Németország kiadja a volt katalán elnököt

Publikálás dátuma
2018.07.12. 12:09
Carles Puigdemont
Fotó: TOBIAS SCHWARZ / AFP
Carles Puigdemont ügyvédei fellebbezésre készülnek.
Németország kiadja Spanyolországnak Carles Puigdemont volt katalán elnököt – közölte csütörtökön a schleswig-holsteini ügyészség, miután a tartományi felsőbíróság jóváhagyta a politikus átadását a spanyol hatóságoknak. A bíróság azt állapította meg, hogy Puigdemontot a lázadás vádja miatt nem lehet kiadni Spanyolországnak, de amiatt igen, hogy közpénzek elsikkasztásával is vádolják – írja az MTI. Az ügyészség közölte: a vádhatóság hamarosan jóváhagyja a katalán politikusra vonatkozó kiadatási kérelmet. Az ügyészség június 1-jén azt is kezdeményezte, hogy szökés veszélye miatt helyezzék ismét kiadatási őrizetbe Puigdemontot, de a bíróság ezt arra hivatkozva elutasította, hogy eddig mindig eleget tett annak, ha a bíróság elrendelte, hogy vegyék őrizetbe.

Puigdemont ügyvédei fellebbezésre készülnek

Gonzalo Boye ügyvéd Twitter-bejegyzéséből később kiderült: Puigdemont jogi képviselői fellebbezésre készülnek a kiadatási döntés ellen. A védő ugyanakkor örömét fejezte ki amiatt, hogy a kiadatást a kisebb súlyú bűncselekménynek számító „közpénz hűtlen kezelése”, nem pedig lázadás miatt látta indokoltnak a német bíróság. Vagyis – mint írta – ha végül elutasítják a kiadatás elleni fellebbezést és a volt elnököt átadják a spanyol hatóságoknak, akkor is kizárólag ebben a vádpontban lehet majd felelősségre vonni. „Legyőztük az állam legfőbb hazugságát. A német igazságszolgáltatás cáfolta, hogy az október 1-jei referendum lázadás lett volna” – közölte. Szégyenletesnek és igazságtalannak nevezett minden pillanatot, amelyet társai a börtönben töltenek, és hozzátette, hogy a végsőkig harcolnak, és győzni fognak. „Ez nagy hír!” – reagált Quim Torra jelenlegi katalán elnök, aki kifejtette: a döntés újból bizonyította egy olyan bírósági ügy „félrevezetéseit és hazugságait”, amelynek el sem kellett volna kezdődnie. „A bírósági döntéseket nem minősítik, hanem tiszteletben tartják” – válaszolta a témával kapcsolatban feltett újságírói kérdésre Pedro Sánchez spanyol kormányfő Brüsszelben, a NATO-csúcson tartott sajtótájékoztatóján. 
Carles Puigdemontot márciusban vették őrizetbe a német hatóságok, amikor Dániából beutazott Németországba. A volt katalán elnököt a Katalóniában tavaly októberben tartott, a madridi kormány által alkotmányellenesnek tekintett népszavazás miatt körözik a spanyol hatóságok. A népszavazást követően Madrid feloszlatta a katalán regionális parlamentet, és leváltotta a katalán kormányt, de az új választások után ismét függetlenségpárti kormány alakult meg az autonóm tartományban. A spanyol főügyészség lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Puigdemont minden vádat tagad, és több társával Belgiumba menekült a spanyol igazságszolgáltatás elől, amely azonban európai elfogatóparancsot adott ki ellenük. 
Szerző
Frissítve: 2018.07.12. 14:46

Trump állítólag az USA kilépésével fenyegetett a NATO-csúcson

Publikálás dátuma
2018.07.12. 11:50
Donald Trump
Fotó: Alexey Vitvitsky / AFP
Ellentmondásos hírek keringenek arról, mi hangzott el a zárt ajtók mögött. Az amerikai elnök azt mondta, a tagállamok lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket, Macron cáfolta a kijelentést.
Az Egyesült Államoknak a szövetségből való kiléptetésével fenyegetett Donald Trump amerikai elnök a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet csütörtöki zárónapján, arra az esetre, ha a tagországok záros határidőn belül nem emelik meg védelmi költségvetésüket – írta diplomáciai forrásokra hivatkozva az MTI. A beszámoló szerint az illetékesek azt mondták, Trump élesen bírálta az észak-atlanti szervezetet, illetve azon tagállamokat, amelyek nem fordítják védelmi kiadásokra bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát. Felszólalásában Trump határozottan kikelt az európai szövetségesek ellen elégtelen védelmi kiadásaik és az EU szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata miatt. A délelőtti ülésen részt vett Ukrajna és Georgia elnöke is, akiket ezután a terem elhagyására kértek, és az eredeti tervektől eltérően szűkebb, tagállami körben – rendkívüli ülés keretében – folytatták a zárt ajtók mögötti tanácskozást. Mások arról számoltak be, hogy Trump váratlanul lemondta a csütörtökre tervezett kétoldalú találkozóit. Az amerikai elnök mások között román kollégájával, Klaus Iohannisszal is egyeztetett volna. Névtelenséget kérő NATO-tisztségviselők azt mondták, Trumpot feldühítette, hogy az előző napi találkozót követően arról tudósított a média, hogy az ülés viszonylag nyugodtan zajlott. A Politico azt írta, források szerint Trump „súlyos következményeket” helyezett kilátásba, ha a tagországok nem emelik a védelmi kiadásokat.

Macron cáfolta a hírt

A Reuters kérdésére két NATO-forrás is cáfolta, hogy Trump az Egyesült Államok kiléptetésével fenyegetett volna. Később Emmanuel Macron francia államfő is azt mondta: sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem mondott ilyet az amerikai elnök. Szavai szerint Trump megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett. A francia államfő visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát célzó hivatalos kötelezettségüknél nagyobb vállalásokat tettek a védelmi költségeik növelésében. Hozzátette: nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne a GDP 4 százalékát katonai célokra fordítani. Leszögezte ugyanakkor, hogy Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2 százalékára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról. 

Megszólalt Trump

Maga Trump később sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd. „Hiszek a NATO-ban” – hangoztatta, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket.     Azt mondta, a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás. A német kormánnyal kapcsolatos vitájáról megjegyezte: nagyon tiszteli Németországot, a kapcsolata pedig kiváló Angela Merkel kancellárral. A Guardian tudósítása szerint Trump nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy fenyegetett-e az USA kiléptetésével. Kérdésre válaszolva csak annyit mondott, hogy megteheti ezt a kongresszus hozzájárulása nélkül is, de szerinte ez nem fog felvetődni. Kitért arra is, hogy az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, az amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Jó találkozóra készül Putyinnal, akivel „jól kijönnek”, és sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt. Elsősorban olyan „vetélytársnak” tartja őt, aki Oroszországot képviseli – tette hozzá.

Kirohanás és közös közlemény

Mint megírtuk, az észak-atlanti szövetség kétnapos tanácskozásának első napja az amerikai elnök szokatlanul éles kirohanásával kezdődött, és két közös közlemény elfogadásával végződött. A dokumentumokban a szövetségesek megerősítik elszántságukat a közös veszélyek felszámolására. Ezek között említik Oroszország agresszív és a transzatlanti biztonságot veszélyeztető cselekedeteit; a terrorizmust tápláló instabilitást a Közel-Keleten; a számítógépes bűnözést és a hibrid támadásokat.  „Egységünk és szolidaritásunk erősebb, mint valaha” – szögezte le a 29 tagállami vezetőnek a csúcsról kiadott nyilatkozata. Az amerikai elnök viszont azon a reggelin, amelyet Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával költött el, „Oroszország foglyának” nevezte Németországot, amiért milliárdokat fizet Moszkvának az energiahordozókért, és a tervbe vett Északi Áramlat II vezetéken érkező gázért, miközben elvárja az Egyesült Államoktól, hogy hozzájáruljon a védelméhez.
Szerző
Frissítve: 2018.07.12. 20:29

Babis végre nyeregben, de nem csatlakozik Orbánékhoz

Publikálás dátuma
2018.07.12. 09:51

Fotó: AFP
A rendszerváltás óta először kerültek a hatalom közelébe a cseh kommunisták, és meg is kérték az árát Andrej Babis támogatásának. A furcsa koalíció által támogatott kormányfő ugyan populista, de feltehetően nem lesz a Varsó-Budapest-tengely tagja.
Első ízben lett a parlament által megszavazott kormánya Csehországnak a tavaly októberi parlamenti választás óta. Andrej Babis miniszterelnök pártja (ANO) és a szociáldemokraták (CSSD) koalíciója a kommunisták (KSCM) külső támogatásával kapott 105 voksot a 200 tagú törvényhozásban. A szavazás idején tüntetést rendeztek a parlament épülete előtt. Amiatt tiltakoztak, mert Babis az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint uniós támogatásokat használt fel törvénytelenül, emiatt hazájában is eljárás indult ellene. A voksolás után személyesen kívánt beszélni a megmozdulás résztvevőivel, de visszavonulót kellett fújnia. Miroslav Kalousek, a TOP 09 ellenzéki párt frakcióvezetője ezért gyávának nevezte. Az új kabinetben az ANO-nak öt miniszteri tárca jutott, a szociáldemokratáknak papíron öt. Azért csak papíron, mert miután Milos Zeman elnök elutasította a CSSD által jelölt Miroslav Poche külügyminiszteri kinevezését, a tárcát végül Jan Hamácek belügyminiszter, a szociáldemokraták elnöke irányítja. A kormányfőnek az utolsó pillanatban új igazságügyi minisztert is ki kellett jelölnie az alkotmányjogász professzor Jan Knezínek személyében. Tatana Malá azért mondott le a posztról, mert plagizálás vádjával illették.
Prágában szerda este tiltakozó akciókat tartottak amiatt, hogy a kommunisták az 1989-es bársonyos forradalom óta először kerültek a hatalom közelébe. Kabineten kívüli támogatásukért komoly árat kértek, így például a minimálbér fokozatos emelését, a visszaadott egyházi vagyon megadóztatását. Vojtech Filip pártelnök meggyőződését fejezte ki, hogy az új kabinet megszavazása „jó hír az országnak”. A kommunisták szerepvállalását élesen bírálták a jobboldali ellenzéki pártok. Az ANO és a CSSD a kommunistákkal együtt elvileg 108 mandátumra támaszkodhat a képviselőházban, a bizalmi szavazáson azonban csak 105 voksot kaptak. Hiányzott az ülésteremből az ANO és a kommunisták egy-egy képviselője, Milan Chovanec volt szociáldemokrata belügyminiszter pedig jelezte, hogy nem hajlandó megszavazni a kormányt, mert ez a lelkiismerete ellen való lenne.
MIlos Zeman átadja Babis megbízólevelét
Fotó: AFP
A parlamenti ülést Milos Zeman elnök beszéde vezette be, aki közölte, az államfő kötelessége, hogy támogassa a kormányt, amelyet előzőleg kinevezett. Beszéde alatt a TOP 09 képviselői az államfővel szembeni tiltakozásul elhagyták az üléstermet. Andrej Babis elismerte, nehezebben alakult meg a vártnál az új kabinet, ám szerinte a kormány programja jó. Babist ugyan a nemzetközi sajtóban populistának nevezik, az eddigi megnyilatkozásai alapján ő nem válik az Európai Unió fenegyerekévé, és nem lesz a Varsó-Budapest-tengely tagja.