Életfogytiglant kaptak a Boszporusz hídon gyilkoló katonák

Publikálás dátuma
2018.07.12 15:33
Török katonák ellen tüntető civil 2016 július 16-án, a Boszporusz hídon, a török puccskísérlet második napján
Fotó: AFP/ Gurcan Ozturk
Súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki egy isztambuli bíróság azon katonák többségére, akik két éve fegyveres puccskísérlet során megöltek 34 embert.
Nagyrészt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetéseket szabott ki csütörtökön egy isztambuli bíróság annak a 143 volt katonának a perében, akik a 2016. július 15-ei puccskísérlet során lezárták a Boszporusz-hidat (azóta Július 15. vértanúinak hídja) és megöltek 34 embert – idézi a Demirören török hírügynökség bejelentését az MTI. A per tavaly októberben kezdődött. A vádlottak közül 133-an voltak előzetes letartóztatásban. A csütörtöki ítélethirdetést az Isztambulhoz közeli Silivri börtönének külterületén tartották meg.  
A Demirören beszámolója szerint a törvényszék 72 vádlottra az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete miatt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki. Az Anadolu török állami hírügynökség úgy tudja, hogy a 72 elítélt között egy alezredes és egy őrnagy is van.  
Tizenkét további vádlott kifejezetten azért kapott súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, mert vétkesnek találták őket a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) akkori kampányfőnökének, Erol Olcoknak és fiának, Abdullah Tayyip Olcoknak a meggyilkolásában.
Az Anadolu azt írta, hogy más vádlottak is kaptak súlyosbított életfogytiglani börtönt szándékos emberölésért, de pontos számukat nem közölte. Huszonkét vádlottat az alkotmányos rend megdöntésének kísérletéhez nyújtott segítség bűntette miatt egyenként 17 és fél év, míg öt vádlottat ugyanebből az okból 15 év börtönnel sújtottak.  

Civileket küldtek utcára a tankok ellen

2016. július 15. éjszakáján a török haderő puccsista tagjai elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A hídon nyitottak először tüzet civilekre. A katonák lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Erdogan elnök az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések szerint az összecsapásokban 248 ember életét vesztette, 2193 pedig megsebesült.
A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő Fethullah Gülen terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé a hatalomátvételi kísérletért. A muzulmán hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. A hivatalos török álláspont szerint a gülenisták céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a haderőbe is.

Az életfogytiglani börtönt is lehet súlyosbítani

Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év.  Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ilyen büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.  
2018.07.12 15:33

Tovább vergődik az Aquarius menekülthajó

Publikálás dátuma
2018.09.25 20:52

Fotó: /
Mareilles-ben sem köthet ki a Földközi -tengeren utolsó, civilek által működtetett menekülteket segítő hajó, az Aquarius. A francia pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy azért nem adnak kikötési engedélyt a hajónak, mert koherens menekültpolitikát szeretnének. „Tiszteletben kell tartanunk az európai szabályokat. Szerintem Franciaország kellőképpen kiveszi a részét a menedékkérők befogadásában, tavaly százezeren érkeztek”, mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy ugyanakkor Franciaországnak ragaszkodnia kell elveihez, és menedékjoggal kell védelmeznie a veszélyben lévőket. A menekülthajó kikötését és a rajta lévő menekültek biztonságba helyezését eddig Olaszország, Görögország és Málta is megtagadta, a napokban pedig Panama,a melynek zászlaja alatt hajózott az Aquarius, visszavonta az engedélyt. A portugál kormány tegnap közölte: Franciaországgal és Spanyolországgal megállapodva befogad tízet az Aquariuson tartózkodó 58 bevándorló közül.
Szerző
2018.09.25 20:52

Intő jel: leváltották Merkel bizalmasát a CSU/CDU éléről

Publikálás dátuma
2018.09.25 20:36
Volker Kuder (középen) a CSU/CDU távozó frakcióvezetője, 2018 szeptember 25-én
Fotó: AFP/ John MacDougall
Volker Kauder 13 év után kell elhagyja a frakcióvezetői posztot, utódja a kevésbé ismert Ralph Brinkhaus lesz.
Meglepetésre elveszítette a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag) képviselőcsoportjában kedden tartott frakcióvezető-választást Volker Kauder, az Angela Merkel kancellár bizalmasaként számon tartott politikusnak így 13 év után távoznia kell a tisztségből.    A CDU/CSU-frakcióban 1973 óta először volt egynél több jelölt a frakcióvezetői tisztségre. Volker Kauder kihívója egy kevéssé ismert politikus, Ralph Brinkhaus volt.    A választás után Alexander Dobrindt, a képviselőcsoport CSU-s tagjainak vezetője - a CDU/CSU pártszövetség közös frakciójának második embere - elmondta, hogy a szavazáson a 246 képviselő közül 239 adott le érvényes szavazatot. Ralph Brinkhaus 125 képviselő támogatását nyerte el, Volker Kauderre 112 képviselő szavazott, 2 képviselő tartózkodott - ismertette Alexander Dobrindt.
Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke rövid sajtónyilatkozatában kiemelte: Volker Kauder újraválasztása mellett állt ki, mert nagyon jó volt az együttműködés a frakciót 2005 óta - kancellárságának kezdete óta - irányító politikussal.  Mégis Ralph Brinkhaus kapott több szavazatot, ezért "természetesen gratuláltam, és jó együttműködést kínáltam fel neki" - mondta a pártelnök-kancellár. Arra egyetlen politikai elemző sem számított, hogy a kihívó a titkos választáson legyőzheti a hivatalban lévő frakcióvezetőt, aki minden elődjénél hosszabb ideje volt a pozícióban. Arra viszont előzőleg valamennyi elemző előzőleg felhívta a figyelmet, hogy
a szavazatok megoszlása Angela Merkel tevékenységének megítélését jelezheti, vagyis Volker Kauder esetleges szűk többsége azt jelentheti, hogy számottevő az elégedetlenség a kormányfővel szemben. Ennek alapján Volker Kauder leváltása komoly elégedetlenséget jelezhet.
Ennek alapján Volker Kauder leváltása komoly elégedetlenséget jelezhet. Angela Merkel helyzetének megrendülésére utalhat az is, hogy a pártelnök-kancellár tőle szokatlan módon nyilvánosan kritikával illette kormányának tevékenységét. Egy hétfői sajtónyilatkozatában és egy keddi beszédében - az egyik legnagyobb gazdasági érdekképviselet, a német iparvállalatok szövetségének (BDI) berlini tanácskozásán - egyaránt hangsúlyozta, hogy a hosszúra nyúlt kormányalakítás után a koalíciós pártok túl sokat foglalkoztak saját magukkal, amin változtatni kell, a pártpolitikai viták után vissza kell térni a szakmai munkához. Ralph Brinkhaus 50 éves, pénzügyi szakember, 2009 óta tagja a Bundestagnak, az államháztartási politika területére szakosodott, tavaly óta a 10 frakcióvezető-helyettesi tisztség egyikét töltötte be.Megválasztását a Bundestag több pártja Angela Merkel gyengülésének jeleként értékeli az első reakciók alapján.  
2018.09.25 20:36
Frissítve: 2018.09.25 21:56