Atomerőmű-per: a kormány nem dőlhet hátra

Publikálás dátuma
2018.07.12 18:24

Fotó: AFP/ EDF/HAYESDAVIDSON
A brit Hinkley Point C atomerőmű-beruházás állami támogatásának engedélyezése miatt Ausztria indított eljárást az Európai Bíróság előtt. A luxembourgi bíróság most jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi, az állami támogatást engedélyező döntését. A helyzet azonban merőben más, mint a paksi bővítés esetében.
A bíróság ítéletét nem csak az érintett két országban, Nagy-Britanniában és Ausztriában várták nagy érdeklődéssel, a jogi procedúra kimenetele ugyanis az egész európai nukleáris ipar jövőjére hatással lehet. Burkolt vagy nyílt állami támogatás nélkül ugyanis régóta nem épült atomerőmű térségünkben a nukleáris technológia látványosan elveszítette a versenyképességét. Az eljárásba Ausztria oldalán az egységes versenyfeltételeket szorgalmazó Luxemburg is bekapcsolódott, míg Magyarország, Csehország, Franciaország (az EU legnagyobb nukleárisenergia-exportőre),  Lengyelország, Románia Szlovákia Nagy-Britannia  mellé sorakozott föl.
Az Európai Bíróság döntése szerint (amely ellen Ausztria elvben még fellebbezhet) a 2023-ban átadni tervezett brit atomerőmű állami támogatása összeegyeztethető a belső piaci szabályozással: a bíróság bizonyítottnak találta, hogy Nagy-Britanniának szüksége van új áramtermelő kapacitásokra, amelyek (nukleáris alapon) nem valósulhatnának meg kiegészítő állami források nélkül, és a dotáció nem fogja jelentősen torzítani az európai energiapiacot – utóbbiban nyilván az is szerepet játszik, hogy a szigetország erőművei jellemzően nem az uniós piacra termelnek. 
A Hinkley Point C esetében az állami támogatás három formában valósul meg: egy ún. különbözeti szerződés keretében az állam árkiegészítést fizet, ha a villamos energia ára nem éri el a beruházás megtérüléséhez szükséges szintet, vagy ha az erőművet valamilyen okból az életciklusának lejárta előtt be kellene zárni, egy külön megállapodás a politikai indíttatás miatti bezárás esetére biztosít kompenzációt, egy harmadik szerződésben pedig az állam garanciát nyújt a beruházó által kibocsátott kötvényekre, vagyis egyfajta hitelgaranciát ad.
Magyarországon a tervezett (és az állami támogatás ügyében Ausztria perindítása miatt szintén az Európai Bíróság döntésétől függő) paksi bővítés ellenzői minden bizonnyal csalódottak a bírósági döntés miatt, ugyanakkor reményt adhat számukra az a máig sokszor hangoztatott (magyar) kormányzati érvelés, hogy a két ügynek azaz Hinkley Point C-nek és Paks II-nek semmi köze egymáshoz, a két tervezett erőmű piaci helyzete és az állami támogatás megvalósulása is különböző. Az EP zöld frakciója közleményében azt hangsúlyozta, hogy eljött az ideje az Euratom Egyezmény felülvizsgálatának, mivel az egyre olcsóbb megújuló energia időszakában indokolatlan, anakronisztikus előnyöket biztosít a veszélyes és drága atomerőműveknek. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a közleményben kiemelte: az Euratom a múlt relikviája, amely immár nem szolgálja az európai versenyképességet és az európai polgárok biztonságos energiaellátását.
2018.07.12 18:24
Frissítve: 2018.07.12 18:51

Minden negyedik magyar szerint nőtt az antiszemitizmus mértéke

Publikálás dátuma
2019.01.22 20:45
Korábbi felvétel.
Fotó: AFP/ JOHN THYS
A magyar lakosság 45 százaléka úgy véli, hogy az antiszemitizmus probléma Magyarországon, míg 50 százalék szerint nem az. Ezzel nagyjából az európai uniós átlag közelében vagyunk, ahol 50:43 százalékra tehető ez az arány. Az Eurobarometer legfrissebb felmérése - amelynek keddi közlését a Nemzetközi Holokauszt Emléknapról való megemlékezésre időzítették Brüsszelben - azt vizsgálta az EU 28 tagállamában, hogy mi az emberek benyomása, tapasztalata az antiszemitizmusról. A kérdezőbiztosok több mint 27 ezer interjút készítettek, ebből 1047-et Magyarországon.  A magyarok 26 százaléka szerint az elmúlt öt évben nőtt az antiszemitizmus az országban, 22 százaléka szerint csökkent és 44 százaléka szerint ugyanolyan mértékű, mint korábban. Ezzel szemben az európaiak 36 százaléka értékelte úgy, hogy a jelenség aggasztóbb, mint öt éve. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Magyarországon az EU-átlagánál többen tartják problémának az antiszemitizmust a politikai életben (51 százalék) és a médiában (47 százalék). A magyar válaszadók 58 százaléka szerint a lakosság nem tud eleget a zsidó történelemről, hagyományokról és szokásokról, míg az európaiak 68 százaléka panaszkodik erről. Honfitársaink 38 százaléka viszont elegendőnek ítéli az erről szóló ismereteket, szemben a kontinens lakóinak 27 százalékával. Magyarok és európaiak nagyjából egyformán válaszoltak arra a kérdésre, hogy a Holokausztot megfelelően tanítják-e az iskolában: 43-45 százalékuk igennel válaszolt, 42-43 százalékuk nemmel.
- Szomorú, hogy az antiszemitizmus még mindig felüti ocsmány fejét Európában. Amikor a gyűlölet ismét politikai fegyverré válik, zsidó közösségeinket gyakran eltölti a félelem a hátrányos megkülönböztetés, a durva bánásmód és az erőszak miatt. Ha a kölcsönös tisztelet és tolerancia nyomás alá kerül, nő az antiszemitizmus — fejtette ki az emléknap alkalmából Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
2019.01.22 20:45

Megsemmisítette a bíróság az új Nemzeti Galéria építési engedélyét

Publikálás dátuma
2019.01.22 20:37

Fotó: LIGETBUDAPEST.ORG/
Ez már a Liget Projekt második szimbolikus épülete, korábban a Néprajzi Múzeum engedélyét is visszavonták. Per folyik továbbá a Dózsa György úti mélygarázsról is.
Elvesztette építési engedélyét egy per nyomán az új Nemzeti Galéria ligetbeli épülete. A kivitelezési terveibe a CivilZugló Egyesület jogi képviselője még tavaly nyáron akart betekinteni, ezt azonban Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala jegyzőkönyvben megtagadta. A CivilZugló ez ellen benyújtott keresete nyomán
a bíróság hétfőn az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt az új Nemzeti Galéria építési engedélyét megsemmisítette, és az V. Kerületi Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította.
A hatósági eljárás során elkövetett, kisebb technikai hiba miatt vonta vissza a bíróság az engedélyét, amit a megismételt eljárásban a hatóság minden bizonnyal korrigálni fog - fogalmazott finoman az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a beruházó Városliget Zrt. Szerintük az új Nemzeti Galéria kivitelezési munkálatainak előkészítése az előzetes terveknek megfelelően halad, mivel a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése annak szakmai tartalmát nem érinti.
A Petőfi Csarnok helyére épülő 50 ezer négyzetméteresre tervezett kiállítóteret egyébként egy ismert japán iroda, a SANAA tervezte. A korábbi elképzelések alapján idén nyáron kéne megnyitnia kapuit.
Nem ez az első épület a 250 milliárd forintos Liget-projekt történetében, ami így járt: a CivilZugló korábban a pár száz méterrel arrébb épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezési terveit sem nézhette meg. Akkor is pereltek, és novemberben abban az ügyben is nyertek, a bíróság pedig azt az építési engedélyt is megsemmisítette.
Ezek az épületek közpénzből épülnek, ezért mindenkinek joga van látni, hogy mit, ki és mennyiért tervez
- mondta el Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke az RTL Híradónak. A szervezetnek a Dózsa György úti mélygarázzsal kapcsolatban jelenleg is folyik egy pere, így - az előzőek alapján - az lehet a következő engedélyét vesztő eleme a Liget-projektnek.
2019.01.22 20:37
Frissítve: 2019.01.22 20:38