégájával, Klaus Iohannisszal is egyeztetett volna. Névtelenséget kérő NATO-tisztségviselők azt mondták, Trumpot feldühítette, hogy az előző napi találkozót követően arról tudósított a média, hogy az ülés viszonylag nyugodtan zajlott. A Politico azt írta, források szerint Trump „súlyos következményeket” helyezett kilátásba, ha a tagországok nem emelik a védelmi kiadásokat.

Macron cáfolta a hírt

A Reuters kérdésére két NATO-forrás is cáfolta, hogy Trump az Egyesült Államok kiléptetésével fenyegetett volna. Később Emmanuel Macron francia államfő is azt mondta: sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem mondott ilyet az amerikai elnök. Szavai szerint Trump megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett. A francia államfő visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát célzó hivatalos kötelezettségüknél nagyobb vállalásokat tettek a védelmi költségeik növelésében. Hozzátette: nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne a GDP 4 százalékát katonai célokra fordítani. Leszögezte ugyanakkor, hogy Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2 százalékára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról. 

Megszólalt Trump

Maga Trump később sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd. „Hiszek a NATO-ban” – hangoztatta, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket.     Azt mondta, a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás. A német kormánnyal kapcsolatos vitájáról megjegyezte: nagyon tiszteli Németországot, a kapcsolata pedig kiváló Angela Merkel kancellárral. A Guardian tudósítása szerint Trump nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy fenyegetett-e az USA kiléptetésével. Kérdésre válaszolva csak annyit mondott, hogy megteheti ezt a kongresszus hozzájárulása nélkül is, de szerinte ez nem fog felvetődni. Kitért arra is, hogy az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, az amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Jó találkozóra készül Putyinnal, akivel „jól kijönnek”, és sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt. Elsősorban olyan „vetélytársnak” tartja őt, aki Oroszországot képviseli – tette hozzá.

Kirohanás és közös közlemény

Mint megírtuk, az észak-atlanti szövetség kétnapos tanácskozásának első napja az amerikai elnök szokatlanul éles kirohanásával kezdődött, és két közös közlemény elfogadásával végződött. A dokumentumokban a szövetségesek megerősítik elszántságukat a közös veszélyek felszámolására. Ezek között említik Oroszország agresszív és a transzatlanti biztonságot veszélyeztető cselekedeteit; a terrorizmust tápláló instabilitást a Közel-Keleten; a számítógépes bűnözést és a hibrid támadásokat.  „Egységünk és szolidaritásunk erősebb, mint valaha” – szögezte le a 29 tagállami vezetőnek a csúcsról kiadott nyilatkozata. Az amerikai elnök viszont azon a reggelin, amelyet Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával költött el, „Oroszország foglyának” nevezte Németországot, amiért milliárdokat fizet Moszkvának az energiahordozókért, és a tervbe vett Északi Áramlat II vezetéken érkező gázért, miközben elvárja az Egyesült Államoktól, hogy hozzájáruljon a védelméhez.
Szerző
Frissítve: 2018.07.12. 20:29