A volt MNB-alelnök Matolcsy unokatestvérének adja el banki részesedését

Publikálás dátuma
2018.07.13. 14:04
Matolcsy György jegybank elnök, és Balog Ádám a jegybank korábbi alelnöke egy korábbi, közös sajtótájékoztatón
Fotó: Népszava
Balog Ádámtól Szemerey Tamás cégéhez vándorol az MKB-bank 10,76 százalékos tulajdonrésze.
Eladta az MKB Bankban meglévő tulajdonrészét Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója. A vezérigazgató a tulajdonában lévő Promid Invest Zrt. a Bankonzult Finance Zrt-ben meglévő 32,7 százalékos tulajdonrészét - amely az MKB Zrt-ben közvetetten 10,76 százalékos tulajdonrészt jelentett - értékesítette a Szemerey Tamás tulajdonában álló Bankonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft. részére – írj az MTI, Balog Ádám bejelentésére hivatkozva.
A vételár üzleti titok, az viszont köztudott, hogy Szemerey Tamás Matolcsy György unokatestvére, Balog Ádám pedig 2013 márciusa és 2015 júliusa között a jegybank alelnöke volt, amit azóta is Matolcsy György vezet elnökként.

Jól felépített folyamat volt

Balog közleményében azt is hozzátette, hogy az MKB Bank Zrt-ben történt korábbi tulajdonszerzése, mind a tulajdonrész mostani értékesítése egy tervezett folyamat két összefüggő eleme volt. Az MKB honlapján közzétett adatok szerint: 45 százalékos tulajdoni hányaddal legnagyobb részvényes a Metis Magántőkealap, 32,9 százalékkal a Blue Robin Investments S.C.A. és  15 százalékkal az MKB Bank Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program Szervezet követi, 4 százalékkal a RKOFIN Befektetési és Vagyonkezelő Kft., és 3,1 százalékkal a Pantherinae Pénzügyi Zrt. részesedik. 
A Bankonzult Kft. az MTI-vel azt közölte, hogy a Bankonzult Finance Zrt. az MKB Bankban történő aktív szerepvállalásának növelése érdekében megállapodott a Pantherinae Pénzügyi Zrt. 3,1 százalékos tulajdont képvislő  MKB-részvényeinek megvásárlásáról. A Pantherinae Pénzügyi Zrt. tavaly év végén a Pannónia Nyugdíjpénztár korábbi részvénycsomagjának eladása során szerzett kisebbségi részesedést az MKB Bankban.  Az ügyletek vételára itt is üzleti titok, a zárásra a hatósági engedélyek birtokában kerül sor.  
Szerző

7,5 milliós bírságot kapott a Budapest Bank

Publikálás dátuma
2018.07.13. 11:37
Fotó: Népszava
Megtévesztő hitelkártya-kedvezmények miatt kell fizetniük.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5 millió forintra bírságolta a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt.-t tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt – írja az MTI. A jegybank pénteki közleménye szerint a bank a hitelkártyákhoz kapcsolódó ügyfélmegtartó és használatösztönző programjában ígért kedvezményeket nem vagy késedelmesen írta jóvá, illetve megtévesztő módon olyan ügyfeleket is megkeresett ajánlatával, akik nem feleltek meg a kedvezmény feltételeinek. A 2014. június 19-től 2017. június 18-ig terjedő időszakot áttekintő jegybanki ellenőrzés megállapította, hogy a bank a hitelkártya-szerződésük megszüntetését kezdeményező ügyfeleket a kártya megtartására, további használatra ösztönző ajánlatokkal kereste meg. Ha a fogyasztó vállalta, hogy eláll felmondási szándékától, úgy a bank meghatározott kártyaforgalom teljesülése esetén pénzvisszatérítést, díjelengedést, illetve egyéb kedvezményeket biztosított számukra. Az ellenőrzés ugyanakkor feltárta, hogy a bank több esetben nem vagy nem a vállalt összegben, illetve határidőn belül, számos alkalommal pedig csak panasztétel után írta jóvá az ajánlatban szereplő kedvezményt, bár a fogyasztó a szükséges pénzügyi feltételeket teljesítette. Az MNB megállapította, hogy a Budapest Bank a hitelkártya használatára ösztönző promóciója során tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mivel a kedvezmények népszerűsítésével és elérhetőségével kapcsolatos megtévesztő gyakorlata alkalmas volt arra, hogy a fogyasztókat befolyásolja, akik így korábbi elhatározásukat megváltoztatva a hitelkártya megtartása és további használata mellett dönthettek. A 7,5 millió forint bírság mellett az MNB kötelezte a bankot a tevékenységét támogató folyamatok és belső kontrollok olyan kialakítására, illetve megerősítésére, amellyel biztosítható, hogy ajánlataival csak az igénybevételre jogosult fogyasztókat keresse meg, továbbá a kedvezményeket a vállalt feltételek szerint teljesítse. A közlemény szerint a jegybank enyhítő körülményként értékelte, hogy a hitelintézet már az eljárás alatt megkezdte az ügyfélmegtartó program felülvizsgálatát, és az elmaradt kedvezmények jóváírását is. 
Szerző

Verhetetlen a Fridzsider-dinnye

Publikálás dátuma
2018.07.13. 10:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nyitott dinnyeföldek napjára várja a hét végén a magyar Dinnyetermelők Egyesülete az ország több pontján a népszerű gyümölcs kedvelőit. A főszezon a napokban kezdődik.
Jaj, de aranyosak! – kiáltozta néhány kisgyermek a karám előtt, ahol féltucatnyi tejeskávé színű kecske mekegett, üdvözölve a látogatókat. A kis csapat nem sokáig időzött a jószágoknál, hiszen nem miattuk jöttek. Dinnyekóstolóra érkeztek és nem sokáig kínáltatták magukat, jó étvággyal falatoztak a finom gyümölcsből.  A termelőknek éppen az a célja, hogy már gyermekkorban megkedveltessék ezt a vitaminokban, ásványi sókban gazdag gyümölcsöt, amit nem kevés öntudattal nem is gyümölcsnek, hanem gyógynövénynek neveznek.  Idén végre stabilizálódik a hazai görögdinnyetermelés és a ha a korábbi 10 ezer hektáros termőterülettől jócskán el is marad, de a majd’ 5 ezer hektárról is 190-200 ezer tonnát szüretelhetnek a gazdák. 
A korábbi 8-10 kilós éves átlagfogyasztás helyett jelenleg 13 kiló dinnyét eszünk meg évente

– mondta a Népszavának Mártonffy Béla.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti osztályvezetője volt az egyik házigazdája Jászapátiban a Nyitott dinnyeföldek napja elé szervezett tájékoztatónak. A termés 60 százalékát itthon értékesítik, 40 százaléka megy külföldre. Elsősorban a környező országokba, Szlovákiába, Lengyelországba, Csehországba, és ha kevesebb is, de még Németországba is jut a magyar dinnyéből. A skandináviai kivitel szinte teljesen megszűnt. Ennek okát a szakemberek abban látják, hogy a magyar termelők nem tartottak lépést elsősorban a spanyol gazdákkal, akik rendkívül korszerű technológiát alkalmaznak és áttértek az Európában egyre népszerűbb 3-5 kilós, mag nélküli úgynevezett Fridzsider-dinnyére, amelyik ellentétben a hagyományos 12-15 kilós magyar fajtákkal, valóban beférnek a hűtőszekrénybe. Ráadásul többnyire már darabonként külön csomagolva jut el a fogyasztókhoz.  A magyar dinnye-exportot azonban nemcsak a viszonylagos lemaradás hátráltatja, hanem a termelői szövetkezés, az integráció hiánya is. A meglévő termelői és értékesítési szövetkezeteket, (tész) modernizálni kell és természetesen a logisztikai rendszert is korszerűsíteni kell. Elmúltak azok az idők, amikor ömlesztve, konténerben lehetett szállítani a kereskedőkhöz dinnyét. A fejlesztéshez viszont rengeteg pénz kell, s éppen ezért a kamara és az egyesület is azt javasolja a kormánynak, hogy a zöldség-gyümölcs, így a görögdinnye áfáját is mérsékelje 27 százalékról 5 százalékra. És persze nem szabad engedni, hogy a tavalyi akciózás és több megegyezést követően éppen július 12-étől néhány élelmiszerlánc 89 forintos akciós áron kínálta a görögdinnyét. A gazdák szerint viszont 100 forint alatt már csak veszteséggel értékesítheti a termelő a dinnyét. Az idejétmúlt őstermelői kategória helyett pedig a családi gazdálkodást kellene kiteljesíteni.   
Ma már öntözés nélkül nem szabad sem zöldséget, sem gyümölcsöt termeszteni – állította Mártonffy Béla.
Jelenleg a gyümölcsösök 25, a zöldség ültetvények 50-60 százalékát öntözik. A kormány ígéretet tett arra, hogy javít a helyzeten. Ezt fúrt kutakkal nem lehet megoldani. Évente másfél Balatonnyi vizet bocsát ki Magyarország, amit a szerbek, románok felfognak és 1 millió hektárt öntöznek vele

– tette hozzá a szakember.

A szakmai tájékoztatót követően rövid sétával a fóliasátrakhoz érve láthattuk, a korai érésű termés már a családi gazdaság két értékesítési pontján, illetve a kereskedőknél van. A görögdinnyeföldek nagy részét, több mint 3500 hektárt már öntözik a gazdák. A 8 hektáros dinnyésünk egy részén fóliázunk, de szabadföldi területen is foglalkozunk görögdinnyével, s a termelési költségek hektáronként elérik a 1,5 millió forintot – fogalmazott lapunknak ifj. Pócs János a gazdaság társtulajdonosa. A szabadföldi területen most indult be a szezon és augusztus végéig, szeptember elejéig tarthat, míg a fóliasátrakban lassan már túl is vannak a szüreten. A sátrakban az újrahajtatással próbálkoznak, hogy friss hajtások, virágok és ha szerencséjük van, szeptember elejére még egy szüretre számíthatnak. Átlagosan hektáronként 30 tonna dinnyét szednek le az emberek.  Gondot okoz viszont a Pócs-dinnyészetben is az egyre égetőbb munkaerőhiány. Korábban állandó brigáddal dolgoztak, de amióta megszaporodtak a környéken a a versenyszféra kínálta álláslehetőségek, egyre nehezebb elegendő és megfelelő embert találni. Márpedig a mezőgazdaság leginkább élőmunka-igényes ágazata éppen a kertészet. A minőségi gyümölcsöt pedig csak kézzel lehet leszedni, a dinnyeföldeken is legföljebb az ültetést lehet valamennyire gépesíteni.  A vásárló arról állapíthatja meg, hogy friss-e a gyümölcs, hogy a kacs, ahol levágják a gyümölcsöt, zöld-e, vagy már kissé barnult és száraz. Kereskedelmi forgalomba 9 cukorfokkal kerülhet a dinnye, de ennél édesebben is értékesíthetik. A mag nélküli dinnye nem csak hosszabb ideig eltartható, de gyakran 12-13 cukorfokosak, ha teljesen érettek.  A közmunka visszafogása valamit segíthet a gazdaságoknak, mert eddig éppen ez a foglalkoztatási forma korlátozta a munkavállalókat a tavasztól őszig tartó idénymunkák vállalásában. Ifjabb Pócs elmondta, a napszám óránként 800-1200 forint között változik. Ha exportra szállítanak, akkor bizony előfordul, hogy reggeltől estig folyamatos a munka, de általában 8 órás műszakban dolgoznak a napszámosok.
Az exportunk évről évre csökkent, mert idén is a kilónként 20-21 forintos átvételi ár még a napszámosok bérét sem fedezi, ezért egyre inkább a belföldi ellátásra rendezkedünk be

– jegyezte meg a fiatal gazda.

A fóliasátraktól autóval jutunk el a szabadföldi ültetvényekig. A teherautóra éppen jókora csíkos dinnyéket rakódnak, majd a szállítmánnyal elhajtanak a földúton. Azért nem olyan drámai a lemaradásunk, az elmúlt évtizedben sok új dinnyefajta jelent meg Magyarországon is – magyarázta Sándor László, a Nonhems Hungary Kft. vetőmagcég értékesítési vezetője a jászapáti Pócs-dinnyészet szabadföldi területén. A nemesített fajták a hagyományos magyar fajtáknál korábban teremnek és minőségre is gyakran jobbak. Az első új fajták egyike a Crisby már 33 éve jelen van a hazai piacon. Jelenleg több vetőmagkereskedő cég 40 dinnyefajtát kínál, bár ebből 10-15 fajta adja az értékesítés nagy részét. A dél-európai dinnye ugyan édesebb, de a magyar dinnye sav-cukor aránya miatt speciális aromaízt érzünk – említette Mártonffy Béla a szakember szavaira reagálva.

Magukra hagyott termelők

Annyi őstermelő nincs, amennyi az utak mentén görögdinnyét árul – mondta Magda Sándor professzor, aki 7 hektáron hobbiból dinnyét termeszt.  - Milyen termés várható idén? - Közepes, nagyjából 200 ezer tonnás, de jó minőségű termésre számítok országszerte. Az ültetés még hűvös időszakban indult, majd jött ez a változékony időjárás ami viszont azzal járt, hogy az átlagosnál több növényvédelemre volt szükség, mert a dinnyénél rövid ciklusú kemikáliákat használunk. Ez pedig feltornázta a termelési költségeket. Tudomásul kell venni, hogy ez az időjárás a tökféléknek nem használ.  - A technológia sem segít? - A jászsági vagy a hevesi termelők a tavalyihoz képest 30 százalékkal kisebb termésre számítanak. Itt már mindenki intenzív technológiával, fóliával, fátyolfóliával, csepegtető öntözéssel termel. A korábbi években hektáronként akár 70-80 tonna dinnye is megtermett, de idén jó ha 50 tonna betakarítható. Az idei párás időszakban hiába a gyakori növényvédelem, a korszerű technológia, a különböző betegségek a levélfelületet csökkentik, s a kevesebb tápanyag kevesebb termést eredményez. - Elégedett a felvásárlási árakkal? - Semmiképpen. A termelési költség kilónként 30-35 forint és főleg a nagy élelmiszerláncok ennyit adnak a dinnyéért. Ráadásul a napokban itt Gyöngyösön ismét megjelentek a kilónként 99 forintért kínált magyar gyümölcsök. Ez önmagában nem lenne baj, ha a termelő legalább 40-50 forintot kapna. A 140-150 forintos fogyasztói ár a vásárlónak sem lenne megfizethetetlen.  - Az export sem húzza felfelé az árakat? - Nem, mert a fő piacainkon, a lengyel, vagy szlovák láncok az itthoni árakat, kilónként 7-8 eurócentért (22-25 forint) veszik át a dinnyét. A hazai láncok a magyar dinnyeszezon indulása előtt előtt még megadták a spanyol, olasz dinnyéért a 20-25 eurócentet (60-65 forint) is. Ezért is csökkentettük a 22 hektáros dinnyeterületünket az egyharmadára. De ahogy nézem a jászsági termelők jelentős része is megfelezte a termőterületét. - A dinnyeszezonban rengetegen kínálnak dinnyét az utak mellett. Ennyien foglalkoznak ezzel a gyümölccsel? - Egyáltalán nem. A Jászságban termelünk és a környéken 5-6 jelentősebb termelő van. A közeli országúton egy viszonylag rövid szakaszon 30-40 „őstermelő” árulja a dinnyét. Miért nem ellenőrzi senki, hogy valódi őstermelő, vagy nepper árulja a dinnyét. Csak Gyöngyösön 20 helyen árulnak dinnyét, de jó ha a fele termelő. - Milyen fajtákat kedvelnek a magyarok? - Főleg a hagyományos fajtákat, de már nem viszik a 10-15 kilós hatalmas példányokat. Egyre népszerűbbek a 2-3 kilós szeletek. A kis méretű, illetve a sárgabelű, vagy a magnélküliek nem váltak igazán népszerűekké. Igaz, az áruk is magasabb.    - Szerencsés, hogy politikusok arcukat, nevüket adják a dinnye népszerűsítéséhez? - Van közöttük, aki jó szakember és ért a dinnyéhez. Mégis úgy érzem, mint politikusok nem a termelők érdekeit képviselik, és valójában senki nem védi a hazai dinnyéseket. Márpedig ha ez így megy tovább, a málna után a dinnye is egyre inkább eltűnik a magyar gyümölcspalettáról.  

Érettségi bizonyítvány

A dinnyevásárlás olyan, mintha zsákbamacskát vennénk: nehéz megállapítani, hogy kellőképpen érett, édes gyümölcsöt viszünk-e haza. De van néhány trükk, amit bevethetünk, hogy ne érjen csalódás bennünket. A sárgadinnye esetében a színe a fajtájától függ, ez nem elég támpont az érettség megállapításához. Ezért vizsgáljuk meg a bibepontot, amely a szárral szemközti oldalon található, és ha kissé puha, akkor már érett a gyümölcs. Az érettség jele az is, ha a szár könnyen és maradéktalanul elválik a gyümölcstől. Ez azt jelenti, hogy ha boltban vagy piacon vásárolunk dinnyét, és a gyümölcsön megtalálható a szár egy része, akkor az még nem eléggé érett - hívja fel a figyelmet a Magyar Mezőgazdaság. Sokat segít a döntésben, ha megszagoljuk a dinnyéket, amikor kellemes, édeskés illatot áraszt, egészen biztos, hogy érett és édes a dinnyehús. Ha otthon mégis azt tapasztalnánk, hogy éretlen példányt vittünk haza, ne essünk kétségbe, szobahőmérsékleten pár nap alatt beérik, ugyanis a sárgadinnye leszedés után is tovább érik.   A görögdinnyénél a kopogtatás, ütögetés az első támpont: ha mély kongást hallunk, akkor érett dinnyével van dolgunk. Az üres kopogás éretlen dinnyére utal. A gyümölcs földön fekvő részének sárgának és nem fehérnek kell lennie, minél nagyobb a sárga folt, annál érettebb. Az érett dinnye súlyosabb mint az éretlen, így van értelme két hasonló méretű dinnye súlyát - akár csak egy-egy kézben tartva -, összehasonlítani. 

Szerző