Franciaország;

- Fanyalognak a franciák

MACRON Lassan lemorzsolódóban van a francia államvezetés - az elnök, a kormányfő - népszerűsége, de alapjában nincs vészhelyzet, a számok még a tűréshatár közelében mozognak.

Emmanuel Macron köztársasági elnök a nyár derekán Versailles-ban, a patinás kastélyban kongresszust hívott össze, a parlamenti képviselők és a szenátorok együttes ülését, hogy kormányzásának második esztendeje elején programbeszédben ismertesse velük, mire is számíthatnak az elkövetkezőkben. Az elnök ezzel kétségkívül az először a tengerentúlon meggyökeresedett szokásokat, az unió helyzetéről szóló beszámolókészítés gyakorlatát másolta le.  

Macron szavaiból leginkább arra a megállapításra figyeltek fel, amellyel az elnök a számok tükrében egyébként enyhülő migrációs válsággal összefüggésben az európai szembenállás alapképletét vázolta fel. Az a baj - mondta -, hogy két kibékíthetetlen tábor néz farkasszemet egymással, a kontinens progresszívjei és reakciósai.

A politikusok javarésze - már csak udvariasságból is - megjelent Versailles-ban, az ellenzék durcásai azonban távol maradtak. Őket az érdekelné, hogy milyen stratégiával készül az Élysée-palota a következő hónapokra. Azt gyanítják, hogy kettős szándékkal, vagyis hogy Macron elszánta magát arra, módszeresen szétdúlja a baloldalt, valamint az úgynevezett republikánus konzervatívokat, akik az ő társadalmi-politikai törekvéseit egyaránt makacsul kétségbe vonják.

A baloldaliak váltig ragaszkodnak ahhoz a fölfogáshoz, hogy Macron minden látszat ellenére "a gazdagok Franciaországát” gyarapítja, hiába bizonygatja, hogy jóléti állam épül. Sokak vélekedése szerint Macron első elnöki esztendejében a középosztály nagyrészt kiábrándult. 

A versailles-i programbeszédből - állították a bírálók - hiányzott a lélek. Csak nagyon kevés szó hangzott el a vásárlóerő csökkenéséről, az ország elmaradottabb részeinek a támogatásáról. A parlamenti munka hatékonyságának a javítását azonban megígérte Macron. Elmondta, hogy átszabnák a választókerületi határokat, korlátoznák a képviselők törvénymódositó jogait, vagyis ahhoz valamelyest hasonló reform készülődik, amilyeneket éppen Nyugat-Európa kárhoztat a kontinens más térségeiben. A szigorúbb bírálók a demokrácia torzulásairól beszélnek, és helyenként elhangzik az is, hogy vészesen terjed a korrupció. A közigazgatás 63 százalékát gyanúsítják korrupciófertőzöttséggel.   

Macron: "nem vagyok mindenre képes""Van egy dolog, amit minden köztársasági elnök tud: az, hogy nem képes mindenre, tudja, hogy nem lehet mindenben sikeres. Én is megerősítem önöknek, tudom, hogy nem vagyok mindenre képes, tudom, hogy nem vagyok mindenben sikeres. De az a dolgom, hogy soha ne törődjek bele, és fáradhatatlanul folytassam ezt a küzdelmet " - mondta a francia elnök a másfél órás versailles-i beszéd kezdetén.  "A vállalkozásbarát politika nem a gazdagokat pártoló politika. Ez az egész nemzet számára politika, a munkahelyteremtésért, a közszolgáltatásokért folytatott politika" - fogalmazott Emmanuel Macron.    "Hazugság a fizetésből élők védelmét képviselni, ha közben nem védjük meg a vállalatainkat" - hangsúlyozta az államfő az ellenzék szerint a tehetősebbeket segítő adóreformok igazolására, amelyek szerint erősítették Franciaország versenyképességét.    "Nem szeretem sem a kasztokat, sem a privilégiumokat, és hiszek abban, hogy léteznek olyan sikerek, amelyek nem anyagi meggazdagodást eredményeznek" - hangsúlyozta Macron. "De a gazdagság megteremtése, a nemzet prosperitása az alapja minden, igazságosságot és egyenlőséget eredményező projektnek" - tette hozzá.    "Ha osztozni akarunk a tortán, akkor az első feltétel az, hogy legyen torta. És ezt a tortát a vállalkozások teremtik meg, amelyeknek vezetői, részvényesei és munkásai vannak" - fogalmazott Emmanuel Macron      Az Odoxa közvélemény-kutatóintézet csütörtökön felmérése szerint az államfő politikáját a franciának csak 29 százaléka tartja "igazságosnak", 34 százaléka pedig "hatékonynak". A megkérdezettek háromnegyede továbbra is dinamikusnak látja Emmanuel Macront, de ugyanekkora arányban gondolják azt, hogy "túlságosan magányosan és személyesen" vezeti az országot. A felmérés legfőbb tanulsága, hogy az államfőt egy ideje saját táborában is nyíltan bírálják amiatt, hogy jobboldali politikát folytat, és kiigazításokat várnak tőle szociális irányba. 

A menekültügyben szigort pártoló belügyminisztert népszerűsége már csak 37 százalékos. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartaná, ha tárcavezető maradna.