Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot

Publikálás dátuma
2018.07.12 11:49
Orbán Viktor, Donald Trump háta mögött a NATO-csúcson. Mélyen egyetért az amerikai fegyverkezési tervekkel
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Botár Gergő
Csak a szépre emlékezett a NATO-csúcs kapcsán Orbán Viktor, a botrányok ellenére is összecsiszolódásról beszélt a brüsszeli találkozó kapcsán. A miniszterelnök üdvözölte Erdogan „alkotmányreformját”, az oroszokról viszont nem beszélt túl hízelgően.
Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, ezért különösen figyelnie kell arra, hogy "amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az M1-nek a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója közben. Nyilatkozatát az MTI is idézte.  
Orbán sajátos kétfenekű narratívát alkalmazott: mint mondta, Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok – de arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel nem minden európai állam ért egyet. 
 „Mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne 2 százalékot költsetek, hanem 4-et. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor (...) még a nemzeti össztermék 2 százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már 4-ről beszél”- próbálta érzékeltetni a konfliktust; amiben az Orbán-kormány is vastagon érintett, hiszen jelenleg a GDP alig 1,2 százalékát fordítják honvédelmi célokra, az erre fordított költségeket pedig 2010-től évről évre csökkentették, és csak 2016-ban kezdték újra növelni.
A jelek szerint a kormányfő egy alternatív NATO-csúcson járt vagy csak a szépre emlékezett, mert azt mondta, hogy az egy évvel korábbi találkozóhoz képest az amerikai és európai tárgyalópartnerek kezdenek összecsiszolódni, kevesebb volt a konfliktus és több mindenben értettek egyet a résztvevők. 
Ehhez képest Donald Trump konkrétan az oroszok túszának nevezte Németországot, amiért évente dollármilliárdokat költenek orosz gázra és olajra – és Angela Merkel  kancellár szemére hányta, hogy Amerika eközben óriási összegeket fizet ki Európa védelmére. Merkel kikérte magának az állítást, hangoztatva, hogy Németország független állam, ami a NATO-szövetségesek közül a második legnagyobb katonai jelenléttel vesz részt a szövetségi műveletekben, Afganisztánban pedig kifejezetten az Egyesült Államok érdekeit védik.
Trumppal komoly szócsatába bocsátkozott Donald Tusk, az Európa Tanács lengyel elnöke is: mint az amerikai vezetőnek címzett nyílt levelében írta, az Egyesült Államoknak nem volt és nem is les z jobb szövetségese Európánál, az európaiak pedig jóval többet költenek védelmi kiadásokra az oroszoknál, majdnem annyi pénzt mint a kínai kormány – méghozzá a nyugati szövetségrendszer védelmében.
A Vlagyimir Putyinnal éves rendszerességgel találkozó Orbán meglepetésszerűen odaszúrt az oroszoknak is: mint mondta, a keleti veszélyt Oroszországnak hívják, a délit pedig terrorizmusnak és migrációnak – bár ezek után még kevésbé érthető, hogy korábban miért a „keleti veszély” legfontosabb állami cégét bízták meg a stratégiai fontosságú Paks II blokkjainak építésével. 
Orbán üdvözlte Recep Tayyip Erdogan alkotmányos reformját is, mondván, ezután még stabilabbá válik Törökország, ami erősebb védelmet jelent a migrációs áramlással szemben. Ami a reformot illeti, Erdogan  tavaly bevezette az elnöki rendszert, ami szó szerint teljhatalmat adott kezébe, hivatalosan is ő nevezhet ki vagy függeszthet fel minisztereket, elnöki pozíciójában pedig átvette a miniszterelnök feladatait is.  
2018.07.12 11:49

Drámai jelentés Nógrádról, tömegével szedi áldozatait a rák és a keringési betegségek

Publikálás dátuma
2018.09.20 15:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A megyében a férfiaknál 12, a nőknél 9 százalékkal magasabb a halálozási arány az átlagnál, emellett a várható élettartam mindkét nem esetében alacsonyabb a magyarországi átlagnál.
Feketéné Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos tájékoztatója - mint az MTI írja - azt is tartalmazza, hogy a két legfontosabb halálok a rosszindulatú daganatok és a keringési betegségek. Utóbbit tekintve a megyei közgyűlés elé tárt, a megye egészségi helyzetéről készült beszámolóból az derül ki,
az agyérbetegségek és a magas vérnyomás okozta halálozás Nógrád megyében minden járásban meghaladja az országos átlagot.
A 15 és 64 év közötti nők körében a légcső-, a hörgő- és a tüdőrák okozta halálozás adatai 17 százalékkal rosszabbak az országos átlagnál, míg
a 15-64 éves férfiak körében a prosztata rosszindulatú daganata esetében az országosnál 20 százalékkal rosszabbak a mutatók Nógrád megyében.
Az első lépcsőben ősszel kezdődő vastagbélrák-szűrési programhoz ugyanakkor Nógrád megyében csatlakozott a legtöbb háziorvos. Ugyanakkor kitér a beszámoló arra is, hogy a 134 háziorvosi körzetből 18 betöltetlen.
A megyében a háziorvosok átlagéletkora 61,7 év, a házi gyermekorvosoké 62,6 év, az orvosok egyharmada 65 év fölötti. A megyében dolgozó fogorvosok átlagéletkora 53 év, 28 százalékuk az év végéig betölti a 65. életévét.
A közgyűlés ülésén több képviselő drámainak nevezte a Nógrád megyei helyzetet. Borenszki Ervin (MSZP) kitért arra, hogy
a mammográfiai szűrések aránya 2003-ban még meghaladta a 60 százalékot, erre az évre pedig 26 százalékra csökkent.
Cseresnyés István (Jobbik) képviselő kérdésére, miszerint mi lenne a legfontosabb teendő, Feketéné Zeke Ildikó azt mondta, hogy
egészségtervet kellene készíteni, ami feltárja az ok-okozati összefüggéseket és a beavatkozási lehetőségeket, akár az ellátórendszer átalakításával is.
Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében több mint húsz orvosi rendelő újul meg Nógrádban. Skuczi pozitívumként említi azt is, hogy 20 év alatt mindössze 20 milliárd forint közeli értékben történt fejlesztés és korszerűsítés a megye három nagy kórházában, Salgótarjánon, Balassagyarmaton, illetve Pásztón. Az infrastruktúra "nagyjából" rendelkezésre áll a fideszes politikus szerint, de az orvoshiányt ő is elismeri.

Messze az európai átlag felett

Az egész EU-ban sehol nem végez annyi emberrel rák és krónikus megbetegedés, mint Magyarországon - derült ki egy nemrég megjelent Eurostat jelentésből. Ez - a nógrádi beszámolóval összhangban - azt mutatja, A krónikus betegségek okozta halálozási ráta értéke Kelet-Közép Európában, azon belül pedig Észak-Magyarországon a legmagasabb. A rákhoz köthető halálesetekben a Dél-Dunántúl vezet az EU-ban.

2018.09.20 15:05

A Fideszt a magyarok fele szerint demokratikusan már nem lehet leváltani

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Két, egymással párhuzamos valóság létezik Magyarországon - legalábbis a pártszavazók értékítélete szerint.
A fideszes szavazók mintha egy teljesen más országban élnének, mint a társadalom többi része - egyebek mellett erre is következtetni lehet a Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzőintézet friss, reprezentatív felmérésnek eredményeiből. Arra voltak kíváncsiak: mit gondol a magyar társadalom a demokrácia állapotáról az Orbán-kormány elmúlt nyolc éve után?
A kutatás során több tucat kérdést tettek fel, az egyes kérdésekre adott válaszok a kutatókat is meglepték - vallotta be Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója az eredmények csütörtöki ismertetésekor. Különösen abban az esetben, amikor pártpreferenciák szerint értékelték a megkérdezettek válaszait. A magyarországi demokrácia működésével a válaszadók többsége (50 százaléka) elégedetlen, 44 százaléka elégedett, de ha a bizonytalan, ellenzéki és Fidesz-szavazókat nézzük, hatalmas különbségeket kapunk: az ellenzékiek 70-80 százaléka szerint gondok vannak ma a hazai demokráciával, a fideszesek 83 százaléka szerint viszont nincs semmi probléma.
Ugyanez jellemző más területeken is: míg az ellenzéki szavazók jelentős többsége szerint például a tudomány nem független a politikától (ebben jelentős szerepet játszhat a Magyar Tudományos Akadémia körül kialakult helyzet, a kutatás augusztus 10-18. között zajlott), a Fidesz-szavazók az arány fordított, náluk a többség (73 százalék) azt gondolja, a politika békén hagyja a tudományt. A kérdőív egy másik részében a választások tisztességének és szabadságának érvényesüléséről szóló állítást egy tízes skálán a fideszesek 8-ra, az ellenzékiek ennél jóval alacsonyabbra (Jobbik: 3,5; MSZP: 3,8; DK: 3,2; LMP: 4,0; Momentum: 6,1) értékelték. De nagyjából ugyanez a felállás érvényes az igazságszolgáltatás függetlenségére, a kormány működését ellenőrizni hivatott intézmények függetlenségére, a sajtószabadságra vonatkozó állítások esetében is.
A magyarok többsége ugyan demokráciapárti, a "diktatúrarajongók" csak a társadalom egytizedét teszik ki, a harmadik kétharmados Fidesz-győzelem után valami mégis eltört a társadalomban, megingott az emberek hite abban, hogy léteznek-e még szabad politikai választások
- vélekedett Bíró-Nagy András. A kutatásvezető szerint egyre nagyobb az apátia és a közömbösség (például 27 százaléknyian válaszolták azt, nekik mindegy, demokráciában vagy diktatúrában élnek-e). Megfigyelhető az is, hogy a fővárostól a vidék felé növekszik a közömbösek aránya: Budapesten 12 százaléknak mindegy, milyen rendszerben él, megyeszékhelyeken átlagosan 29 százalékos az arány (csakúgy, mint a községekben), vidéki városi szinten már 32 százalék azok aránya, akiknek az egyik politikai rendszer olyan, mint a másik. Bíró-Nagy András szerint a közöny minden másnál jobban veszélyezteti a demokrácia leépülését.
A kutatás egyik legfontosabb megállapításán is az apátia érezhető: a magyarok fele (49 százalék) gondolja úgy, hogy az Orbán-kormány már nem váltható le demokratikus választásokon. Ebben a kérdésben nagyjából megegyezik a Fidesz-szavazók és az ellenzékiek véleménye: még a fideszesek 42 százaléka is ugyanezt gondolja, és csak 41 százalék hiszi, hogy az Orbán-kormány leváltható.
Egy fideszes keménymagon kívül lényegében mindenki tisztában van azzal, hogy gondok vannak a magyar demokráciával
- vonta le következtetéseit Bíró-Nagy András. Mint mondta, az ellenzéki pártokat komoly feladat elé állítja az egyre növekvő választói közöny: már nemcsak azt kell kitalálniuk, milyen témákkal támadható a Fidesz, hanem azt is, hogyan győzzék meg a kiábrándult és bizonytalan szavazókat: van értelme elmenni szavazni. És van értelme rájuk szavazni. A kutatásvezető szerint a következő időszak (már csak a közelgő európai parlamenti és önkormányzati választásokra tekintettel is) fontos kérdése lesz, hogy az emberek elégedetlensége fokozódó állampolgári aktivitáshoz, vagy további apátiához, lemondáshoz vezet-e.
2018.09.20 14:30
Frissítve: 2018.09.20 15:11