Előfizetés

Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.12. 11:49
Orbán Viktor, Donald Trump háta mögött a NATO-csúcson. Mélyen egyetért az amerikai fegyverkezési tervekkel
Fotó: Botár Gergő / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Csak a szépre emlékezett a NATO-csúcs kapcsán Orbán Viktor, a botrányok ellenére is összecsiszolódásról beszélt a brüsszeli találkozó kapcsán. A miniszterelnök üdvözölte Erdogan „alkotmányreformját”, az oroszokról viszont nem beszélt túl hízelgően.
Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, ezért különösen figyelnie kell arra, hogy "amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az M1-nek a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója közben. Nyilatkozatát az MTI is idézte.  
Orbán sajátos kétfenekű narratívát alkalmazott: mint mondta, Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok – de arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel nem minden európai állam ért egyet. 
 „Mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne 2 százalékot költsetek, hanem 4-et. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor (...) még a nemzeti össztermék 2 százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már 4-ről beszél”- próbálta érzékeltetni a konfliktust; amiben az Orbán-kormány is vastagon érintett, hiszen jelenleg a GDP alig 1,2 százalékát fordítják honvédelmi célokra, az erre fordított költségeket pedig 2010-től évről évre csökkentették, és csak 2016-ban kezdték újra növelni.
A jelek szerint a kormányfő egy alternatív NATO-csúcson járt vagy csak a szépre emlékezett, mert azt mondta, hogy az egy évvel korábbi találkozóhoz képest az amerikai és európai tárgyalópartnerek kezdenek összecsiszolódni, kevesebb volt a konfliktus és több mindenben értettek egyet a résztvevők. 
Ehhez képest Donald Trump konkrétan az oroszok túszának nevezte Németországot, amiért évente dollármilliárdokat költenek orosz gázra és olajra – és Angela Merkel  kancellár szemére hányta, hogy Amerika eközben óriási összegeket fizet ki Európa védelmére. Merkel kikérte magának az állítást, hangoztatva, hogy Németország független állam, ami a NATO-szövetségesek közül a második legnagyobb katonai jelenléttel vesz részt a szövetségi műveletekben, Afganisztánban pedig kifejezetten az Egyesült Államok érdekeit védik.
Trumppal komoly szócsatába bocsátkozott Donald Tusk, az Európa Tanács lengyel elnöke is: mint az amerikai vezetőnek címzett nyílt levelében írta, az Egyesült Államoknak nem volt és nem is les z jobb szövetségese Európánál, az európaiak pedig jóval többet költenek védelmi kiadásokra az oroszoknál, majdnem annyi pénzt mint a kínai kormány – méghozzá a nyugati szövetségrendszer védelmében.
A Vlagyimir Putyinnal éves rendszerességgel találkozó Orbán meglepetésszerűen odaszúrt az oroszoknak is: mint mondta, a keleti veszélyt Oroszországnak hívják, a délit pedig terrorizmusnak és migrációnak – bár ezek után még kevésbé érthető, hogy korábban miért a „keleti veszély” legfontosabb állami cégét bízták meg a stratégiai fontosságú Paks II blokkjainak építésével. 
Orbán üdvözlte Recep Tayyip Erdogan alkotmányos reformját is, mondván, ezután még stabilabbá válik Törökország, ami erősebb védelmet jelent a migrációs áramlással szemben. Ami a reformot illeti, Erdogan  tavaly bevezette az elnöki rendszert, ami szó szerint teljhatalmat adott kezébe, hivatalosan is ő nevezhet ki vagy függeszthet fel minisztereket, elnöki pozíciójában pedig átvette a miniszterelnök feladatait is.  

Felújítják az M0-ást – Szombattól sávlezárások jönnek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.12. 11:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Várhatóan 2020-ig tartanak majd a munkálatok.
Beton burkolatot kap az M0-s autóút déli szektora, az új üzemi átjárók építése miatt szombattól a belső sávokat lezárják az érintett szakaszon – közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint az M0-s autóút déli szektorát, az 51-es főút és az M6-os autópálya közötti szakaszán az M1-es autópálya felé vezető oldalt is beton burkolatúra építik át a szakemberek, továbbá az érintett szakaszon lévő hidakat is felújítják. Az átépítés és a hidakon zajló munkálatok miatt az érintett pályaoldalt a kivitelezés idejére szakaszosan teljes egészében lezárják. A lezárt szakaszok előtt a forgalmat sávelhúzással vezetik majd át a szemközti oldalra. Ehhez szombattól várhatóan három hétig új üzemi átjárókat építenek az elválasztó sávban, öt helyen. A belső sávokat lezárják, a forgalom így kétszer két sávon haladhat a 11-es és a 13-as, illetve a 22-es és a 23-as kilométer között. A pályaszakasz újraépítése és fejlesztése, illetve a szakaszon lévő hidak felújítása várhatóan 2020-ig tart majd – áll a közleményben. 

Segítség helyett „kölcsönt” kapnak a rémségek háza lakói

Lőrincz Tamás
Publikálás dátuma
2018.07.12. 11:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A kormány lakásonként 15 millió 700 ezer forintos támogatást nyújt a soroksári Grassalkovich úti társasház korábbi lakóinak, akiknek nyolc éve a földben lévő súlyosan szennyező és robbanásveszélyes anyagok miatt kellett elhagyniuk otthonukat. A hétfői Magyar Közlönyből azonban az is kiderült, hogy ezt a juttatást a családoknak mindenképpen vissza kell fizetniük.
Ha nyernek az ügyben indított kártérítési perben, akkor az így kapott pénzből kell törleszteniük, míg ha elbukják a pert, akkor önerőből kell visszaadni a pénzt. Az állam által hétfői határozatban felkínált összeget egyébként az ingatlannal kapcsolatos hiteltörlesztésre, és lakhatási költségekre lehet fordítani.

A két, egyenként háromlakásos ingatlan egykori lakóinak kálváriája 2010 óta tart, akkor ugyanis egy hónap alatt két robbanás is történt a 2006-ban átadott társasházakban. Később kiderült, hogy az épületeket olyan területre húzták fel, ahol korábban robbanó- és mérgező anyagokat tároltak, az építkezés előtti földtisztítás pedig nem volt megfelelő. A beszivárgó esővízzel ezek az anyagok reakcióba léptek, és végül robbanást okoztak. A lakók ráadásul sorra megbetegedtek: volt, aki elvetélt, volt, aki pánikbeteg lett a robbanás miatt, az egyik gyermek esetében pedig kromoszóma-rendellenességet állapítottak meg. A sajtóban emiatt gyakran csak „rémségek házának” nevezték az épületet, amely az életveszély miatt 2012 óta már teljesen lakatlan.

A családok végül teljesen ellehetetlenültek anyagilag, a 25 millió forintért vásárolt ingatlanokat ugyanis jellemzően hitelre vették, így albérleti díjuk mellett akkor is kellett fizetniük a törlesztőrészleteket, amikor már nem is laktak a Grassalkovich úton. - Abszurd, de még összetehetem a két kezemet, hogy a bank megengedte ezt a lehetőséget. Az életveszélyesség megállapítása után ugyanis megsemmisült a jelzálog alapja, így jogilag azt is kérhette volna a pénzintézet, hogy 15 napon belül fizessem vissza az egészet – mondta az egyik lakó. Úgy vélte, a hétfői kormányhatározatban megjelenő támogatás inkább hitelnek tekinthető, mintsem valódi segítségnek. 
- Ha csak nyertes kártérítési per esetén kellene visszafizetni a pénzt, akkor nem lenne semmi bajunk, de így, hogy akkor is vissza kell adni, ha veszítünk, nem jelent semmilyen segítséget – mondta.

Lapunk megkérdezte az ügyben felelős Belügyminisztériumot, hogy miért visszatérítendő támogatást adnak a lakóknak, ám a tárca válaszából ez nem derült ki. Baranyi Krisztina IX. kerületi, korábban az Együtt színeiben, jelenleg függetlenként politizáló képviselő arra is rámutatott, hogy neki többször is ígéretet tett Lázár János, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy rendezi az ügyet, de ez máig nem történt meg megnyugtatóan. Tavaly 80 millió forintos keretösszegből készítettek egy tanulmányt is, amely szerint az épületeket el kell bontani, 9 méteres mélységben ki kell cserélni a talajt, a tulajdonosokat pedig kisajátítás útján kellene kárpótolni. Ennek a tervnek a végrehajtását 2019 végéig kellene elkezdeni, de valamiért a családok kárenyhítésével kapcsolatban mindig félrecsúszik valami, így a lakók hiába várnak segítségre – tette hozzá a politikus. A lakók egyébként már teljesen belefáradtak a pereskedésbe, a folyamatos időhúzás miatt ugyanis akár az is előfordulhat, hogy 20-25 évig kell majd bíróságra járni, mire ítélet születik.
- Én már csak egyet szeretnék: a bíróság minél előbb hozza meg elsőfokú ítéletét, akkor ugyanis tovább tudok menni nemzetközi szintre. Az biztosan gyorsabb lesz a hazai törvénykezésnél. Már ott tartok, az sem érdekel, hogy mi lesz, csak legyen már vége

– mondta az egyik lakó.