Kigyulladt egy győri hulladéklerakó, még nem tudni, mérgező-e a levegő

Publikálás dátuma
2018.07.12. 18:35
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Az 5000 köbméter szemét harmada lángol: négyszáz négyzetméteres a tűz.
Mintegy négyszáz négyzetméteren ég a szemét egy győri hulladéklerakóban Sashegyen, a tűz további terülteket veszélyeztet - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője csütörtök kora este az MTI-t.
A mintegy ötezer köbméter szemét egyharmada ég, a tűzoltók megpróbálják két részre szedni a hulladékot, hogy megakadályozzák a lángok továbbterjedését

- mondta Schreindler Ágnes.

Este 8-ra ez sikerült is: megakadályozták a lángok továbbterjedését a kommunális szeméthalmon - számol be a katasztrófavédelem. A győri, a pannonhalmi, a lébényi, a mosonmagyaróvári, a csornai és a pápai hivatásos tűzoltók folyamatosan oltják a lángokat. A munkálatokat két rakodógép is segíti.
A helyszínen van a katasztrófavédelmi mobil labor is, mérései eddig nem mutattak ki mérgező anyagot a levegőben.
Szerző
Frissítve: 2018.07.12. 20:33

Atomerőmű-per: a kormány nem dőlhet hátra

Publikálás dátuma
2018.07.12. 18:24

Fotó: EDF/HAYESDAVIDSON / AFP
A brit Hinkley Point C atomerőmű-beruházás állami támogatásának engedélyezése miatt Ausztria indított eljárást az Európai Bíróság előtt. A luxembourgi bíróság most jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi, az állami támogatást engedélyező döntését. A helyzet azonban merőben más, mint a paksi bővítés esetében.
A bíróság ítéletét nem csak az érintett két országban, Nagy-Britanniában és Ausztriában várták nagy érdeklődéssel, a jogi procedúra kimenetele ugyanis az egész európai nukleáris ipar jövőjére hatással lehet. Burkolt vagy nyílt állami támogatás nélkül ugyanis régóta nem épült atomerőmű térségünkben a nukleáris technológia látványosan elveszítette a versenyképességét. Az eljárásba Ausztria oldalán az egységes versenyfeltételeket szorgalmazó Luxemburg is bekapcsolódott, míg Magyarország, Csehország, Franciaország (az EU legnagyobb nukleárisenergia-exportőre),  Lengyelország, Románia Szlovákia Nagy-Britannia  mellé sorakozott föl.
Franciaország élen a nukleáris energia előállításban
Fotó: Mehmet Acar / AFP
Az Európai Bíróság döntése szerint (amely ellen Ausztria elvben még fellebbezhet) a 2023-ban átadni tervezett brit atomerőmű állami támogatása összeegyeztethető a belső piaci szabályozással: a bíróság bizonyítottnak találta, hogy Nagy-Britanniának szüksége van új áramtermelő kapacitásokra, amelyek (nukleáris alapon) nem valósulhatnának meg kiegészítő állami források nélkül, és a dotáció nem fogja jelentősen torzítani az európai energiapiacot – utóbbiban nyilván az is szerepet játszik, hogy a szigetország erőművei jellemzően nem az uniós piacra termelnek. 
A Hinkley Point látványterve
Fotó: EDF/HAYESDAVIDSON / AFP
A Hinkley Point C esetében az állami támogatás három formában valósul meg: egy ún. különbözeti szerződés keretében az állam árkiegészítést fizet, ha a villamos energia ára nem éri el a beruházás megtérüléséhez szükséges szintet, vagy ha az erőművet valamilyen okból az életciklusának lejárta előtt be kellene zárni, egy külön megállapodás a politikai indíttatás miatti bezárás esetére biztosít kompenzációt, egy harmadik szerződésben pedig az állam garanciát nyújt a beruházó által kibocsátott kötvényekre, vagyis egyfajta hitelgaranciát ad.
A döntés hatással lehet a paksi bővítésre is
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Magyarországon a tervezett (és az állami támogatás ügyében Ausztria perindítása miatt szintén az Európai Bíróság döntésétől függő) paksi bővítés ellenzői minden bizonnyal csalódottak a bírósági döntés miatt, ugyanakkor reményt adhat számukra az a máig sokszor hangoztatott (magyar) kormányzati érvelés, hogy a két ügynek azaz Hinkley Point C-nek és Paks II-nek semmi köze egymáshoz, a két tervezett erőmű piaci helyzete és az állami támogatás megvalósulása is különböző. Az EP zöld frakciója közleményében azt hangsúlyozta, hogy eljött az ideje az Euratom Egyezmény felülvizsgálatának, mivel az egyre olcsóbb megújuló energia időszakában indokolatlan, anakronisztikus előnyöket biztosít a veszélyes és drága atomerőműveknek. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a közleményben kiemelte: az Euratom a múlt relikviája, amely immár nem szolgálja az európai versenyképességet és az európai polgárok biztonságos energiaellátását.
Frissítve: 2018.07.12. 18:51

Megoldották: nem közügy Semjén vadászata, különadó vár a menekültek segítőre

Publikálás dátuma
2018.07.12. 18:14
Ez a mosoly még sajtónyilvános. Semjén Zsolt, Erdő Péter bíboros társaságában
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Jogszabály-módosítások sorát fogadta el csütörtökön a parlament törvényalkotási bizottsága, a döntések korlátozzák a sajtó munkáját és a gyülekezési jogot is.
Egyebek között az adótörvényről, a magánélet védelméről, valamint a gyülekezési jogról szóló törvények, a választási törvény és a Bethlen Gábor Alapról szóló jogszabály módosításán is változtatásokat fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága csütörtöki ülésén.  Egy, az adótörvény-változásokhoz elfogadott módosítás némileg növeli a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adóját – az indoklás szerint az európai uniós adóminimum elérése érdekében. Az áremelések két lépcsőben jöhetnek, első lépésben idén szeptembertől, második lépésben jövő januártól - írja az MTI.
Egy elfogadott módosítás érinti a bevándorlási különadót is. Az adókötelezettség kiterjedne a Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatására is. Bevándorlást segítő tevékenységnek minősülne az annak előmozdítására irányuló oktatásszervezés is, és mindaz, ami a bevándorlást közvetve vagy közvetlenül elősegíti; a gumiszabály eredményeként szinte minden, legálisan végezhető jogsegély-tevékenységet adóval büntethetnek, és elvileg egy menekülteket pozitív színben feltüntető cikk miatt is különadót vethet majd ki az állam az érintett lap kiadójára.
Ráadásul feltételezik, hogy a különadóval sújtott szervezet hazudni is fog: a módosítás arra is kitér, hogy ha a hatóság valótlannak minősíti a bevándorlási adóval kapcsolatos bevallást, határozatban kötelezi az érintett szervezetet a be nem vallott adó és annak 50 százalékát kitevő adóbírság megfizetésére. 
Az adótörvény-módosítások tárgyalásakor a szocialisták hiába kérték, hogy Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviselője kapjon felszólalási jogot a testület ülésén. Kordás a cafeteria emelt adóztatásának veszélyeire figyelmeztetett volna - a kormánypárti többség erre nem adott lehetőséget. Az MSZP bizottsági tagjai emiatt elhagyták az ülést; mint lapunk is beszámolt róla, az MSZSZ a h at országos szakszervezeti szövetség álláspontját tolmácsolta volna, a fideszes döntés miatt így gyakorlatilag 2 millió munkavállaló érdekképviseletét utasították vissza. 
A magánélet védelméről szóló törvényjavaslaton is változtatásokat kezdeményezett a testület kormánypárti többsége. Ezek hangsúlyosabbá teszik a magánélet védelmét, egyértelműsítve, hogy nem minősül közügynek egy közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, adat. Egy új elem a magánszférát az interneten is fokozottabban védi, kimondva, hogy a világhálón kizárólag magáncélból közölt személyes adat csak az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel. 
 Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Semjén Zsolt személyesen tehetne ki újabb vadászatokról készült fotót közösségi oldalára – a képet a sajtó nem használhatná fel az ő engedélye nélkül. A miniszterelnök-helyettes pedig már korábban egyértelművé tette, hogy magánemberként vadászik, az ajándékba kapott vadásztúrákat pedig szerinte adóbevallásában sem kell feltüntetnie.   
De lépjünk túl Semjénen: ezentúl, hiába kerülne fel bármilyen kompromittáló fotó a netre valamelyik vezető politikusról, az nem lenne sajtónyilvános, amennyiben a politikus magánéletéhez kapcsolódik.

A törvényalkotási bizottság elfogadta a gyülekezési jogról szóló módosítást is, ami azt részletezi, ki követ el szabálysértést visszaélve a gyülekezési joggal. Többek között számít majd szabálysértőnek, aki nem közterületre, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, de az is, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést, vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.
A testület a választási törvények módosításához kapcsolódóan támogatott egy sarkalatos változtatást, amely az önkormányzati törvényt egészítené ki. Eszerint ha a jegyző a választási iroda vezetőjeként mulaszt vagy kötelezettséget szeg, a kormányhivatalnak fegyelmi eljárást kell indítania ellene.  Ugyancsak elfogadták szocialista képviselők kezdeményezésére azt a javaslatot, amely ívenként ezer forintra mérsékli az időben le nem adott ajánlóívek után fizetendő bírság összegét, a korábbi tízezerről.  A Bethlen Gábor Alap kezeli a jövőben a Határtalanul! program fedezetet - tartalmazza egy másik, szintén támogatott módosító javaslat. A forrás eddig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél volt, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetében szerepel a költségvetésben. 
Szerző