Moszkvában már nem beszélt Orbán a keleti veszélyről

Publikálás dátuma
2018.07.15 13:37
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben
Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
A foci-vb és a paksi atomerőmű is terítéken volt, és a magyar kormányfő a Oroszország elleni szankciókat bírálta. A magyar miniszterelnök és az orosz elnök szeptember 18-án is találkozik.
A futball-világbajnokság megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő a Kremlben vasárnap – legalábbis erről tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Mint megírtuk, a találkozó soron kívüli, hiszen Orbán elvileg a futball vb döntőjére utazott Moszkvába, és szeptember 18-ra már korábban kitűztek egy találkozót. A Kreml illetékese viszont pénteken, a Reuters hírügynökségnek bejelentette: Putyin vasárnap tárgyalni akar a magyar kormányfővel.  Az AFP azt írja, Orbán Viktor orosz hírügynökségeknek nyilatkozva bírálta az Oroszország elleni uniós szankciókat, mondván, hogy az intézkedések miatt lehetőségek vesznek el. Szerinte ha nem lennének a szankciók, jobban együtt lehetne működni. Putyin pedig arról beszélt: a két ország közti kapcsolatok pozitív irányba fejlődtek. A magyar miniszterelnök szavai azért is különösen érdekesek, mert nemrég – mint arról szintén beszámoltunk –, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot.    A Miniszterelnöki Sajtóiroda által kiadott képeken az látszik, hogy a találkozón jelen volt Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója (és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke) is.
A hivatalos beszámoló szerint Orbán gratulált vendéglátójának a világbajnokság megrendezéséhez, valamint elmondta, hogy Magyarország tiszteli és nagyra tartja az orosz kultúrát. Úgy vélekedett, ennek a sporteseménynek a megrendezésre méltó volt az orosz kultúrához. Havasi Bertalan szerint a megbeszélésen áttekintették a nemzetközi energetikai beruházások helyzetét, illetve ezek Európára gyakorolt hatásait, különös tekintettel a Török Áramlat gázvezetékre, amely Magyarország számára is kiemelten fontos. Orbán és Putyin tárgyaltak a két ország gazdasági együttműködésének zászlóshajóját jelentő paksi atomerőmű projektről is, ezzel kapcsolatban megállapították, hogy „minden a korábban kialakított mederben halad”.  
Frissítve: 2018.07.15 15:03

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25 20:38

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.