Életfogytiglant kaptak a Boszporusz hídon gyilkoló katonák

Publikálás dátuma
2018.07.12 15:33
Török katonák ellen tüntető civil 2016 július 16-án, a Boszporusz hídon, a török puccskísérlet második napján
Fotó: AFP/ Gurcan Ozturk
Súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki egy isztambuli bíróság azon katonák többségére, akik két éve fegyveres puccskísérlet során megöltek 34 embert.
Nagyrészt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetéseket szabott ki csütörtökön egy isztambuli bíróság annak a 143 volt katonának a perében, akik a 2016. július 15-ei puccskísérlet során lezárták a Boszporusz-hidat (azóta Július 15. vértanúinak hídja) és megöltek 34 embert – idézi a Demirören török hírügynökség bejelentését az MTI. A per tavaly októberben kezdődött. A vádlottak közül 133-an voltak előzetes letartóztatásban. A csütörtöki ítélethirdetést az Isztambulhoz közeli Silivri börtönének külterületén tartották meg.  
A Demirören beszámolója szerint a törvényszék 72 vádlottra az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete miatt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki. Az Anadolu török állami hírügynökség úgy tudja, hogy a 72 elítélt között egy alezredes és egy őrnagy is van.  
Tizenkét további vádlott kifejezetten azért kapott súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, mert vétkesnek találták őket a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) akkori kampányfőnökének, Erol Olcoknak és fiának, Abdullah Tayyip Olcoknak a meggyilkolásában.
Az Anadolu azt írta, hogy más vádlottak is kaptak súlyosbított életfogytiglani börtönt szándékos emberölésért, de pontos számukat nem közölte. Huszonkét vádlottat az alkotmányos rend megdöntésének kísérletéhez nyújtott segítség bűntette miatt egyenként 17 és fél év, míg öt vádlottat ugyanebből az okból 15 év börtönnel sújtottak.  

Civileket küldtek utcára a tankok ellen

2016. július 15. éjszakáján a török haderő puccsista tagjai elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A hídon nyitottak először tüzet civilekre. A katonák lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Erdogan elnök az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések szerint az összecsapásokban 248 ember életét vesztette, 2193 pedig megsebesült.
A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő Fethullah Gülen terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé a hatalomátvételi kísérletért. A muzulmán hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. A hivatalos török álláspont szerint a gülenisták céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a haderőbe is.

Az életfogytiglani börtönt is lehet súlyosbítani

Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év.  Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ilyen büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.  
2018.07.12 15:33

Esedékes fizetését várja 800 ezer ember, úgy tűnik hiába

Publikálás dátuma
2019.01.22 18:51

Fotó: DPA/ RON SACHS / CONSOLIDATED NEWS PHOTOS
Kedden meg kellett volna kezdeni az amerikai szövetségi kormányalkalmazottak következő fizetésének a bérszámfejtését, de erre egyelőre nincs költségvetési fedezet.  Ötödik hetében jár a szövetségi kormányhivatalok részleges zárva tartása, és az a mintegy 800 ezer ember, aki már az előző esedékes fizetését sem kapta meg, most sem számíthat semmi jóra.  A leállás oka az, hogy Donald Trump elnök nem hajlandó aláírni olyan büdzsét, amelyben nem szerepel a mexikói határ mentén végig létrehozandó védmű – fal vagy kerítés – építésének a finanszírozása, mert az ellenzéki demokraták azt nem támogatják.  A képviselőházban demokrata párti többség van, de a szenátusban sem elég az 53-47 arányú republikánus többség az építkezés költségeit is tartalmazó tervezet elfogadtatásához, mert ilyen kérdésekben legkevesebb 60 igenlő voksra lenne szükség. A republikánusok legutóbbi tervezete mindenesetre teljesítene egyes korábbi demokrata párti követeléseket, így több pénzt szánna a hurrikánok, erdőtüzek és a más természeti katasztrófák okozta károk enyhítésére.  Eközben az elnök magánjogásza sorra adja egymásnak ellentmondó nyilatkozatait Trumppal kapcsolatban. Az egyik ilyen, a médiában élénken tárgyalt téma az, hogy Trump, még 2016-os elnökké választása előtt mennyire haladt előre egy tervezett moszkvai ingatlan-nagyberuházásra vonatkozó tárgyalásaival.  Rudy Giuliani a minap még azt mondta, hogy azok a megbeszélések tudomása szerint 2016 októberéig, sőt novemberéig is folytak. Ez utóbbi időpont azért lenne furcsa, mert merőben szokatlan lenne, hogy egy megválasztott amerikai elnök saját üzleti befektetéseiről tárgyaljon Oroszországgal. Utóbb Giuliani módosította szavait, és úgy fogalmazott, hogy korábbi közlése nem volt pontos az időzítést illetően, az „hipotetikus” megjegyzés volt a részéről, és nem az elnökkel folytatott eszmecseréjén elhangzottakon alapult.    Az ügyvéd nem sokkal korábban olyan kijelentést tett, hogy maga Donald Trump nem játszott ugyan össze az oroszokkal az elnökválasztási folyamat során – Hillary Clinton demokrata párti ellenjelölt lejáratása érdekében -, de arra nem venne mérget, hogy kampánystábjának tagjai közül senki nem tett ilyesmit.
2019.01.22 18:51

Véget érhet az orosz-japán háború

Publikálás dátuma
2019.01.22 18:18

Fotó: SPUTNIK/ ALEXEI DRUZHININ
74 évvel a II. világháború vége után Japán és Oroszország még nem kötött békét
"a Krím félsziget elfoglalása után az orosz elnököt nehezen lehetne azzal vádolni, hogy hazafiatlanul idegen kézre ad orosz területeket."
2019.01.22 18:18
Frissítve: 2019.01.22 18:20