Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot

Publikálás dátuma
2018.07.12 11:49
Orbán Viktor, Donald Trump háta mögött a NATO-csúcson. Mélyen egyetért az amerikai fegyverkezési tervekkel
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Botár Gergő
Csak a szépre emlékezett a NATO-csúcs kapcsán Orbán Viktor, a botrányok ellenére is összecsiszolódásról beszélt a brüsszeli találkozó kapcsán. A miniszterelnök üdvözölte Erdogan „alkotmányreformját”, az oroszokról viszont nem beszélt túl hízelgően.
Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, ezért különösen figyelnie kell arra, hogy "amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az M1-nek a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója közben. Nyilatkozatát az MTI is idézte.  
Orbán sajátos kétfenekű narratívát alkalmazott: mint mondta, Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok – de arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel nem minden európai állam ért egyet. 
 „Mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne 2 százalékot költsetek, hanem 4-et. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor (...) még a nemzeti össztermék 2 százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már 4-ről beszél”- próbálta érzékeltetni a konfliktust; amiben az Orbán-kormány is vastagon érintett, hiszen jelenleg a GDP alig 1,2 százalékát fordítják honvédelmi célokra, az erre fordított költségeket pedig 2010-től évről évre csökkentették, és csak 2016-ban kezdték újra növelni.
A jelek szerint a kormányfő egy alternatív NATO-csúcson járt vagy csak a szépre emlékezett, mert azt mondta, hogy az egy évvel korábbi találkozóhoz képest az amerikai és európai tárgyalópartnerek kezdenek összecsiszolódni, kevesebb volt a konfliktus és több mindenben értettek egyet a résztvevők. 
Ehhez képest Donald Trump konkrétan az oroszok túszának nevezte Németországot, amiért évente dollármilliárdokat költenek orosz gázra és olajra – és Angela Merkel  kancellár szemére hányta, hogy Amerika eközben óriási összegeket fizet ki Európa védelmére. Merkel kikérte magának az állítást, hangoztatva, hogy Németország független állam, ami a NATO-szövetségesek közül a második legnagyobb katonai jelenléttel vesz részt a szövetségi műveletekben, Afganisztánban pedig kifejezetten az Egyesült Államok érdekeit védik.
Trumppal komoly szócsatába bocsátkozott Donald Tusk, az Európa Tanács lengyel elnöke is: mint az amerikai vezetőnek címzett nyílt levelében írta, az Egyesült Államoknak nem volt és nem is les z jobb szövetségese Európánál, az európaiak pedig jóval többet költenek védelmi kiadásokra az oroszoknál, majdnem annyi pénzt mint a kínai kormány – méghozzá a nyugati szövetségrendszer védelmében.
A Vlagyimir Putyinnal éves rendszerességgel találkozó Orbán meglepetésszerűen odaszúrt az oroszoknak is: mint mondta, a keleti veszélyt Oroszországnak hívják, a délit pedig terrorizmusnak és migrációnak – bár ezek után még kevésbé érthető, hogy korábban miért a „keleti veszély” legfontosabb állami cégét bízták meg a stratégiai fontosságú Paks II blokkjainak építésével. 
Orbán üdvözlte Recep Tayyip Erdogan alkotmányos reformját is, mondván, ezután még stabilabbá válik Törökország, ami erősebb védelmet jelent a migrációs áramlással szemben. Ami a reformot illeti, Erdogan  tavaly bevezette az elnöki rendszert, ami szó szerint teljhatalmat adott kezébe, hivatalosan is ő nevezhet ki vagy függeszthet fel minisztereket, elnöki pozíciójában pedig átvette a miniszterelnök feladatait is.  
2018.07.12 11:49

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01

Eltemették a harmadik köztársaságot Nagy Imre szobránál

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Beszélgetést és politikai performanszot szervezett az Eleven Emlékmű csoport Nagy Imre szobrának tervezett áthelyezése miatt vasárnap délután. A demonstráción folyadékot öntöttek a szobor előtti medencébe, amelynek ettől elfeketedett a vize. Ezután elhelyezték a "harmadik köztársaság koporsóját". A perfomanszt azzal zárták, hogy felhúztak egy molinót Nagy Imre szobra mögé, amely a Műcsarnokot ábrázolta fekete oszlopokkal. Az épület 1989-ben az egykori miniszterelnök újratemetésén is így volt látható és ezzel a háttérrel mondta el Orbán Viktor kormányfő is 29 évvel ezelőtti beszédét. A performansz alatt a szervezők egy olyan hangmontázst játszottak be, amelyben Orbán 1989. június 16-i beszédét illetve Beethoven Egmont-nyitányát keverték össze, visszafelé. A „hatodik koporsóban a mi következő húsz évünk fekszik…” mondat többször is hallatszott. A politikai performansz előtt beszélgetésen Donáth Anna, Hegedűs István, Eörsi László, Rainer M. János, ifj. Rajk László és Ungváry Rudolf azt elemezték: mi az üzenete Nagy Imre szobrának áthelyezésének, 29 évvel a volt miniszterelnök újratemetése után. Az eseményen részt vevő körülbelül 50 ember között Gréczy Zsolt, Ara-Kovács Attila és Vágó István a DK, valamint Kunhalmi Ágnes az MSZP politikusa is feltűnt.
Szerző
Témák
Nagy Imre
2018.09.23 20:01