Atomerőmű-per: a kormány nem dőlhet hátra

Publikálás dátuma
2018.07.12 18:24

Fotó: AFP/ EDF/HAYESDAVIDSON
A brit Hinkley Point C atomerőmű-beruházás állami támogatásának engedélyezése miatt Ausztria indított eljárást az Európai Bíróság előtt. A luxembourgi bíróság most jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi, az állami támogatást engedélyező döntését. A helyzet azonban merőben más, mint a paksi bővítés esetében.
A bíróság ítéletét nem csak az érintett két országban, Nagy-Britanniában és Ausztriában várták nagy érdeklődéssel, a jogi procedúra kimenetele ugyanis az egész európai nukleáris ipar jövőjére hatással lehet. Burkolt vagy nyílt állami támogatás nélkül ugyanis régóta nem épült atomerőmű térségünkben a nukleáris technológia látványosan elveszítette a versenyképességét. Az eljárásba Ausztria oldalán az egységes versenyfeltételeket szorgalmazó Luxemburg is bekapcsolódott, míg Magyarország, Csehország, Franciaország (az EU legnagyobb nukleárisenergia-exportőre),  Lengyelország, Románia Szlovákia Nagy-Britannia  mellé sorakozott föl.
Az Európai Bíróság döntése szerint (amely ellen Ausztria elvben még fellebbezhet) a 2023-ban átadni tervezett brit atomerőmű állami támogatása összeegyeztethető a belső piaci szabályozással: a bíróság bizonyítottnak találta, hogy Nagy-Britanniának szüksége van új áramtermelő kapacitásokra, amelyek (nukleáris alapon) nem valósulhatnának meg kiegészítő állami források nélkül, és a dotáció nem fogja jelentősen torzítani az európai energiapiacot – utóbbiban nyilván az is szerepet játszik, hogy a szigetország erőművei jellemzően nem az uniós piacra termelnek. 
A Hinkley Point C esetében az állami támogatás három formában valósul meg: egy ún. különbözeti szerződés keretében az állam árkiegészítést fizet, ha a villamos energia ára nem éri el a beruházás megtérüléséhez szükséges szintet, vagy ha az erőművet valamilyen okból az életciklusának lejárta előtt be kellene zárni, egy külön megállapodás a politikai indíttatás miatti bezárás esetére biztosít kompenzációt, egy harmadik szerződésben pedig az állam garanciát nyújt a beruházó által kibocsátott kötvényekre, vagyis egyfajta hitelgaranciát ad.
Magyarországon a tervezett (és az állami támogatás ügyében Ausztria perindítása miatt szintén az Európai Bíróság döntésétől függő) paksi bővítés ellenzői minden bizonnyal csalódottak a bírósági döntés miatt, ugyanakkor reményt adhat számukra az a máig sokszor hangoztatott (magyar) kormányzati érvelés, hogy a két ügynek azaz Hinkley Point C-nek és Paks II-nek semmi köze egymáshoz, a két tervezett erőmű piaci helyzete és az állami támogatás megvalósulása is különböző. Az EP zöld frakciója közleményében azt hangsúlyozta, hogy eljött az ideje az Euratom Egyezmény felülvizsgálatának, mivel az egyre olcsóbb megújuló energia időszakában indokolatlan, anakronisztikus előnyöket biztosít a veszélyes és drága atomerőműveknek. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a közleményben kiemelte: az Euratom a múlt relikviája, amely immár nem szolgálja az európai versenyképességet és az európai polgárok biztonságos energiaellátását.
2018.07.12 18:24
Frissítve: 2018.07.12 18:51

ELTE társadalomtudósok: alkotmányellenes lehet a gender-szak eltörlése

Publikálás dátuma
2018.10.16 20:41
ELTE TáTK - Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
A döntés megkérdőjelezi a Fidesz saját Alaptörvényének tanszabadságra és a tudományok függetlenségére vonatkozó részeit.
Miután a Magyar Közlönyből kiderül, a társadalmi nemek szakot valóban eltörölte a kormány, kedden közleményt adott ki az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK).
"A döntés megkérdőjelezi a tudománynak az Alaptörvény X. cikkében hirdetett autonómiáját, valamint az ugyancsak itt meghirdetett tanszabadságot"
- olvasható a kar oktatóinak és kutatóinak véleménye. Hozzáteszik: továbbra is fontosnak tartják a társadalmi nemekkel kapcsolatos párbeszéd folytatását.
Ez ugyanakkor még nem az egyetem vezetésének véleménye - a Rektori Hivatal hallgat, csakúgy, mint a hallgatók érdekeit védeni hivatott Hallgatói Önkormányzat. Az is ködös, hogy az "oktatói és kutatói közösségbe" a kar vezetése egyáltalán beletartozik-e.
A TáTK-közleményhez hasonló véleményen van ugyanakkor a CEU is. Mint a hvg.hu írta, ők szintén úgy tekintik a döntést, mint "a tanszabadság és az egyetemi autonómia megsértése", és a beszántott gender-szakhoz tartozó kurzusaikat más képzésekhez kapcsolódóan továbbra is oktatják.
És bizonyos sajátos szempontból fontosnak tartja a kormányzat is, hogy legyen szó nemekről. A Magyar Közlönyből ugyanis kiderült, rendeletileg létrejött egy "családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana" nevű szak is. Ezzel viszont igen komoly probléma, hogy se az akkreditált, se az akkreditálásra váró szakok között nem szerepel, vagyis nem szabadna léteznie.
2018.10.16 20:41

Orbánnak a turizmusról is a migránsok jutnak eszébe

Publikálás dátuma
2018.10.16 19:27

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A miniszterelnök szerint Budapest egyik turisztikai vonzereje, hogy nincsenek no-go zónák.
„Egy ország gyengeségének jól látható jelei vannak: romos épületek, rendezetlen utcák, romló közbiztonság, Isten ne adja terrorcselekmények. Ezzel szemben a magyar turizmus sikertörténet, mivel Magyarország a legbiztonságosabb, mivel itt nincs terror és nincsen no-go zóna” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kedd esti rendezvényén. A kormányfő a turizmussal kapcsolatban is szóba hozta a migránskérdést. Szerinte Magyarország bekerült az Európa jövőjéről szóló viták sűrűjébe, ahol bevándorláspárti föderalisták és bevándorlás ellenes nemzeti erők csapnak össze. „A ránk irányuló figyelemnek vannak árnyoldalai” – tette hozzá Orbán – „Csak a sikertelen országoknak nincs ellenlábasa, mivel azok érdektelenek. Aki viszont cselekszik, gondolkodik az komolyan veendő vetélytárs”. A miniszterelnök szót ejtett a turizmusról is: így cél, hogy az ágazat nemzeti össztermékhez való, jelenleg 10 százalékos hozzájárulása 2030-ig 16 százalékra nőjön. 
Szerző
2018.10.16 19:27