Atomerőmű-per: a kormány nem dőlhet hátra

Publikálás dátuma
2018.07.12 18:24

Fotó: AFP/ EDF/HAYESDAVIDSON
A brit Hinkley Point C atomerőmű-beruházás állami támogatásának engedélyezése miatt Ausztria indított eljárást az Európai Bíróság előtt. A luxembourgi bíróság most jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi, az állami támogatást engedélyező döntését. A helyzet azonban merőben más, mint a paksi bővítés esetében.
A bíróság ítéletét nem csak az érintett két országban, Nagy-Britanniában és Ausztriában várták nagy érdeklődéssel, a jogi procedúra kimenetele ugyanis az egész európai nukleáris ipar jövőjére hatással lehet. Burkolt vagy nyílt állami támogatás nélkül ugyanis régóta nem épült atomerőmű térségünkben a nukleáris technológia látványosan elveszítette a versenyképességét. Az eljárásba Ausztria oldalán az egységes versenyfeltételeket szorgalmazó Luxemburg is bekapcsolódott, míg Magyarország, Csehország, Franciaország (az EU legnagyobb nukleárisenergia-exportőre),  Lengyelország, Románia Szlovákia Nagy-Britannia  mellé sorakozott föl.
Az Európai Bíróság döntése szerint (amely ellen Ausztria elvben még fellebbezhet) a 2023-ban átadni tervezett brit atomerőmű állami támogatása összeegyeztethető a belső piaci szabályozással: a bíróság bizonyítottnak találta, hogy Nagy-Britanniának szüksége van új áramtermelő kapacitásokra, amelyek (nukleáris alapon) nem valósulhatnának meg kiegészítő állami források nélkül, és a dotáció nem fogja jelentősen torzítani az európai energiapiacot – utóbbiban nyilván az is szerepet játszik, hogy a szigetország erőművei jellemzően nem az uniós piacra termelnek. 
A Hinkley Point C esetében az állami támogatás három formában valósul meg: egy ún. különbözeti szerződés keretében az állam árkiegészítést fizet, ha a villamos energia ára nem éri el a beruházás megtérüléséhez szükséges szintet, vagy ha az erőművet valamilyen okból az életciklusának lejárta előtt be kellene zárni, egy külön megállapodás a politikai indíttatás miatti bezárás esetére biztosít kompenzációt, egy harmadik szerződésben pedig az állam garanciát nyújt a beruházó által kibocsátott kötvényekre, vagyis egyfajta hitelgaranciát ad.
Magyarországon a tervezett (és az állami támogatás ügyében Ausztria perindítása miatt szintén az Európai Bíróság döntésétől függő) paksi bővítés ellenzői minden bizonnyal csalódottak a bírósági döntés miatt, ugyanakkor reményt adhat számukra az a máig sokszor hangoztatott (magyar) kormányzati érvelés, hogy a két ügynek azaz Hinkley Point C-nek és Paks II-nek semmi köze egymáshoz, a két tervezett erőmű piaci helyzete és az állami támogatás megvalósulása is különböző. Az EP zöld frakciója közleményében azt hangsúlyozta, hogy eljött az ideje az Euratom Egyezmény felülvizsgálatának, mivel az egyre olcsóbb megújuló energia időszakában indokolatlan, anakronisztikus előnyöket biztosít a veszélyes és drága atomerőműveknek. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a közleményben kiemelte: az Euratom a múlt relikviája, amely immár nem szolgálja az európai versenyképességet és az európai polgárok biztonságos energiaellátását.
2018.07.12 18:24
Frissítve: 2018.07.12 18:51

Leszámolás a Századvég folyóiratnál

Publikálás dátuma
2018.09.24 20:17
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormányközeli Századvég Alapítványnak nem tetsző tanulmányok miatt eltávolították az internetről a Századvég folyóirat legújabb számát, majd kirúgták a szerkesztőséget.
A lap „új feladata a kormány irányvonalának támogatása lesz”
Ezután lemondott a Századvég élén álló grémium, a szerkesztőbizottság fele – írta az Index. Az online és nyomtatott formában is megjelenő lap főszerkesztőjével, Demeter Tamással a múlt héten közölte a lapot kiadó Századvég Alapítvány vezetője, Barthel-Rúzsa Zsolt, hogy az eddigi szerkesztőségtől megválnak, és a folyóiratnak új profilt adnak. A „járadék” problematikáját körüljáró utolsó számot is visszavonják: néhány napja még szabadon olvasható volt az interneten, azóta azonban a benne szereplő tanulmányok már elérhetetlenek.
Az Index információi szerint Bod Péter Ákos volt jegybankelnök egyik tanulmánya vágta ki a biztosítékot. A szerző a hvg.hu-nak elmondta, hogy gyakorlatilag visszadobták az írását:
„Ilyen az elmúlt 25-30 évben nem nagyon történt”.
Szerző
2018.09.24 20:17

Lassan melegszik az idő, aztán hétvégén újabb hidegfront jöhet

Publikálás dátuma
2018.09.24 20:08
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Élénk széllel indul a hét, hajnali fagyokra és sok napsütésre is számítani lehet. A következő hidegfront szombaton érheti el az országot.
Kedden kevés felhőre és sok napsütésre lehet számítani - írja a előrejelzésében az Időkép. Futó zápor csak északkeleten valószínű, és továbbra is élénk, erős lesz az északnyugati szél. Hideg idővel, helyenként gyenge faggyal indul a nap, és a legmelegebb órákban is mindössze 12-16 fokos maximumokkal számolhatunk. Nem lesz front térségünkben.
Szerdán túlnyomóan napos, időnként felhős időben lehet részünk. Csapadék nem valószínű. Hideg, többfelé fagypont közeli lesz ismét a hajnal, napközben 14-18 fokig emelkedik a hőmérséklet. A légmozgás déliesre fordul és mérséklődik, legfeljebb északnyugaton lehetnek élénk lökések.
Csütörtökön is többnyire napos, csapadékmentes időre számíthatunk. A szél már csak északkeleten lehet élénk. Csípős marad a hajnal, délután 20 fok körül alakulhat a csúcshőmérséklet.
Pénteken szinte zavartalan napsütésben lehet részünk, a szél is országszerte mérsékelt marad. Hűvös hajnal után 20-25 fokig melegszik a levegő. 
Szombaton előreláthatólag ismét hidegfront érkezik, esővel, viharos északnyugatira forduló széllel, lehűléssel.
2018.09.24 20:08