Brexit: London kéri a közös szabadkereskedelmi övezetet az EU-val

Publikálás dátuma
2018.07.12 15:43
Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai a brit kormányfők vidéki rezidenciáján, Chequersben tartott múlt pénteki kihel
Fotó: CROWN COPYRIGHT 2018 / AFP/ Joel ROUSE
Közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak.
A brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító minisztérium (DExEU) által csütörtökön nyilvánosságra hozott 104 oldalas dokumentum azoknak az indítványoknak a részletes kifejtése, amelyeket Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai múlt pénteken fogadtak el az unióval fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról - írja az MTI.
A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyent a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora látni szeretett volna. Boris Johnson, a tory frakció frontembere hétfőn le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és ugyanaznap távozott a DExEU-tárca addigi vezetője, David Davis is. Mindketten a Brexit-folyamat irányával kapcsolatos súlyos fenntartásaikkal indokolták döntésüket.
Azzal, hogy e kitétel bekerült a javaslatcsomagba, a brit kormány az üzleti szektor legtöbbször és legerőteljesebben hangoztatott követelésének tett eleget.
A japán Honda autóipari konglomerátum brit érdekeltségeinek szakértői a londoni alsóház nemrégiben tartott meghallgatásán elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel. Ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (több mint 310 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek.
Jon Thompson, a brit adó- és vámhivatal (HMRC) vezetője ugyanezen az alsóházi meghallgatáson elmondta: az HMRC becslése szerint a brit exportcégeknek minden egyes exporttétel után 32,50 fontba kerülne a vámáru-nyilatkozat kitöltése. Mivel évente hozzávetőleg 200 millió tételnyi exportszállítmány indul az Egyesült Királyságból az Európai Unió más piacaira, ez önmagában 6,5 milliárd font költséggel járna, ráadásul nagyjából ugyanennyi pótlólagos költség az EU-piacról származó - éves tételszámban jórészt a brit exportmennyiségnek megfelelő - importban is megjelenne, vagyis ez az adminisztrációs kötelem évente 13 milliárd font (csaknem 4800 milliárd forint) pótlólagos költséggel terhelné az EU-val folytatott brit kereskedelmet.
A brit kormány csütörtökön közzétett javaslatcsomagja szerint azonban az indítványban szereplő szabadkereskedelmi térség létrehozása szükségtelenné teszi a vámellenőrzéseket a határon, és az üzleti vállalkozásoknak így nem kell költséges vámáru-nyilatkozatokat kitölteniük. A dokumentumot üdvözölték a brit ipari szektor szakmai szervezetei.
A londoni City pénzügyi központját irányító City of London Corporation csütörtöki állásfoglalása szerint ugyanakkor a terv "igazi csapás" a pénzügyi szolgáltatási szektorra, mivel a kormány a dokumentumban nyíltan elismeri, hogy a szolgáltatások - a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát adó ágazat - kétoldalú kereskedelmében Nagy-Britannia és az Európai Unió a brit EU-tagság megszűnése után nem a jelenlegi szinten fog hozzáférni egymás piacához. A dokumentumban szerepel az is, hogy a pénzügyi szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének esetében a majdani szabályozás nem lesz azonos az Európai Unió biztosította passporting-rendszerrel, vagyis az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási jogosítványok jelenlegi rendszerével, mivel ez szorosan kötődik az EU egységes belső piacához, amelyből az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével kilép.
2018.07.12 15:43
Frissítve: 2018.07.12 18:42

Patthelyzet az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.22 19:39
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a dolgozók a sikertelen bértárgyalások miatt január 18-án.
Fotó: MTI/ Krizsán Csaba
Bár az egyeztetési kötelezettség végső határideje kedden éjfélkor jár le, eddig nem született meg az Audinál az idei évre vonatkozó bérmegállapodás. A helyi szakszervezet továbbra is ragaszkodik eredeti, 18 százalékos béremelési igényéhez és a cafeteriakeret növeléséhez, a cégvezetés viszont nem mozdul el a két évre vonatkozó 10+10 százalékos bérfejlesztési ajánlatától. Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) már sokadszorra utasította el a munkáltatói ajánlatot, a legutóbbi, keddi tárgyaláson pedig változatlan bérkövetelést adott át a cégvezetésnek. Utóbbi viszont jelezte: béremelési ajánlata elérte a maximumot, a szakszervezet követelése pedig veszélyeztetheti a cég motorgyártásának jövőbeni darabszámait. A cégvezetés arról is beszélt: a szakszervezet által követelt béremelési csomag elfogadása esetén nem érkezhetne a járműgyártásban jelenleg futó modellek mellé újabb modell. - Ezzel lényegében már a munkavállalókat is presszionálják a kínált béremelés elfogadása érdekében, de az elhangzottak nem valós veszélyek, a cégvezetés nem is támasztotta alá azokat adatokkal – mondta lapunknak Csalogány György, az AHFSZ elnökhelyettese. Ha a cseh vagy a lengyel egységek gazdaságosan tudnak működni az ottani magasabb bérek ellenére is, akkor miért lenne ez másként Győrben? – vetette fel. Szerinte ráadásul a győri üzem nagy vonzerejét jelenti a 25 éves tapasztalat, és a munkaidőkeret rendkívüli rugalmasságot biztosító egy éves elszámolása is. Egy újabb sztrájkkal kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: a további lépésekről szerdán dönt a sztrájkbizottság. Mint arról beszámoltunk: múlt pénteken az Audi győri gyárában a dolgozók két órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amelyben mintegy 4 ezren – lényegében a délelőttös műszakra beosztott összes munkavállaló – vettek részt. A szakszervezet és a vállalat vezetése ugyanis hónapok óta nem tud megállapodni az idei évre vonatkozó béremelés mértékéről. A munkabeszüntetést több külföldi szakszervezet is közleményben támogatta: a csehországi Skoda Mladá Boleslav-i telephelye, és a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall érdekvédői is szolidaritásukról biztosították a győri dolgozókat. Utóbbiak bajorországi vezetője, Johann Horn azt írta: az országhatárok nem számítanak, a dolgozók érdeke mindenütt ugyanaz - a jó bérek -, a nemzetközi vállalatoknál pedig csak nemzetközi összefogással lehet eredményt elérni. Bár a győri audis munkavállalók hazai viszonylatban nem keresnek rosszul - az itt dolgozók havi bruttó 444 ezer forintos átlagbére az országos átlagbér másfélszeresére rúg -, az AHFSZ szerint a cégcsoport más európai gyáraiban jóval magasabbak a fizetések. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint a győriek. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a magyarországinak. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekéhez képest. A magyarországi cég adatait 100 százaléknak véve a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a négyszer-ötször akkora németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát, hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért. A G7 portálon nemrég megjelent elemzés szerint, ha az Audi a munkások által előállított hozzáadott értékből ugyanakkora részt fizetne ki a magyar dolgozóinak, mint a németeknek, akkor a győri gyárban legalább havi 1,2 millió forintot kellene keresniük a munkavállalóknak. Ehhez képest, miközben a magyar munkavállalók 45-35 százalékkal kevesebb hozzáadott értéket termeltek a németországiaknál, bérük ennél jóval többel, 78 százalékkal volt alacsonyabb. Németországban egyébként az országos átlagbér 216 százalékát fizeti meg az Audi a dolgozóinak, így ez alapján is bruttó 526 ezer forintot kellene keresniük a magyar munkásoknak.     

A magyar dolgozó továbbra is olcsó

Magyarország továbbra is az egyik legolcsóbb ország az Európai Unióban a nominális bérköltségek tekintetében - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) nemrég bemutatott bérezési tanulmányából. A hazai átlagos munkaóraköltség 9 euró, ami alig több mint a negyede a németországi 34 eurónak. A négyszeres bérkülönbség 5 év távlatában akkor sem csökkenne, ha a magyar béreket rendre évi 10, a németekét évi 2 százalékkal emelnék – mondta korábban lapunknak Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője. Arról is beszélt: a hazánkban működő német autóipari cégek a bérek meghatározásakor arra is tekintettel vannak, hogy ne szívják el teljes mértékben a munkaerőt a régió kis és középvállalkozásaitól (kkv), ezért regionális egyeztetéseket tartanak. Magyarán: azért nem emelik jobban a béreket a hazai autógyárak, mert azzal a magyar kkv-k nem tudnának lépést tartani, a multik pedig maguk alatt vágnák a fát, ha tönkretennék saját beszállítóikat. Az érvelés kissé sántít: attól, hogy a régióból mindenki az autógyárhoz jelentkezik munkára a magasabb bérek miatt, a vállalatnak még nem kellene mindenkit fel is vennie.   

2019.01.22 19:39
Frissítve: 2019.01.22 19:56

Félmilliárd euróra bírságolta az Európai Bizottság a Mastercardot

Publikálás dátuma
2019.01.22 17:00

Fotó: AFP/ Jaap Arriens
Megkárosította a fogyasztókat és korlátozta az unió egységes piacát a kártyaszolgáltató.
570 566 000 eurós (kb. 180 milliárd forintos) bírságot szabott ki az Európai Bizottság a Mastercardnak, amiért a cég mesterségesen megemelte a kártyahasználati díjait - írja az Európai Bizottság közleményét kiszúró Index.hu. A Mastercard ezzel az uniós szerv szerint megakadályozta hogy kiskereskedők más tagállamokban kedvezőbb ajánlatokat választhassanak, vagyis
megsértette az EU trösztellenes szabályait.
Amikor valaki bankkártyával fizet - és az EU fogyasztóinak  több mint fele így intézi a nem készpénzes tranzakcióit -, a kiskereskedő bankja díjat fizet a kártyatulajdonos bankjának. A boltok ezt a díjat beépítik az árazásukba. Viszont a Mastercard az ügyfeleitől elvárta, hogy azt a díjat alkalmazzák, ami az eladó országában helyileg érvényes. Így mikor valaki egy alacsonyabb díjszabású uniós ország bankjával került kapcsolatba, ugyanúgy a magasabb díjat kellett fizetnie, és elvesztek az egységes piacból származó előnyök.
A Mastercard végeredményben megkárosította a kártyahasználókat, és korlátozta az EU-s piacot.
A 2013-ban kezdődő vizsgálat most bírsággal zárult, amiből azonban az Európai Bizottság 10 százalékot engedett, mert a kártyaszolgáltató együttműködő volt a vizsgálatok során.
2019.01.22 17:00