Kósa Lajos;önkormányzati választás;magánélet;gyülekezési törvény;

2018-07-14 07:45:00

Lex Kósa helyett hívjuk inkább „lex józan észnek”

Lehet bírálni a politikusokat, de a rokonaikat békén kell hagyni - állítja Kósa Lajos. A Fidesz önkormányzati kampányáért felelős politikusa emiatt nem is akarta megmagyarázni: miért nem látható felesége cégének beszámolójában az a 139 milliós hitel, amelyről korábban éppen Kósa Lajos beszélt.

– Lex Kósának, vagy lex Semjénnek nevezné a magánélet védelméről szóló törvényüket, amely alapján nehezebb lesz írni egy politikus nem közéleti tevékenységéről? 

– Hívjuk lex józan észnek. A nem közszereplő emberek életében vájkálni semmire sem jó. De hívhatjuk a törvényt lex tisztességnek is. Ideje visszaszorítani azt, ami a mai közbeszédben szinte mindennapos, amely szerint egy politikust nem a tevékenysége, eredményessége alapján ítélnek meg, hanem teljesen lényegtelen műbotrányok kapcsán igyekeznek befeketíteni. Sokakat ért rendkívül méltánytalan és igaztalan támadás, amely miatt helyes ez a szabályozás. A politikusokat, lehet, sőt kell is bírálni, a családtagjaikat, ismerőseiket pedig békén kell hagyni.

– A közvetlen családban történtek nem tartoznak hozzá egy politikus pályájához? 

– Azt hiszem, nem, főleg akkor, ha az egésznek semmi köze a politikához, közpénzekhez, közélethez. Önnek is vannak közeli barátai, ugye?

– Igen.

– Ha valamelyikük elcsen egy rúd szalámit a boltból, helyes, ha az egész sajtó azon csámcsog, hogy az ön barátai lopnak? Nem. Egyébként nem helyes szalámit lopni, de van ilyen esetben normális eljárás. A barátja nem újságíró, ön sem felelős érte. Különösen érthetetlen, ha ráadásul az ügynek semmiféle politikai vonzása nincs. Ma az a divat, hogy a közéleti szereplők rokonait, barátait, ismerőseit mindenféle tényt és alapot nélkülöző, de számukra lejárató ügyekbe kevernek. Persze, mindenkinek nyilvánosságra lehetne hozni a jövedelmét, lehetne bármiben turkálni. Nem hiszem, hogy ez sokat segítene Magyarországon. 

– Ha már a rokonoknál tartunk, miért mondta nekünk korábban, hogy a 139 milliós eszközállományú Tócó-Pece Kft., azért csak hat millió forintért került a feleségéhez, mert "az eszközállománnyal azonos mértékű hitel" terhelte. Azóta előkerültek a 2017-es mérlegadatok, ahol nyoma sincs ilyen hitelnek.

– Az előző válaszomból egyértelmű, mit gondolok erről a kérdésről. Ha következetlen lennék, válaszolnék, de nem vagyok az.

– De azt elismeri, hogy valóban ezt mondta?

– Nem. Nézze meg jobban. Azt mondtam, hogy a cég kötelezettségei egyeznek meg az eszközállományával. A legjobb tudomásom szerint ez az igazság. Az, hogy valaki tud-e a mérlegbeszámolókból értelmes következtetéseket levonni, érti-e azt, hogy egy cég kötelezettsége nem csak hitel lehet, nem az én dolgom. Akinek ez nem megy, keressen egy hozzáértő könyvelőt.

– Hangfelvételünk van arról, hogy ezt mondta, de lépjünk tovább a csengeri csodára. Árulja már el, hogy a pár elemit végzett Szabó Gáborné csengeri háztartásbeli, hogy tudta rávenni önt, az ország egyik fő döntéshozóját arra, hogy ön közjegyzői dokumentumba foglaltan vállalja, hogy 4,3 milliárd euróért, - nagyjából 1400 milliárd forint - vesz majd állampapírt egy FHB-s számláról?

– A kérdésében több dolog nem stimmel. Amikor kormánytag lettem, ezzel a nővel semmilyen kapcsolatom nem volt. Másrészt ez egy bűnügy. A rendőrség kiadott a nő ellen egy körözést, száznál is több áldozatot csapott be, volt köztük orvos, közjegyző, kamarai elnök, ügyvéd, polgármester, rendőrkapitány is. A nő többször is azt nyilatkozta helyesen, hogy sosem kaptam és sosem adtam neki egy fillért sem. A rendőrséget kérdezzék meg az ügyről, ők többet tudnak mondani, mint én.

– Használt ez a két ügy önnek a kampányban? Csak mert Debrecenben simán nyert..

– Csak olyan kérdéseket fog feltenni, amelyekben a válasz is benne van? Milyen színű a zöld alma? Hány púpja van a két púpú tevének? Igen, 2018-ban több szavazatot kaptam, mint 2014-ben, tehát találja ki. 

– Tehát Debrecenben nyert, de miniszteri megbízatását nem folytathatta. Hogyhogy?

– Úgy, hogy az egész kormány megbízatása lejárt, mint eddig minden kormánynak a ciklus végén. A kampány befejezése után a miniszterelnök úr, aki egyben a Fidesz elnöke is, felkért az önkormányzati kampány főnökének, a feladatom, hogy felkészítsem a pártot az önkormányzati kampányra. Elvállaltam, szeretem is, tapasztalatom is van benne. Kormánytagként nyilvánvaló, hogy nem tudnám csinálni. 

– Mikor indul a kampány?

– Politikai értelemben már tart. Sőt akkor indult, amikor Márki-Zay Péter mögött nagy összeborulással próbálkoztak az ellenzékiek. Ott működött, egyszer. Pár hétre rá pedig ugyanebben a körzetben rommá verte Lázár János az ellenfeleit. Bonyolult az élet. Az ellenzék kitalálta ezt az összefogós stratégiát a választásokig, szemmel láthatóan megbuktak, „nem kicsit, nagyon”, hogy egy klasszikust idézzek. Ebből nyilvánvalóan azt a következtetést vonták le, hogy nem változtatnak semmit, csak még agresszívabban csinálják ugyanezt. Szerintem ez nem vall bölcsességre. Ha ön udvarol egy hölgynek és azt mondja, hogy gyere el velem vasárnap moziba és nemleges választ kap, akkor nem biztos, hogy az a célravezető, ha újra megkérdezi – csak most már hangosabban, esetleg meg is rázza közben. 

– A Fidesznek lesz egységes mondanivalója?

– Igen, kell egységes mondanivaló és kell helyi mondanivaló is. Az önkormányzati kampány ezért nem olyan kézenfekvő, mint egy EP kampány. 2019 tavaszán az EP választáson nyilvánvalóan az lesz a döntő kérdés, hogy migráns Európát akarunk, vagy európai Európát.

– Kis túlzással majdnem behúztak egy kétharmadot a hétvégén, Józsefvárosban a kormánypárti jelölt 63 százalékkal nyert. Hogyan értékeli az eredményt?

– Megmutatkozott az, amit szerintem eddig is lehetett tudni. Az önkormányzati választásokon a protest szavazatokat hiba összeadni, a saját városukról, településükről máshogyan gondolkodnak az emberek.  

– Azt nyilatkozta az Origónak, hogy az önkormányzati választások eredményei alapján le kell vonni a következtetéseket a helyhatósági reformokat illetően. Konkrétan mire gondolt?

– Nem önmagában a választásra gondoltam, hanem arra, hogy a 2012-es önkormányzati törvény óta eltelt hat év, most már látjuk, hol kell esetleg korrigálni a rendszeren, látjuk a rendszer gyengeségeit. Természetesen nem a választási eredmények alapján, hanem az emberekkel való konzultáció után kell ezt megtenni. 

– A helyhatóságok fenntartói jogosultságaihoz vagy az önkormányzatok hatásköreihez hozzá fognak nyúlni?

– Főszabályként nem, de ha egy-egy részprobléma ezt megköveteli, akkor elképzelhető. De olyan mértékű átalakítás biztosan nem lesz, mint amit 2012-ben hajtottunk végre.

– A finanszírozásban sem?

– A helyi iparűzési adó esetében, amely az önkormányzati adók zömét jelenti, csak olyan változás lehet, ha egyáltalán kell, amely az adó helyi jellegét megőrzi. Egy biztos: minden településnek meg kell, hogy maradjon a joga az önkormányzatához és mindenhol választással kell eldőlnie annak, ki vezesse a települést.

– A főváros és a kerületek viszonyában lesz változás?

– Nem hinném, hogy ez most napirenden van. De ha lesz változás, akkor arról a fővárosiakat meg kell majd kérdezni.

– Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok mire számíthatnak majd a kormánytól?

– Ez a települések vezetőinek hozzáállásán múlik. Az ellenzéki vezetésű északi nagyvárossal viszonylag jó az együttműködés, de máshol van egy másik, nárcisztikus, kekec alak, aki messianisztikus szerepet akar betölteni az országban, amire senki nem választotta meg. Nyilván az sem könnyíti meg az együttműködést, ha a polgármester elindul a regnáló miniszterelnökkel szemben ellenzéki miniszterelnök-jelöltként. Szóval, nem egyszerű. 

– A Modern Városok Program felülvizsgálatáról mit lehet tudni?

– Ez folyamatos, elsősorban az építőipari árak elszállása miatt. De nincs főszabály, egyenként kell minden projektet megnézni. 250-nél több tervezett beruházás van a programban. A miniszterségem alatt megkérdeztük a polgármestereket, hogy melyek azok a projektek, amik másodlagosnak számítanak, mert nem annyira égetőek, 48 bizonyult ilyennek. Ezeket nyugodtan újra lehet gondolni, de most nem emelnék ki egyet sem ezekből.

– A gyülekezési törvény módosításával kapcsolatban komoly kritika, hogy a törvényszöveg sok helyen nem egyértelmű, így még több vitára adhat majd okot például az, hogy a rendőrség mikor engedélyezhet vagy éppen tilthat meg egy demonstrációt.

– Szerintem semmit nem fog változni a helyzet, Magyarországon továbbra is bárki demonstrálhat. A részleteket az alacsonyabb szintű jogszabályokban kell rögzíteni, ez egy hosszabb folyamat lesz. A politikai vélemény nyilvánítást senki nem akarja korlátozni. A visszaélésszerű használat azonban nem helyes, például négy éven át demonstráltak a köztévé előtt egy bérelt lakókocsiban néhány bérelt hajléktalannal. Az egész csak a balhé kedvéért ment.

– De ezt miért ön ítéli meg?

– Az a kérdés, hogy hol a határ, mert ezt valahol meg kell húzni. Demonstrálhatnak-e ketten „Legyen ingyen sör!” feliratú táblával a Lánchíd járdáján, vagy szabad-e nekik az út közepén is ezt megtenniük? Szerintem a politikai vélemény szabad. Persze lehet csak a balhé kedvéért, a botrányért is demonstrálni, csak akkor legalább mások jogaiba, életébe ne gázoljunk bele.